Sipos Sándor: New York élelmiszerellátása és piackutató szervei. Adalékok a piackutatás problémájához

2. szám.

a

A második rész a sztékeslővárosban letelepe—

dési engedélyt (lakhatási bizonylatot) nyert kül- földiek foglalkozási demográliája. A forrás e rész- ben a külföldiek közigazgatási nyilvántartása volt;

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala ebből 1925—1929 folyamán kimásoltatta és statisztikai szempontból részletesen feldolgoztatta a rendelke- zésre álló összes adatokat. Buziássy a feldolgozás alapján legelőször is a külföldieknek az egyes fog- lalkozási csoportokban való elhelyezkedését veszi szemügyre e's kiemeli, hogy arányszámuk pl. az iparban 4'6, a kereskedelemben 4'4, a nyugdíja—

.soknál rés vagyonukból élőknél 56, a közlekedés—

ben viszont csak 1'2% volt. A továbbiakban a kül- földiek nemére, életkorára, a felerészben nagy- magyarországi területen született, felerészben pedig külföldi születésű idegenek származási helyére, magyarországi tartózkodásának tarta—

mára, honosságára, hitfelekezeti és családi viszo—

nyaira vonatkozó adatok taglalása következik.

Alapul mindvégig a lakhatási engedélyt nyert 16.803 kereső adatainak csoportosítása szolgált;

Buziássy azonban a megfelelö fejezetben 15.686 főnyi eltartottjawik adatait is részletezi és össze—

hasonlítás céljából, valamint kiegészítésképen más forrásokból származó, ill. a főváros egész népes—

ségére vonatkozó adatokat is idéz

A könyv ugyancsak igen tanulságos harmadik szakasza a külföldi honosok gazdasági helyzetére vet fényt. E célból elsősorban az 1930. évi nép- számlálás becses lakás- és háztulajdonstatisztikai adatait publikálja; azután a külföldi honosoknak

a munkanélküliség alakulásában játszott szerepét figyeli meg; bár a Székesfővárosi Statisztikai Hi- vatal többször megismételt munkanélküli számlá—

lásai szerint a munkában nem állók sorában a külföldi honosok arányszáma általában nem túl—

magas (1925 decemberében pl. 3'3, 1930 február- jában 2'0% volt), szerző részletadatokkal is igazolja.

hogy a hazai munkás— és értelmiségi elem elhelyez- kedés—ét mégis csak kedvezőtlenül befolyásolják.

Th. L. dr.

Sipos Sándor: New York élelmiszerellátása és piackutató szervei. Adalékok a piackutatás problémájához.

Alexandre Sipos: L'approvisíonnement m vivres de New-York et les organismes y cre'és pour l'analyse des marchés. Contrt'butíon au probléme de l'analyse des marche's.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr.) 72. kötet 3. sz. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicaíz'ons Staiístiaues. [Rédigées par le Dr Louis [.

Illy efalvi). 7Ze volume. numéro 3. Publication du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1934. 103 l.—p.

A szerző kiemeli annak a fontosságát, hogy a nemzetgazdasági egységek fokozott gazdasági elzár—

kózottsága, a külkereskedelmi forgalom transformá—

lódása teljesen új jelentőséget ad a belföldi piacok

.... 154 -— ₁₉₃₆

felvevöképességének. Szerinte egyre több figyelmet kell fordítanunk mindazon technikai és gazdaság- politikai megoldások felkutatására, melyek lehetővé teszik a hazai áruelosztás igazságosabbá és racioná- lisabbá tételét. A szerző tanulmányában az úgy——

nevezett piackutatásra háruló feladatok megoldási lehetőségeire mutat rá a problémát megvilágító szem—

pontok megfontolt és sokoldalú megválogatásával.

Az ebben az irányban tapasztalható hiányokm való

tekintettel külföldi példából kellett kiindulni, a mi

hazai viszonyainknak legjobban megfelelő, s ahhoz aránylag hasonló adottságok felkutatásával. Figye—

lembe kellett venni azonban azt is, hogy ilyen irányú kutatásokat, még pedig a mai értelemben véve ki—

merítő módon az Egyesült Államokban végeztek s így tanulmányában és a nálunk még újszerű kuta- tási munkakörnek megvilágítására New York városá—

ban történt vizsgálatokat veszi alapul. Ehhez a mun—

kához szükséges és New Yorkra vonatkozó demogra—- fiai és gazdaságstatisztikai adatok vázlatos ismerte—

tésével és történelmi távlatba való beállításával kezdi vizsgálatait, csoportosítja egyúttal azokat a soroza—

tos intézkedéseket, melyek a piaci áralakulás ellen—

őrzésével és az abban való hatósági beavatkozások—

kal járnak. A beavatkozások elé tornyosuló nehéz—

ségeket szemléltetően foglalja össze az a fejezet, amely a fogyasztói ár és vásárlóerő alakulását mu—

tatja be ISM—től a konjunktúra évek kezdetéig. Meg—

ismerkedünk azzal a technikai berendezkedéssel is,

amelyet szerző piackutató szerveknek nevez s egy- úttal azokkal a nehézségekkel, amelyek azok haté-v

kony működési formájának megválasztásával jár—r nak. Részletesen ismerteti az egyes kutató szervek tevékenységi körét két fontosabb csoportra osztva,, az egyik, amelyik a város áruelosztási problémáival, a másik pedig mezőgazdasági terményeknek piac—

szerzési feladatait tárgyalja. Különösen a mezőgaz—

dasági termékek piacrahozatala tanulságos Magyar——

ország szempontjából, mert az agrártermékek köz-- ismert árdiszparitása az, ami agrárállamok gazda—

sági válságát szokatlanul kimélyítette.

Igen tanulságos munkájának az a fejezete—, amely a termelői lelőhelyek földrajzi elhelyezettsé—

gével, az azokat feltáró közlekedési berendezések tel—

jesítőképességének alkalmazkodásával, a vonatkozó- tarifapolitikai intézkedésekkel és azokkal a kísér—

letekkel foglalkozik, amelyeknek alapján sikerült ki—

mutatni, hogy a fogyasztópiae áruval való ellátása szempontjából belátással alkalmazott tarifapolitikai módosítások mellett az ú. n. távolsági forgalom is figyelembe jöhet. Érdekesek azok az összehasonlítá- sok is és egyúttal azokból a mi viszonyainkra levon-—

ható következtetések is, melyek a kereskedői marge

különböző feltételek mellett való alakulásával fog—

lalkoznak. Andreich Jenő dr.