Biró Béla: A prostitució

3. szam.

—— 233 — 1934

gyar-német népessége helyett az 1910. évi hiteles mag Var népszámlálás ott 1081000 magyart és csupán 3.030 németet 5 1.170 tótot talált. Az egész Fel- vidéken pedig nem 650000, hanem millió magyar anyanyelvű lakos került az új határok következ—

tében kisebbségi sorba; számukat még az 1921—es cseh népszámlálás is háromnegyedmillió főben álla- pította meg. Az a cseh részről elhangzott ellenérv sem áll meg, hogy a Trianon utáni Magyarorszá- gon az új határok meghúzása után is még mindig 450000 tót maradt, ami a 650000 magyarnak (ls-eh—

Szlovákiához csatolását mintegy kiegyenlítette, —- hiszen 1910—ben 105.000 volt mindössze a mai or—

szághatárok között élő tótság száma. Végül Buda—

pest körül 150000 (később már ,,csak" 90000), Debrecen környéken pedig 80.000 tótról tudtak a kérdés párizsi hangadói; hogy ez mennyire meg—

tévesztő adat, azt Czakó ismét a hivatalos statisz- tika adataival mutatja ki frappz'tnsan: e szerint ugyanis a Budapest környéki tótság létszáma alig több mint tízezer, a debrecenvidékié pedig csupán 118 (H —— sőt még a nem említett békési tótság szz'nnereje sem haladja meg a 80.000-et. Ugyanilyen kritikával kiséri Czakó a román és jugoszláv határ megállapításának statisztikai tév-argumentumail, kis könyvének legfőbb erdeme éppen az, hogy a Hunter Miller által pontosan regisztrált tárgyalások minden helytelen adatára es megállapítására azon—

nal megadja _ habár nem minden esetben községi pontossággal készült adatok alapján —— a választ s módot nyujt a külföldi olvasónak arra, hogy bepillantást nyerjen az u. n. párizs-környéki békék boszorkánykonyhájába.

A kis könyv francia és angol kiadása eltérő, de egyaránt tetszetős formában került forgalomba.

A magyar ügy védelmében kétségkívül eredménnyel síkra szálló mű szövegéhez tanulságos térképmel- léklet csatlakozik a megmaradt és az elszakított terület nagyságára és lélekszárnára vonatkozo fő-

adatokkal. Th. L. dr.

Bíró Béla: A prostitució.

Béla Biró: La prostitution.

A m. kir, rendőrség országos szaktanfolyamának ki- adványa.

Puhlié par le cours professiomiel national de la Police royale hongrotse.

Budapest. 1933. 323 1. —— p.

Schreibr'r Emilnek, a budapesti rendőrség er- kölcsrendészeti osztálya vezetőjének szakavatott tollából 17 évvel ezelőtt, 1917-ben megjelent ha—

sonló című munkája óta nem jelent meg hasonló tárgyú tudomz'inyos munka, pedig azóta a prosti- tució rendezés—e terén liurópaszerte nagy változá—

sok történtek. 1926-ban jelent meg a prostitucio rendészetét Magyarországon országosan szabályozó (160000 számú) belügyminiszteri rendelet, mely!

nek megalkotását már az 1870. évi XlVl magyar tur. kilátásba helyezte. 1927—ben lépett életbe a

nemet antivieneriás törvény, mely reglementtalio universalist valósított meg Jelentősége van a svéd

lex veneris 1918—ban történt szentesítésének, az

1922. évi megfelelö cseh törvénynek s az 1930.

évi román egészségügyi új törvénynek is. Mind—

ezen új jogszabályok kimerítő ismertetését nyujtja Bíró Béla rendőrorvostanacsos új kiváló munkája, emellett áttekintést a prostitucio évezredes fejlő—

dése történetéről, kezdve az ókori Babilonban ho- nos vallási prostituciótól, a régiek vendégpro—sti- tuciójától, a középkori bordélyházaktól a leg- újabbkori szokásokiig, a pirostitucióval határos újd kori promiscuitásig, amely egészségügyi szempont—

ból a prostiutueióva'l egy megítélés alá esik, amely alatt a gyakran változó nemi érintkezést értjük.

Bíró könyve részletesen elénk tárja a prosti—

tució hatósági szabályozásának történetét (8—52.

lap), a legújabb kort országok szerint is részle- tezve. Leírását és meghatározz'isát adja a ,,pvrosti- tu'álit nő"-nexk, amellyel Parent—Duchafelet [közel száz évvel ezelőtt, 1830-ban megjelent nagy mun- kája óta (,,De la prost. dans la Ville de Paris") már sokan foglalkoztak. A prostituáltnak személyi vi—

szonyait Bíró nagyrészt a budapesti statisztika alapján rajzolja, mert lrixszen e kérdésre nincs ma- gyar országos adatgyűjtés. Budapesten az újonnan bejegyzettek megelőzőleg a következő foglalkozá- sokat űzték: 3396 cseléd, 23% kereskedelmi alkal—

mazott és pincérnő, 2296 háztartásbeli, 12% gyári munkásnő és ipari alkalmazott, !0% egyéb, mint

színésznő, artista, nevelőnő, stb. Kor szerint a

budapesti kéjnők ("Úr,—része 21—25 éves, míg közel 1/3-a 26—80 éves, 10% körül volt a 20 even aluliak aránya. A prostituált nő életsorsát, a reglementá—

ció adatait, a közülük férjhezmentek arányait nagyrészt csak külföldi adatok alapján tudja meg- raajzoliniii A prostitució okairól] szólva (a könyv 70—

84. odidalán) az egyéni, családi és a társadalmi oko—

kat különbözteti meg. Részletesen foglalkozik a reg- leme—ntáeió és alboli'tio előnyeivel és hátrányaival.

A reglementáció működésének Budapestről részle- tes statisztikáját közli. A Budapesten bejegyzett kéjnők száma 1932—ben 1.183, a háború óta mini- mum, míg a háború után 1923-ben volt a maximum 2.056—tal. Részletesen foglalkozik Bíró a prostitució lokalizálásával, az orvosi vizsgálattal, annak a he- jegyzett kéjnők megbetegedését-e, gyógykezelésére vonatkozó tanulságaival. l'iontosnak tartja a kéj—

nők egészségügyi kioktats'isát, szemlélteti a titkos prostitució hátrányait, a fiatallwri'mk prostitncn'y ját, a leánykereskedés állapotát, az e, téren a leg- különbözőbb államokban fennálló rendszereket, az államoknak földrészek szerint való csoportosí—

tásában. Az ortodox abolitio _ a laissez faire,

laissez aller —— a multé. A fejlődés a német példa szerint a reglementatio universalis felé halad.

Szükséges a reglementalio kiterjesztése, beveze- 16

3. szám.

—234— 1934-

tendő a prostituáltak rendszeres gorcsövi és vér—

savó vizsgálata, megvalósítandó ambuliavns kezelé—

sük. Bíró könyvének számos értékes tanulsaga van, amelyet a reglementatio végrehajtóinak, a kéj—

nök egészségrendészetével foglalkozóknak meg kell

szívl'elniiök. S:. T. dr.

Orosz Emil: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem !. számú szemklinikájának munkássága az 1933. évben és adatok az 1904—1933-íg terjedő harminc év munkásságáról.

Emile Grosz: Activite' en 1933 de la clinz'gue ophtalmologz'gue de L' Université reg/ale hongroise Pierre Pázmány, a Budapest, et données sur les travaux de la clinigne pendant trente ans, de 1904 a 1933.

Budapest, 1934. 82 l.——p.

Igen részletes statisztikai adatokkal könyvben számol be Grósz Emil az általa

tett szemészeti klinika 30 éves működéséről. A sze, mészetne—k hazánkban, megelőzve a nyugati nagy nemzeteket, 1817 óta fennálló rendes tanszéke van.

Azóta a tanszék 4 tanár vezetése alatt állott. 30 év alatt 659000 új szembeteg fordult meg a klinikán.

A járóbetegek száma 1933-ban, egy év alatt, 23.000 volt. Nagy arányban keresik fel azt a vidékiek is.

A betegek 34%-a volt vidéki lakos, ami a lakos—

ság bizalmának a jele. A beszámoló részletes orvosi statisztikákat közöl a kezelt szembetegségekről, a végzett szemészeti műtétekről, a kezelt szembete- gek de'mografiai adatairól, neméről, koráról, a vakság okairól, valamint a betegek szociális viszo—

nyairól, külön adatokat az Országos Tarsadalom—

biztosító által beutalt betegekről. A beszámoló úgy kitünö veze-

szemész—szakorvosi, mint orvos—statisztikai szem-

pontból számos érdekes adatot tartalmaz.

S:, T. dr.

Melly—Doros: A szifiliszhalandóság Buda- pesten és néhány európai városban.

Melty et Doros: La, mortalite' par syphilz's ő Budapest et dans guelgues m'lles (l'Europe.

Táblázatos rész. —— II: partie, comprenant des tablranx.

Budapest, 1981. 2781rip. — pl

A már régebben megjelent szöveges rész után pótlólag most küldte szét Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala a nemibetegségekre vonatkozó neves, monográfia táblázatos részét, melyben nem—

csak székesfővárosunk szifiliszhoalandóságánlak demo—

gráfiai szempontok szerint reszletezett adatait lát- juk egybegyűjtve 19031—1930-ig, hanem leul——

1927—ig 18 európai nagyváros szifiliszhalandóságá—

nak vonatkozó statisztikáját is. E táblázatos ada- tokhoz a szöveges rész már ,,A neniibetegségek kérdése Budapesten" címmel megjelent 5 Szemlónk 1931. évi kötetének 713. lapján már ismertetve

volt. S:. T. dr.

Magyarország Gyógyintézeteinek Évkönyve 1934.

Annnaire des établissements desante'de Hongrie, 1984.

Kiadja: Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szö—

vetsége.

Publié par la Confédémtíon des Clím'gues et Hőpitaux de Hongrie.

összeállították Kollazits Béla dr. székesfővárosi köz-

kórhazi főorvos, Jóó István mérnök, ny. miniszteri tanácsos és Bajza Béla belügymin. számvevőségi igazgató. Előszavát írta: Scholtz Kornél dr. egyetemi tanár, államtitkár. 790 l.

Rédigé par le Dr Béla Kollam'ts, médecin m chef des hópitaux de la Ville 13 Budapest; Etienne Jóó.

ingéníeur, conseiller ministe'riel en zetraile; Béla Bajza, directmr de la comptabílt'té au ministére de ltlntériem'. Préfacé par le Dr Coznélms Scholtz, professeur d'Universíté, sous-secrétaíre d'E/aí. 790 pages.

Hármas cél hívta életre az Evkönyvet: egysé—

ges országos képet adni a gyógyintézetekröl or—

vosi, gazdaságügyviteli és műszaki (üzemtechm'kail vonatkozásban.

Eddig az egyes kórházak külön évkönyveik—

ben adták közre adataikat, ez azonban sem tel—

jessé, sem szempontjából

volt kielégít—hető. Az Évkönyv adatgyüjteme'nye át—

tekintést nyujtva az ország összes gyógyintézetei- ről, egyöntetű adatfeldolgozásra törekedve ezt az eddigi hiányt is pótolni akarja. Felsorolja a kór—

házakat és megadja az egyes kórházak ágyszámát, Majd egyenkint feldolgozza a gyógyintézetek ada-

hozzáférhetőség nem

tait: megjelöli a kórházfenntartót, az alapítási időt, megemlíti a fontosabb helyrajzi adatokat, tárgyalja a berendezést és felszerelést, a betegosz—

tállyok adatait, a betegforgalmat, ápolási díjakat, s a kórház egyéb pénzügyeit, az élelmezési kétl'dé'S megoldását az egyes intézetekben, áttekinthető ké—

pet ad a kórházak orvosi karáról, egészségügyi (ápoló) e's tisztviselő, adminisztaraitív személyzeté—

I'Öl, az üzemi berendezésekről. Megjelöli a kórhá—

zak befogadóképessége't és azt, hogy az ágyszám hány betegszobában oszlik el. Említést érdemel a járóbeteg- (ambulans) rendelés adatgyűjtése s a kísérlet, hogy a kórházi gyógyító tevékenységről is beszámolót iparkodik nyujtani az 1 év alatt végzett műtétek, laboratóriumi, röntgenvizsgálatok és kezelések számának összeállításával. Megadja az egyes kórházak rövid zárszámadását is, ahol csak lehet. Ez szintén érdekes adat az összehasonlítások számára. Az üzemi berendezések fejezeteiben a főző—. sütő-, konyha—i, mosó-, fűtő— stb. berendezé- sek mellett megtalálható az elhasznált évi tüzelő—

anyag mennyisége és minősége, a melegvizszolgál——

tatás, a világi megoldások. Fiiggelékként az Orszá—

gos Stefánia Szövetsegről, a Budapesti Önkéntes

Mentőegyesiiletrr'il, a Vármegyék és Városok Or- szágos Mentőegyesületéri'il között bőséges tájékoz- tató adatokat, majd igen érdekes táblázatként az 193]. és 1932. évi közkórházi kiadások egy ápo—

lási napra eső részének elemzése következik, az egyes kórházak szerint.