7. szám
A között anyag területi tagolása és kombiná—
ciókban való gazdagsága egyaránt mintaszerű. Az épület- és kivált a lakásstatisztika a főváros statisz- tikai szolgálatának nagymultú, talán legjobban ki—
épített munkaterülete. Az előttünk fekvő két kötet egyszerű atlaptozása annak bizonyítéka, hogy Illye- falvi I. Lajos dr, a szempontok tágításárasúj néző- pontok beilleszte'se're ennek ellenére most is módot talált. A hatalmas adatkincs a városigazgatás és a tudomány számára szükséges épület- és lakásstatisz- tikai anyagot ritka gazdagsághan tartalmazza. Az adatok teljes kiaknázása köteteket tölthene meg; az anyag bőséget egyes tábla-, ill. fejezetcímek felso—
rolúsa tehát még csaknem is sejtetheti. Részletesebb ismertetésre nem lévén lerünk, a multtal is jól ösz- szeliasonlítliató anyagból ehelyütt csak a laksűrű—
ségre vonatkozó gazdag számanyagot emeljük ki, to-
vabba a Családfő demográfiai viszonyainak alapos megvilágítását, azltl2l után épült házakban lévő la—
kásokra vonatkozó főadatok (lakbér,alakások be- rendezése stb.) külön kimutatását, a lakás fekvése és bére közötti összefüggés feltárását, a lakásváltoz—
tatások gyakoriságára utaló egészen újszerű adato—
kat (a jelenlegi lakásban való tartózkodás tarta—
mát), a tényleges bérjövedelem nagyságának rész- letezését a háztulajdonos [vallása és foglalkozása szerint, végül a lakástípusonkint és városrészenkint részletezett lakásstatisztika 11 társadalmi réteg ——
munkások, közszolgálati altisztek, iparosok, keres—
kedők, piaci és utcai árusok, kereskedelmi alkal- mazottak, magántiszlviselőkg köztisztviselők, sza—
hadfoglalkozásúak, nyugdíjasok és vagyonukból élők, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak _ szerint
való tagolását.
A két közlemény nagy táblaanyagához szöveges adatelemzés ezúttal nem csatlakozik. Az épület- statisztikai kötet azonban Illyefalvi előszaván kívül közli beszámolóját (1 népszámlálás és az 1930-ban azzal együtt végrehajtott képviselővúlaszto'i őssze- írás technikai lebonyolításáról. A munkálat egyes szakaszainak az adatgyűjtési nyomtatványokkal s az országos és helyi utasítások és rendelkezések kivonatával tarkított leirása hivatalos statisztikus számára is igen tanulságosan —— itt-ott kritikai ész—
revételekkel _ örökíti meg a népszámlálási műve- let történetét s szervezeti alapkérdéseit; ezzel mód- szertani szempontokból is öregbíti a kiadvány amúgy is jelentős forrásértékét. Mindent egybevetve:
Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala Illye- falví igazgató irányítása alatt az 1930. évi népszám—
lálás épület- és lakásstatisztikai anyagának gondos, mélyrehatoló, az évtizedekkel ezelőtt megkezdett úton
egyre messzebblialadó feldolgozásával és a nyert eredményeknek két pompás kötetben való közre- hoesátásával kiemelkedő értékű munkát Végzett.
——619— 1940
Budapest Székesfőváros Statisztikai Lexi—
konja.
Répertoire statistigue de la ville de Budapest.
Szerkesztette: Molnár Olga dr. _ Rédigé par la Dr Olga Molnár.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása.
1940. ll. kiadás. 6*—j—572 1.
Publié par le Bureau de Stalisíigue de la Ville de Budapest. 1940. lle édition. ő*—l—572p.
A tudnivalókat a lexikon rendszerező és köny—
nyen kezelhető formájába önteni: kívánkozó mód—
szer a statisztikában is. Magyarországon hasonló munkáról nem tudunk s így úttörésszámba megy Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának Illyefaloi I. Lajos igazgató egy régi elgondolását megvalósító, most megjelent zsebkönyvszerű kötete, a Molnár Olga dr, által szerkesztett ,,Budapest szé—
kesfőváros statisztikai lexikonja".
A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal sokoldalú kiadványainak sorozatában ez a kötet különösen al- kalmas, hogy növelje az érdeklődést a Székesfő- városra vonatkozó statisztikai adatok iránt, széles
körben népszei'i'isítve ezzel a statisztikai tudományt is. Szerkesztője nagy szakértelemmel és rátermett- séggel oldotta meg a magyar szakirodalomban új- szerű t'eladatot. A kötet kb. 1.700 címszót tartal—
maz s felöleli megfelelő tömör szövegezésben a Fő- városi Statisztikai Hivatal Évkönyvének fontosabb adatait.
A könyv értékét növeli, hogy ahol szükséges- nek mutatkozik, nemcsak az illető fogalommal kap- csolatos statisztikai adatokat tárja elő, hanem a fogalmat is meghatározza, vagy legalabb kategori- zálja.
E vonatkozásban természetesen tovább is le—
hetne menni, hiszen, amint tudjuk, vannak nem—
csak alkalmazott statisztikai vonatkozású lexiko- nok (a német irodalomban pl. Bruno Gleitze ,,Sta- tistisches Lexikon"-ja), hanem általános emle'leti lexikonok is (pl. Paul Flaskr'impcr: ,,Statistik, Teil.
I. Allgemeine Statistik" a Meyeris VVörterhücher sorozatban). S a fővárosi ugartöréssel kaposolatban felvetődik a gondolat és felmerül a kívánság a ma- gyar statisztikai tudományban hiányzó elméleti sta—
tisztikai lexikon iránt is.
Molnár Olga munkája ettől függetlenül kerek egész éspedig kitűnően megszerkesztett hézagpótló munka.
Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszé- daink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbo- dott Magyarország ismertetője.
Dr Désiré d'Elekes : Notre patrie, notre peuple, nos voisins. Ouvrage faisant connaltre la Hongrie Millénaire et celle de Trianon, ainsi gue la Hongrie récemment agrandie.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai t3. sz. A Ma—
gyar Statisztikai Társaság és a Kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézete kiadása.
Publication no 13 de la Société Hongroise de Slatt'stigue.
Publiée par cette Sociélé et par Flnsliliit pour les droits des minoritás, fondé par l* Université royal:
hongroise Pierre Pázmány.
Budapest. 1940. 127. t. —— p.
Két hosszú évtized pergett le azóta, hogy Ma- gyarország sz—étdaraboltatott. Ez alatt az idő alatt
