Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam XLI. 1933

1. szám. __ (32 -"

1935

voltak, míg másokban már elt'irehaladt a hanyatlás. Nagyon ternn'lszetes, hogy gazdasági jet—

messsze

leg szerint a 'álsítg időtartznmn is hosszabb vagy

rövidebb volt. igy a vítlsz'gltullamok más-más idő- pontokban törtek meg es a javulasok csak bizo- i(,l("beti köszönthettek be az nyos eltolt'nlz'isokkal

Vegyes országokba.

A vila'ggazdasúgi helyzetben általában már az 1933. év elején veget m a hanyatlás. lÉvvt-s alla-

ekkor

azonban meg jelenleg is az államok legnagyobb

mokban már beköszöntött a fellendülés, tÓhZ—O ;! depresszió állapotában van. A feszültség Általános megenyhülese ("s a javuló konjunktú'a az 1934. esik.

Különböző okok folytan azonban a javulás üteme kezdete a legtöbb országban évre

nem volt egyfonna. 1934 folyamán még egy gaz—

dasági egységen belül is az egyes termelesi aga—

zutok konjunktúrális alakulása igen nagy ettere—

seket mutatott. Sok esetben a jelentkező javulás nwgtört es azt z'itmenelileg visszaesés váltotta fel.

Az egyre; országok lmlijiiiiktu*:'llis helyzetének alakulását igen szemléltetően mutatja be az a gra—

nemet

t'ikns összeállítás, amelyet a konjunktúrz-

,.

w- . vo

—- §

. a .

kutató intézet a Vierteljahrshefte zur Konjuntktur—

t'orsselmng című közleményének 1934, évi 28. szá—

mában adott közre és amelyet szemléltető volta miatt itt közlünk,

A grafikon világosan mutatja az egyes alla- 1nokban a válság időtartamát és a világgazdasági

konjunktúra jelenlegi helyzetet, 1934 második felé—

ben a fontosabb orszz'gokban a fellendülés meg—

lassúbbodott, más országokban pedig visszaesés kö—

remlkívül el—

okkozója annak, hogy a javuló in'inyzat csak kesessel köszöntött be es a már megindult kedvezőbb irányzatot több- szöri visszaesés szakította meg. A gazdasági hely—

zet azonban 1934 második felében ezekben az or—

vetkezett be. Az ng'a"államokban a hatalmasodott agi'z'r világ volt az

szágokban is lényegesen javult az agrártermékek

erőteljes áremelkedése folytan.

A ,,Sterlingblokk"

lábam a

ahoz tartozo országokban állta- konjunktúra fejlődése kedvezőbb képet

mutat, mint ez aranyblokk (naszágokbam amelyek-

ben a keresk—ertelmi merleg kedvezőtlen volta foly—

tán mutatkoznak nagy

nehézségek a ga zdasági

eletben.

IRODALMISZEMLE G §

Inn—'n.-o-ulu-u.n.-olnc-uncnuuuucc-nonn.-cnn-coonulanllnull-nln..nun-nn-laIll-unonnl-louo-nl-nlncn

Könyvismertetések.

Chronígue de livres.

Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam.

XLI. 1933.

Annuaire Statistigue Hongrois. Nouveau cours, Année XLI. 1933.

Szerkesztí és kiadja a M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal.

Publication de ['Új/ice Central Royal Hongroís (tie .Staíisíígue.

Budapest, 1934. XVII —l— 428 l. —— 17,

Az Évkönyv legújabb kötete az 1933. év főbb statisztikai adatait foglalja össze. Az 1930, évi nép—

számlálás el'edmenyeihől a nepesseg születési be- lyere, a férfiak és nők számára, szaporodására es arányára, az egyes anyanyelvek-l'lez tartozók nyelv- tudásara, az egyes 'allasoklnm tartozok anyanyel—

vl—re, a 6 évnél idősebb nepesseg műveltségem és

a foglalkozási főesoportok szerint tagolt kereső ó—

eltartott úttal.

ni'lpessógre vonatkozo _:nlatokat közli ez- Az Évkönyv anyag:: egyéb irányban is bővült néhány fontos új adatközlóssel. így a bót évnél

ltlf'tS'Olll) elhaltakat esalz'idi állapot szerint tagolja.

hozza az elhaltak nem-ere s életkorára vonatkozó adatokat, A vi—Ssziavándorlást, ttörvényhatóságok sze—

ismerteti és közli a visszutvándorhök főbb (le—

mogratiaí adatait. Közlésre kerültek a bejelentésre kötelezett fontosabb fertozo megbetegedés/ek esetei rint:

az Orszagos

alapján és a Szülészeti számbavett szülések (talmi

Közegészségügyi lnttí—zet jelentései által tarsa—

n bánAjaberendezések adatköz—

Kornn'mybiztokság ('s v—etelesek. Bővült a biztosítás es

les-e, A fontosabb új tz'tblúzntok ezenkívül a vsl'étl'h

t'elliasználz'mt ós kolho-

tennek—ek ói'telmsítésót, a M. kir. Szalmdatmi Bi- róság iigytorgalnn'it, a magyar vámhatáron át kör

lekedett gépjz'n'oművek forgalmát, a nagyobb és

kisebb távolsági vasutakat, a valloleszl'tmítolíms kö-

('*I'ltt'lk'CSllÉSl, a bánya— es

reben a v:'tlt(')l'e(lezet kérdését. a kezesség mellett adott ki")telezvénykölcsönöket fedezet szerint, a hazai hitelintézetek jelm'ilogilag biztosított folyó—

számlás kölcsöneit fedezet szerint és forgalomban levő jelza'ilogleveleik kozsegi és egyéb kötvéwnyeiwk

ertekögszeg—ét, valamint a biztositóvállal-atokat s az általuk kezelt, alapok és alapítványok birtokában

volt értékpapírok kerdeset, taglalják. ismerteti az

orszz'iggyűlrósi képviselők és a választók számát az ttlBIl-ra ervenyes képviselővala—sztói névjegyzéket;

alapján 'álasztokei'iiletenkinh a közszolgáltatások megoszlását főbb csoportok szerint és a fejtenkinti közterheket, a közjogi testületek részesedését a köz—

szolgáltatáso—kbol és itt közjogi testületek összes

lwvótelet a közszolgáltatámk nemei szerint.

1. szám.

Igen szerencsésen egészíti ki az Évkönyv gaz—

dag anyagát a legfontosald) nemzeíközi

tartalmazt') függelék.

adatokat

Fodor Ferenc: A jászság demográfiája a XVII. században.

Frangois Fodor: La de'mographie du .Tászság au XVIIe siecle.

Ertekezések a lilozotiai és társadalmi tudományok köré—

ből. lV. kötet. 8. szám. Kiadja a Magyar Tudomá—

nyos Akadémiai

Mémoires de scírncps philosophignes rt sociales, gTome IV, 110 8. Puhlíé rar [*Académie Hongroise des Sciences.

Budapest7 1934. 21 1. - p.

Fodor ezt a tanulmányt a Magyar Tudomá—

nyos A—kadémiz'tban 1933 de:;

Azóta a Magyar Statisztikai

4-én mutatta lie.

'l'ársasz'tghan a Jász—

ság egy évszázaddal későbbi népességi viszonyait

is t'eltártaü) tehát

léglz'tról-téglára

aprólékos,

építi fel nagy és

népes, de megfigyelésre nagyon érdemes terület—

nek népességtörténetét. Előttünk fekvö dolgozata

az 1699-ben foganatosított ú. n. Pentz-l'éle

írás eredményeit taglalja tudorlm'myos ehnélyedés—

sel. A számának al—a—knlz'usáhól indul ki;

azután a népesség törzslakosok és jövevények sze—

rinti részletezésére tér ki.

gondos munkával ennek a nem

össze-

lakosság

Tanulmán'ának ez a része újszerű adatokban bővelkedő lörlénetstatisz—

tikai adalék. lf'igyelemrelnéltó, hogy a török meg- szállás után az 1699-ben 1.153 aládból (sak 45% volt helybeli s 53% jövevény. Tanulsá—

gos ezeknek az adatoknak községek. valamint (a nevek alapján) nemzetiség szerinti grafikai ábrá—

zolása, nemkülönben a

Összeírt

Jászsag lakosságának szár- mazási községeit -—— a török vésztöl jobban meg—

óvott sok felvidéki községet —— feltüntető benépe-

sülvé'si térképe. A nemzetiségi viszonyok megítélé—

Pentz-féle összeírásban csak a mélynovekben talált támpontokat. Ezeknek a mészetesen

sére Fodor a sze-

ter- megbízható adatoknak

alapján is jellemző, hogy a helybelieknek és jöve—

vényeknek mondott lakosságból egyaránt több mint négyötöd volt magyar nevű, lalig egytized-egytizen—

ketted szláv és kb. ugyanannyi más és megfejthe-

tetlen nevű. Fodor helyesen emeli ki, hogy a Jász—

sz'gban a nem magyar nevű

nem egészen

népelem magyarul

legalább is beszélt. A tanulmány utolsó szakasza

:a társadalmi rétegződésről ad tájékoztató képet.

Th. L. dr.

]. M. Munzo Kerz: Maternal Mortatíty and Morbtdity. A Study of Their Problems.

Edinburgh, 1933. 382 1. — r.

A Magyar Statisztikai Szemle nemrég (az 1934. évi XII. évf. 8. számábanl ismertette az

lilsza'kamerikai Egyesült Államok statisztikai hi-

vatalainak Frances C. Robert dr. által szövegezett 1) V. ("). M. Stal. Szemle 193 é V l'. 907—916. l.

——63—— 1935

kiadvfmyz'tt az anyai halamtóságról, Most hasonló tárgyú s ugyancsak angol nyelvű, de még terje-

delmesebb erkezett

Herz

kiadvány meg Angliából: ez

Ma, a

arány világszerte mutatkozó esökkent'lst'atek idején, l'entidézelt című könyve. születési amikor a statisztikusok minden művelt államban

a fehér faj reprodukz'lté erejének megtorpanása—

ról, a lut'ntÓSZOlOS szaporodás helyett már-már ter—

mészetes l'ogyásról tudósítanak, egyre inkább az ér—

deklődés homlokterébe kerül a születések ellenörm'xse s ennek kapcsán a születéssel kapcsolatos egyéb szü—

lészeti események, különösen pedig az anyák mor—

biditásának és mortalitásának részletes szz'nnhanétele is. Ez az ellenőrzés és az anyák ily irányú statiszti—

kaja is hozzámlhat a születési arány csökkenésé—

nek felfedi

kel, ahol az anyák terhesség alatt

mérsékléséhez, mert azon néprétege-

'aló gondozása elégtelen és ahol az anyai halandósa'lg magas. li helyeken s az ilyen társadalmi rétegek részére a szülészeti ugyek ellenőrzése, szülőotthonok és kór—

házak létesítése, valamint a szülészeti rendtartás-

na-k hazánkban folyamatban lévő megszervezt'tse

az anyák és gyermekeik életének megmentésével emeli a szaporaságoL Nemkülönben az anyák meg-

mentése az anyáknak még a következő években

bekövetkező újabb sziilését is lehetővé téve, min—

den megmentett anyai élet még távolabbi, további szaporodási lehetőséget is nyujt, Az anyai halan- dósagnak mindezen okokból nagyfontossz'tgú vizs—

gálata miatt igen örvendetes az a hír, hogy a Szé- Statisztikai Hivatal ,,Statisztikai

lemények" sorozatában a vonatkozó székesfővz'rosi viszonyokról

k est 6 v á ro si Köz

is külön kiadvány fog megjelenni.

Ker: részre lizeak: 1. Az

anyák megbetegedésének és eltlialz'tlozásanak könyvét öt osztja.

okai, val foglalkozó rész, 2. a betegségek megelőzésével, 3. az erre irányuló szrervezkedésekkel és 4. az ezt szolgáló központi szervezettel foglalkozó rész. Vé-

gül külön 5 rész tartalmazza a t'iiggelékeket.

Sajnálattal emlékezik meg Kerz arról, hogy a

XX. században az anyai halandóság nem enyhül (6,l.l,taminek az okát nemcsak a statisztika pon- tosságának fokozódász'iban, hanem a

mindig több septikns lázr;

tató abortusok

szüléseknél vezető esetét szolgál—

látja, amely je—

arány esökkenésével Európa—

gyarapodásában len—ség a szülészeti

korrelációban áll. Az anyai halandóság okairól szóló 1. részben megem- líti, hogy ezek az okok részben külsők. szociális és közegészségügyi köriillnu'enyek. részben helsők.

szerte nyilvánuló nega 1 ív

mint pl. az autoinfeetio. Zérnsra az anyai hal—an- dóság a kultúra bármilyen fejlődési fokán sem

csökkenhet s a szülés is bizonyos áldozatot mindig fog kívánni, Területi részletezésben Angliában

északról délfelé csökken az anyai halandóság ará—

nya (16. l.).

dással

A septikns halandóság az urbanizálo- növekedik, mig a nem septikus megfor-