Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszédaink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbodott Magyarország ismertetője

7. szám

A között anyag területi tagolása és kombiná—

ciókban való gazdagsága egyaránt mintaszerű. Az épület- és kivált a lakásstatisztika a főváros statisz- tikai szolgálatának nagymultú, talán legjobban ki—

épített munkaterülete. Az előttünk fekvő két kötet egyszerű atlaptozása annak bizonyítéka, hogy Illye- falvi I. Lajos dr, a szempontok tágításárasúj néző- pontok beilleszte'se're ennek ellenére most is módot talált. A hatalmas adatkincs a városigazgatás és a tudomány számára szükséges épület- és lakásstatisz- tikai anyagot ritka gazdagsághan tartalmazza. Az adatok teljes kiaknázása köteteket tölthene meg; az anyag bőséget egyes tábla-, ill. fejezetcímek felso—

rolúsa tehát még csaknem is sejtetheti. Részletesebb ismertetésre nem lévén lerünk, a multtal is jól ösz- szeliasonlítliató anyagból ehelyütt csak a laksűrű—

ségre vonatkozó gazdag számanyagot emeljük ki, to-

vabba a Családfő demográfiai viszonyainak alapos megvilágítását, azltl2l után épült házakban lévő la—

kásokra vonatkozó főadatok (lakbér,alakások be- rendezése stb.) külön kimutatását, a lakás fekvése és bére közötti összefüggés feltárását, a lakásváltoz—

tatások gyakoriságára utaló egészen újszerű adato—

kat (a jelenlegi lakásban való tartózkodás tarta—

mát), a tényleges bérjövedelem nagyságának rész- letezését a háztulajdonos [vallása és foglalkozása szerint, végül a lakástípusonkint és városrészenkint részletezett lakásstatisztika 11 társadalmi réteg ——

munkások, közszolgálati altisztek, iparosok, keres—

kedők, piaci és utcai árusok, kereskedelmi alkal- mazottak, magántiszlviselőkg köztisztviselők, sza—

hadfoglalkozásúak, nyugdíjasok és vagyonukból élők, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak _ szerint

való tagolását.

A két közlemény nagy táblaanyagához szöveges adatelemzés ezúttal nem csatlakozik. Az épület- statisztikai kötet azonban Illyefalvi előszaván kívül közli beszámolóját (1 népszámlálás és az 1930-ban azzal együtt végrehajtott képviselővúlaszto'i őssze- írás technikai lebonyolításáról. A munkálat egyes szakaszainak az adatgyűjtési nyomtatványokkal s az országos és helyi utasítások és rendelkezések kivonatával tarkított leirása hivatalos statisztikus számára is igen tanulságosan —— itt-ott kritikai ész—

revételekkel _ örökíti meg a népszámlálási műve- let történetét s szervezeti alapkérdéseit; ezzel mód- szertani szempontokból is öregbíti a kiadvány amúgy is jelentős forrásértékét. Mindent egybevetve:

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala Illye- falví igazgató irányítása alatt az 1930. évi népszám—

lálás épület- és lakásstatisztikai anyagának gondos, mélyrehatoló, az évtizedekkel ezelőtt megkezdett úton

egyre messzebblialadó feldolgozásával és a nyert eredményeknek két pompás kötetben való közre- hoesátásával kiemelkedő értékű munkát Végzett.

——619— 1940

Budapest Székesfőváros Statisztikai Lexi—

konja.

Répertoire statistigue de la ville de Budapest.

Szerkesztette: Molnár Olga dr. _ Rédigé par la Dr Olga Molnár.

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása.

1940. ll. kiadás. 6*—j—572 1.

Publié par le Bureau de Stalisíigue de la Ville de Budapest. 1940. lle édition. ő*—l—572p.

A tudnivalókat a lexikon rendszerező és köny—

nyen kezelhető formájába önteni: kívánkozó mód—

szer a statisztikában is. Magyarországon hasonló munkáról nem tudunk s így úttörésszámba megy Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának Illyefaloi I. Lajos igazgató egy régi elgondolását megvalósító, most megjelent zsebkönyvszerű kötete, a Molnár Olga dr, által szerkesztett ,,Budapest szé—

kesfőváros statisztikai lexikonja".

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal sokoldalú kiadványainak sorozatában ez a kötet különösen al- kalmas, hogy növelje az érdeklődést a Székesfő- városra vonatkozó statisztikai adatok iránt, széles

körben népszei'i'isítve ezzel a statisztikai tudományt is. Szerkesztője nagy szakértelemmel és rátermett- séggel oldotta meg a magyar szakirodalomban új- szerű t'eladatot. A kötet kb. 1.700 címszót tartal—

maz s felöleli megfelelő tömör szövegezésben a Fő- városi Statisztikai Hivatal Évkönyvének fontosabb adatait.

A könyv értékét növeli, hogy ahol szükséges- nek mutatkozik, nemcsak az illető fogalommal kap- csolatos statisztikai adatokat tárja elő, hanem a fogalmat is meghatározza, vagy legalabb kategori- zálja.

E vonatkozásban természetesen tovább is le—

hetne menni, hiszen, amint tudjuk, vannak nem—

csak alkalmazott statisztikai vonatkozású lexiko- nok (a német irodalomban pl. Bruno Gleitze ,,Sta- tistisches Lexikon"-ja), hanem általános emle'leti lexikonok is (pl. Paul Flaskr'impcr: ,,Statistik, Teil.

I. Allgemeine Statistik" a Meyeris VVörterhücher sorozatban). S a fővárosi ugartöréssel kaposolatban felvetődik a gondolat és felmerül a kívánság a ma- gyar statisztikai tudományban hiányzó elméleti sta—

tisztikai lexikon iránt is.

Molnár Olga munkája ettől függetlenül kerek egész éspedig kitűnően megszerkesztett hézagpótló munka.

Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszé- daink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbo- dott Magyarország ismertetője.

Dr Désiré d'Elekes : Notre patrie, notre peuple, nos voisins. Ouvrage faisant connaltre la Hongrie Millénaire et celle de Trianon, ainsi gue la Hongrie récemment agrandie.

A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai t3. sz. A Ma—

gyar Statisztikai Társaság és a Kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézete kiadása.

Publication no 13 de la Société Hongroise de Slatt'stigue.

Publiée par cette Sociélé et par Flnsliliit pour les droits des minoritás, fondé par l* Université royal:

hongroise Pierre Pázmány.

Budapest. 1940. 127. t. —— p.

Két hosszú évtized pergett le azóta, hogy Ma- gyarország sz—étdaraboltatott. Ez alatt az idő alatt

7 . szám

——620—— 1940

nagy magyar néptömegek nemzedékeinek sora nőtt fel idegen uralom alatt, anélkül, hogy a magyar történelemről, népi erőnk súlyáról, kulturális, gaz—

dasági és szociális viszonyainkról magának helyes képet alkothatott volna. Sőt az utódállamok okta- tásügyi politikája különös gondot fordított arra, hogy az elszakított területeken újonnan felnövő, népileg vagy érzelmileg magyar ifjúság előtt a ma—

gyar multat és jelent minél kedvezőtlenebb színben tüntesse fel. Ennek a törekvésnek az eredményes- ség—ét kétségtelenül csökkentették a szülők felvilá- gosításai, mégis a szemfényvesztő módszerek a ma—

gyarságnak súlyos veszteségeket okoztak, Az idegen uralom alá került területek eddigi végleges és vár—

ható további felszabadulásával kapcsolatban fontos és sürgős feladattá vált tehát, hogy visszatért né- pességünk téves ismereteit helyesbítsük. Éppen ezért örömmel kell üdvözölni minden olyan tanul—

mányt, amely a magyar nemzetről és a magyar életről rövid összefoglaláshan tárgyilagos felvilágo—

sítást ad.

Azok a nagy politikai változások pedig, ame- lyek most zajlanak Európában, bennünket és köz—

vetlen szomszédainkat e'rintően is, egyébként is ak—

tualitást adnak Elekes Dezső tanulmányának. Ma fo—

kozottabb mértékben van szükség olyan összefog- lalásrsa, amely gyors áttekintést nyujt a történelmi, a megcsonkított és a megnagyobbodott Magyaror- szág helyzetéről, főbb problémáiról és szomszé-

daihoz vám viszonyáróli Ma szaktudósainknak kö—

telességszerű feladata, hogy az idevonatkozó fokozot—

tabb érdeklődést célravezető módon ki is elégítsék, Természetes, hogy gyors áttekintést csak olyan mű adhat, amely csupán a kiemelkedő eseménye—

ket, a nemzet életének legfontosabb viszonylatait foglalja össze, földrajzi példával élve, csupán a hegycsúcsokat vetíti elénk. Ilyen ismertetést talá—

lunk szerző tanulmányában is, A könyv a címnek megfelelően három fejezetre tagolódik. Az elsőben hazank történelmét, területét, földrajzát, közjogi rendszerét, valamint kulturális, gazdasági és szociá—

lis viszonyait tárja tömör összefoglalásban az 01- vasó elé.

A második rész Magyarország népességének számát és néhány fontosabb demográfiai vonatko—

zását (nemek szerinti megoszlás, családi állapot, vallás, foglalkozás), valamint a népesség szaporo—

dását ismerteti. Igen értékesek e fejezetnek a nem—

zetiségi kérdéssel foglalkozó részei. A "nemzetiség"

fogalmának szabatos meghatározása után vázolja a hazai nemzeti [kisebbségek kialakulásának rendjét s megállapítja, hogy hazánkban legfeljebb a tótság nyugati része (morvák) tekinthető őstelepesnek. Jő tájékoztatást ad a magyarság számának a történe- lem folyamán való változásáról, majd végigvezeti az olvasót az elszakított magyarság sorsának kál—

váriáján.

A harmadik fejezet az utódállamok fejlődés—

történetével, Magyarország és a környező államok.

kapcsolataival, népi erejük súlyával és a jövőbeli.

fejlődés bekövetkezhető irányaival foglalkozik- Részletesen kitér a Dunamedence háború utáni fel-—

osztásának gazdasági következményeire, amelyek

—— az utódállamok nemzetiségi megosztásán kívül is _- szükségszerűen e mesterséges államalakulatok összeomlását kellett hogy előidézzék.

A tanulmány előnyéiil említhetjük még meg, hogy fejtegetéseinél jól kiválasztott statisztikai

anyagot közöl. J. Gy. dr.

Fall Endre dr.: Jogunk Erdélyhez.

D' André Fall: Nos droits sur la Transylvania-

Budapest, 1940. Kiadja :; Magyar Reviziós Liga. 68 lap,.

5 térképmelléklet.

Budapest, 1940. Publié par la Ligue Hongroise pour la Revísían du Traité de País. 68 pages el 5 cartes.

Az égetően időszerű könyvben a témakörébe alaposan bedolgozott rendszerbefoglalja, mindazokat az érveket, amelyek Magyarországnak Erdélyhez való jogát bizonyítják és alátámasztják, 'I'örténelmi jogon elvitathatatlanul Magyaror- szágot illeti Erdély, mert a honfoglaló magyarok Erdélyt nem a románoktól vették el, hiszen a romá—

noknak a XIII. század eleje előtt nyomuk sincs Erdélyben, ahol a nyomor, üldöz,—és 5 saját uraik, kizsákmányolása elől menekülve találnak menedé—

ket. A dákó-román folytonosság elméletét 1800-ban Major Péter találta ki, de a régészet és összehason—

liló nyelvtudomány megcáfolta.

Magyarország földrajzi jogcíme Erdélyre épp—

oly erős, mint történelmi jogcíme. Erdélyt a szá—

razföldi s vízi utak és az éles hegykeret Magyaror—

szerzö

szághoz kapcsolják s nem Romániával, hanem Ma-

gyarországgal alkot iskolapéldaszerű földrajzi egy—

séget. A néprajzi összefüggést különösen a városok magyar fölénye mutatja.

Nyugateurópa védelme is megköveteli Erdély visszacsatolását, mert amint a multban a magyar—

ság a Kárpátok gerincén őrtallva védte Nyugatot.

a barbár Kelet ellen, a jövőben is az erdélyi bástya csak magyar kézben biztosíthatja az európai civili—

zációt a vörös-pánszláv veszedelemmel szemben.

Mint gazdasági egység is szétszakithatatlan Er"

dély és Magyarország, mert az agrárjellegű Magyar——

országot a fában és bányatermékekben "azdag, de termöf'öldben szegényebb Erdély ideálisan egészíti ki. Nagy-Románia 20 éves uralma megbénította Er- dély gazdasági fejlődését s lakosait nyomorba dön—

tötte, amit a könyv a kisebbségek elnyomását be- mutató adatok felsorakoztatásával igazol.

A kulturális érveket is csoportositó munka sze—

melvényeket mutat be arról, hogyan jellemzik a külföldiek a románokat. Ez a jellemzés a francia kultúrájával hivalkodó románságra éppen nem hi—