A statisztikatörténeti pályázat eredménye

316 szauna

a területén úttörő jelentőségű, s annak tapasztalatok nyújtotta segítséget. Ez a nagy nyeresége. A kötet, amely felhasz— viszonzás sem a magyar népszámlá—

nálja a külföldi szakirodalom eredmé- lási munkálatoknak, sem a szóban forgó-

nyeit, rövid idegen nyelvű összefoglalás vizsgálatnak nem válik szégyenére.

közlésével viszonozza is a nemzetközi Dr. Acsádi György

A STATISZTIKATÖRTÉNETI PÁLYÁZAT EREDMÉNYE

A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai

Szakosztálya a magyar hivatalos statisztika kialakulására és fejlődésére vonatkozó tanulmányok megírására 1964. május 15-én pályázatot hirdetett.1 A pályázatra beér-—

kezett pályaműveket a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Közgazdasági Társa—a

ság Statisztikai Szakosztálya és a Statisztikatörténeti Szakcsoport felkérése alapján létrehozott négytagú Bíráló Bizottság bírálta el. A Bíráló Bizottság tagjai voltak:;

dr. Barsy Gyula, dr. Kenessey Zoltán (elnök), dr. Kiss Albert, dr. Lengyel László..

A Bíráló Bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a pályázat eredményes volt, a beérkezett pályaművek magas színvonalúak voltak. Tekintettel arra, hogy több pár.——

lyázat minősült díjazásra méltónak, mint ahány díj a pályázati feltételekben szerepelt,

a Bíráló Bizottság a pályázati feltételek 5. pontja alapján akként határozott, hogy a

pályadíjakat az eredeti kiírástól eltérően részben más megosztásban adja ki. A [Bi-—

ráló Bizottság ennek megfelelően a 3 darab egyenként 3000 forintos III. díjat 2 da—

rab 2500—2500 forintos III. díjra alakította át és 4 darab egyenként 1000 forintos IV. díjat létesített.

A Bíráló Bizottság a pályadíjak tekintetében —— egyhangú határozattal -— a.

következőképpen döntött:

!. díjat (5000 forint) nyert

Halkom'cs László ..Historia est magistra vitae" jeligéjű, ,,Hivatalos magyar ipar—

statisztikai adatfelvételek és közlemények 1921—1944 között" című pályaműve.

A szerző fontos témát dolgozott fel tanulmányában alaposabban áttekintve a

magyar iparstatisztika felszabadulás előtti két és fél évtizedes fejlődését. Tárgyát

igen nagy felkészültséggel, kimerítően elemezte, anélkül, hogy a részletekben elve—

szett volna. Az anyagot jól taglalta, az egyes részekben a lényeget ragadta ki s azt

híven, tömören s mégis jó stílussal, olvasmányosan írta meg. A források feldolgo—

zása pontos és megbízható. A pályamű kerek egészet képez, befejezett, értékes tudo—- mányos munka.

II. díjat (4000 forint) nyert

dr. Dávid Zoltán ,,Conscriptio" jeligéjű ,,Statisztikai adatgyűjtések a XVIII—XIX.,

században" című pályaműve. A pályamű széles forrásanyagra támaszkodó hosszú

történeti időszakot felölelő munka. Szerzője jelentős önálló levéltári kutatásokat

végzett a munka kidolgozásához. A mű a hivatalos statisztika megalakulását meg—

előző időszakról nyújt alapos, értékelő forrásismertetést és ezzel a hivatalos statisz- tika kialakulása előtti közvetlen előzmények kellő megvilágításához nyújt jelentős hozzájárulást. A munka figyelemre méltó a további kutatások megalapozása szem—

pontjából is, különös tekintettel a tárgyalt korszak forrásainak kritikai feldolgozása szempontjából.

III. dijat (2500—2500 forint) nyert

Gadó György ,,36 óra" jeligéjű, ,,Keleti Károly politikai nézetei" és dr. Molnárfi Ti—

bor ,,Extra" jeligéjű ,,Adalék Magyarország ipari árstatisztikájának történetéhez 1724—1950" című pályaműve.

Gadó György pályaműve jelentős forrásanyagra támaszkodva nyújt értékelő

áttekintést Keleti Károly politikai és társadalmi nézeteiről. Megállapításait főkép—

iLásd: Statisztikai szemle. 1964. évi 6. sz. 680. old.

SZEMLE 3 1 7

pen Keleti műveiben található állásfoglalásokra alapozza. A szerző nemcsak egy—

szerűen ismertet és leír, hanem egységes képpé alakítva törekszik Keleti nézeteit bemutatni. Összefoglaló megvilágításban ábrázolja a széles látókörű közgazdászt és alkotó magyar statisztikust, kimutatva nézeteinek negatív vagy téves elemeit is. A szerző láthatólag elmélyült Keleti korának általános tanulmányozásában is.

IV. dijat nono—1000 forint) nyert

dr. Remetey Ervin ,,1929" jeligéjű, ,,A harmadik magyar statisztikai alaptörvény", dr. Gyulay Ferenc ,,Veritas" jeligéjű, ,,Az első hivatalos statisztikai publikációkról",

Kármán Tamásné ,,Coopération Statistigue Internationale" jeligéjű, ,,A Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi együttműködésének első megjelenési formája", és dr. Dányi Dezső ,,Pars pro toto" jeligéjű, ,,Munka-, bér—, árstatisztika története

(1929—1939)" című pályaműve.

Dr. Remetey Ervin pályaműve, amely feldolgozza az 1929. XIX. te. és az azt kiegészítő rendeletek szövegét, Laky Dezső hírlapi cikkét, a törvényjavaslat képvi—

selőházi és felsőházi vitáját, valamint Dobrovits Sándor vonatkozó tanulmányát, a

magyar statisztikai törvényhozás egyik legfontosabb mozzanatát színvonalasan, kri—

tikailag elemzi.

Dr. Gyulay Ferenc pályaműve, a magyar statisztikai hivatal első negyedszáza- dának publikációs munkájáról számos forrásmunka gondos és kritikus feldolgozása alapján ad képet. Felhívja a figyelmet arra, hogy ahivatalos statisztikai közlemé- nyek eddig ismert bibliográfiája hibás, módosítja azt, s mint ilyen jó forrásgyűjte—

ményül szolgálhat mind a történeti statisztikával, mind a statisztika történetével foglalkozók számára.

Kármán Tamásné pályaműve, jó összefoglalást ad a magyar statisztikai szerve—

zetnek a múlt század utolsó harmadában kifejtett nemzetközi tevékenységéről. Ki—

mutatja a kongresszusok és az állandó bizottság munkájában a magyar delegátusok eredményes tevékenységét s azt a hatást, amit a nemzetközi fórumokon való közre—

működés a magyar statisztikai szervezet fejlődésére gyakorolt.

Dr. Dányi Dezső pályaműve a címben jelölt témakört az 1929—ben felállított or—

szágos statisztikai tanács vitáinak a fényében dolgozta fel. A feldolgozás számos

vitás problémát érint. A nézetek elemzésénél nemcsak a hivatalos statisztikusok, de

:a tanácsban helyetfoglaló más szakemberek álláspontjának ismertetésére is megfe—

lelő teret szentel.

Végül dr. Dávid Zoltán —- Tóth Andrásné ,,Halálának 200. évfordulójára" jel—

igéjű, ,,Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico To- pographica descriptiója. 1736—1'739" című pályaműve tekintetében, mely a közel-

múltban előkerült első magyar nyelvű leíró statisztikai mű szövegét és a mű készí—

tőjéről eddig előkerült adatokat közli, a Bíráló Bizottság egyhangúan arra az állás—

pontra helyezkedett, hogy a pályamunka tárgya kívül esik a pályázat témakörén.

Figyelembe véve azonban színvonalát a pályaművet elismerésben részesítette és pub—

likációra alkalmasnak ítélte.

A pályázat eredményének kihirdetése és a pályadíjak kiosztása a Statisztika- történeti Szakcsoport 1964. december 9—i ülésén történt meg.