• Nem Talált Eredményt

Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XL. 1932

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XL. 1932"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

l l

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Magyar Statisztikai Évkönyv. Uj folyam.

XL.— 1932. _

Ammaire Statist'igue Hongrozs. Nouveau cours.

Anne'e XL. 1932.

Szerkeszti és kiadja a M. kir, Központi ;Statisztikai Hivatal.

Publication dc F()jfice Central Royal Hongrois dc Statisligue.

Budapest, 1933. XVI—l—398 L u 17.

A Magyar Statisztikai Évkönyv legújabban

megjelent 1932. évi kötete ismét néhány fontos adatközléssel bővült. Az Évkönyvet most tömör és áttekinthető földrajzi leiras vezeti be, melyet az 1930. évi népszámlálás újabb eredményeinek ismer—

tetése követ: a külföldi honosokra, a külterületi lakotthelyek népességére vonatkozó eredmények, a népesség nemek és korévek szerinti megoszlása, a testi és szellemi, érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedők száma, a lakóházak falazatáról és tető- zete'ről beszámoló adatok. Ismerteti az Évkönyv a képviseleti munkabérstatisztika első eredményeit a munkások számáról, átlagos órabéréről és a mun- kaórák számáról. Hozza a társadalmi biztosítás 1931. évi pénzügyi eredményeit, biztosítási ágaza—

tok szerint. A mezőgazdasági részben új adatközlés a szalas takarmánymagvaknak hagyott terület és a magtermés, a rét területe és a széna termésnieny—

nyisége, a szőlőművelő községek, a szőlőtermelés,

az új bor, musttermés, az elemi csapások, szőlő—

betegségek és a rovarkárok által sujtott szőlőterület eredményei. A hitelintézeti adatok között az alkal—

mazottak számára, a tisztviselőlétszámra kor és nem

szerint, a részvénytársasági alakulatú hitelintézetek által kibocsátott összes részvények területi meg'—

oszlására vonatkozóak kerültek ezúttal közlésre, Tájékoztat az Évkönyv a jelzálogos kölcsönök an- nuitása és kamatlába? a földbirtokokra bekebelezett rövidlejáratú hitelintézeti követelések tőkeálladéka és a hazai hitelintézetek által 1932 folyamán ki- sorsolt és beváltott záloglevelek, községi és egyél) kötvények tekintetében. A könyvtermelés statiszti—

kája a kultúrstatisztikának értékes bővülését jelenti.

Újonnan kerültek közlésre az állam által utalvá-

nyozott személyi kiadások. Az Évkönyv adatkincseit

a legújabb nemzetközi adatokat tartalmazó függelék

egészíti ki, H, Gy.

Laky Dezső: Népesedéspolitika.

Dés-irá Laky : Polzt'igue démogmphigue.

Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság egypengős könyv- tára 65. sz. Kiadta a magyar Szemle Társaság.

,,Kinusestúr". Lívres á un pengő de la Somáté de la Revue Hongroise. No 6.5. Public-utam de cette Société.

Budapest, 19.33. 50 l, —— p.

Laky professzornak ,,Népesedéspolitika" "e. kis könyve egyik legbecsesebb új haj—tása a magyar tudományos szakirodalomnak. A könyv minden te—

kintetben hiányt pótol. Nemcsak azért, mert sajná—

latosan gyér népességelméleti és népesedéspolitikai irodalmunkbúl egy ilyen bevezető jellegű, átfogó tartalmú s korszerű szinvonalon álló mű teljesen hiányzott, hanem mert a Kincsestár—sorozat legfőbb fogyasztói, a laikus érdeklődők, a nem szakemberek látókörén—ek, ismeretvilágának rendkívüli szélesbíté—

sén túlmenőleg éppen összefoglaló tartalmánál, hig—

gadt, szakszerű megállapításainál fogva általános tudomanyos szempontokból hasonlók—épen forrás—

értékkel bír. Laky Dezső új műve a Magyar Szemle Társaság olcsósága folytán is népszerű, széleskörű el—r terjedésre hivatott kiadványsorozatában jelent meg.

A Kincsestár-kötetek szűkebb terjedelme és tudo—

mányt népszerűsítő főcélja szerző munkáját ——- főlegr az elméleti fejtegetéseket illetőleg —— bizonyos kor- látok közé szorította. Laky professzor azonban anya—

gának tökéletesen ura s annak megfelelő kiváloga—

tása és csoportosítása révén alig nyolcvan oldalon is teljes és töretlen képet tudott adni tárgyáról; sőt műve az alapismereteken messze túlhaladó, elmélye—

(tésre is bőségesen alkalmat adó, rendkívül érdekes tanulmány, melyet tudós szerzőjének közismert szí—

nes, választékos stílusa egyben élvezetes olvas—

mannyá is tesz. Laky zsebkönyv formájú új munkája lapjain _, mintegy dióhéjban —— társadal- munk legéletbeuágóbb, legnagyobb súlyú problémái fölött tart seregszemlét; az emberiség legelsőren- (lűbb életkérdései fölött, melyeknek valódi súlya és jelentősége sajnos még mindig nem ment át a köz—

tudatba: a könyv mindig tárgyilagos s az elszomorító jelenségek kimutatása mellett sem pesszimisztikus tanításainak a legszélesebb körökbe való behatolása tehat ez okból is felettébb kívánatos.

Szerző művének közvetlen hatása, könnyebb olvashalása érdekében mellőzi a rendszerint nehéz—

kesebb elméleti bevezetést és a hosszabb elvi fejte—

getéseket; a népesedéspolitika s különösen a népes—

ségi statisztika idevágó teoretikus és módszerkérdé- seit túlnyomórészben a könyv H. és III. fejezetébe sűrítette össze. ltt, továbbá a többi fejezet során elszórt rövid és tömör mondatokban találja meg

az olvasó mindazt, amit az elméletből feltétlenül

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

replő összes származási és rendeltetési országok ligyelembevetelevel: a külkereskedelmi forgalom adatai a brüsszeli nemzetközi árnlajstrom csopor- tosításában; végül

földadót is rónak le, úgy, hogy ez az összeállítás csak akkor nyugodott volna helyes alapokon, ha minden egyes főfoglalko—.. zási csoport által fizetett mindennemű

tábla jelentéktelenebbül megváltozott formában, mint a kötet második nagy táblája a községek fontosabb demografiai és Iakáházadatait foglalja össze (lélek- szám

gálata miatt igen örvendetes az a hír, hogy a Szé- Statisztikai Hivatal ,,Statisztikai. lemények" sorozatában a vonatkozó

évi mezőgazdasági üzemi (felvétel nyomán elsőízhen közli az Éwkönyv .a szabadforgalmú, korlátolt iforgalinn'l és összes földbirtokok területére, mi'velési ágak

ságok számára és (mivelési ágak szerint részle- tezett területére vonatkozó táblázatok, úgyszintén a trágyázott területeknek, kertgazdaságok, faisko- lák területeinek, a

tek egyik válfajának, a biztosítási ügyle- teknek révén bonyolítanak le, helyesebben a pénzről és a hitelről szóló xtángyköcr kere- tében, nem pedig azzal

A produktivitás növekedése 1950—1955 között nagyméretű volt, amit nemcsak a nagyarányú beruházások okoztak, hanem az is, hogy egyes OECE országokban csak ekkor zárult le a