Magyar Biztosítási Évkönyv

11, szám. — 1050 —— 1931,

felel meg. Tekintettel az egyes ember átlagos napi

kétszeri utazására, ez azt jelenti, hogy a főváros

említett forgalmából a lakosságnak körülbelül 40%-a vett részt. Minőségi szempontból fontos, hogy a helyi forgalomból mind nagyobb részt kér—

nek az autóbuszok és a személyautomobilok, bár e forgalomnak oroszlánrészét —— 95'5%—ot —— Bu—

dapesten még mindig a BSzKRT bonyolítja le.

Igen érdekesek a nagyvárosi forgalom külön—

böző —— periodikus és aperiodikus _ hullámzásai.

A havonkénti változásokat

vizsgálva —— berlini adatok szerint — az összforgalom májusban ér

maximumot. Hasonlóan berlini adatok szerint az összforgalomból a legnagyobb százalék szombatra

jut (15'7%), a legkisebb vasárnapra (10'5%), míg

a többi napok arányszámai kevés eltéréssel es

portosulnak 14'8% A napi fluktuáció a BSzKRT 1929. évi felvétele szerint 18 és fél óra-

kor (,,rohamóra", rush hour) áll be,

az átlagos utaskontingensnél közel kétszer, az éj—

köré.

amikor is

téli minimumnál közel tízszer több az utas. Nagy—

ban befolyásolja az utasforgalmát az időjárás és a hőmérséklet is. Utóbbival arányosan nő a vasar, es iinnepnapi utasforgalom.

A baleseti statisztikából kitűnik, hogy Buda-

pesten ,,a motoros járómiivek okozta balesetek száma 1929—ben 6'7—szer nagyobb volt a közúti va sutak okozta baleseteknél".

Igen érdekes és statisztikai szempontl'nöl is jellemző adalékok a könyvben a Budapest székes- főváros közlekedését érzékeltető térképek. Az első

térkép az egyes világvárosok gyorsvonati távolsági

személypályaudvarainak elhelyezését mutatja és érdekes Összehasonlitz'isok'a ad alkalmat föváro—

sunk pz'ilyaudvaraival. A második a budapesti te- herpályaudvarok elhelyezését ismerteti, ugyancsak a város centrumához viszonyitva. 'l'o'ábbi térké—

Kiilönösen ez különböző Budapest izoeln'ón térképei.

'áros eentrumától pek

utóbbiak, melyek a

irányokban egyenlő időközökben elérhető izoehrón zónákat tüntetik fel, nagy munkát igényeltek és a Zelovich professzor által vezetett műegyetemi

közlekedési szeminárium munkásságát dir-sérik,

lizek a térképek igen becses adalékok, hiszen maga a nagyváros természetes határa sem egyéb, mint, valamely megfelelően 'álasztott ö . zt'orgalmi izoehrón vonal.

Zeloviclz professzor alapos, átfogó és időszerű tanulmányát csupán statisztikai vonatkozásban is- mertettük. Azonban a között pár adatból is ki—

tűnik, hogy szerzőnek ,,erre a tudományos szem- pontból felettébb érdekes kérdésre készséggel és a téma, iránti szeretettel" forditott fáradsága nem

volt hiábavaló. Viener András.

Magyar Biztosítási Évkönyv.

Annuaire Hongrois des Assurances.

Kiadják: A Biztosítási és Közgazdasági Lapok. Bu—

dapest, 1931. 355 1 p.

Publié par Biz! sítási és Közgazdasági Lapok. Bu—

dapes/, 1931. 955 p.

A Biztosítási Évkönyv legújabb ,." 23. —— év"

folyama az előzőekéhez hasonló beosztásban és a, már megszokott gazdag tartalommal jelent mea.

Az évkönyv tulajdonképen három főfejezetre osz- lik: az !. fejezet a biztositásiigyre vonatkozó ren—

(leleteket, a biztosításiigyi judikatúra döntéseit és

a legújabb joggyakorlatot, valamint a közhatósági és magánjellegű bizositási szervek ismertetését

tartalmazza. A 2. rész a

eredményszámlájának statisztikai adatait ismerteti,

a 3. pedig a biztosításüggyel összefüggő

kérdésekre vonatkozó értekezéseket és tanulmá—

nyokat közöl. Bár az Évkönyv az intézetek leg-

nagyobb részére vonatkozólag eléggé részletes ada—

tokat közöl, statisztikai szempontból a 2. fejezet,

igen sokat nyerne értékében, ha az adatokat or-

társaságok mérleg- és

fejezet

szágos összesítésben is közölné, miután így a ma—

gyarországi biztosítók helyzetéről és működéséről mozaikszerű kép helyett egy sokkal átfogóbb es teljesebb helyzetkepet kapnánk. Az Évkönyx azonban így is valóságos tárháza azoknak a tud—

ni'alóknak7 amelyek a biztosításiigy elméleti és

;; 'akorlati kérdéseivel függenek össze úgy, hogy a kiadvány a biztosítási szakma emberei száiná'a nélkiilözheletlen kézikönyv s egyben szegenyes biztosítási irodalmunknak értékes és hasznos ter- meke.

Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. Vll. jahr- gang: 1931.

Klí ja: (im/7; huszan [felelős szerkeszti"): Bokor (%nsz- ,_ Budapest, Witt. 13831.

lleitz'm': Gustave (111113. Diwvtenr:

HINíl'lpt'Sl, 19.71. ?S]; 17.

(inslave Bokor

liz a külföldi könyvpiaeon immar közel egy év tizede, polgárjogot, nyert kiadvány, mely iránytű—

ként vezeti végig az olvasót a magyar gazdasági

élet előttünk fekvő legújabb

ban a világválság hullámai köze, sodródott Magyar—

színterén, folyamá-

ország megnehezült, eletköriilnn'rnyeiről test lehetö—

leg átfogó, jellegzetes képet. BCVt'Zt'lÖllt'H Óvári—

Papp Zoltán a legaktuz'tlisabb témát 'ajzolja fel:

Magyarország helyzetet a vilt'iggazdasági válságban.

szinte a könyv megjelenéséig tovább vezetett stal

adatok Majd

Nagy Iván a mezőgazdasági termelés újabb alakn—

tisztikai és egyéb felhasznátásával.

tásával, Peílei'ikoffer Sándor pedig a magyar szőlő—

és bortermelés helyzetével ismertet meg. .t to "áb—

biakban Leopold Lajos ag'árválság és munkarend—

szer címen becses ag'árpolitikai anyagot sorakoz—

tai fel és Nyulászi János a toldbirtokrnegterhe—

lésíigyről tájékoztat. Ipari tárgyú Farkas/"ulni Sán- dor cikke a magyar gyáripar 1930. évi helyzetéről.

Görgey lstváné az iparfejlesztési törvényrők Hu