1 1. szám.
számát a hadbavonultak munkahelyeit elfoglaló nők még mindig nagy száma, e férfimunkát végzö nők bűnözési lehetőségeknek jobban ki vannak téve, Száz elítélt közül ugyanis 1921-ben 29 volt nő, míg
1927-ben arányuk a 23%-ot alig haladta meg.
A vagyoni állapot hatása az ismertetett éveken—
belül eléggé állandó maradt s átlagosan száz el—
ítélt között vagyontalan volt 82, némi vagyonnal bíró 10, vagyonos 8
A visszaesők főleg a többszörösen visszaesők
száma erősen növekedő irányt mutat. Az elítéltek között a büntetett előéletűek száma 1921—ben csak 2.329 volt, 1927—ben 6.975, ezek közül a há—
romnál többször büntetettek száma ugyanezen idő alatt 207—ről 973-ra emelkedett.
Az alkoholizmusnak a kriminalitásra Való erös hatását mutatja, hogy az elítéltekből rendszeresen szeszesitalt élvezők aránya az utóbbi években ál- landóan közel 70%—ot tett.
A házasságban élők jóval kisebb kriminalitást mutatnak mint a házasságban nem élők különö—
sen sok a bűnoozo az elváltak körében. 1927 ben pl.
százezer lakosra esett elítélt:
nőtlen, hajadon . . . 758 házas . . . 631
özvegy . . 306
elvált . . . . 1.706
Az anyanyelvi megoszlásban kiütközik a cigá- nyoknak példátlanul magas bűnözése.
Az'által'á—nos tapasztalattól eltérően, nálunk az irni-olvasni tudók bűnözési aránya nagyobb, —mint az analfabétáké, valószínűleg főképen azért, mert a kisebb kriminalitású nők között az írni-olvasni tudók aránya is kisebb.
Az egyes foglalkozási ágak' között legalacso—
nyabb a bűnözés aránya az őstermelő foglalkozá- súak körében.
A városok kriminalitása általában nagyobb, mint a vidéké. Hogy Budapesten kivételesen arány-.
lag mégsem nagy a bűnözési arány, ezt szerző ma- gas színvonalú rendőri intézményeinknek tulajdo- nítja. Budapestenvszázezer 12 éven felüli lakosra 1927—ben csak 1.121 elítélt jutott, mig a többi tj.
városokban 1.350, a rt. városokban 1.257, a tízezer—
nél népesebb községekben 1.135 s végül az ennél kisebb népességű községekben 989.
Mazvar Biztosítási Évkönyv. XXI. évfolyam
192841929.
Annuaire Hongrois des Assurances.
Ánne'e XXI. 1928—1929.
Kiadják: A Biztosítási és Közgazdasági Lapok. Buda—_
pest. 447 I.
Publié par Biztosítási és Kozgazdasági Lapok Buda- pest 447 pages
Re'sume, Dans [a litte'rature des assurances, eet Annuaíre occupe une des premie'res places.
Il donne, Chota—ue année, un exposé sur les guestíons
1167 _—
1929
___—"—
Ies plus actuelles des assurances et sur les résultats de!
Ilactívite' des compagnies diassurances, Llouvrage est:
a'ivísé en trols parties. La premiere _contiem' Io desi-1 cription des lois et ordonnances en vigueurxrela- tivement aux assurances; la deuxiéme, les matieres statistigues concernant les compagníeediassyrances, accompagnée diun court exposé relatif aux assu- des pays díts successeurs; la troisiéme
Compi-end des tableaux indiguant Ia situation de
I'année préce'dente des branches principales des.
assurances. On y trouve en/in des études traitant les (Iuestions importantes des assurances et rédigées par *diémínents experts.
rances
*
A magyar biztosítási szakirodalomnak éven—
krínt visszatérő értékes terméke a fenti című ki- advány, mely gazdag statisztikai anyagával, a biz tosításügy legaktuálisabb kérdéseinek ismertetésé—
vel úgy a szakemberek, mint az érdeklődő nagy—
közönség számára hasznos forrásmunka. A munka
részben többet, részben kevesebbet nyújt, mint
amit tulajdonképen egy évkönyvtől várunk. Többet annyiban, hogy nemcsak az elmult év lényegesebb mozzanataira terjeszkedik ki, hanem a legfonto- sabb biztosítási törvényeket, rendeleteket, továbbá
az általános biztosítási joggyakorlatokat is ismer—
teti; kevesebbet ad viszont egy évkönyv megszo—
kott anyagánál annyiban, hogy az elmult év sta- tisztikai anyagát a társaságoknak csupán egy ré- széről állítja össze. Ez a rész azonban nem is le- hetett teljesebb, mivel az évkönyv megjelenésének időpontjában a társaságok egy része még nem mérlegelt, illetve eredményeit nem hozta, még nyilvánosságra.
Az évkönyv anyagának beosztása már az előző években is praktikusnak bizonyult, hármas tago- zódás szerint történt. Az első rész az érvényben—
levő törvényeket és rendeleteket ismerteti. A má- sodik fejezet a biztosító intézetekre vonatközó' statisztikai anyagot (mérleg- és eredményszámla)
tartalmazza, kiegészítve az utódállamok biztösitás-
ügyére vonatkozó rövid ismertetéssel. A' harmadik fejezet első részében néhány összevont táblázatban mutatja afontosabb biztosítási ágazatok 1928; évi állapotát, a további részt pedig a biztosításaktuáé lis és fontos kérdéseit tárgyaló tanulmányok töl—
tik ki. Ezek az értekezések részben az elmult év eseményeinek krónikáját adják részben—pedig a biztosításügy fejlődésével szorosan összefüggő pro-
blemákat fejtegetnek. _—
A magyar hivatalos biztosítási statisztikáttis
közelröl érintő tartalmánál fogva röviden kikelt
itt térnünk Tarcsay Pálnak e fejezetben foglalt:,,A magyar biztosítás statisztikáról"*c. cikkére.
Szerző! a' 'magyar biztosítási statisztika fejlettségi fokát kritizálva, a nélkül, hogy kifogásait ponton
____1 L szám.
——- 1168 —— 1929
sabban körülirná, megállapítja, hogy a biztosítási
statisztikánk ,,nem elég, nem jó és semmi esetre
sem valóságos". Hogy még fejlődésre szorul, an—
nak a Statisztikai Hivatal is tudatában van, de kétségtelen, hogy újabb szervezetében sokkal töké- letesebb, mint volt a háború előtt és sokkal kiépí- tettebh, mint a legtöbb európai országban. Semmi esetre sem lehet azonban valótlannak minősíteni, hiszen az adatgyüjtésnek a társaságok közgyűlé- sein jóváhagyott hiteles kimutatások képezik az alapját, a begyűjtött anyag pedig a Felügyelő Hatóság szakszerű technikai revizióján megy ke- resztül. Szerző kijelentéseinél valószínűleg arra gondolt, hogy a biztosítási statisztika nem tudja a biztosításügy belső szükségleteit kielégíteni, nem nyujt elegendő alapot a helyes üzleti politika ki- építéséhez, mint ahogy cikkének általában ez a vezérmotívuma. Ez mindenesetre igaz. De a hiva- talos statisztikának ez nem célja. A helyes tarifa—
tételek megállapítása elsősorban belső üzleti ta- pasztalatokon nyugvó statisztika alapján történhet,
melyeknek összeállítása és feldolgozása eminenter társasági feladat. Mint ahogy pl; a hitelintézeti statisztika beszámol az ország intézeteinek műkö- déséről és tevékenységük eredményéről, de nem célja, hogy az egyes üzletágak rentabilitásának vagy kockázatának vizsgálatába bocsátkozva üzlet- politikai irányelveket állapítson meg, éppúgy a hivatalos biztosítási statisztikának csak az lehet a célja, hogy biztositásügyünknek, mint társadalmi életünk egyik fontos tényezőjének állapotáról, fej- lődéséről hű képet adjon, illetve azt évről évre megrögzitse. Hivatalos biztosítási statisztikánk mai fejlettségi állapotát pedig igazán lakkOr tudjuk kellőleg értékelni, ha összehasonlítjuk akár a há—
ború elötti statisztikával, akár más országok sta—
tisztikájával, továbbá ha azokra a nehézségekre
gondolunk, melyek az adatgyűjtés újjászervezése elé jórészt éppen a biztosítók részéről gördíttettek.
Az Évkönyv általában gazdag tartalmánát fogva érdeklődésre és elismerésre joggal tarthat
számot. H. S.'dr.
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrioés a la bibliothégue de POffice central royal hongrois de staiistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publication d'iniérét international et de théorie générale.) _— Les mouvements migratoircs, 1925/1927. Bureau international du travail. Geneve.
(Études et documents. 0/4.)
La réglemeniatíon des migrations. Vol. III. Les traités et les conventions internationales. Bureau in- ternational du travail. Geneve. (Études et docu—
ments. 0/3.)
Double imposition et évasion fiscale. Supplű- ment No 1 aa recueil des accords internationaux et des dispositions de droit interne tendant á évitcr Iu double imposition et llévasion űscale. (Préparé par la section économigue et íinanciére du secré—
tariat de la Société des Nations, en application de la resolution du conseil du 15 septembre 1927.) Société des Nations. Geneve. 1929.
Hygíéne du travail. Encyclopedie dlhygiéne, de pathologie et d'assistance sociale, envisage'es au point de vue du travail, de llindustrie et des pro-
fessions, Fasc. 207/212. Bureau international du
travail. Geneve.
Schutz der Seeleute im Kranlcheitsfalle schliesslich (let Behandlung Verwundeter an Bord.
I. Die Fürsorgepflicht des Reeders für Kranke und verletzte Seeleute. —— II. Die Krankenversicherung der Seeleute. Internationale Arbeitskonferenz. Drei' zehnte Tagung. Genf, 1929. Internationales Arbeits—
amt. Genf.
Z wan gsarbeit.
Vierzehnte Tagung. Genf, Arbeitsamt. Genf. 1929.
ei n—
Arbeitskonferenz.
lnternationales Internationale
1930.
Mises, Richard von: Wahrscheinlichkeit, Stati—
slik und Wahrheit. Wien. 1928. (Schrit'ten zur wis- senschaftlichen Wcltaufl'assung. 3.)
Bürger, Dr. Gottfried: Adolf Wagner als Sta- tistíker. Leipzig. 1929. (Ergánzungshefte zum Deut—
schen statistischen Zentralhlatt. llz)
Mombert, Dr. Paul: Bevölkerungslehre. Jena.
1929. (Grundrisse zum Studium der Nationalöko—
nomic. 15.)
Lictzmann, Dr. Walter: Funktion phische Darstellung. Breslau. 1925.
Chlumecky, Leopold von: Erzherzog Franz Ferdinands Wirlcen und Wollen. Berlin. 1929.
Hahn, Dr. Walter: Die statistische Analyse der Konjunkturschwingungen. Jena. 1929. (Probleme' der Weltwirtschaft. 47.)
Magyarország. (Hongrie.) —— Dami, Aldo: La Hongrie" de demain. Critigue des programmes re—
visionnistes. Paris. 1929.
gazdaságstatisztikai és konjunk-
(1929 )
und yra—
Az Országos
lúrakutató bizottság közleményei. 1. évf.
2/3. szám. Budapest.
Recensement de la population, 1920. VI. Ré- sumé des résultats définitifs. Office central royal hongrois de statist. Budapest. (Publications statis—
tigues hongroises. 76.)
Ausztria. (Autríche.) —— Síatistilc des auswűr- tiger: Handels Österreich, 1928. Bundesministerium für Handel und Verkehr. Wien.
Cseh—Szlovákia. ('Tchéco—Slovaguie.) —— Rapport aminel dc I'entreprise des chemins de fer de (*Etat
