11. szám.
egyik erős érve a gazdasági iizemsialisztika mi—
előbbi végrehajtása szükségességének.
A továbbiakban a szerző felsorolja a magyar mezőgazdasági számtartásra vonatkozó eddigi repre—
zentatív felvételeknek elég szűk téren mozgó ered—
ményeit. Hangoztatja annak szükségességét, hogy a t'öldmívelésügyi minisztériumban egy külön üzemi és számtartási főosztályt kellene felállítani.
A kis— és középbirtokok számtartási rendsze- reinek ismertetése után a debrecenvidéki adatgyüj—
tés eredményeiről tájékoztat. Az 1931. évben 15 gaz—
daság, 1932-ben 8 gazdaság számtartási adatait dol- gozták fel. Az első évben 2001 kat. hold, a második évben. 851 kat. hold összterületre vonatkoztak az adatok. A kihozott eredmények elég szomorú képet mutatnak. A gazdaságra és nem a gazdálkodó sze—
mélyére vonatkozólag az 1931. évben ugyanis a ki- gazdálkodható tiszta jövedelem 3'l3%, a fizetendő adósságkamat 10% volt, tehát a megfigyelt gazda- ságok átlagban 6'87%—os veszteséggel dolgoztak.
Még rosszabb az 1932. évi mérleg. A 8 gazdaságra vonatkozó adatok szerint _ 1'17'70 a tiszta jövede—
lem (tiszta veszteség), 8% az adósságkamah tehát a gazdálkodás 9'17%-os veszteséggel járt.
' Az érdekes statisztikai adatokkal jól felszerelt tanulmány a gazdasági. válság romboló hatásának megállapítására igen jellemző olvasmány. S. J.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. lX.jahr-
gang. 1933.Kiadja: Graiz Guszláu dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.
Editem': Dr Gustave Gratz. Directem': Dr Gustave Bokor.
Budapest, 1933. 430. 1. — p.
Ez év november havában került .a könyvpiaci forgalomba az Ungarisches VVirtschafts-Jahrbuclt IX. évfolyama, mely Magyarország közgazdaságil—
nak 1933. évi állapotát és problémáit vetíti az ide—
vonatkozó szakeikkeknek átfogó láncolatot képező sorozatában az olvasó elé. E kiadvány összes elözö évfolyamai a közgazdasági érdekek szolgálatában nagyon hasznos szerepet betöltő tényezőknek bizo—
nyultak. A gazdasági világválság elmélyülése foko—
zottan szütkségeSSé teszi az ilyen irányú munkák tanulmányozását. A válság jelenlegi állapotában igen fontosnak látszik az egyes nemzetgazdaságok egész nagy területére minél több irányban behatoló, az időszaki változásokat jól szemügyrevevő vizsgá- lódás, melyhez rendkívül alkalmas támaszt nyújt az avatott szerkesztő és a szakértelemben kiváló munkatársak összemiiködésével létrejött gazdasági évkönyv.
Az 1933—es évfolyam természetesen jórészt a korábbi évfolyamok által felölelt tárgykörök sze—
rint, többnyire a régi munkatársak kidolgozásában taglalja a magyar közgazdaság legújabb helyzetét és kérdéseit. A visszatérő tárgyú fejezetek sorában különös érdeklődésre tarthat számot Kállay Tibor-
—— 9131 —— , 1933
nak az államháztartás helyzetéről szóló tanulmánya, mely mélyen megvilágítja nemcsak a cím szerint értendő tárgykört, hanem a magyar pénzügyi poli—
tikának úgyszólván 'minden lényegesebb aktuális problémáját, így a mezőgazdaság támogatásával, az állami üzemekkel, az állam által vállalt szavatossá—
gokkarl' kapcsolatos problémákat, egyben tanulságos okfejtéssel foglalkozik a Nemzetek Szövetsége ma—
gyarországi képviselőjének 1933. évi 11. negyedévi jelentésében nyilvánított azzal a vélemémiyel, hogy az állami bevételek biztosítása érdekében oly rendi szabályok volnának foganatosítandok, amelyek zi kiskereskedelmi árak arányos és jelentékenyebb ha- nyatlását eredményezik. Kállay Tibornak ezen a munkáján kívül az új Wirtschat'ts—Jaln'buch még több olyan tanulmányt közöl, amely a pénzügyi élet megnyilvánulásaival foglalkozik, ezek sorában Judilc József a devizagazdálkodás második tévéről,Reményi—
Schneller Lajos a budapesti pénzintézetekről ad nagy szakszerűséggel beszámolót.
A termelés és a forgalom helyzetét és feladatait ugyancsak kiváló szakerőknek hiteles és sokszor egészen új adatokra támaszkodó munkái ismertetik.
Ebben a tárgykörben hozza a szóban lévő kiadvány egyebek között Utassy Bélának a mező—' és erdo- gazdaság legújabb fejlődéséről, Görög Frigyesnek Konkoly Thege Gyula adatai alapján a mezőgazda—
ság eladósodásáról, Farkasialvi Sándornak a gyár—
ipar helyzetéről, Guothfalvy Dörner Zoltánnak és Varsányi Gyulának a fontosabb ipari árucikkek ár—
változásairól, Gerő Tibornak a kereskedelmi politi—
káról, Meszlényi Emilnek a külkereskedelem alaku—
lásáról, Kádas Károlynak az új kartelltörvény végre- hajtásáról, br. Mudamssy Beck Gyulának az idegen—
forgalom emelése érdekében tett újabb intézkedé—
sekről írt tanulmányát és más szakt'értiak érdekes közleményeit.
A kiadvány elsö cikkében Sipos Sándor az egész nemzetközi gazdasági életet átfogó statisztikai adatok alapján vázolja a világgazdasági válság jelenlegi állását és Magyarországnak abban elfoglalt helyze—
tét. Az itt lerögzített vizsgálódásoknak érdekes ered- ménye az, hogy megerősíteni látszanak azt az opti- mizmust, amelyet egyes kutatók korábban is hir—
dettek. Az évkönyv gazdag anyagát ez a cikk tehát a jóleső bizakodást erősítő sugarakkal vezeti be.
Szigeti Gyula (Ir.
Magyar Biztosítási Évkönyv XXV. évfolyam.
1933/34. .
Annuazre Hongrois des Assumnces. XXVe anne'e.
1933-34.
Szerkeszti: Török Jenö Endre. — Kiadják : a Biztosítási és Közgazdasági Lapok.
Rédigléfar Eugéne André Török. —— Pul'rlié par Bizto—
sttasí és Közgazdasági Lapok.
Budapest, 1933, 8921. - p.
A magyar biztosításügyi szakirodalomnak ez az értékes terméke, amely immár 25. évfolyamába
lépett s az utóbbi évek során egyre bővülő anya--
11. szám. —.912 _
1933,
gával mind tökéletesebb képet nyujt a magyar biztositásügy helyzetéről és a vele összefüggő gya—
korlati és elméleti kérdésekről, a szakemberek és az érdeklődő nagyközönség számára hovatovább nélkülözhetetlen forrásmunka lesz. Az évkönyv a már eddig is jól bevált hármas tagozás szerint tárgyalja a hatalmas anyagot: az első rész az érvény—
ben lévő biztosítási törvények, rendeletek és jog esetek gyűjteményét nyujtja, a biztosításügy cél- jait szolgáló intézmények rövid ismertetésével. A második fejezet a Magyarországon működő bizto-
sító intézetek szervezetéről, valamint legújabb mér' legszámlájáról és üzleteredményeiről nyujt rész- ietes tájékoztatást. A harmadik részt a biztosítás, ügy aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit tár.
gyaló tudományos értekezések töltik ki,
Kétségtelen, hogy a szerkesztőség szakértelem- mel párosult igyekezetének, mely az elmult évek során a kiadvány tartalmát fokozatosan gazdagí' totta, sikerült az Évkönyvet a magyar biztosítási szakirodalom egyik értékes reprezentativ termé kévé fejleszteni.
Buletin Trimestrial. Anul !. No. 1—2.
(A Román Konjunkturakutató Intézet első kiadványa. — Premiére publication de l'Institut roumam de con- jonctm'esv.
Instílulul Románesc de Conjmzctum. Bucurestí, 19 Sz Díom'síe 40 194. l, —— p. x
A mostanában megalakult román Konjunktúra—
kutató Intézet vaskos kötetben kiadta első negyed- évi jelentését.
A kötet anyaga 8 fejezetre oszlik. Első a me—
ződazdaságról szóló rész, amely a román földmű—
velés 10 éves fejlődését mutatja be. A bányászatnál különösen a petróleumtermele's, feldolgozás és ér- tékesítés kap igen részletes táblázatokat. Az ipari statisztikánál tartományonként is részletezik a fej- lődést. Nagyon érdekes ennél a fejezetnél a vám- tarifak kimutatása a fontosabb behozatali áruknál l914-———1932—_ig. Mint ebből látjuk a gazdasági elzár- kózás különösen 1925——26. években mutat szembe- szökő emelkedést. A közlekedésiigyne'l különösen a C. F. R. (államvasutak) háború utáni állandó defie ucitjét részletezik igen érdekes táblázatok. A háború
előtt 1873—1915—ig a román államvasút állandó nyereséggel dolgozott, 1901—1915-ig a mérlegáktís vák minden évben 20 millió aranylein—él magasabb összeggel haladták meg a passzívákat. A háború után állandó a deficit.
A magánpénziigyek fejezetéből leközöljük a biztosító, kereskedelem, ipari és bankrészvénytárá saságok rentabilítását %-ban 1919—1931—ig. (12013
Év Rentabllitás
"lo'a
1919 1560
1920 16 66
1921 1768
1922 1709
1923 1839
1924 1308
1925 11'51
1926 10-89 .
1927 765
1928 615
1929 606
1930 298
1931 0
A pénzügyeknél azt látjuk, hogy ámbár a közadók 1932. évi összege majdnem 1/3 résszel ala—
esonyabb összeget mutat az 1926. évinél, mégis a nemzeti jövedelem óriási esése miatt e jövedelmek—
hez viszonyított adóteher 1410—es indexet mutat 1932—ben az 1926. évi IOO-zal szemben.
A 7. fejezet gazdasági indexeket tartalmaz.
Nagykereskedelmi és detail árindex, valamint néhány tisztviselőkategória fizetésének indexe sze—
repel. Az árukat 10 főosoportba sorozzák körül- tekintő válogatással, melynek elveit a szöveg rész—
letesen ismerteti. Az utolsó fejez—et külkereskedelmi statisztika 1921—1931. évekre, néhol 1913. évi ösz—
szehasonlító adatot is találunk. Az árufajtáknak az országokkal való kombinációját a táblázatok nem tartalmazzák. Általában a tartalmas és nívós munka igen nagy hiányt pótol. Kar, hogy a forrásmiívek ismertetését csak a mezőgazdasági fejezetnél adja,
a többinél nem. R. A.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrívés á la bibliothr'gue de l'Office central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (Pintérét international et de
lhéorie générale.) —— Stalistiguos du commerce ex—
térieur, 1931/1932. Société des Nations. Geneve, Situatíon économigue mondiale, 1932/3. So- ciété des Nations. 370 !. Geneve. 1933.
Stalislísches Jahrbuch für die Eisen— und Stahl- induslríe, 1933. Nordwostliehe Gruppe des Vereins Deutscher Eisen- unrl Stahl-lndustrieller. Düssel—
dorf.
Annual statistical report of the American iron and steel institute, 1932. American iron and steel institute. New York.
International association of public employment services. 17. and 18. annual meeting, 1929, 1930, Burfau of labor statistics. Washington.. (Bulletin;
538.
Rapport au Conseil sur les travaux de sa our/—
tanliéme session. Tenue a Geneve du 14 au 17 no- vembre 1933. Société des Nations. Geneve.
Fourteenlh annual report and statement of accounts, 1932/3. Vv'orld association [for adult Edit;- cation. London.
Hallnvachs, Maurice: [jévolution des besoins dans les classes ouvrióres. XII Jr 163 l. Paris. 1933.
(Nouvelle bihliotheguo économigue.) *
