11. szám.
egyik erős érve a gazdasági iizemsialisztika mi—
előbbi végrehajtása szükségességének.
A továbbiakban a szerző felsorolja a magyar mezőgazdasági számtartásra vonatkozó eddigi repre—
zentatív felvételeknek elég szűk téren mozgó ered—
ményeit. Hangoztatja annak szükségességét, hogy a t'öldmívelésügyi minisztériumban egy külön üzemi és számtartási főosztályt kellene felállítani.
A kis— és középbirtokok számtartási rendsze- reinek ismertetése után a debrecenvidéki adatgyüj—
tés eredményeiről tájékoztat. Az 1931. évben 15 gaz—
daság, 1932-ben 8 gazdaság számtartási adatait dol- gozták fel. Az első évben 2001 kat. hold, a második évben. 851 kat. hold összterületre vonatkoztak az adatok. A kihozott eredmények elég szomorú képet mutatnak. A gazdaságra és nem a gazdálkodó sze—
mélyére vonatkozólag az 1931. évben ugyanis a ki- gazdálkodható tiszta jövedelem 3'l3%, a fizetendő adósságkamat 10% volt, tehát a megfigyelt gazda- ságok átlagban 6'87%—os veszteséggel dolgoztak.
Még rosszabb az 1932. évi mérleg. A 8 gazdaságra vonatkozó adatok szerint _ 1'17'70 a tiszta jövede—
lem (tiszta veszteség), 8% az adósságkamah tehát a gazdálkodás 9'17%-os veszteséggel járt.
' Az érdekes statisztikai adatokkal jól felszerelt tanulmány a gazdasági. válság romboló hatásának megállapítására igen jellemző olvasmány. S. J.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch. lX.jahr-
gang. 1933.Kiadja: Graiz Guszláu dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr.
Editem': Dr Gustave Gratz. Directem': Dr Gustave Bokor.
Budapest, 1933. 430. 1. — p.
Ez év november havában került .a könyvpiaci forgalomba az Ungarisches VVirtschafts-Jahrbuclt IX. évfolyama, mely Magyarország közgazdaságil—
nak 1933. évi állapotát és problémáit vetíti az ide—
vonatkozó szakeikkeknek átfogó láncolatot képező sorozatában az olvasó elé. E kiadvány összes elözö évfolyamai a közgazdasági érdekek szolgálatában nagyon hasznos szerepet betöltő tényezőknek bizo—
nyultak. A gazdasági világválság elmélyülése foko—
zottan szütkségeSSé teszi az ilyen irányú munkák tanulmányozását. A válság jelenlegi állapotában igen fontosnak látszik az egyes nemzetgazdaságok egész nagy területére minél több irányban behatoló, az időszaki változásokat jól szemügyrevevő vizsgá- lódás, melyhez rendkívül alkalmas támaszt nyújt az avatott szerkesztő és a szakértelemben kiváló munkatársak összemiiködésével létrejött gazdasági évkönyv.
Az 1933—es évfolyam természetesen jórészt a korábbi évfolyamok által felölelt tárgykörök sze—
rint, többnyire a régi munkatársak kidolgozásában taglalja a magyar közgazdaság legújabb helyzetét és kérdéseit. A visszatérő tárgyú fejezetek sorában különös érdeklődésre tarthat számot Kállay Tibor-
—— 9131 —— , 1933
nak az államháztartás helyzetéről szóló tanulmánya, mely mélyen megvilágítja nemcsak a cím szerint értendő tárgykört, hanem a magyar pénzügyi poli—
tikának úgyszólván 'minden lényegesebb aktuális problémáját, így a mezőgazdaság támogatásával, az állami üzemekkel, az állam által vállalt szavatossá—
gokkarl' kapcsolatos problémákat, egyben tanulságos okfejtéssel foglalkozik a Nemzetek Szövetsége ma—
gyarországi képviselőjének 1933. évi 11. negyedévi jelentésében nyilvánított azzal a vélemémiyel, hogy az állami bevételek biztosítása érdekében oly rendi szabályok volnának foganatosítandok, amelyek zi kiskereskedelmi árak arányos és jelentékenyebb ha- nyatlását eredményezik. Kállay Tibornak ezen a munkáján kívül az új Wirtschat'ts—Jaln'buch még több olyan tanulmányt közöl, amely a pénzügyi élet megnyilvánulásaival foglalkozik, ezek sorában Judilc József a devizagazdálkodás második tévéről,Reményi—
Schneller Lajos a budapesti pénzintézetekről ad nagy szakszerűséggel beszámolót.
A termelés és a forgalom helyzetét és feladatait ugyancsak kiváló szakerőknek hiteles és sokszor egészen új adatokra támaszkodó munkái ismertetik.
Ebben a tárgykörben hozza a szóban lévő kiadvány egyebek között Utassy Bélának a mező—' és erdo- gazdaság legújabb fejlődéséről, Görög Frigyesnek Konkoly Thege Gyula adatai alapján a mezőgazda—
ság eladósodásáról, Farkasialvi Sándornak a gyár—
ipar helyzetéről, Guothfalvy Dörner Zoltánnak és Varsányi Gyulának a fontosabb ipari árucikkek ár—
változásairól, Gerő Tibornak a kereskedelmi politi—
káról, Meszlényi Emilnek a külkereskedelem alaku—
lásáról, Kádas Károlynak az új kartelltörvény végre- hajtásáról, br. Mudamssy Beck Gyulának az idegen—
forgalom emelése érdekében tett újabb intézkedé—
sekről írt tanulmányát és más szakt'értiak érdekes közleményeit.
A kiadvány elsö cikkében Sipos Sándor az egész nemzetközi gazdasági életet átfogó statisztikai adatok alapján vázolja a világgazdasági válság jelenlegi állását és Magyarországnak abban elfoglalt helyze—
tét. Az itt lerögzített vizsgálódásoknak érdekes ered- ménye az, hogy megerősíteni látszanak azt az opti- mizmust, amelyet egyes kutatók korábban is hir—
dettek. Az évkönyv gazdag anyagát ez a cikk tehát a jóleső bizakodást erősítő sugarakkal vezeti be.
Szigeti Gyula (Ir.
Magyar Biztosítási Évkönyv XXV. évfolyam.
1933/34. .
Annuazre Hongrois des Assumnces. XXVe anne'e.
1933-34.
Szerkeszti: Török Jenö Endre. — Kiadják : a Biztosítási és Közgazdasági Lapok.
Rédigléfar Eugéne André Török. —— Pul'rlié par Bizto—
sttasí és Közgazdasági Lapok.
Budapest, 1933, 8921. - p.
A magyar biztosításügyi szakirodalomnak ez az értékes terméke, amely immár 25. évfolyamába
lépett s az utóbbi évek során egyre bővülő anya--