10. szam.
—— 1120 —— 1928
2. A fogyasztási— és hitelszövetkezetek tőkeereje 'a különböző országokban!)
Force de capital des coopératives de consommation et de orédit en d'i/íe'rents pay/a')
Fogyasztási szövetkezetek H i t e l s z 6 v e 13 k e z e t e k Coopératwcs de consommation C' o 0 p e' r a t i v e s d e 0 r e' d i t
L .' o 'a . l s . ' ., § _ a
R 'M N *S* ' a, 3 a a: _a om !!
sssísÉi; s— %s!—Ess s: %%
Ország—Pays É ÉÉÉXSÉműÉ ggg É ZÉÉ-ngműs w_
V ami: 5333€§l§m V Era—*: ha? sms §§.
sss %s%ssclast sss üss %% Silas
Anni—: ::ulzsuRf—MMBUW Anne'e oo *— :::—u 9 Ma'" Sol")
szövetkezetenkint ezer dol— szövetkezetenkint ezer dollárban tárban, T— par CÚOPÉMt'FW' par cooperative, milliers de
nullmrs de dollars dollars
! l ,
Németország — Allemagnc .. 1925 721 69 84 559 1921 929505 8.910 9430 74.300:
Ausztria —— Autriche.. 1924 302 17 14 271 1924 ; 42.500) 1000 700 40.700 Belgium — Bclgigue.. 1922 620 53 57 510 1922/25 18 500 18.113 7.050 18.400
Bulgária —— Bulgaria. 1922 8"? 1'1 031 23 — " — —— —— ——
Esztorszag —- Estonie 1923 — 0'9 —— —— 1924 16.700; 1.300 —— 15.500 Finnország —— Finlande .. 1925 143'3 14 29 3 112'6 1924 5.7001 825 810 5.500
Franciaország —— France. . . . 1921 —— 1 6 —— —- 1924 É 28.000. —— — — _
NagycBritanniamGr.-Bretagne 1924 3241 2869 196 176 1923 —— —— ——- —- Magyarország—Hongrie .. 1925 23 04 02 17 1922/25 36.980! 1.820 540 34.590 '
India — Imle .. . .. _. ., —— —— —— 1924 112700 19.789'0 79 91.340 ' ; Lettőrszág —— Lettome 1925 8'6 05 11 69 1924 38.1503 3.550 2.058 33.000 Olaszorszag — Italie. . . . _ —— — —— _ 1928 248 500 9.900 7.700 230000
Japán —— Japan —— —— -— — -— 1918 112390 29.400 3.100 76.660
Litvánia —- Lituam'e . . 1924 — 0 3 03 —— 1924 — l 1 394 —— 42.000
Norvégia —- Norvég: . . . 1925 223 57 5 2 11 4 — —— —— —— —-'-
Németalföld —— Pays—Bus " —— —— —— _— 1924 135000 — 2.710131.000
Svédország —— Suédc.. 1924 ( 21'8 54 42 121 —— — s —— ——— _
Svájc -— Suisse .. 1925 ; 419 37 8'1 30'1 —— —— —— __ ——
Lengyelország —— Pologn — 1924 1 14 02 03 1' 1924 1.300 94'5 812 870 Románia —— Roumame .. .. 1924/25 13 03 04 06 1921/23 1.980, 2.298 97 1.260.
Cseh—Szlovakia -— Tche'ca—SZov, —— § —— ——— —— % 1921/22 114250 1 920 2.604 109600 Amerikai Egyesült; Államok —— l
Etats-Unis diAme'rigue 1920 E 28 8! 171 52 65 1920/21 —— ; 208 17 —-—
' ! l — !
*) Az eredeti összeállításban a városi és vidéki hitelszövetkezetek adatai külön vannak valasztva. ——
Le releve' of: nem avons puisé les chi/free, présente séparément les conpe'ratives de crédít urba'mes et les coopérattves de c're'dit rurales.
szükségük, mert a tagok legtöbbször nagyobb hitel- igényekkel lepnek fel, mint amennyivel a szövetke—
zet tőkéjéhez hozzájárulnak, A szövetkezetek e tor—
majánál tehát a tőkeszerzes jóval fontosabb kérdés s a teljesítőkepesseg megítélése inkább függ a tőke—
erőtől. Az üzemi és saját tőke nagyságát illetőleg az
olasz, cseh-szlovák és német városi szövetkezetek áll-
nak elöl, míg a magyar hitel—szövetkezetek itt elég alacsony számokkal szerepelnek. A vidéki szövetke- zeteknél a saját tőkenagyság sorrendjében azonban már Magyarország az elsők között foglal helyet.
Meg kell jegyeznünk, hogy az egyes országok fogyasztási és hitelszövetkezeteinek helyzetét és je- lentőségét csak úgy tudjuk kellőleg megítélni, ha a legaprólékosabb részletekig menőleg vizsgáljuk a rendelkezésre álló anyagot, amint azt a szerző teszi, aki igen érdekes viszonyításokkal igyekszik a kérdést lminden oldalról megvilágítani. Teriink, sajnos, nem engedi, hogy ezeket a számítási eredményeket rész—
letesebben ismertessük, jóllehet könyvének ez az értékes része megérdemelné, hogy vele részleteseb-
ben foglalkozzunk. '
Kétségtelen, hogy Ihrig müve értékes forrás—
munka és a tudományos irodalomnak nagy figyel- met érdemlő terméke, melynek a nemzetközi sta- tisztika irodalmában is bizonyára erös visszhangja log támadni. A statisztikus és közgazdász minden—
képen egyforma haszonnal forgathatja Ihrig köny- vét, amely a megérdemelt elterjedtségre joggal tart-
hat számot. H. S. dr.
Ungarisches Wirtséhafts—jahrbuch lV. ]áhrgang 1928. Herausgegeben von Dr.Gustav GratzNer- antwortlicher Redakteur: Dr. Gustav Bokor.
Budapest, 1928. 3931. — pages. _,
Re'sume'. Rédigée par MM. Gustave Gratz el Gustave B 0 k o r et contenant les articles des éeonomistes [es plus compétents de la Hon—
grie, I'année IV (1928) de I'U nyarisches
Wirtschafts-Jahrbuch fait connaítre en détail la (vie économz'oue hongroíse. Ijouvrage (lui a été considémblement augmenté, est éminemment
propre a renseígner les étrangers.
:
10. szám.
Politikai és közgazdasági
egyéniségének, dr. Gmtz Gusztávnak és a magyar közgazdasági irodalom régi avatott művelőjének, dr. Bokor Gusztávnak szerkesztésében a közelmult—
ban jelent meg a könyvpiaeon az Ungarisebes lVirtschaftsJahrbuch 1928. évi évfolyama. tűz a kiadvány hézagpótló és igen nagy jelentőségű sze- repet tölt be a magyar gazdasági viszonyoknak a külfölddel való megismertetése terén, de rendkí- vül hasznos, alig nélkülözhető kézikönyv, azok—
nak a belföldi szakembereknek és általában mind- azoknak a részére is, akik a magyar gazdasági életről, vagy annak egyes számottevő ágairól és életünk kimagasló
tényezőiről tárgyilagos és plasztikus áttekintést nyújtó képet akarnak szerezni.
A magyar hivatalos statisztika — bátran mondhatjuk —— úgy szakszerűség, mint meg—
bízhatóság és sokoldalúság tekintetében nemzet—
közi viszonylatban is kitűnően megállja a helyét és a kiadványaiban foglalt gazdasági vonatkozású adatoknak tömege alapos bepillantást enged az ország gazdasági viszonyaiba. Valamely kérdésnek a statisztikai kiadványok alapján való megvilágí—
tása azonban gyakran nagyon körülményes, fá- radságos feladat, szükség van tehát a statisztikai
kiadványokon kívül olyan munkákra, amelyek a gazdasági viszonyok tükörképét, úgy a fontosabb
számadatokat tartalmazó, mint a statisztikai fel-
vételre nem alkalmas tényezőket is megvilágító keresztmetszetekben vetítik az érdeklődő elé.
li feladat keresztülviteléhez szükséges, hogy a szerkesztés széles látókőrrel, nagy gyakorlati ér- zékkel és a legmesszebbmenő gondossággal ve'- gezze munkáját, a kiadó pedig kellő áldozatkész- ségetp tanusítson.
Az Ungarisehes Wirtschafts-Jahrbueh kiadói maguk a szerkesztők, s'ez kifejezésre jut a kiad—
vány gazdagságában. Teljes mértékben megvan—
nak e mű szerkesztőiben a feladatuk megvalósí- tásának feltételeként előbb említett összes tulaj- donságok is és ennek köszönhető, hogy a tárgya- lás anyaga szerencsésen
munkatársak valóban
van kiválogatva és a avatott szakemerek, akik- nek munkája a jólértesültség és megbízhatóság szempontjából igényt tarthat a legteljesebb hitelre s akik az általuk ismertetett tárgykört kellőképen uralni tudják.
A kiadvány a most megjelent kötettel negye—
dik évfolyamát érte el és mint minden évfolyam, úgy ez a legutóbbi is lényegesen bővebb terjedelmű és tartalmasabb az előzőnél. Az 1928-as évfolyam—
ban megjelent cikkek közül új tárgykört érint dr.
Gratz Gusztávnak Magyarország újjáépítéséről, dr.
Szladits Károlynak a magyar magánjog új terve—
zetéről, dr. Fellner Frigyesnek a magyar földbir- tokreform pénzügyi kérdéseiről, Leopold Lajosnak az életszínvonalról és a fölöslegekről, báró Tor-
—— 1121 ——
1928
nyug Rezsőnek, Tószeyhy Emilnek és Fellner Pál—
nak a magyar cukor—, sör— és szeszipar helyzetéről, Wassel Károlynak az aviatika fejlődéséről, Szegő ljrnőnek az adórendszer fejlődéséről, Nízsalovszlcy l.ndrének a felértékelés törvényes szabályozásáról, Schandl Károlynak a szövetkezeti mozgalom fejlő- déséről és helyzetéről, végül Lamotte Károlynak Budapest székesfőváros pénzügyeiről szóló tanul- mányaik. Ezeken kívül nagyrészt a régi kiváló szer- zők foglalkoznak a gazdasági élet egyes, évenkint részletes ismertetést kívánó kérdéseivel. A munka általában egyre jobban simul a gyakorlati követel—
ményekhez, meglátszik, hogy a szerkesztés a tudo- mására jutott kritikai megjegyzéseket tőle telhető—
leg mérlegelte és azoknak a legnagyobb odaadással eleget tenni igyekezett.
A kiadvány előszavában foglaltak szerint a külföldi olvasók részéről megnyilvánult érdeklődés dacára ez az érdemes vállalkozás nem jár olyan anyagi eredménnyel, mely a mű további kiadásá—
hoz és fejlesztéséhez szükséges volna s e miatt a munkának a jelenlegi alakban való folytatása nem vehető tervbe. Nézetünk szerint a kiadvány meg- szűnése, vagy visszat'ejlődése a magyar közgazda- ságra nézve határozott kárt jelentene, ezért azt kell kívánnunk, hogy sikerüljön oly megoldást találni, amely a megkezdett és számottevő sikerrel megtett úton való továbbhaladást biztosítja.
Szigeti Gyula dr.
Johannes Müller: Deutsche Kulturstatistik (Einschl. der Verwaltungsstatistik.)
Jena 1928. VIII. 406 1. —- pages.
A közelmultban hagyta el a sajtót Müller Já-
nosnak, a thüringiai országos statisztikai hivatal
igazgatójának, Németország kultúrstatisztikai te—
vékenységét ismertető ** hatalmas kötete. Ez a munka a szerzőnek ,,Grnndriss der deutschen Sta-
tistik" címen Összefoglalt s a statisztikai tevékeny- séget a maga egészében felölelő tanulmányának a 4. és egyben befejező kötete.—1)
Művének megírásánál az a cél lebegett Müller szeme előtt, hogy a meglehetősen sokfelé elágazó kultúrtörekvések irányelveit, valamint azok ered- ményeit logikai összefüggésük alapján rendszerbe foglalja s közzétételével mindazoknak, akik e kérdéssel akár elméleti, akár pedig gyakorlati szempontból foglalkozni óhajtanak, munkájukhoz a megfelelő alapot nyujtsa. Nagyon igaza van a szerzőnek abban, hogy a népességi és a gazdasági statisztika kielégítő művelése mellett a német kul—
lúrstatisztika csaknem teljesen nélkülözte az ősz- szefoglaló ismertetéseket. Csak az tudja igazán
1) A 2. kötet: ,,A Deutsche lVírtschaftsstatistik"
ismertetését ]. M. Stat. Szemle 1926, 48. old., a 3.
kötet: ,,l)eutscbe Bevölkerungsstatistik" ismerteté- sét pedig a M. Stat. Szemle 1926. 763. old.
78
