9. szám.
óriási pusztítása dacára, 342751 lélekkel, vagyis 20'1%-kal növekedett. A rnténeknél a növekvés már ,,csak" 31.799, vagyis 7'40/0, ellenben a németek száma 103.978—cal, tehát 3990/0-kal, a magyaroké pedig 315.979—cel, vagyis 29'50/0—kal csökkent. Igaz, hogy a nagy csökkenésben része van annak is, hogy a zsidóknak egy részét (155157) külön nemzeti- ségnek vették. De ez meg nem magyarázza meg a németeknél és a magyaroknál mutatkozó óriási arányú csökkenést A nemzetiségre vonatkozó adatok ugyan egyes járások szerint is közölve vannak, itt azonban hiányzik az 1910. évi adatokkal való össze—
hasonlítás. Meg kell tehát várni, míg a népszámlálási munka községekig terjedő részletezéssel közli az adatokat, hogy részletes adatok alapján mondhassunk ítéletet a cseh népszámlálás módszeréről.
V Statisztikai szempontból mindenesetre igen értékes és szép munkát végzett a cseh—szlovák statisztikai
hivatal ennek a hatalmas kötetnek a szerkesztésével,
ami annál dicséretreméltóbb, mert a prágai statisztikai hivatal csak a régi Csehország statisztikai anyagának gyűjtésére és feldolgozására volt berendezkedve és egyszerre több mint kétszer nagyobb lakosságú és azelőtt különbözö közigazgatás alá tartozott területek adatait kellett összegyüjtenie és egységes nevezőre hoznia. Ez még eddig nem mindenütt sikerült, mert mint az előszó maga is bevallja: ,,olyan új munkáról van szó, amelynek nincs meg az elegendő tradíciója".
És bár a cseh—szlovák statisztikai hivatal olyan nagy személyzettel van ellátva, amely két és félszeresen meghaladja azt a létszámot, amely annak idején Nagy- Magyarország statisztikai szolgálatát ellátta, mégis jó időbe fog kerülni, míg közleményei egyöntetű és rendszeres képet tudnak mutatni erről a történelem- és tradíciónélküli és amellett földrajzilag és néprajzilag is különös államalakulatról. K. A. dr.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbnch II. Jahr- gang 1926 Budapest. 344. oldal.
Re'sume'. L'anne'e II du ,,Ungarisches Wirt- sohafts-JahrbuchK a paru récemment. Des études écrites par des spécialistes guali/ie's nous ;; renseig—
neni sur les diffe'rentes branches de la production, le mouvement des marchandises et des valeurs, les prix et les salaires, donnant un clair tableau d'ensemble des conditions de la vie e'conomigue de la Hongrie en 1925 et des changernents y survcnus Cornple'tant les Annuaires Statistigues, cet ouvrage est une pré—
eieuse source pour connaítre la situation économigue du pays; il rendre de bons services non seulement dum milieuac économigues de la Hongrie, mais aussi á ceux de Pélranger. Cependant, pour en mettre plus fort en relief le caracté're de source, il serait sou- haitable d'y augmentcr graduellement les matériaum des tableaux statistigucs.
A háború utáni közgazdasági szakirodalom új- szerű és —— tegyük mindjárt hozzá —- értékes ter-
—586— 1926
mékei a gazdasági évkönyvek, melyek az egyes országok gazdasági viszonyainak lehetőleg minden vonatkozásban való ismertetését tűzik célul maguk elé. A gazdasági élet jelenségeinek statisztikai ala—
pon nyugvó vizsgálata napjainkban mind nagyobb jelentőségre emelkedik, hiszen a gazdasági életben a háború és az azt követő megrázkódtatások folytán előálló gyökeres változások hálás talajt és bőséges forrást nyujtanak a kutatás számára. Ezeknek a kn- tatásoknak, illetőleg azok eredményeinek összefogla—
lását nyujtják a gazdasági évkönyvek olymódon, hogy a gazdasági élet különböző ágazatainak ismer- tetését mozaikszerűen egymásmellé illesztve, abból a gazdasági állapotoknak, illetve az abban beálló vál- tozásoknak nagyvonalú, de hű képét nyerhetjük. A gazdasági évkönyv nem akar a statisztikai évkönyv helyettesítője lenni, bár céljukat tekintve egy úton haladnak. Míg a statisztikai évkönyvek adatkinesüket reflexiók, következtetések nélkül adják, a közállapo—
tokat egy adott pillanatra vonatkozólag rögzítik meg, azaz nyugvó történelmet reprezentálnak, a gazdasági évkönyvek nemcsak az adott időpontban mutatkozó gazdasági állapotokat tárják fel, hanem azon folya- matokat, a gazdasági erők azon mozgását is vizs- gálják, melyek az adott gazdasági állapotok kiala- kulását előidéztek. A gazdasági évkönyvek tehát kevesebbet nyujtanak a statisztikai évkönyveknél abban a vonatkozásban, hogy a gazdasági viszonyok- nak nem adják annyira tökéletesen részletezett ké—
pét, a gazdasági életnek hü fotográtiája helyett annak inkább nagyvonalú, s így könnyen áttekinthető váz—
tiikröztetik, többet nyujtanak viszont oly érte- lemben, hogy a gazdasági történések okainak és okozatainak feltárásával a tényleges állapotok meg- itélését jobban lehetővé teszik. A gazdasági év- könyveknek ama bizonyos szubjektiv jellegét, mely az adatok felhasználása és interpretálása körül je- lentkezhetik, erösen tompítja az a körülmény, hogy a gazdasági élet illetö ágának vizsgálatát arra leg- hivatottabb szakemberek eszközlik. A gazdasági évkönyveknek a szakirodalomban való értékét és jelentőségét még propagandisztikus jellegük is emeli, mert lehetővé teszik, hogy az egyes országok gazda—
sági viszonyainak kölcsönös megismerésén keresztül a gazdasági érintkezések intenzivebbekké váljanak.
Ezekből a meggondolásokból kiindulva, örömmel kell üdvözölnünk az Ung. Wirtsch. Jahrbüch 1925.
évre vonatkozó Il. évfolyamának megjelenését. A külföldi, hasonló tartalmú és irányú kiadványok mellé méltán sorakozik e munka, mely Magyarország 1925.
évi gazdasági állapotainak eleven képét vetiti felénk.
A termelés különböző ágaiban,_ az árú- és értékfor- galomban, az ár- és bérjelenségeknél, szóval agazda—
sági élet minden terrénumán mutatkozó viszonyokat, illetve beállott változásokat könnyen áttekinthetően állitja elénk, úgyhogy a munka áttanulmányozása után kellöen megvilágítva és összefüggően áll elöt-
1926 —— 587 ——
tünk Magyarország 1925. évi gazdasági viszonyainak egész képe.
Kétségtelen, hogy az anyagösszeállítás itt-ott még némi korrektúrával javítható. Különösen két szempontot emelünk ki. Egyrészt a statisztikai anya- got tartalmazó táblás kimutatások volnának nagyobb mértékben növelhetők, hogy a szöveges ismertetés mellett a gazdasági jelenségekre vonatkozó réSzle- tesebb adatok is az olvasó** rendelkezésére álljanak, másrészt kívánatos volna, hogy e táblázatok ne el- különítve, hanem a megfelelö szöveghez illesztve helyeztessenek el. hogy így az illető gazdasági ág- ról vagy jelenségről egész képet könnyebben alkot-
hassunk. H. S. dr.
Wirtsollafts-Statistik Rumiiniens. Jahrbuch.
Herausgegeben von Dr. Fred. Sigerus, 1926. (Romá—
nia gazdasági statisztikája). Tudjuk jól, hogya gazda- sági tevékenység szempontjából milyen nagyértékű kincseket rejt magában az a terület, amely a mai Romániát alkotja, s hogy ezért is az európai köz- gazdaság talpraállltásának kérdésében a román gazda- sági élet alakulását Hgyelemreméltó tényező gyanánt kell számbavenni. Magyarországra nézve különösen fontos, hogy ismerje Románia gazdasági helyzetét, nemcsak a közvetlen szomszédi viszonynál fogva, hanem azokra az erős érdekszálakra való tekintettel is, amelyek a multban — különösen a háború után innen elcsatolt részekkel —— oly termékeny, hosszú időkrehasznosnak mutatkozó összeköttetést hoztak létre. A különböző forrásokban fellelhető statisztikai anyag tömegéből nagy gonddal és fáradsággal lehet csak valamennyire általános képet szerezni a roman gazdasági viszonyok alakulásáról, valóban hézagpótló tehát a mult hó végén Nagyszebenben, dr. Sigerus Alfréd kiadásában ,,Wirtschafts-Statistik Rumáníens, J ahrbuch 1926" címmel német nyelven kiadott munka, mely a gazdasági élet különféle vonatkozásairól rend—
szerbe foglalva tárja föl a rendelkezésre álló újabb statisztikai anyagot.
Sigerus Alfréd kiadványa öt részre taglalt statisz—
tikai táblázatokban vetíti szemünk elé Románia gazda—
sági képét. Az első rész a mező- és erdőgazdaság
9. szám.
adatait ismerteti, a második részben a bányatermelés, a harmadikban a külfölddel való árúcsere, a negyedik- ben a hitel, az ipar és a kereskedelem adatai foglal- tatnak. Az ötödik rész az államháztartás, a pénz- árfolyam és az árképződés egyes adatait foglalja magában, míg a függelékül csatolt hatodik részben a fontosabb demográfiai adatokat találjuk. A nem nagy, mindössze 90 nyomtatott oldalas terjedelemnek megfelelően a legtöbb vonatkozásban csak a főered- mények vannak kimutatva. A részletekben való elmélyedés céljait a kiadvány ugyan nem szolgálja, de lehetővé teszi, hogy csaknem az egész vonalon külön is áttekinthessük a Magyarországtól elszakított területek gazdasági viszonyait. Sajnos, a gyűjtemény igen sok vonatkozásban nem tud eléggé friss keletű eredményeket publikálni, miután a román hivatalos statisztika ma még csak az 1924., egyes esetekben csak az 1923. évi adatokat állapította meg olyan fontos jelenségekről, amelyekre vonatkozólag már a legtöbb államban az 1925. évi adatok ismeretesek.
Éppen azáltal még inkább hézagpótló azonban a szóbanlevő évkönyv, hogy ennek birtokában nem kell hosszadalmas kutatásokat végezni aziránt, melyek a legutolsó nyilvánosságra került adatok.
A Sigerus-féle új kiadvány ugyan összefoglaló jegyzéket ad forrásairól, az adatforrások esetenkinti megállapitására ellenben nem nyujt módot. A használ- hatóság érdekében a források közvetlen megjelölésére súlyt kell helyeznünk s reméljük, hogy a jövő évfolyamban ebben a tekintetben a megfelelőbbnek tartott rendszer nyer alkalmazást. Nagyon örvendetes—
nek találnók továbbá, ha a szerkesztő a legközelebbi kiadásnál a számban és gazdasági súlyban első helyen álló magyar nemzeti kisebbség szempontjait is olyan megkülönböztetett figyelemre méltatná, amilyenben a hozzá legközelebb álló szász nemzetiségét ezúttal részesítette. Munkája, amely így is szimpatikus ujdon—
sága előttünk a román gazdasági szakirodalomnak, ezzel minden objektiv vizsgálódó előtt kétségtelenül hasznosan egészülne ki és még nagyobb mértékben fogja érdeklődésünket maga felé vonzani.
Szi—Gy. dr.
A m. kir. közp. statisztikai hiv. könyvtárába érkezett munkák.
Onvrages arrivés () la bibliothegue de l'Oűfice central royal hongrois de statistigne.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Pnblications théorigues et d'inte'rét inter- national).
Annnaire international rle legislation agricole.
XV. évf. 1925. Institut international d'agriculture. Rome.
Memorandum sur les monnaies et les bangnes centrales, 1913/1925. I., ll. rész. Société des Nations.
Geneve.
Achtste internationale arbcidsconferentie gehanden te Geneve, 26 mel—5 juni 1926. Central bureau voor de statistiek. 's—Gravenhage.
Internationale Arbeits-Konferenz. Achte, neunte Tagung, Genf, 1926. Anszng aus dem Verhandlnngs-
bericht. Gent—1926. '
Gemáhling, Paul : Statlstignes choisies et annotées;
Paris. 1926.
Wolff, H. Dr. Teoretische Statistik. Jena. 1926.
(Grundrisse zum Studium der Nationalökonomie. 20.) Uram-Patton: An introduction to the methods of economic statistics. Chicago. 1925.
Hawtrey, R. G.: Wá'hrnng nnd Kredit. Jena.
1926.
