110. szám.
—— 1102 —— 1929
ban 'mutatkozó idényszerű hullámzás kiküszöbölése után ezek a számsorok továbbra is emelkedő irány—
zatot! mutatnak. _A pénzintézeti betétek alakulására vonatkozó rész a betétek összegének gyarapodásá—
val foglalkozik, amely az előző évek azonos idő—
szakával szemben erős visszaesést mutat, mert amíg ambetétek gyarapodása 1928 első nyolc hónapjában még 210 millió pengő volt, addig 1928 megfelelő időszakában a gyarapodás 70 millióra hanyatlott.
A betétek gyarapodásában bekövetkezett stagná—
ciót a betétek havi változásaira vonatkozó feldolgo—
zás teszi még inkább szemléltetővé.—
A tőzsdei árfolyamok alakulására, vonatkozó .rész a több mint két év óta tartó besszperiódust veszi vizsgálat alá. A besszmozgalom a legnagyobb áreséseket 1929 első nyolc hónapjában hozta létre.
A tőzsdei helyzetet igen élénken világítják meg még a tőzsdei forgalomra vonatkozó adatok. 1927 első hat hónapjában, mely még a hosszmozgalom je—
gyében folyt le, az eladott részvények darabszáma 203 millió. Ezzel szemben az eladott részvé—
nyek darabszáma 1929 azonos időszakában már csak 313 millió volt. Az árfolyamnívó jelzésére szol-
részvényindex 1929 első 14%—os átlagos árnívóhanyatlást jelez.
Az árupíac
gáló hivatalos felében
ismertetésének keretében az új nagykereskedelmi árindex össze-állítási módszere is közöltetett. Ez a fejezet különösen a fontosabb mezőgazdasági termékek áraiban mutatkozó idény—
sZert'i behatások tárgyalásával bővült.
A termelés és üzletmenet fejezete szakszerűen fedi fel az egyes termelési ágaknak, különösen a két alapanyag termelési adatainak, a szén— és vas—
termelésnek a gazdasági viszonyok alakulásával való Összefüggését. Jelentékenyen bővült a fejezet a máv és posta forgalmi adatainak tárgyalásával, to—
vábbá a *gépjárműállományra vonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával.
A külkereskedelmi forgalomra vonatkozó feje—
zet részletesen foglalkozik a külkereskedelmi mér- leg alakulásával; a gazdasági ágak és rendeltetés szerint való feldolgozáson kívül még a fontosabb áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó mennyi- ségi és értékadatokat is vizsgálat tárgyává teszi és az egyes áruk behozatalára és kivitelére vonat—
kozó értékadatokat grafikusan is bemutatja.
A szöveges részt a táblázatos anyagon kívül nagyszámú igen szemléltető grafikonok egészítik ki, melyek a tárgyalás alá vont statisztikai anyag megértését a konjunktúrakutatás iránt érdeklődők számára lényegesen megkönnyítik.
A Bizottság Közleményeinek legújabb össze—
vont száma a konjunktúrastatisztikai feldolgozás szempontjából igen nagy haladást jelent. A táblá—
zatos anyagot nagyszámú indexszámok egészítik ki,
melyeket az Országos Bizottság gazdaságkutató iro—r dája már a háború utáni hevesebb fluktuációktób mentes, nyugodtabb időszakból választott bázisokrai számított ki. Az új indexszámok számára bázisul, leginkább az 1926/28. évek átlagai szólgálnak. ' H A régi nagykereskedelmi árindex a háború, előtti 1913 : IOO—as bázisról 1926/27 : 100 alapra számíttatott át. Ugyanezen bázisra nyert átszámí- tást a létfenntartási index és annak csoportjai. Az egyes adatsorokban mutatkozó hullámzások index- számokban is megfigyelhetők a széntermelésnél, a.
vasérc és vassalak, továbbá a finomításra való nyers—
vas termelésénél, az elektromosáramtermelésnél, a vasúti íorgalomnál, a fizetésképtelenségeknél, (!
munkanélküliségnél és a külkereskedelmi forga-
lomnál. _
A füzet tartalmilag igen sokat nyert azáltal,.
hogy a fontosabb számsorokra nézve az idényszerű, befolyást jelző szezonindexek is meghatározást nyer—
tek és ezek segélyével a szezonbefolyás kiküszö—
böltetett. így az eredeti adatsorokban mutatkozó hosszabb időre érvényes fejlődési folyamat köny—
nyebben szemlélhető. A szezonindexek legnagyobb része, valamint a szezonbefolyástó] mentesített adatsorok grafikusan is bemutatást nyertek.
A Közlemények 2. és 3. számának szöveges részét Sipos Sándor, Andreich Jenő, Meszlényi Emil és Szőnyi Gyula írták. A szerkesztési és szá—
mítási munkákat a Gazdaságkutató Iroda vezetője:
Sipos Sándor okl. mérnök, bizottsági tag végezte.
Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch V: jahr- gang: 1929. Herausgegeben van dr. Gustav Gratz.
Verantwortlicher Redakteur: dr. Gustav Bokor—
Budapest. 1929. 370 1. M pages.
Résumé.
Gustave Gratz, rédigé pur M. Gustave Bokor le V'W Ces jours—ci a parti, édité par M..
volume (le II,,Ungarisches Wirtsclmftsjahrbuch".Le volume conlient, en allemand, un exposé, accom—
pagné des tableaux statistigues, sortant des plumes des écrivains hongrois les plus éminents du domaine de Péconomie publigue, sur la formation de la vie économz'gue de !a Hongrie. Cet ouvrage peut en premiélle ligne servir de gouveme pour l'étranger en ce guí concerne la situation éco- nomigue en Hongrie.
*
Gratz Gusztáv dr. kiadásában és Bokor Gusz—
táv dr. szerkesztésében most jelent meg a könyv—
piaeon az Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1929.
évi V. évfolyama. Ez a munka néhány év óta rends
10. szám.
kivül hasznos és hézagpótló szerepet tölt be a ma- gyar gazdasági viszonyok iránti érdeklődés kielé- gítésének és felkeltésének szolgálatában. A kézi- könyv — mint németnyelvű kiadvány —— elsősor- ban a külföld tájékoztatására van szánva, de na-
gyon értékes szolgálatot tesz az országban bent is azoknak, akik a gazdasági élet fontosabb, aktuális megnyilvánulásaiba betekintést kívánnak szerezni.
A könyv, amely a magyar viszonylatot te- kintve a maga nemében egyedülálló, kitűnően oldja meg azt a feladatot, hogy egyrészt szakszerűen megválogatott statisztikai adatokra támaszkodva, másrészt a statisztikailag fel nem deríthető ténye—
zők feltárásával a magyar gazdasági életet plasz—
tikus vetületekben mutassa be. E feladat megol- dása a szerkesztésnél nagy áttekintést és gyakor—
lati érzéket, az egyes cikkek megirásánál széles—
körű és alapos tárgyismeretet igényel. Mindezeket a feltételeket úgy a szerkesztőknek, mint a mun- katársaknak a személye teljes mértékben bizto- sítja. Az olvasónak éreznie kell, hogy minden pro—
blémát, amely az ország gazdasági életében ezidő—
szerint jelentőséggel bír, elébe tár ez a munka 5 az ilyen problémákkal összefüggő viszonyokat éles megvilágításban és nagy tárgyila—gossággal vázolja.
Az általános tájékoztatás feladatát kitűnően oldja meg Gratz Gusztávnak a magyar kormány gazda- sági programmjáról és az ország aktuális gazda- sági problémáiról szóló cikke; sorban következnek ez után az egyes szakkérdésekről szóló ismerteté- sek és fejtegetések a következő fejezetek szerint:
mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, vámpolitika, kereskedelmi mérleg, forgalom, pénzügy, biztosí- tásügy és szociálpolika, kormányzat.
A munkatársak, amint említettük, az általuk tárgyalt kérdéseknek alapos ismerői; elegendő ta- lán ennek a bizonyítására, ha ezek sorából
Gratz Gusztávon kivül Fellner Frigyes, Fenyő Miksa, Ferenczi Izsó, Kállay Tibor, Éber Antal, Tormay Béla és Pap Dezső nevét említjük.
Az Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch által ki- fejtett propagatív tevékenység eredményes voltát mutatja az a körülmény, hogy a külföldön nem—
csak Németországban, illetve a német nyelvterüle- ten, hanem más államokban is számos olyan ta-
nulmány és folyóirati közlemény jelent meg, amely a Magyarországra vonatkozólag általa kö—
zölt adatok és megállapítások forrásaként a Jahr- buchot nevezi meg. Sokszor idézett forrása egye- bek között a Jahrbuch Pasvolsky Leo ,,Eeonomie Nationalism of the Danubian States" címü New- Yorkban megjelent és nagy érdeklődést keltett
munkájának.
A Grill-féle könyvkereskede'snél (V.,
Dorottya-u. 2.) megrendelhető könyv ára 20 pengő.
udvari
Szigeti Gyula dr.
— 1103 —— 1929
Bulletin de l'lnstitut International de Statis—
tigue. Tome XXIII.
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet. Kairó, 1928.
Két részben (könyvben). X—i— 355 és VI 4- 777 ! Publiéc par l'Instiíut International de Statistigzw. Cain,
1.928. En deux livV—aísons. X—l— 355 rt Vl—l— 777 p.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1885-ben tör—
tént megalakulása óta nemcsak kétévenkinti'ülésein kifejtett tanácskozó munkásságával, hanem kiad—
ványai útján is törekszik alapszabályaiban kitűzött céljának megvalósítására: a közigazgatási és tudo—
mányos statisztika fejlesztésére, nemzetközi öSsze- hasonlíthatóságának emelésére. E célok szolgálatá- ban álló publikációs tevékenysége tulajdonképen két ágra oszlik: az egyiket a ,,Bulletin de lilnstitut International de Statistigue" e. kiadványsorozat határozatlan időközökben megjelenő terjedelmes köteteinek szerkesztése alkotja, míg a másikat az 1913—ban létesített hágai ú. n. Állandó hivatal köz- leményei képezik. Az előbbiek mintegy az Intézet egyesületi jellegű munkásságáról számolnak be s az ülések jegyzőkönyvein kívül elsősorban — sőt ezidőszerint kizárólag —— az ülésszakok elé terjesz—
tett javaslatokat és egyéb tanulmányokat foglalják össze, utóbbiak pedig az egyes országos statisztikai szervek kiadványaihoz hasonlóan nagyobb '— a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendeltetésének meg- felelően természetszerűleg nemzetközi jellegű — adatgyüjteme'nyeket hoznak nyilvánosságra; ebbe a második csoportba tartoznak tehát a tisztán szám—
anyagot egybefoglaló összes kiadványok, ú. m. a havi közlemények, az évkönyvek illetve évkönyv- szerű közlemények és az Intézet speciális tárgyú egyéb kiadványai. Az Intézet kiadványainak e két
—— mondhatnók egyesületi és hiVatalí -— ágra osz—
lása azonban csak az Állandó hivatal megalapítása—
kor következett be, addig az egyetlen kiadvány az említett ,,Bulletín" volt, melynek XXIII. kötete az elmult télen került a könyvpiacra. A "Bulletin"—
sorozat e legutolsó kötetének ismertetése elött a közlemény multjáról és rendszeréről kell elsősorban röviden megemlékezünk.
A ,,Bulletin"-sor0zat legelső kötete rövid idő—
vel az Intézet megalapítása után: 1886-ban hagyta
el a sajtót. Kezdetben az egyes kötetek (,,Tome") négy, később azonban többnyire csak két—három részre, rendszerint önálló könyvekre (,,Livraison")
oszlottak. Az első mintegy kétévtized alatt az Inté—_
zet kétévenkinti kongresszusai és az egyes kötetek közötti kapcsolat nem volt olyan szoros, mint nap—, jainkban: a sorozat első köteteinek csupán egy, vagy legfeljebb két része (könyve) terjeszkedett ki a szessziók munkálataira, míg a többi az Intézet tag- jainak különféle tárgykörből származó elméleti és gyakorlati irányú önálló dolgozatait publikálta;
a kiadvány tehát ebben az időben tulajdonképen tudományos gyüjtemény—munka jelleget öltött ma- gára, söt a kilencvenes évek körül szinte folyóirat-
— "e .ww _mwwwm
