Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság közleményei. 1929. 2-3. sz.

10. szám.

-— 1101 —- 1929

Az Országos Gazdaságstatisztíkai és Kon- junktúrakutató Bizottság Közleményei. 1929.

2—3. sz.

Publications de la Commission natio.

nale de la statistigue e'conomigue et de la, recherche de conjonctures. 1929_

Numéro 2—3.

Kiadja az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktűra—

kutató Bizottság, Budapest, 1929. 146 1.

Edite'es par la Commission nationale de la staiistígue éeonomz'gue el de la recherche de conjonctnres.

Budapest 1929. 146 pages.

Résumé. La Commission nationale hongroise de la statistigue économiaue et de la recherche liOffíce central royal Izongrois de Statístigue, vient de publier le de conjonctures, fonctionnant á

deuxiéme et lroisiéme nume'ro, (numero double), (lc ses publications avec extrément riche con- tenu. Le fascícule traite la situation économigue de la

Fanne'e 1929. Des chapitres particulíers exposent Hongrie au cours des neuf mois de les événement des diffe'rents marche's et la forrna- tion de la situation du marche'. Le tente, ac—

compagné des tableauat statistigues, est complété par un grand nombre (findíces. En compillant

POffice de yeux

ces indices, la Commission avait

devant les dlomettre la base diavant- guerre et il a calculé les indices dans tous les cas sur la base des e'pogues plus solides diaprés- guerre. Méme Pélaboration de la statistirlue e'co—

nomigue et de la recherche de conjonctures a fait de progrés bien considérable. Llindíce saisonnier, servant á indiguer des influences saisonniéres, si important au point de vue des séries de chiffres les plus importantes, a été également déterminé.

Le faseicule denne non seulement les indices sai—

sonniers, mais aussi les données élimine'es des va—

riations saisonniéres. Les séries de chiffres les plus caracte'ristíaues y figurent méme en diagrammes.

ld, az) il était possible, outre la série originale, figure aussi Ia série de cliíffres e'liminés des influen—

ccs saisonniéres.

Les travaux de reduction a fait M. Alexandre Sipos ingénieur diplóme, chef du bureau de la recherche de conjonctures.

*

A Központi Statisztikai Hivatal kebelében mű—

ködő Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunlctúra- kutató Bizottság most bocsátotta közre bő és gazdag tartalommal Közleményeinek második és harmadik számát.

Az Országos Bizottság Közleményeinek ezzel az összevont számával az ezidőszerint rendelkezésre álló és a kutatás szempontjából hasznosítható, hi—

vatalos gazdaságstatisztikai ósanyag közlését be- fejezte. Az ősanyag könnyen kezelhető és használ- ható formába van összeállítva. Az első füzetben közölt táblázatos anyag lényegesen bővült a fon- tosabb nagykereskedelmi áruk áradataival, a vas—

érc- és vassalaktermelésre, továbbá a gépjármű—

állományra, a Máv— és postaforgalomra vonatkozó adatokkal. Kiegészítést nyert azonkívül a külkeres—

kedelmi forgalomra vonatkozó táblázatos anyag is a fontosabb áruk behozatalára és kivitelére vonat- kozó mennyiségi és értékadatokkal. Azonkívül az első füzet ideiglenes adatai, egészen a legutóbbi időkig véglegesekkel pótoltattak.

A több, mint 50 oldalra terjedő táblázatos ős—

anyag a gazdaságkutatás szempontjából igen érté—

kes adatgyüjteménynek tekinthető és a magánkuta—

tás számára nélkülözhetetlen. Az Országos Bi- zottság különösen a Magyarországon is megindult magánkutatás érdekeit tartotta szem előtt és óhaj- totta szolgálni akkor, amikor ily messzemenő mó—

don igyekezett biztosítani a gazdaságstatisztikai ős- anyag használhatóságát. Hogy ez a munka mégis csak részben sikerült és hogy a gazdaságkutatás- hoz szükséges ősanyag még mindig nem tekinthető teljesnek, annak oka abban leli magyarázatát, hogy az eredményes gazdaságkutatás számára még min- dig nem állanak rendelkezésre azok a sűrűbb idő—

közökro vonatkozó fontos adatgyűjtések, amelyekre pedig a magyar gazdasági élet hullámzásának vizs- gálatánál okvetlenül szükség volna.

Az Országos Bizottság Közleményeinek több mint 9 ívre terjedő második és harmadik száma a konjunktúrakutatás módszere alapján vette vizs—

gálat alá a gazdaságstatisztikai anyagot 5 magyar és német nyelven tárgyalja Magyarország gazda—

sági helyzetét 1929 első nyolc hónapjában. Külön fejezetek keretében foglalkozik a pénz- és értékpiac, az árupíac, a termelés és üzletmenet változásaival, valamint a külkereskedelmi forgalom alakulásával.

A pénz- és értékpíacra vonatkozó fejezet nem—

zetközi viszonylatban tárgyalja a magyar pénzpiac helyzetét és megállapítja, hogy a magyar gazdasági és hiteléletet a tárgyalt időszakban különösen a kül- földi töke beáramlásának elégtelensége érintette erősen s ez volt az oka annak, hogy a pénzhiány folyton nőtt. Ez a fejezet behatóan foglalkozik még a magyar hitelpolitika irányításában döntő be—

folyást gyakorló szervnek, a Magyar Nemzeti Bank—

nak a működésével és annak tevékenységét szem- léltető adatok vizsgálatával. Különösen a jegyfor- galom, váltótárca, érckészlet és a jegyfedezeti arány—

ban 1929 első nyolc hónapjában bekövetkezett vál- tozásokat igyekszik konjunkturális szempontból megvilágítani. A jegyforgalomban és a váltótárcá-

110. szám.

—— 1102 —— 1929

ban 'mutatkozó idényszerű hullámzás kiküszöbölése után ezek a számsorok továbbra is emelkedő irány—

zatot! mutatnak. _A pénzintézeti betétek alakulására vonatkozó rész a betétek összegének gyarapodásá—

val foglalkozik, amely az előző évek azonos idő—

szakával szemben erős visszaesést mutat, mert amíg ambetétek gyarapodása 1928 első nyolc hónapjában még 210 millió pengő volt, addig 1928 megfelelő időszakában a gyarapodás 70 millióra hanyatlott.

A betétek gyarapodásában bekövetkezett stagná—

ciót a betétek havi változásaira vonatkozó feldolgo—

zás teszi még inkább szemléltetővé.—

A tőzsdei árfolyamok alakulására, vonatkozó .rész a több mint két év óta tartó besszperiódust veszi vizsgálat alá. A besszmozgalom a legnagyobb áreséseket 1929 első nyolc hónapjában hozta létre.

A tőzsdei helyzetet igen élénken világítják meg még a tőzsdei forgalomra vonatkozó adatok. 1927 első hat hónapjában, mely még a hosszmozgalom je—

gyében folyt le, az eladott részvények darabszáma 203 millió. Ezzel szemben az eladott részvé—

nyek darabszáma 1929 azonos időszakában már csak 313 millió volt. Az árfolyamnívó jelzésére szol-

részvényindex 1929 első 14%—os átlagos árnívóhanyatlást jelez.

Az árupíac

gáló hivatalos felében

ismertetésének keretében az új nagykereskedelmi árindex össze-állítási módszere is közöltetett. Ez a fejezet különösen a fontosabb mezőgazdasági termékek áraiban mutatkozó idény—

sZert'i behatások tárgyalásával bővült.

A termelés és üzletmenet fejezete szakszerűen fedi fel az egyes termelési ágaknak, különösen a két alapanyag termelési adatainak, a szén— és vas—

termelésnek a gazdasági viszonyok alakulásával való Összefüggését. Jelentékenyen bővült a fejezet a máv és posta forgalmi adatainak tárgyalásával, to—

vábbá a *gépjárműállományra vonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával.

A külkereskedelmi forgalomra vonatkozó feje—

zet részletesen foglalkozik a külkereskedelmi mér- leg alakulásával; a gazdasági ágak és rendeltetés szerint való feldolgozáson kívül még a fontosabb áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó mennyi- ségi és értékadatokat is vizsgálat tárgyává teszi és az egyes áruk behozatalára és kivitelére vonat—

kozó értékadatokat grafikusan is bemutatja.

A szöveges részt a táblázatos anyagon kívül nagyszámú igen szemléltető grafikonok egészítik ki, melyek a tárgyalás alá vont statisztikai anyag megértését a konjunktúrakutatás iránt érdeklődők számára lényegesen megkönnyítik.

A Bizottság Közleményeinek legújabb össze—

vont száma a konjunktúrastatisztikai feldolgozás szempontjából igen nagy haladást jelent. A táblá—

zatos anyagot nagyszámú indexszámok egészítik ki,

melyeket az Országos Bizottság gazdaságkutató iro—r dája már a háború utáni hevesebb fluktuációktób mentes, nyugodtabb időszakból választott bázisokrai számított ki. Az új indexszámok számára bázisul, leginkább az 1926/28. évek átlagai szólgálnak. ' H A régi nagykereskedelmi árindex a háború, előtti 1913 : IOO—as bázisról 1926/27 : 100 alapra számíttatott át. Ugyanezen bázisra nyert átszámí- tást a létfenntartási index és annak csoportjai. Az egyes adatsorokban mutatkozó hullámzások index- számokban is megfigyelhetők a széntermelésnél, a.

vasérc és vassalak, továbbá a finomításra való nyers—

vas termelésénél, az elektromosáramtermelésnél, a vasúti íorgalomnál, a fizetésképtelenségeknél, (!

munkanélküliségnél és a külkereskedelmi forga-

lomnál. _

A füzet tartalmilag igen sokat nyert azáltal,.

hogy a fontosabb számsorokra nézve az idényszerű, befolyást jelző szezonindexek is meghatározást nyer—

tek és ezek segélyével a szezonbefolyás kiküszö—

böltetett. így az eredeti adatsorokban mutatkozó hosszabb időre érvényes fejlődési folyamat köny—

nyebben szemlélhető. A szezonindexek legnagyobb része, valamint a szezonbefolyástó] mentesített adatsorok grafikusan is bemutatást nyertek.

A Közlemények 2. és 3. számának szöveges részét Sipos Sándor, Andreich Jenő, Meszlényi Emil és Szőnyi Gyula írták. A szerkesztési és szá—

mítási munkákat a Gazdaságkutató Iroda vezetője:

Sipos Sándor okl. mérnök, bizottsági tag végezte.

Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch V: jahr- gang: 1929. Herausgegeben van dr. Gustav Gratz.

Verantwortlicher Redakteur: dr. Gustav Bokor—

Budapest. 1929. 370 1. M pages.

Résumé.

Gustave Gratz, rédigé pur M. Gustave Bokor le V'W Ces jours—ci a parti, édité par M..

volume (le II,,Ungarisches Wirtsclmftsjahrbuch".Le volume conlient, en allemand, un exposé, accom—

pagné des tableaux statistigues, sortant des plumes des écrivains hongrois les plus éminents du domaine de Péconomie publigue, sur la formation de la vie économz'gue de !a Hongrie. Cet ouvrage peut en premiélle ligne servir de gouveme pour l'étranger en ce guí concerne la situation éco- nomigue en Hongrie.

*

Gratz Gusztáv dr. kiadásában és Bokor Gusz—

táv dr. szerkesztésében most jelent meg a könyv—

piaeon az Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1929.

évi V. évfolyama. Ez a munka néhány év óta rends