5. szám.
—455—-— 1930—
pontból egyike a legfontosabb városoknak Európá- ban. Összes forgalmát illetőleg ugyan nem áll a leg—
első helyen, de külföldi látogatóinak számát tekintve, már megelőzi Berlint.
A következö osztrák városoknak van a legjelen- tősebb idegenforgalmuk:
idegenek eltöltött éj- ebből kül- száma szakák száma földi 0lo-ban
Bécs 630000 3,000000 67
Salzburg . . 245000 460000 60
Innsbruck . . 241000 491000 71
Graz . 181000 240000 18
Mariazell . . . . 170000 330000 30
Linz 130000 168000 25
G IRODALMI SZEMLE e
A kormány, valamint az állami és önkormány—
zati hatóságok tudatában vannak az idegenforgalom nagy jelentőségének és karöltve a magángazdaság szerveivel mindent elkövetnek fejlesztésére. így a közlekedés további javítása, különösen az autóutak kiépítése, a természeti szépségekben bővelkedő alpesi vidékek postaautójáratainak folytonos szaporítása, a városok zenei és egyéb művészeti életének fej—
lesztése, a szállodaiparnak a mai igényeknek meg- felelő szervezése képezik az idegenforgalom fellen- dítését célzó programm főpontjait, melynek azon-
ban ennél is hathatósabb része a'kitűnően szervezett,
jelentékeny anyagi eszközökkel rendelkező és ma már a világ minden tájékára kiterjedő hathatós propaganda.
lp-llnl- ...-.... I.u.-Inn nun-l'un "Innin-Ill... mun-lllln-n III.-IIIIl-Ill un.-l..- lIlIl-I. II.-Ill. III-IIIIIIIIIIIIIIIIIIII !...-lu-
——__————-————_
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Az Országos Gazdaságstatisztikaí és Konjunktúrakutató Bizottság újabb kiadványai.
Publications récentes de la Commission nationale hongroise de la statistigue e'conomz'gue et de la recherche de conjonctnres.
Az Orszá os Gazdaságstatisztikai és Kón- junktúrakutat Bizottság Közleményeí.
Pnblications dela Commission na—
tionalc hongroise de la statistigue économigue et de la recherche de con—
jonctures.
Kiadja az Országos Gazdaság-statisztikai és Konjunk—
túrakutató bizottság.
Edite'es par la Commission nationale h. de la statísligue économt'gue et de la recherche de conjonctures.
1929. 4. szám. —— 1929. NO 4.
Budapest, 1929. 118 1. — pages.
Tanulmányok 1. szám: Jordan Károly: A trendvonal kiszámítása a legkisebb négyzetek elmélete alapján.
Étndes. NO ]. Charles Jordan: Cal—
cul de la trend—line ;; l'aide de la théo—
rie des moindres carre's.
Budapest, 1930. 48 1. —— pages.
Tanulmányok 2. szám: Sipos Sándor: Jordan trengszámitási módszerének gyakorlati alkal-
maz sa.
Étucles. NO 2. Alexandre Sipos: L*ap- plication pratt'gue de la méthode Jor- dan relative au calcnl de la trend—
l i n e.
Budapest, 1930. 541. —— pages.
Résume'. La Commission nationale hongroíse de la statistigue économigue et de la recherche de conjonctures vient de faire paraitre le 46 numéro de 35165 P u b l i c a t i 0 n 3, oűrant un tableau net de la situation économigue de liannée demiére et surtout des guatre derniers mois de 1929. La Commission
a étendu naguére son activité a la partie the'origue des investigations économigues, accomplissant une besogne intéressante aussi au point de vue interna—
tional. Dans le ]" numero des Tanulmányok (Etudes) publiées par elle, M. Charles Jordan, sous le titre de ,,Calcul de la trend-line d Paide de
la the'orie des moindres cari-és", présente une nou- vellc méthode permettant d,établir la valeur de la trend-line en pattant du commencement de celle-ci.
Le 28 nume'ro de ce périodioue traite également le sujet développe' par M. Jordan; M. Alexandre Sipos y expose l'application pratigue de la nou- velle méthode, offrant les simplificatíons résultant des calculs faits et des nouvelles tables propres :) faciliter les calculs.
*
Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk—
túrakulató Bizottság Közleményeinek folyó évben megjelent 4. számával első évfolyamát lezárta. A Közlemények 4. száma most is bő tartalommal je- lent meg s a gazdasági helyzetkép megrajzolásában lényeges haladást mutat az előző számokhoz képest.
A 4. szám értékét és használhatóságát nagy—
mértékben emeli az is, hogy a tárgyalt időszak gazdasági helyzetének alakulásán kívül, az egész év gazdasági helyzete is teljes megvilágítást nyert.
Sőt ott, ahol az Összehasonlítás kedvéért szükséges—
ő. szánt
.:a:
nek mutatkozott, a vizsgálódás hosszabb időre is visszanyúlt.
A Közlemények 4. számának első fejezete a nem- zetközi pénzpiac helyzetének megvilágítása után a hazai pénz- és hitelviszonyokat, a Nemzeti Bank adatait nevezetesen a jegyforgalom, váltótárca és ércfedezet alakulását ismerteti. De behatóan tár—
gyalja a hazai tőkekép'ződésben bekövetkezett stag- nációt és az 1927 közepe óta tartó tőzsdei bessz- periódusnak az árfolyamokban és a tőzsdei for- galomban előidézett nagyarányú hanyatlását is. A jelentés szerint a pénzpiaci feszültség és a hitel—
hiány 1929 folyamán egyre fokozodott, csak az év utolsó negyedében következett be enyhülés, ami- kor a kamatviszonyok a nemzetközi pénzpiacon javultak. Ez a körülmény azonban az év hátralevő részében a hazai pénzpiac helyzetében nem idézett elő lényegesebb változást.
A hazai tőkeképződésben bekövetkezett stagná- ciót a 13 legnagyobb budapesti pénzintézetnél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett betétek állo—
mányában bekövetkezett változás jellemzi. 1929-ben az összes betétek gyarapodása mindössze 25 millió pengő volt, mely összeg alig' jöhet számításba az 1928. évi 341 millió pengő gyarapodással szemben.
A pénzpiac merevsége következtében az 1927.
év közepe óta tartó tőzsdei besszirányzat 1929 utolsó negyedében hozta létre a legmélyebb ár- folyamokat. A minden értékkategóriára kiterjedő nagyarányú esést nyomon követte a tőzsdei for- galom esése is, mely példátlan szűk keretek közé Szorult össze. A tőzsdei forgalom teljes összege 1929 decemberében heti átlagban már csak 5 millió pengő volt az 1928. év azonos hónapjának 9'6 millió pengős forgalmával szemben. Az év végével a hivatalos részvényindex 15'6-en állott, holott 1928 végén 19'3 volt.
A következő fejezet az árupiacokon bekövet—
kezett esóseket tárgyalja. Az 1913 :: lOO—as alapon nyugvó új, mérlegelt nagykereskedelmi árindex ki—
fejezetten eső tendenciát mutat. Januárban az index még 132, decemberben pedig már csak 107 volt.
Különösen nagy esést mutatnak a mezőgazdasági termékek árai, aminek következtében lényeges el- térés jött létre az ipari és mezőgazdasági termékek árszintjében. Ha nem is oly mértékben, de mégis lényeges esés következett; be a létfenntartási költ—
ségek indexében is, mely az év közepi 122'4 leg- magasabb állásáról 112'5-re csökkent.
A termelési adatok azonban lényegesen emel—
kedtek, de egyes termelési ágakban már érezhető volt a termelés ütemének lassúbbodása. Az 1928. évi 199 ezer tonna vasére- es vassalak—, valamint a 285
ezer tonna nyersvastermeléssel szemben 1929—ben 258 ezer tonna vasércet és vassalakot, illetve 367
ezer tonna nyersvasat termeltek. Az összes szén—
termele's azonban már csak 5%—kal haladta meg
——-456—— 1930
az 1928. évit. Ezekkel az adatokkal szemben az üzletmenetre vonatkozó adatok sokkal szomorúbb
képet mutatnak. Az összes új fizetésképtelenségek
száma a három utolsó évben: 1927-ben 1.097, 1928—
ban 1.580, 1929-ben 2226 volt, 54, 97 és 128 millió pengő passzívával. Az óvatolt váltók száma és ősz- szege a kedvezőtlen pénzpiaci helyzet, a rossz üzletmenet és a hitelbiztonság egyre nagyobb arányú leromlása következtében 1929 első negyedétől kezdve rohamosan emelkedik. Ezzel az emelkedéssel lépést tart ttemeszetszerűleg az óvatolt váltók összege is.
Az óvatolt váltók száma 1928—ban 120 ezer volt.
Ez a szám 1929-ben 168 ezerre emelkedett. Az óva—
tolt váltók összege pedig, mely 1928—ban még csak 83 millió pengőt tett, 1929—ben 222 millió pengőre szökött fel.
A vasúti forgalom sem mutatja a fejlődésnek azt a fokát, amelyet a vasutak rentabilitása és fej—
lesztése megkívánna. Az 1929. évben szállított áruk mennyisége mindössze 1'7%-kal haladta meg az előző évit. A koesirakományok száma azonban már visszaesést mutat az 1928. évi eredménnyel szemben.
A postaforgalmi adatok 1929 folyamán ugyan még emelkedtek az előző évekhez képest, az emel- kedés üteme azonban már nem kielégítő. A gép—
járműállományban eddig mutatkozott emelkedő irányzat is megszűnt s a gyarapodás stagnációs állapotba jutott.
A jelentést kiegészíti még a munkapiac hely—
zetére vonatkozó vizsgálódás, továbbá a külkeres- kedelemre vonatkozó fejezet. Az 1929. évi külkeres- kedelmi passzívum 22'8 millió pengő volt, mely az elmult évi 370'3 millió pengő behozatali több- lettel szemben örvendetes javulást mutat. Figye—
lembe kell azonban venni itt azokat a körülménye—
ket, amelyek egyrészt a behozatal nagyarányú csök- kenését idézték elő, másrészt pedig a kivitelünket fo—
kozták nem remélt mértékben
A Közlemények egyes fejezeteit Meszlényi Emil, Sipos Sándor és Szőnyi Gyula írták.
*
A Közlemények keretében megjelent 1. számú tanulmányban Jordan Károly a Gazdaságstatísztikai számsorokban észlelhető főfejlődési irányzat (trend- vonal) kiszámítására adott új, az eddigiekkel szem- ben igen sok előnyt biztositó számítási eljárást.
Módszerének leglényegesebb része az, hogy a trend—
számításnál nem tesz különbséget páros és páratlan észleléseket ttartalmazó sorok között. A trende'r- tékek meghatározásánál nem a főátlagból indul ki s így a számítás folyamán nem' is válik szükségessé a vizsgált sornak a íőátlag helyétől két részre való osztása. Jordan Károly a különböző fokú parabo—
likus trendvonal értékeinek kiszámítására oly mód-
5. szám. ——457———
1930
szert dolgozott ki, melynek segítségével az irány- vonalak értékeit mindig a sor elejéről kiindulva határozhatjuk meg. Módszerének fö elve, hogy mel- lőzi a különböző paraboláknak hatványsorba való fejtését s azokat Newton-sorba fejti. Az x vál—
tozó hatványai helyett pedig annak binominális té- nyezőit szerepelteti. A gazdasági értékek hatvány- nyomatékaí helyett a 'l'chetverikof Összegezési mód—
szerével nyomatékokat
alkalmazza s hogy a magas számokat elkerülje, azok helyett az átlagos binominális- nyomatékokat vezeti be. Ezeknek, valamint az általa bevezetett
orthogonális kpolynomoknak seglyével azután meg- meghatározott binomiális
határozza a parabolának, valamint differenciáinak értékét a 0 helyen, és az így nyert értékek segítsé- gével azután meghatározhatók a keresett trend- vonalnak értékei az észlelés minden egyes helyére.
Jordan módszere tehát úgy a hatványnyoma—
tékokat, mint a faktor—iális nyomatékokat mellőzi
s egyszerűbb módszerekkel teszi lehetővé az oly—
annyira fontos t'őfejlődési irányvonal értékeinek meghatározását.
*
A tanulmányok a2. számában Sipos Sándor, a gazdaságkutató iroda vezetője már a módositott Jordan—féle trendszámítási eljárás gyakorlati alkal—
mazását mutatja be.
Jordan módszerét az Országos Gazdaságstatisz- tikai és Konjunktúrakutató Bizottság a trendvonal számítására nézve elfogadta és az új módszert, mint magyar módszert vezette be. A munkálatok folyama alatt sikerült Jordan módszerét egyszerű—
síteni és azt a számítás számára még alkalmasabbá tenni. Az Országos Bizottság a magyar módszert a 2. számú tanulmányban bocsátotta közre.
E tanulmány kizárólak gyakorlati célokat szol—
:gál és a gyakorlatban működő gazdaságkutatók munkáját igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy Jor—
dan magas nívón tartott matematikai fejtegetéseit közelebb hozza az általános érdeklődéshez és nél—
külözhetetlen útmutatással szolgál azok számára, akik a trendszamítás új módszerét alkalmazni és a módszer által biztosított előnyöket hasznosítani akarják.
A Tanulmány ismerteti a Jordan—féle számítá—
sok menetét, megkönnyítve azt a módszer tökéle—
tesítése folyamán létrejött módosításokkal. A 2. sz.
tanulmány a háború előtti külkereskedelmi forga- lomra vonatkozó adatsorokon mutatja be a számí—
tás menetét és három példának a legrészletesebb ki- dolgozásával nyujt segítséget azok számára, akik a jövőben a sokkal nehezebb
német trendszámitási
eljárást szeretnék alkalmazni.
és fáradságosabb módszer helyett a magyar
Schneller Károly: Nagy-Miskolc népessége.
Charles Schneller: Population de Grand-Alískolc.
Miskolci Jogászélet Könyvtára 63. szám. Miskolc, 1980. 43. l.
Bíblioíhegue de ,,Mískolci Jogászélet". No 63. Miskolc,
1930, 43 p.
Résumé. Miskolc, comptant 56.982 habitants ou moment du recensement de 1920, est un des centres commerciaux, industriels et ferroviaires les
plus prospéres du Nord—Est de (a Hongrie—. L'auteur développe, dans son étude de grande valeur, (lue llagglomération y dépasse les limites de la ville, puísgue deux eommunes situéesála proximite' immé—
díate de Miskolc (Diósgyőr et Hejőcsaba) forment, un point de vue du penpleznent el surlout des professions, un tout homogéne avec lui. Aussi, con—
viendrait-il, pour des considérations de peuplelnent, (iyéconomie Sociale, de culture, etc., de les rénnir administralívement et faire ainsi ln vílle de Grand- Mislcolc, (lui comptemit ulors 80.673 habitants.
*
A városok fejlődésének, az elmult félszáz év e nagy horderejű népesedési és gazdaságtársadalmi tüneményének kísérője egy másik, sok helyt meg—
figyelhető érdekes jelenség: a városok szomszédsá—
gában felcvo", illetve ott gombamódra újonnan ke- letkező települések tüneményesen gyors nagyra—
növekve'se. A külföld számos nagyvárosát övező terü- leten észlelhető a környéknek a tulajdonképeni vá- ros l'ejlödési mértékét rendszerint meghaladó ütemű népesedési folyamata, mely bár később indul meg, mint a városé, de éppen akkor válik erőteljesebbé, amikor a város ú. n. vonzóerejének hatása — leg- alább látszólag —— csökken s népszaporulata is las—
súbbodni kezd. A városok felé gravitáló, valamint a drágább városi élettel gazdaságilag megbírkózni nem tudó, szegényebb tisztviselő- és munkáslakosságnak a perifériákon elhelyezett gyárakhoz közelebb fekvö, Olcsóbb életet biztosító és esetleg egészsége- sebb levegőjű szomszédos községekben, elővárosok- ban való megtelepedése idézi elő ezt a jelentős fej-
lödés—folyamatot, melynek tünetei Magyarországon Budapest környékén ütköznek ki erőteljesebben, mint erre a Magyar Stal. Szemlében már ismételten i'áinutathattnnk.1l De, hogy a szomszédos községek fejlődését illetőleg Budapest nem áll teljesen elszi—
getelten hazánkban, azt Schneller Károly jeles sta- tisztikusunknak Miskolcról megjelent újabb?) érdekes dolgozata igazolja, mely Nagy—Mis-
mostanában
, 13 V. 6. Thirring Lajos dr.: Budapest befolyása a környék népesedésére. M. Stat. Szemle 1926. (IV.) évi. 119 143. 1. és Budapest távolabbi környékének népesedése. M. Stat. Szemle 1927. (V.) évf. 1099——
l.126. l. * -
?) Még 1929—ben jelent meg u. i. Schneller Ká—
rolynak ,,Miskolc halálozási hányadosanak átérté—
kelése" e. tanulmánya. Ismertetését 1. M. Stat.
Szemle 1929. (VII.) évf. 1.165-—1.166. l.
