A világ közúti hálózata

6. szám.

-——651—— 1929

nyolc kivételével minden vállalat félévnél hosszabb ideig járatta gépeit.

A járművek állománya 44 darabbal sza- porodott 5 összesen 163 darabból állott. A hazai gyártmányú gépek száma megkétsze- reződött s térfoglalásukat a következő ada—

tok mutatják:

, Hazai Külföldi

Ev gyártmányú gépek ofo—b a n

1926 17 '1 82'9

1927 26'9 731

1928 405 59'5

A külföldi gyártmányok között itt is az amerikai gépek vannak a legnagyobb szám—

mal képviselve, amennyiben az egész álló- mányhoz viszonyított arányuk még 1928- ban is 31'9% volt (1927—ben 41'2%).

A kocsik teherbíróképességét tekintve to—

vábbra is 1'1M2'ö tonnás gépek dominál-

% ). Az intenzívebb áruforgalomra berende-

zett nagyobb vállalatok beszerzései révén

azonban a nagyobb, 2"6——4'() tonnás jármű—

vek is alaposan megszaporodtak s számuk több, mint kétszeresére emelkedve az egész

állománynak 29'4%—át tette (1927-ben 19'3%). Ezzel a rendelkezésre álló gép-

kocsipark teherbíróképessége 308'8 tonná- ról 4260 tonnára emelkedett.

A forgalmi teljesítmények jóval felül—r' mulják az előző évi eredményeket. A gép-' kocsik az 1928. év folyamán csaknem két- szerakkora utat tettek meg, mint az előző évben s az általuk megtett út hossza közel járt az 18 millió km—hez. A szállított áruk

némi visszaesés volt tapasztalható, még nagyobb az emelkedés. Az áruforgalom ugyanis csaknem háromszorosára növe- kedve 115.686 tonára rúgott. A küldemé—

nyek között ezenkívül még 414 darab élő-

A megnövekedett forgalomnak a lebonyo—

lításához a vállalatoknak az előző évinél

165720 kg-mal több, összesen 459.023 kg

benzinre volt szükségük, mely km-kint 04 kg benzinfogyasztásnak felel meg (1927- ben 0'3 kg). A gumiabroncsfogyasztás 470 darabbal növekedve 949 darabot tett ki. Az értük kifizetett összeg 341289 pengő kiadás—

sal terhelte meg a vállalatokat. Ezen a cí- men tehát darabonkint 360 pengő költség merült fel (1927—ben 262).

Az év folyamán 28 baleset fordult elő, melyek közül 6 alkalommal 7 személy is megsebesült. Várszeghy János dr.

A világ közúti hálózata.

Le réseau routier du monde.

A vasúti vonalak kiépítésével meglehetösen háttérbe szorított közutak jelentősége az automobi—

lizmus fejlődésével kapcsolatban úgyszólván nap—

ról-napra fokozódik. Az újabb időkben pedig a köz- úti hálózat megfelelö kiépítése az egyes államok legfontosabb feladatai közé került. Az útépítés ile—

lyes megoldása azonban ma már sokkal nagyobb körültekintést kíván, minta régbbiidőkben, mert a megépitésnél tekintetbe kell venni azokat a követel- ményeket is, melyeket a motoros járművek támasz—

tanak. Ez a körülmény pedig két irányban is érez- teti hatását. Egyrészről az újonnan építendő utak—

nál kell az automobilközlekedésre is tekintettel lenni, másrészről gyakran a már megépített utakat kell a kor köveklményeinek megfelelöen átépíteni.

Az utak kiépítése és átalakítása terén már évek óta szorgalmas munka folyik s a legújabb adatok') szerint 10,590.439 km. hosszúságú közúti vonal há—

lózza be földünket. Az utaknak mindössze 15'596—3 van kiépítve, a többi kiépítetlen utak csoportjába van sorozva. Megjegyzendő, hogy a "kiépítetlen"

1) ,,Automotive Industries" 1929. 8. sz.

megjelölés alatt tulajdonképen a kő-, kavics-, stl).

burkolat, illetőleg alapozású úl n. földutakat kell erteni.

A világ úthálózatának hosszát tekintve, az utak—

nak több, mint a fele (54'31'0) Amerikára esik, melyből magában az Egyesült Államokban 433603?) km. út fut; vagyis a világ utainak 45'7%—a. Európa területén van a világ közutainak közel egyharmada (30'0%). A többi világrészek úthálózata ezek mellett meglehetösen elmaradott állapotban van. A világ közutaiból ugyanis Ázsiára 6'4%, Oceániára 6'296, végül Afrikára mindössze 3'1% esett.

A közúti hálózat sűrűsége szempontjából szin—

tén Amerika áll első helyen, ahol egy km. hosszú—

ságú útra 71 km2 terület esik. Csaknem hasonló a helyzet Európában is, ahol egy km. közútra 8'4 km2 terület jut. Ezt a két világrészt megközelíti még Óceánia, melynek aránya 13'0 km2—t tesz ki. Jóval kedvezőtlenebb a helyzet Afrikában, melyben 7743 km2 területnek van egy km. közútja. Végül leg—

ritkább a közúti hálózat Ázsiában, ahol 400'9 kmg—nyi

területnek átlagban véve mindössze egy útja van.

lám-nyi

%.

6. szám.

—— 652—

_ , 19295 _

A világ közúti hálózata. —- Le réseau routíer du monde.

; '

'

.

., , A kiépítetlen Egy kilométer útra

Vílágrész, ország (Tout—es les routes Routeseonstmít. Rggtáííéggn háliá—l'ltíafeefkéglgé , Partie du monde, pal/8

közutak hossza kilométerekben gggííeűjigíplgg ,

longuemf en km. 1 km de route

I. Európa — Europe

Albánia —— Albam'e .. .. .. .. . . .. 499 362 137 902

Ausztria — Autriche.. . . .. .. . . .. .. .. 34.096 33.091 1.005 32

Belgium —— Belgigue.. .. . . .. 10.182 10.182 —— 3'2

Bulgária — Bulgaria. .. .. .. .. .. .. .. 13.997 13.997 —— 8'1

Csen-Szlovákia — Tchéco-Slovaguie .. .. .. 71.761 71.761 —— 16

Dánia — Danemark .. .. .. .. .. .. .. .. 51.573 6.367 45.206 16

Eszak-írország — Irlande du Nord . . .. .. 20.870 20.870 —— 0'6

Észtország — Estonia . .. .. 22.217 270 21.947 16

Finnország — Finlande.. .. .. .. 45.593 45 45.548 8'1

Franciaország -—— France 708.097 39.678 668.419 0'8

Görögország —— Gréce 10.302 2.804 7.498 124

Hollandia — Hollande . . . 17.498 17.498 — 21)

11' szabadállam —— Etaí libre d'Irlcmde .. .. 75.140 75.140 —— 1'0

Lengyelország —— Pologne .. .. . .. .. .. 186.924 40.074 146850 21

Lettország — Letiom'e . . .. .. .. .. .. .. 24.968 838 24.130 26

Litvánia —— Lituam'e.. .. .. .. .. .. .. . . 43.644 1.208 42.436 13

Luxemburg —— Lumembourg.. .. .. .. .. .. 4.095 3.612 483 06

Magyarország — Hongrie .. .. .. . 50.312 16.836 33.476 18

Nagy-Britannia —— Gr.-Bretagne .. .. 287588 287588 —— 08

Németország — Allemagne .. .. .. .. .. .. 206.341 41.268 165073 23

Norvégia — Norvége.. .. .. .. .. .. .. .. 36.243 55 36.188 90

Olaszország —— Italia . .. .. .. .. .. 182752 139003 43.749 18

Oroszország (Ázsiai Oroszországgal együtt)——

Russia (R. d'Asw comprzse) .. .. .. .. .. 692.296 24.304 667992 3051 Portugália — Portugal .. .. .. .. .. .. .. 17.197 12.998 4.199 53

Románia —— Roumam'e .. .. .. .. .. .. .. 87.980 51.988 35.992 34

Spanyolország -— Espagne .. .. .. .. .. . . 80.450 80.450 —— 5'0

Svájc ._. $uisse .. .. .. 13.648 13.648 — 3'1

Svédország — Suéde.. .. .. .. .. .. .. .. 129972 925 129047 34

Szerb—Horvát—Szlovén állam —— Royaume S. H. S. 44.579 19.956 24.623 56

Egyéb Európa — Autre Europe .. .. .. .. 8.630 643 7.987 .

Összesen — Total: 3,179.444 1,027.459 2,151.985 84 11. Amerika —— Amérigue

Brazilia -—— Brésíl. . . . , . . . 75.515 605 74.910 1127

Egyesült Államok —— Etats—Unis . . 4,836.033 240803 4,595.230 1'6

Kanada —— Canada .. . . .. . . .. . . 682.239 11.088 671.151 14'5 Egyéb Amerika _ Autre Amérigue .. .. .. 157.955 19.697 138.258 .

Összesen —— Total: 5,751.742 272193 5,479.549 71

m. Ázsia — Asie

Holland Elő-India — Indes Occ. Ne'erlandaises 44.011 29.071 14.940 435 India —— Indes .. . . .. . . .. 339.608 97.087 242.521 14'5

Japán —— Japan .. .. .. .. .. .. .. .. .. 117162 49 117113 32

Egyéb Ázsia —— Autre Asia. . .. .. 172.516 42.442 130.074 .

Összesen — Total: 073297 168049 504048 4009

IV. Afrika — Afrigue A

Brit-Kelet—Afrika —— Afr. Orient. Britann. 26.528 4.446 22.082 7 08 Délafrikai—Unió —— Union Sud-Africaine .. .. 109473 1.047 108426 97 _Francia-Nyugat-Afríka —— Afrigue Occidentale 34.392 2.299 32.093 934

Frangaz'se .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Egyéb Afrika — Amire Afrigue . .. 160.903 22.298 138.605 .

Összesen _ Total .-l] 331.296 30090 301200 770

V. Óceánia —— Oce'am'e

Ausztrália. — Australia . . . 579.240 64.392 514848 1361:

Új-Zéland -— Nouvelle—Zélandc.. .. . . 71.290 71.290 —— 39 Egyéb Oceánia — Autrc Oce'am'e .. .. .. . . 4.130 2.631 1.499 .

' Összesen — Totol: 654660 138313 516347 1331)

Világ mindössze —-M0mic entier, total général _10,690.439 1,636.704 8,953.785

6. szám.

———653— 1929

Az egyes államokat tekintve, az európai álla—

mok sorában sokkal jobbak a viszonyok, mint a földnek bármely részén. Ezek közül is a legkedve—

zőbbek a viszonyok Észak-Irországban és Luxem- burgban, melynek minden 06 km? területére átlag—

ban egy km. hosszú közút esik. Csaknem hasonló az útsűrűség Nagy—Britanniában és Francia- országban, ahol átlag 08 km2 területnek volt egy km hosszú útja. Magyarország 1'8 km2-es arányá- val Európában a 11-ik helyet foglalja el. Az útháló—

zat sűrűsége szempontjából Albániában legrosszabb a helyzet, ahol egy km. útra 902 km2 terület jut.

Amerikában az Egyesült Államok helyzete a leg—' kedvezőbb, melynek minden km. útjára 1'6 km;"

terület esik. Ázsiában Japán áll első helyen 3'2' km2-es arányával, Afrikában pedig a Dél-Afrikai!

Unió (9'7 km2). Végül Óceániában Új—Zélandnak a, legjobbak az úthálózati viszonyai, ahol minden km közútra 39 km2 terület jutott.

V. J. dr.

Az aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb nemzetközi adatai.

Réserre-or, circulation de billets de bangue et tanya en bangue (données internationales).

A világ aranytartalélrainak állománya az 1928.

évben is növekedett. A növekedés az év első felé—

ben kétszerese volt a második félév növekedésének.

Összehasonlítást téve a világ aranytermelésének adataival, arra a megállapodásra jutunk, hogy az év aranytermclése'nek csaknem egész mennyisége monetáris felhasználásra került.

A világ államainak aranytartaléka az 1927. év végén (az indiai aranykészletek nélkül) mintegy 62 milliárd pengő értéket képviselt, míg az arany—

készleb az 1928. év végén 65'3 milliárd pengőt tett.

A világháború előtti érték 56'1 milliárd pengő volt.

E növekedés legnagyobb része az európai álla—

mok javára irható, amelyek a világadatban az 1928.

év végén 39'5%—kal részesednek, szemben az 1927.

évvégi 34'8%-0s részesedésükkel. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis az 1928. évben is jelen- tős készleteket adtak le Európának s bár ez az átáramlás az év második felében megszűnt, vég- eredményben az Egyesült Államok aranytartaléka az 1927. évvégi 25 milliárd pengő értékről 23'7 mil- liárd pengőre esett le.

Az Egyesült Államok, aranytartalékának e csökkenése dacára, még mindig 36'2%-kal szerepel a világállományban. Az előző években részesedese már a 42%-ot is meghaladta, míg a világháború előtt

(1913) arányszáma csak 19'2% volt.

A legnagyobb aranytartale'kkal bíró, a sorrend- ben következő államok részesedése az Egyesült Ál- lamok nagy előretörése következtében a háború előtti állapothoz képest jelentősen lecsökkent. így Franciaország háború előtti 14'3%—os részesedése 11%—ra, Nagy-Britannia 11'8%—os részesedése 7'6%—ra. Legjobban megapadt Németország arany- tartaléka: az 1913. évi 11'4% helyett 1926-ban csak 4'2%-kal részesedik a világkészletben s az 1928. évi

arányszám is csak 5'8%. Csaknem a felére_esett

alá Argentinia arányszáma is: 5'5% a háború előtti 10'1% helyett.;

Magyarország aranytartaléka az 1928. év fo—

lyamán kevésbbé növekedett, mint az előző év- ben, de a 200 millió pengő értéket az év végén már meghaladta (az egész érckészlet 264 millió pengő értéket képvisel, ebböl aranytartalék 201 millió

pengő).

1. A legnagyobb aranytartalékkal bíró államok részesedése a világadatban.

Etats posse'dant les plus grandes réserues'or.

' 1913 1928

Ország -— Etats 1,ooo_ooo 1,000,000

, P ;; 0/0 P ,; 0/0

pengos pangas

!

Amerikai Eg esültAl- ' J

lamok-—— tats-Um's 10.794'6 19'2 23.653'5 36'2 Franciaország

France .. .. .. .. 8.005'8 14'3 7.153'9 11'0 Nagy—Britannial) —— Gr.—

Bretagne.. .. 6.637'5 11'8 4.984'3 7'6 Németország

Allemagne .. .. 6.410'6 11'4 3.801'5 5'8 Argentina—Argentine 5.684'8 10'1 3'609'4 5'5 Japán — Japan . . 32010 5"? 36069 5'5 Spanyolország

Espagne.. .. .. .. 3.134'9 38 28190 4'3

A világ aranytartaléka (a táblázatban nem sze- replő egyéb államokkal együtt). — Réserve—or du

Éfűíene(%guíiff"ís ZZ

tableau). . . .P. . ..amza'z 100-0 65.349'2 zoo—o,

]) Az angol, skót és ír magánjegybankok ada- taival együtt. — Y compris les bangues d'émission privées anglaises, écossaises et irlandm'ses.

47