6. szám.
———653— 1929
Az egyes államokat tekintve, az európai álla—
mok sorában sokkal jobbak a viszonyok, mint a földnek bármely részén. Ezek közül is a legkedve—
zőbbek a viszonyok Észak-Irországban és Luxem- burgban, melynek minden 06 km? területére átlag—
ban egy km. hosszú közút esik. Csaknem hasonló az útsűrűség Nagy—Britanniában és Francia- országban, ahol átlag 08 km2 területnek volt egy km hosszú útja. Magyarország 1'8 km2-es arányá- val Európában a 11-ik helyet foglalja el. Az útháló—
zat sűrűsége szempontjából Albániában legrosszabb a helyzet, ahol egy km. útra 902 km2 terület jut.
Amerikában az Egyesült Államok helyzete a leg—' kedvezőbb, melynek minden km. útjára 1'6 km;"
terület esik. Ázsiában Japán áll első helyen 3'2' km2-es arányával, Afrikában pedig a Dél-Afrikai!
Unió (9'7 km2). Végül Óceániában Új—Zélandnak a, legjobbak az úthálózati viszonyai, ahol minden km közútra 39 km2 terület jutott.
V. J. dr.
Az aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb nemzetközi adatai.
Réserre-or, circulation de billets de bangue et tanya en bangue (données internationales).
A világ aranytartalélrainak állománya az 1928.
évben is növekedett. A növekedés az év első felé—
ben kétszerese volt a második félév növekedésének.
Összehasonlítást téve a világ aranytermelésének adataival, arra a megállapodásra jutunk, hogy az év aranytermclése'nek csaknem egész mennyisége monetáris felhasználásra került.
A világ államainak aranytartaléka az 1927. év végén (az indiai aranykészletek nélkül) mintegy 62 milliárd pengő értéket képviselt, míg az arany—
készleb az 1928. év végén 65'3 milliárd pengőt tett.
A világháború előtti érték 56'1 milliárd pengő volt.
E növekedés legnagyobb része az európai álla—
mok javára irható, amelyek a világadatban az 1928.
év végén 39'5%—kal részesednek, szemben az 1927.
évvégi 34'8%-0s részesedésükkel. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis az 1928. évben is jelen- tős készleteket adtak le Európának s bár ez az átáramlás az év második felében megszűnt, vég- eredményben az Egyesült Államok aranytartaléka az 1927. évvégi 25 milliárd pengő értékről 23'7 mil- liárd pengőre esett le.
Az Egyesült Államok, aranytartalékának e csökkenése dacára, még mindig 36'2%-kal szerepel a világállományban. Az előző években részesedese már a 42%-ot is meghaladta, míg a világháború előtt
(1913) arányszáma csak 19'2% volt.
A legnagyobb aranytartale'kkal bíró, a sorrend- ben következő államok részesedése az Egyesült Ál- lamok nagy előretörése következtében a háború előtti állapothoz képest jelentősen lecsökkent. így Franciaország háború előtti 14'3%—os részesedése 11%—ra, Nagy-Britannia 11'8%—os részesedése 7'6%—ra. Legjobban megapadt Németország arany- tartaléka: az 1913. évi 11'4% helyett 1926-ban csak 4'2%-kal részesedik a világkészletben s az 1928. évi
arányszám is csak 5'8%. Csaknem a felére_esett
alá Argentinia arányszáma is: 5'5% a háború előtti 10'1% helyett.;
Magyarország aranytartaléka az 1928. év fo—
lyamán kevésbbé növekedett, mint az előző év- ben, de a 200 millió pengő értéket az év végén már meghaladta (az egész érckészlet 264 millió pengő értéket képvisel, ebböl aranytartalék 201 millió
pengő).
1. A legnagyobb aranytartalékkal bíró államok részesedése a világadatban.
Etats posse'dant les plus grandes réserues'or.
' 1913 1928
Ország -— Etats 1,ooo_ooo 1,000,000
, P ;; 0/0 P ,; 0/0
pengos pangas
!
Amerikai Eg esültAl- ' J
lamok-—— tats-Um's 10.794'6 19'2 23.653'5 36'2 Franciaország
France .. .. .. .. 8.005'8 14'3 7.153'9 11'0 Nagy—Britannial) —— Gr.—
Bretagne.. .. 6.637'5 11'8 4.984'3 7'6 Németország
Allemagne .. .. 6.410'6 11'4 3.801'5 5'8 Argentina—Argentine 5.684'8 10'1 3'609'4 5'5 Japán — Japan . . 32010 5"? 36069 5'5 Spanyolország
Espagne.. .. .. .. 3.134'9 38 28190 4'3
A világ aranytartaléka (a táblázatban nem sze- replő egyéb államokkal együtt). — Réserve—or du
Éfűíene(%guíiff"ís ZZ
tableau). . . .P. . ..amza'z 100-0 65.349'2 zoo—o,
]) Az angol, skót és ír magánjegybankok ada- taival együtt. — Y compris les bangues d'émission privées anglaises, écossaises et irlandm'ses.
47
6. szám. —— 654 — 1929
2. Az aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb.
Réser've or, circulation de billets de bangue et tauw en bamme.
Aranytartalék Bankjegyforg. - Circulation Bankamatláb
' Réseme or de billets de bangue Taux m bamme
orszag Pays 1926 I 1927 ! 1928 1926 I 1927 [ 1928 192611927 1928
1,000.UUO P — pengős Európa —— Europe
Albánia —— Albania. . '. . . 18 18 15 ' ' 11 12 942 9
Ausztria —— Autm'che . . . 422 679 1356 766 812 861 750 634 627 Belgium —— Belgigue . . . 4923 5704 6789 1.424 1.680 1.960 706 541 425
Bulgária. —— Bulg aru: . . . 48'4 521 539 144 154 172 10 10 996
Cseh- Szlovákia — Tche'co—Slovaguie. . 155 4 1704 1962 1.384 1.424 1.439 593 5'09 5
Dánia —— Danemark . . . 319 7 278 5 2644 578 541 551 524 5 5
Észtország —— Estonia . . . 7 6 7 8 95 51 51 36 952 8 7'50
Finnország -—— Finlande . . . 471 45 6 438 194 218 223 750 687 650 Franciaország — France . . . 4.058'8 4.564'3 7.153'9 9.623 12.688 13.929 658 523 353
Görögország —— Gréce . 574 838 408 850 375 422 1048 1044 993
Ir szabad állam —— État libre dlrlande 2336 2320 1790 . . . .
Lengyelország —— Pologne . . . 152'9 327'1 3892 381 642 988 1101 834 8
Lettország —— Lettomíe . . . 260 261 261 74 82 92 9 7 625
Litvánia —— Lituanie . . . 180 189 196 49 55 48 . .
Magyarország —— Hongrie . . . . 1688 1969 2011; 471 487 514 665 6 625 Nagy Britannia —- Gr.Bretagne . . . 4.198'0 4.2342 4.281'4' 10.588 10.624 10.537 5 465 450 Németalföld —— Pays--Bas . . . 9489 9180 9973; 1.906 1.858 1.994 350 372 450 Németország —— Allemagne . . . 25802 26255 3.801'5 5.089 6.198 7.680 674 583 ? Norvégia. —— Norvege . . . 2252 2252 2248 427 493 484 538 458 5'53 Olaszország —— Italie . . . 12599 12934 1.518'0 4.439 5.406 5.247 7 7 5-96 Oroszország —— Russia . . . 4829 5541 5235 3.513 4.360 5.354 8 8 8 Portugália — Portugal . . . 530 530 530 477 447 512 358 8 8
Románia — Roumame . . . 1586 1653 1724 554 726 731 6 6 6
Spanyolorszag — Espagne . . . 2.816'7 2.868'0 2.819'0 3.692 4.093 4.461 5 5 502 Svájc —— Suisse . . . 5198 5696 5300 965 1.010 1.054 350 350 350
Svédország — Suede . . 3435 3522 3609 803 806 839 450 415 401
Sz. H. Sz. állam — Royaume S. E 8. 948 978 1002 587 578 554 6 6 6
Tengerentúli államok Pays d'outre-mer
Amerikai Egyesült Államok —— Etats .
Unis . . . 25.646'6 25.035'2 23.653'5 15.759 15.330 15.521? 384 3 79 450 Argentina — Argentine . . . 2.621'8 29666 36094 6.987 7.536 7.727 . . . Ausztrália —- Australie . . . . , . 1.397'5 1.339'2 1.353'1 1.387 1.439 1.355 6—7 6—7 6—7
Belga-Kongó —- Congo Belge . . . . 82 273 333 . . . .
Brazilia. —— Brészl . . . . . . 322'3 575'8 6427 2.144 1.755 2.263 . , . Brit-India —— Indes anglaises . . . . 6202 6867 6887 3.782 3.811 3.959 5'17 5'82 6'20 Chile -— Chili . . . 392'4 345'4 3449 259 222 242 7'88 7'10 6'40 Délafríkai unió —— Union Sud Africaine 2389 2472 2472 184 200 211 550 5'65 5'51
Egyiptom —— Egypt—e . 1016 1044 1073 788 777 856 . . .
Holland Kelet— India —— Indes Orientales
Ne'erlzmdaises . . . . 4530 4100 3926 811 807 711 . . .
Japan —— Japan. . . e3.755'8 36069 236069 4.217 4.552 4.993 712 590 548 Kanada — Canada. . . 1.316'6 1.350? 9660 909 932 1.098 . . . Kolumbia —— Colombie . . . 2390 2436 370'1 227 258 312 . . .
Peru — Pérou . . . 1223 1223 1500 170 167 170 6 6 633
széland -— Nouvelle- Zélande. . . . 2166 2195 2038 189 184 203 . . .
Uruguay . . . 3299 3340 3335 402 426 426 !
!
A bankjegyforgalom az államok többségében az elmult év folyamán emelkedett. Legnagyobb :!
jegyforgalma az Egyesült Államoknak: 15'5 mil-
liárd pengő. A sorrendben következő Franciaor—
szág bankjegyforgalma megközelíti a 14 milliárd pengőt, míg Nagy-Brilanniáé 10'5 milliárd pengőt
tesz. Magyarország jegyforgalma is növekedett s a mult év végén 514 millió pengő volt.
A bankkamatlábnak az 1928. évvégi átlagait hasonlítva össze, a legmagasabbnak találjuk Bulgá—
ria és Görögország kamatlábát, mindkettő 10% kö-
rül. 9%-os volt a kamatláb Albániában, mig a
6. szám
8%-ot több állam (Lengyelország, Oroszország és Portugália) elérte. Legalacsonyabb átlagos kamat- lábbal Svájcban (3'5%) és Franciaországban ta—
lálkozunk, amelynek kamatlába 2 évvel előbb még
6'58%-ot tett évi átlagban, 1928—ban pedig 3'53%
I'll-I'?lllIlll-IIIll'l-al'vlllll
—-—655—— 1929
volt. Az 1928. évi átlagos kamatláb úgyszólván minden európai országban esett, vagy legalább is megtartotta előző évi színvonalát, míg a tengeren- túli államokban inkább találkozunk bankrátaeme- lésekkel.
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
. . . 1
' v ..; a '; a. §; 0— _ w? a.
Allam ne e M 3 Állam neve td 3 Állam neve m 3 Állam nevr [; §
;
...
Amerikai Egy. Áll. 1926 70 Cseh-Szlovákia.. .. 1929 543 Kanada .. .. 1926 110 Románia . .. . 1.1928 626 Ausztria 1929 422 Észtország .. 1928 227 Mexikó .. .. 1928 787 Spanyolország .. .. 1928 793 Bajorország . 1928 532 Finnország .. . .. . 1926 759 Nagy-Britannia .. .. 1928 1027 Svájc .. . 19% 622 Brazilia .A .. .. .. .. 1927 708 Franciaország .. .. 1926 709 Németbirodalom .. 1929 305 Sz. H. SZ. állam.. 1928 524 ' Bulgária .. .. .. .. 1928 1105 Görögország . 1927 982 Olaszország 1928 923 Törökország ' [ 1928 798
Württemberg. .. .. ) 1928 1113
!
Svájc.
Suisse.
A berni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1928. évről.
Svájc az 1928. esztendőt a gazdaságilag job- bak közé sorozhatja. Bár az 1927—ben megindult nagy gazdasági fellendülés a mult év folyamán kissé ellanyhult, az általános helyzet mindazonáltal kitűnőnek minősíthető. A kivitel értékösszege ismét emelkedett (1927—tel szemben 111 millió frank a többlet). A munkanélkülieknek aránylag csekély száma az 1927. évvel szemben csökkent. Mezőgazda- ságának nyersjövedelme körülbelül 50 millió frank- kal haladta meg az 1927. évit. Állami üzemei (vasút, posta, távirda és telefon) nagy fölöslegekkel zárták az évet. Államháztartása minden tekintetben ki—
egyenlítődött; az 1929. évi előirányzat már 2 mil—
liós bevételi többlettel számol.
Az elmult gazdasági év kedvező állapotára
"Svájc szempontjából az általános európai gazda—
sági helyzet javulása és némely európai állam pénzrendszerének rendezése is befolyással volt, vi- .szont azonban a németországi és a nagy-britanniai gazdasági viszonyok gyöngülése Svájc konjunktú—
rájában is érezhetővé vált, amennyiben e két or- szág Svájc kivitelének két legfőbb piacát képezi.
Svájc gazdasági pozícióját és külföldi kereske- delmi összeköttetését az 1928. évben is kereske- wdelmi szerződések kötésével igyekezett erősbíteni;
Franciaországgal az 1906. évi kereskedelmi szerző- déshez pótegyezme'nyt, Afganisztánnal, Egyiptom—
mal és Perzsiával ideiglenes kereskedelmi egyez—
ményt kötött és Spanyolországgal egy modus vi—
vendiben állapodott meg.
; Magyarország Svájccal az 1928. év folyamán is meglehetős élénk kereskedelmi forgalmat bonyo-
lított le, bár e forgalom, sajnos, a mult évben ha-
nyatlott, ami valószínűleg a vágómarha behozata—
lának szünetelésében leli magyarázatát.
Mezőgazdaság.
Bár Svájc kimondottan iparos állam 5 mező- gazdasági termények tekintetében nagymérvű be—
hozatalra szorul, a háború óta mutatkozó ama ál—
talános irányzat, hogy az államok függetlenltsék magukat a külföldtől, Svájcban is mindinkább ér—
vényesül. A kenyérmagvak termelésének államilag is segélyezett emelésén kívül, a svájci mezőgazda—
ság egyéb termékeket is mind nagyobb mérvben igyekszik előállítani; így például vágóállat—, ba—
romfi- és tojástermelése évenkint növekszik.
A svájci mezőgazdaság az 1928. évet jó ered- me'nnyel zárta. A termés országos átlagban jó kö- zepes volt s a kenyérmagvak minőség és mennyiség tekintetében jó eredményt mutattak. Ugyancsak jó volt a burgonyatermés is. A szénaaratás némely vidéken rekordszámba ment. A ,gyümölcs— és szőlő- termés mennyiségileg a közepesen alul maradt, minőség tekintetében azonban jó volt. Cukorrépá- ban kitűnő termés volt. Az állati termékek (tej és sajt) mennyisége emelkedett ugyan, de a külföldi verseny, —— mely az exportot is hátráltatta, —— ér—
tékesítésüknek nem kedvezett.
A belföldi termelők gabonatermésükből a szö- vetségi gabonakezelőségnek 1928 végéig összesen 5.800 vagónt szállítottak le (1927-ben 4.400 vagónt), s ezért 23 millió frankot kaptak. A gabonakezelö-
47'
