Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság Közleményei. 1929. 1. sz.

Könyvísmertetések.

Chronigue de limes.

Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk- túrakutató Bizottság Közleményei. 1929. 1. sz.

Publications de la Commission

nationale de la statistigue economi—

gueetdelarecherchede conjonctures.

1929. IC?" numero.

Kiadja az Országos Gazdasagstatisztíkaí és Konjunktúra- kutató Bizottság. Budapest, 1929. 180 l.

Editées par la Commission nationale de la statistiguu eco—

nomiigut' et de la recherche [It' untiom-tm'rs. Budapest 1929. 180 pages.

Résume'. Dans le IN' numero des Pu blica- tio ns de la Commission hongroíse de la statis—

ligue économíozle et de la recherche de conjonc—

turos, on trouve, en hongrois et allemand, iIIustrés de nombre de graplliyues, les documents nécessai—

res á lyezamen des vonjonctures économiilues de

Hongrie. Le chapitre premier donne an expose net

des buts et méthodes des reeherches en giiestion;

le (leuaciéme retrace a fond, en auatre parties, la formation des conditions economirlues de la Hon- grie (I. Boni-se, monnaie el ('I'Édil, II. Prix de gros, coút de la vie, III. Production et marche des affaires, IV. Commerce eztérieur); Ie iroisieme ré- sume, a partir de 1921—1922, Ies statistigues éca—

nomigues du pays. thpendice o/fre, outre la bi—

bliographie des travaux hongrois (le conjonctures,

le réglement dbrganisation, [a composition du Bu—

reau et la liste des membres de la Commission.

*

Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk-

túrakutató Bizottság Közleményeinek most megje- lent elsö számában — 1929. évi 1. füzetében —— az

előszó a következőkben foglalja össze a közlemény

feladatát és törekvéseit:

,,Az a széleskörű érdeklődés, mely újabb idő—

ben a gazdaságkutatásnak is nevezett konjunktúra—

kutatás iránt megnyilvánult, az Országos Gazdaság- statisztikai és Konjunktúrakutató Bizottságnak kö—

telességévé tesz:, hogy azoknak a munkálatoknak eredményeit, melyeket kutató irodája eddig végzett, nyilvánosságra hozza. Midőn ezzel az első lépés meg—

történik abban az irányban. hogy a kutatás modern eszközeivel elért elsö eredmények, melyek a magyar gazdasági viszonyokra vonatkoznak, közzététessenek, nem szabad szem elől téveszteni, hogyakonjunktú—

rakutatás még igen fiatal tudományág, módszerei sem alakultak ki teljesen s így azok alkalmazásá-

nak lehetöségét, valamint azok határait csupán hosszabb idők folyamán végzett beható vizsgálatok

fogják eldönteni

Az első füzet épp ezért köteles óvatossággal szabja meg azt a határt, ameddig a vizsgálatok munkakörét kiterjeszti. Célját két szempont által

lehet meghatározni. Egyrészt bevezetést nyujt a

konjunktúrakutatás lényegének, feladatainak és

módszereinek kérdéseibe, másrészt a magyar gaz—

dasági élet konjunktúravizsgálatához szükséges ős—

anyagot kívánja rendelkezésre bocsátani, CélkitiiÁ

zésének megfelelően az utóbb említett anyagköz—

lés, mely a táblázatos és grafikus részen kivül szö—

veges ismertetést is tartalmaz, a háború utáni Ma-

gyarország gazdasági viszonyainak alakulását ÖSZ—

szefüggő módon tárja fel, a nélkül, hogy az egyes gazdasági kérdések részletes taglalására, bármily fontos problémákat is jelentsenek azok, kiterjesz—

kednék. A későbbi közleményeknek lesz feladata, hogy azokat az alapvető kérdéseket is vizsgálat alá vonják, melyek —— mint a mezőgazdaság értékesí-

tési válsága, a külkereskedelmi mérleg problémája

stb. _. a jelen viszonyok között leginkább igényel-

nek konjunktúrazstatisztikai feldolgozást."

A magyar-német nyelven most közreadott 180

oldalas közlemény a célkitűzésnek megfelelően

három részre oszlik: az első rész (28 lap) a kon- junktúrakutatás feladatát és módszereit írja le ma—

tematikai képletek, gyakorlati számpéldák és gra—

fikonok segélyével, könnyen érthető módon; a 107

lapra terjedö második rész Magyarország közgaz- dasági viszonyainak alakulását mutatja be 1928 végéig bő grafikai ábra—sorozat igénybevételével

négy fejezetben, melyek közül az első az érték- és pénzpiac, a második az árupiac, a harmadik a termelés és üzletmenet, a ne—

gyedik pedig a külkereskedelmi forgalom fejlő-

désmenetének rajzát nyujtja. A Bizottság kutató—

irodája által egybegyűjtött és rendszerezett ős—

anyagot a füzet harmadik, táblázatos része fog—

lalja össze 27 lapon; az itt közölt anyag túlnyomó-

részben a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatgyüjteményéböl való; a 27 táblázat nemcsak az (lmult három-négy év adatait publikálja, hanem

részben az előző néhány évre (néhol 1921—ig) is

visszatekint. A táblázatos részhez csatlakozó füg—

gelék a konjunktúrakutatás magyar irodalmának

rövid bibliografiáján kívül közli az Országos Gaz-

daságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság

szervezeti szabályzatát és tisztikarának, valamint tagjainak névjegyzékét.

3. szám. ——-324—— ¹⁹²⁹

A Közleményt a Bizottság elnökének, Kovács Alajos dr. h. államtitkárnak előszava vezeti be; a

szerkesztési és matematikai munkálatokat Bene La—

jos dr., a Bizottság titkára végezte.

Budapest székesfőváros St atisztikai Zsebkönyve.

XIV. évfolyam 1929. Szerkes zti: Illyet'alviI.Lajosdr- Manuel statistigue de la villa de Budapest. XIVC année. 1929. Rédiyé par le DT I. Louis Illyefalvi.

Budapest székesfőváros Statisztikai hivatalának kiadasa.

Publiépar IC Bureau de statistítinr de' m z'illr' dt' Budapest.

Budapest, 1929. 169 i. m pagrs.

Résume'. Rédigé par M. I. Louis Illye-

falvi, cet ounrage o/fre les récenles statistigucs

de la ville de Budapest, établies, autant gu'il était

possible, jusgu'd la fin de 1928. On y trouve aussi guelgues ímportantes données hongroises et étran- geres.

*

Néhány évi megszakítás után a közelmultban ismét megjelent a könyvpiacon Illyefalví I. La—

jos dr. igazgatónak, a Zsebkönyv 1924. évi előző

évfolyama szerkesztőjének gondos szerkesztésében Budapest székesfőváros közkedvelt Statisztikai

Zsebkönyvének tetszetős, valóban zsebkönyv-for—

inába öntött újabb folyama, Ez a tartalmas kiad—

ványsorozat, melyet 1806—ban az 1894. évi 1. év- folyam közrebocsátásával Thirring Gusztáv dr. in—

ditott meg és szerkesztett XII. évfolyamon át, ne-

gyedik évtizede népszerűsíti a statisztikát a fővá—

ros alkalmazottai, sőt e szükebb körön túlmenőleg a lakosság széles rétegei körében azáltal, hogy könnyen áttekinthető kis táblázatokha, felsorolá- sokba és összefoglalásokba siiriti össze a Budapest életére jellemző számanyagot; a Zsebkönyv adat—

összeállitásait az előttünk fekvő legújabb kis köz—

leményben Illgefalui igazgató, ahol csak lehetett,

1928 végéig vezette tovább, ilyképen az olvasó elé tárva a legfrissebb statisztikai eredményeket is.

A Zsebkönyv új évfolyamának részben az előző folyamokhoz, részben a legújabb évkönyvekhez sí- muló táblázatai és adatközlései azonban nemcsak

az 1928. év adatait tartalmazzák, hanem több helyt a mult évek és évtizedek főbb adataira is kiter- jeszkednek, úgyhogy az olvasó a fővárosról szük—

séges legfontosabb tudnivalókat, csaknem kivétel

nélkül megtalálja a kis kötetben. Igy 24 fejezetben

sor kerül a fizikai, topografiai, épület- és lakásvi-

szonyok bemutatására, az álló népesség, népmoz-

galom, községi közigazgatás, közbiztonság és ren-

dészet, községi háztartás, adók, építkezések, köz-

munkák, közegészségügy főbb adatainak közlésére.

az őstermelés, kereskedelem és ipar, közlekedés, hi—

teliigy, egyházi és anyakönyvi ügyek, közoktatás és közművelődés, közélelmezés, továbbá a lakás-

ügy. a szociális ügyek és a közjótékonyság állásá-

nak és fejlődésének számszerű megvilágítására. A főváros viszonyait tárgyaló rész után a Zsebkönyv

függelékben néhány kiemelkedőbb hazai és nem-

zetközi adatot is publikál.

Annuaire Statistiaue des Grandes Villes 1927.

Kiadja a Nemzetközi StatisztikaiAIntézet Állandó hivatala.

Publié pm- F()jjice Permanent de I'Institnt Intfrnatio—

na! de Statistiguc.

La liaye, 1927. X %— 366 lap — pugt's.

A Magyar Statisztikai Szemle ismételten beszá-

molt 1) azokról a munkálatokról, amelyek a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet által kiadott Nagyváro—

sok Statisztikai Évkönyuének megjelenését meg—

előzték. Ezekben a munkálatokban Magyarország _— közelebbröl Budapest _— kezdettöl fogva vezető- szercpet játszott s a nagyvárosi statisztika kiépíté—

sében magyar statisztikusoké az érdem oroszlán—

része. A nagyvárosi statisztika s az Évkönyv törté- neti előzményeire ezúttal nem is térünk ki. Utalunk

Kőrösy József és Thirring Gusztáv nevére.

munkát, az

csupán

Előbbi az úttöréshen végzett nehéz

utóbbi, a közelmultban megjelent Évkönyv terve-

zője, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnél előadója,

akinek köszönhetö e nagyszabású mű sajtó alá

rendezésének nehéz munkája is. Érdemeiről H. W.

Methorst, a Nemzetközi Statisztikai Intézet fő-

titkára s a Office Permanent igazgatója, a könyv—

höz írott előszóban nagy elismeréssel emlékezik meg.

Az említett beszámolók során röviden maga

az Évkönyv is ismertetésre került már. Ezért most csupán azt tűztük ki feladatul, hogy az Évkönyv tartalmán átpillantva, kiragadjunk annak érdekes adatokban gazdag tárházából néhány figyelemre- méltó adatot. Csak azt kell sajnálnunk, hogy az Évkönyv, főleg a nagyvárosok egy része statisz-

tikai szolgálatának elmaradottsága folytán, nem

nyujthat teljes anyagot. Az adatszolgáltatásra fel- hívott 184 nagyváros —— legalább 250000 lakosú város és 100.000 lakosnál népesebb főváros " kő'

zül ugyanis csupán 82 bocsátotta rendelkezésre a kívánt adatokat. New-Yorknak, a világ legnagyobb városának adatai is hiányoznak az Évkönyvböl.

A tervbevett következő kötetek értékét nagyon emelné, ha az adatokat nem szolgáltató városok—

nak adatai. amennyire lehetséges, más forrásokból

pótoltatnának s esetleg a most közölt anyagrész is

kiegészíttetnék a másutt rendelkezésre álló adatok- kal. A következő kiadásokban a legfőbb adatoknál súlyt kellene helyezni arra is, hogy a nagyvároso—

kat környező agglomeráció adatai. amelyek most

csak szórványosan mutattatnak be, minél teljeseb- ben közöltessenek. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a begyűjtött adatok is meglehetősen heterogének,

ll M. Statisztikai Szemle 1025. 11—42. sz 509., 1927. 1. sz. 88. és 1928. 2. sz. 240. és köv, lap.