Bene Lajos dr.: A központi fűtési berendezések Budapesten . – A budapesti központi fűtőberendezések 1936. évi statisztikája

10. szám

A magyar rádió az 1939. évben 7.938 műsorszámot közvetített, 43—mal keveseb—

bet, mint az előző évben. A műsorszámok közül legtöbb volt a felolvasás (2.587), a hanglemez—műsor (1.535), könnyű és szóra—

koztató zenekari hangverseny (858), hang—

verseny szólistákkal (780), valamint a ei—

gányzene (665). Az előző évhez viszonyítva a felolvasások száma 117-tel, a hangver- seny szólistákkal (SO-nal, a cigányzene 9—cel csökkent, ezzel szemben a hanglemez-műso—

rok száma 196-tal, a magyar nótvaest ci—

gánykísérettel 19-cel, a könnyű és szóra-

——878—— 11940

koztató hangversenyek 15-tel, a drámai műfajok száma pedig 8-eal emelkedett;

Műsorváltozás az év folyamán 93 for—

dult elő, ezek közül 48 esetben aktuális

tás, 4 esetben betegség, 26 esetben pedig egyéb ok játszott közre. Elmaradt a műsor 22 alkalommal, ezek közül időhiány miatt 9, zivatar miatt 7, műszaki hiba miatt 3, akadályoztatás miatt 2, légvédelmi gyakor- lat miatt pedig 1 esetben hagyták el a tervbevett műsorszámot.

Petrichevich—Horváth Miklós br. dr.

_lRODALMI

___—._._..—

SZEMLE

Könyvísmertetések. —-— Chronigue de livres.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statist—igue gut rend compte. en frangais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouvrages stattsttgues publte's en Hongrie.)

Bene Lajos dr.: A központi fűtési berende- zések Budapesten.

A Budapesti központi fűtőberendezések 1936.

évi statisztikája Dr Louis Bene:

central a Budapest.

Stattsttgue relative a 1.936 des installations de chauffage central de Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos dr.) 58. kötet, 2. szám, ill. 87. kötet, 4. szám. Kiadja:

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Les installations de Chan/foga

Publication: Statisíigues (rédígées sous la direction du Dr Louis I. Il ly efalvz'). 583 volume, no 2 et 87e vo- lume, uo 4. Publication du Bureau de Statisligue de la Ville de Budapest.

Budapest, 200 l. —— 17. ill.- et — XV 4— 63 l. —— p. 4- ! térkép. — avec 1 carte.

A központi fűtés egyre növekvő gazdasági, szociális és műszaki jelentőségére való tekintettel Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala két ízben is, 1929—ben, majd 1936-ban összeiratta és nyilvánosságra hozta a budapesti központi fűtő—

berendezések statisztikai adatait.

Az 1929. évi összeírás tanulságait Bene Lajos dr. avatott tolla ismertette a Statisztikai Közlemé- nyek 58. kötetének 2. számában és ugyancsak 6 foglalta össze tömörena 87. kötet 4. számában táb—

lázatos formában megjelent 1936. évi összeírás tanulságait a Városi Szemle 1937. évi 4. számában.

Eszmeileg mindkét közlemény két részre tagolja a tárgyalt anyagot. Az első rész a központi fűtés épület— és lakásstatisztikai szempontjait tárja fel.

Ismerteti a központi fűtéssel ellátott épületek, lakások és helyiségek számát, területileg tagolva, az emeletmagasság, építési év és a központi fűtés felszerelési évének megkülönböztetésével. Az épület, illetve lakásstatisztikai részhez csatlakoznak az étage—t'ütés és a központi melegvízszolgáltatás

adatait részletező táblázatok is. A közlemény má- sodik részében viszont statisztikai egységként a be—

rendezés szerepel oly módon, hogy míg az úgy—

nevezett csoportfűtés (egy központból fűtött több épület) adatai összevontan szerepelnek, addig az egy és ugyanazon épületben előforduló több be- rendezés külön-külön vétetett számba. A berendezé—

seket a közlemény a fűtés rendszere szerint rész—

letezi, melegvíz-, gőz—, lég- és vegyesfűtési rend—

szereket különböztetve meg. Külön táblázatok számolnak be a gazdasági és műszaki szempontból egyaránt jelentős tüzelőanyagfogyasztásról is.

A központi fűtőberendezések elterjedésének mérvét és a fejlődés irányát az 1929. és az 1936.

évi összeírás eredményéből kiragadott néhány szám jellemezheti. Míg az 1929. évi statisztikai észlelés mindössze 1.822 központi fűt-éses épületre terjedt ki, az 1936 júniusában végrehajtott összeírás már 3.188 ilyen épületet vett számba. Különösen a lakó—

házak terén mutatkozott fejlődés: az 1929—1936.

évek között 1.128 új központi fűtéses épület kelet- kezett, ami csaknem annyi, mint az 1929. évi köz—

ponti f'űtéses lakóházak összes állománya (1—143).

Az egyéb épületek (kórházak, gyárak, iskolák, hiva—

talok, gazdasági stb. épületek) száma 917 egységgel ez idő alatt 35'L%-os szaporulatot mutatott. Vég- eredményben, bár 1936-ban 75%-kal volt több a központi fütéses épületek állománya, mint 1929—ben az épületeknek még mindíg alig egytized része volt központi fűtéses. Még erőteljesebb az étage-fűtés térfoglalása. Míg az 1929. évi összeírás 761, az 1936. évi már több mint háromszor annyi, 2.424 ilyen berendezésről ad számot.

A központi fűtések tüzelőanyaghgyasztása az 1929. évi 1,466.229 g—ról (étage—fűtések nélkül)

10. szám

2,407.5'l3 (j—ra, vagyis 64'2%-kal emelkedett és szükségletét az 1929. évi 8'8%—kal szemben 1936- ban már 42%—ban belföldi szénnel fedezte, ami a

vezetőszerepet játszó koksztüzeléses rendszerek aránylagos hátrábbszorulását mutatja. A fejlődés képéhez tartozik még annak a megemlítése, hogy az étage—fűtések tüzelőanyagfogyasztása az 1929. évi 35.000 g—ról 1936—ban 120000 g-ra emelkedett. E pár adat is bizonyítja a központi fűtési rendszerek rohamos tél—foglalását és utal a jövőbeli fejlődés- nek lehetőségeire és jelentőségére. Szükséges és hézagpótló munkát végzett tehát Budapest Székes—

főváros Statisztikai Hivatala akkor, midőn adatok feltárásával támpontot nyujtott a jövő céltudatos

fejlődése számára. Szt. Gy. dr.

Szigeti Gyula dr.: Magyarország városi üze- mei és vállalatai.

Df Jules Szigeti : Les exploitations et les entre—

prises des villes de Hongrie.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illygfalvi [. Laj os dr.) 71. kötet 1. szám, Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues (rédigées sous la direction du Dr Louis I. Illyefalvz') 718 volume, uumém 1.

Publiés par le Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1931. 60 l. — p.

Szerző a statisztikus őszinteségével már a be—

vezetésben megemliti, hogy a statisztika a városi közüzemek viszonyainak felderítésénél, csak az általános tájékoztató szerepét töltheti be; ezért vizsgálódásai csak azon a síkon mozoghatnak, hogy a városi közüzemek mely területeken fejtenek ki tevékenységet, miként oszlanak meg jogi szerve- zeti formák szerint, mikor keletkeztek, mennyiben jogutódai magánvállalatoknak, mekkora és mikép—

pen tagozódik személyzeti létszámuk, milyenek a vagyoni és jövedelmi viszonyaik és teljesítményeik mit jelentenek a nemzeti termelésben?

Szerző a maga elé tűzött feladatot a rendelke- zésére álló adatok alapján teljes egészében meg- oldotta. Kétségtelen ezért, hogy könyve nem csupán azoknak az érdeklődéskörét elégíti ki, akik a magyarországi városok üzemeivel és vállalataival politikai szempontból foglalkoznak, hanem azok—

nak a szakembereknek az érdeklődését is felkelti, akik vizsgálódásaik körében a gazdaságosság mel- lett szociális célt is tűztek ki maguk elé.

Az 1931. évi adatok szerint 325 városi üzem és vállalat közül 273 a kézművesipar jellegét és a házi karbantartás kereteit meghaladta, 52 pedig

nem. Az üzemek, vállalatok közül 170 megyei

városban, 84 tj. városban, 71 pedig Budapesten fejtett ki tevékenységet. A logikus csoportosításban felsorakoztatott adatok alapján megtudjuk, hogy Magyarország városi élelmezési űzemeinek száma 121, a gáz— és villanyüzemeké pedig 36, amely két csoport az összes üzemeknek majdnem a felét teszi.

—879—— 1940

Az üzemek és vállalatok közül 203 kormányrende—

letben, vagy kormányhatóság által

szabályzatban lefektetett szervezeti intézkedések alapján, 89 mint bejegyzett egyéni cég, 25 rész- vénytársasági, 8 pedig egyéb alakban működött;

legnagyobb részük már az 1914—es háború előtt keletkezett,atöbbi pedig később, leginkább magán- tulajdonból került városi tulajdonba. A vállalatoknak és üzemeknek 1931-ben 25.231 alkalmazottjuk volt, ezeknek 85%-át Budapest foglalkoztatta; a legtöbb alkalmazottal a közlekedés, a gáz- és villanyművek és az élelmezési üzemek rendelkeztek. A magyar városi üzemek összes aktív vagyona 1931-ben 973'8 millió P-t tett ki, a terhek aránya az összes tőkék—

hez viszonyítva pedig 55'7%. Szerző ezután az üzleti eredményekkel foglalkozik, nevezetesen a bevételekkel és a költségekkel, majd a városi ház- tartásoktól kapott és azoknak adott anyagi hozzá-' járulásokra tér át, végül pedig igen nagy alapos- sággal és részletességgel az üzemi termelést és az üzemi szolgáltatásokat taglal-ja vállalatonkint, ille-

tőleg üzemenkint. G. L. dr.

jóváhagyott

Liber Endre: Budapest fürdőváros kialaku—

lása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára.

André Liber: L'e'voluti'ou de Budapest eu tant gue ville d'eauz', eu égard spécialement íz la politiguo balne'aí're de la capitale.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti lllyefalví 1. La- jos dr.) 74. kötet 1. sz. és 81. kötet 4. sz. és 82.

kötet 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros Sta- tisztikai Hivatala.

Publications Síatístigues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illye/alm). 74: volume, uuméro 1;

81: volume, no 4; 82: volume, ua 2. Publiés par le Bureau de Slatlstígne de la Ville de Budapest.

402 —j— 508 —l— 596 1. — pages.

A Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivata—

lának e háromkötetes, igen tartalmas kiadványa a.

statisztikával aránylag lazább kapcsolatban áll;

megjelentetésénél inkább az a szempont lebegett szem előtt, hogy mindazok a tényezők, melyek hivatottak arra, hogy a fürdőváros kialakulásában és az idegenforgalom jelentőségének minél intenzí—

vebb kihasználásában közreműködjenek, ezt a kér- dést a lehető legtöbb oldalról megvilágítva meg-—

ismerhessék,

A háromkötetes mű bevezető sorai után Liber összefoglalóan ismerteti Budapest meteorológiai, geológiai és hidrogeológiai viszonyait. Különös, súlyt helyezett Budapest fürdővárOS történeti kialakulásának ismertetésére, mely részei a hatal- mas munkának a közönség érdeklődésére is leg- inkább tarthatnak számot. Számos kutató munká- jára támaszkodva és a még ma is nagy számmal) található emlékek ismeretében foglalkozik a város- nak már a római birodalom korában is élénk fürdőéletével, majd egyéb, a fürdőélet szempontjá-