Franz Zizek: Wie statistische Zahlen entstehen

12. szám

ben személyes tapasztalatok alapján foglalkozik a felsorolt területek kereskedelempolitikájának, köz—

gazdasági viszonyainak jellemzésével, külkereskedel—

lniiknek igen részletes statisztikai adatokon nyugvó ismertetésével, eddigi kapcsolatainkkal ésjövőbeli lehetőségeinkkel, a piacok sajz'itsz'igaival, valutáris viszonyaival, gazdasági szerződéseivel stb.

Sch. Á. dr,

Franz Zizek: Wie statistische Zahlen ent- stehen.

Die entscheidenden methodischen Vorgánge.

Leipzig, l987 (Hans Buske Verlag). lV—Höt 1.—p.

Zízek Ferenc, a német elméleti statisztikai

irodalom kimagasló munkásságú képviselője közel

két évtizede der Sta—

tistik" e. könyvének megjelenése óta az új utakon

járó tanulmányok gazdagította a

statisztika elméletének irodal—

mát. Előttünk fekvő legújabb könyve témájánál és

a kiemelt szempontoknál fogva egyaránt újszerű.

A mű célkitűzéseit a legjobban alcíme jellemzi. li

szerint Zizek nem törekedett arra hogy kimerítően

irja le a statisztikai számok előállításának útjait-

módjait; ezúttal csak az elhatározó jelentőségű,

döntő súlyú módszer—kérdések és eljárások logikus közrebocsátott ,,Grund'riss

egész sorával

és módszertanának

Összefoglalására fektetett súlyt. 'l'anulmányásban így is számtalan olyan tényre és momentumra hivja fel a figyelmet, melyet a hivatalos statisz—

tikus még saját (rendszerint csupán szűkebbkörű)

munkaterületen is többé—kevésbé csak ösztönösen ismer. Holott Zizek eszmet'uttatásának bevezetésé—

ben joggal hogy a statisztikai

számok nyerésével kapcsolatos kérdések átgondo—

megvilágítása a legfontosabb hangsúlyozbatta,

lása, tisztázása és tudományos statisztika módszertanának egyik

központi problémáját hozlhatja közelebb a megol—

Könyvének azonban

dáshoz. áttanulmz'myozása

nem csupán a statisztika ,,termelő'i", a hivatalos

statisztikusok számára hasznos és tanulságos; a

.,,fogyasztók" szintén könnyebben, biztosabban és gyorsabban jutnak el a statisztikai kutatások tar-

talmának, eredményeinek és értékének megismeré-

séhez, ha a tanulmányban sorakozó kérdésekkel tisztában vannak.

A könyv tulajdonképen a statisztikai meg—

figyelések céljaival, valamint a szorosabb értelem-

ben vett kutatási (megfigyelési) módszerekkel fog—

lalkozik, már amennyiben az utóbbiak a statisz—

tikai számok problémakörébe

beletartoznak. (Zízek figyelemreméltó módon és az elméleti irodalom sok művelőjétől nem—

csak az abszolút számok, hanem a viszonyszámok

és középértékek megállapítását is a statisztikai szá- előteremtésének

eltérően

mok nyerésének a niunkaxfázisába sorozza.) A cé—

lok kőzül csak az alapvető, mindig, érvényesülő

-—— 1081 — 1937

célkitűzésekkel foglalkozik. Ezekről már a tanul- mány legrövidebb első részében van szó. ,A sokkal

terjedelmesebb második szakasz az ezeknek a cé-

loknak a megvalósítására, elérésére szolgáló mód-

szereket, a lényeges módszer-eljárásokat taglalja

szinte aprólékos következetességgel. Itt külön veszi sorra a statisztikai munkamenetek elvi alap-

,,elhatározásokat". Utóbbiak közt

a logikaiakat, valamint a gyakorlati módszer-alkal—

mazásokkal kapcsolatos szervezés—technikaiiakat kü—

lönbözteti Már 6 fejezetekben kitűnik gon—

dolatmenetének egyik legsajátosabb tulajdonsága;

a statisztika módszertanának irodalmában ugyanis

kérdéseit és az

meg.

tudtunkkal nem volt még (mű, mely a munkálato—

kat irányító statisztikus elhatározásainak, célkitű- zéseinek, tevékenységének döntő jelentőségét any-

nyira hangsúlyozta volna, mint Zizek új tanul- mánya. A mű az említett nézőpontok szem előtt tartásával külön en'ilékeziik meg a statisztikai meg—

figyelés—ekről és a megfigyelési anyag statisztikai feldolgozásáról. A megfigyeléseket (adatgyűjtéseket)

természetesen primé—r— és szekundér-statisztikaiakra

osztja szét; az előbbiekkel foglalkozó fejeze—

tekben rendkívül tanulságos megjegyzések jel- lemzik a megfigyelési egységekkel, a megfigyelés tárgyát alkotó tulajdonságokkal (a megfigyelési

ismérvekkel) és a tulaj'dxonképeni észlelési (meb—

tigyelési) eljárással kapcsolatos alapvető (célkitű—

zési és módszer—) kérdéseket. A statisztikai (feldol—

gozás problémakörében először a feldolgozás cél- és metodikus alkotórészeivel is'

mertet meg, Majd részletesebben foglalkozik a kö-

vetkező szempontokkal: a ,megkülönb-öztetésre váró csoportok megállapitása (elhatárolása), mégpedig egy tulajdonság keretében, ill. a külön—

bözö csoportosítások kombinációjában; az egész tömegről és tömegszerű részeiről elöteremtendő sta- jával, lényegével

(ismérv)

tisztiikai (számszerű) meghatározások, kifejezések

megállapítása három alt'ejezetben (abszolút szá-

mok; viszonyszámok; középértékek); a tulajdon-

képeni feldolgozási eljárás szabályozása. A dolgo-

zat harmadik része átfogó leírását nyujtja a sta—

tisztikai számok nyerése során Zizck szemszögé—

ből leginkább fontosnak mutatkozó kérdéseknek,

mig a záró (negyedik) szakasz különösen tanulsá—

gos Összexfoiglalásban tanulmányának már jelzett központi gondolatát méltatja: a célokat és módsze—

reket megszabó statisztikus feladatait és döntő je- lentőségét. Ugyanitt emlékezik meg a statisztikai

gyakorlat és tudomány szerves, egyre szorosabbá kiépülő kapcsolatairól. Bár azt a szinte agyon—

csépelt kérdést, hogy a statisztika tudomány—e vagy sem, határozott állásfoglalás nélkül csupán érinti,

az utóbb említett fejtegetések során a statisztika tudományos vonásairól is megszívlelésre méltó

mev'edvzései_{C bv} vannak. Vévül a űrrelék_. a statisz—

12. szám

tikai szá—mok előállításának néhány további sajá—

tosságairól számol be.

Ez a tartalomfelsorolás a magvas tanulmány szerkezetéről csupán egészen halványan körvonala—

zott képet adhat. Gazdag, sőt néha szinte túlságosan aprólékosnak is látszó, de ismétléseiben is követ—

kezetes részletfejtegetéseire térszűke miatt nem telt

—— 1082 -—— 1937

jeszkedhetün'k ki; megjegyezzük azonban, hogy nemcsak az egyes fejezetek lapjain akad igen sok

értékes, újszerű meglátás és gondolat, hanem még

a jegyzetekhen is számos figyelemreméltó elméleti és módszertani! észre-vétel rejtőzik. Mindent e.gyibe-

vetve, a tanulmány hiányhpótló módszertani adalék.

Th. L. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrivés a la bibliotkégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statiste'gue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (Pintert?! international et de théorie générale.) — Annuaire militaire, 1937. So—

eiété des Nations. Geneve.

Bulletin de l'lnstitut international de statis- tiguel XXIX. köt. 2. resz. (Session dlAtihenes, 1936.) Athenes.

International whaling statistics, 1936/7. (Jom—

mittee for whaling statistics. Oslo.

La coopération internationale technigue et

finaneiére en matiere de migrations colonisatrices.

Rapport présente a la Conférence technigue d'ex- perts. Geneve, 28 l'évrier 1938. Bureau internatio—

nal du travail. Geneve.

Le commerce international de certaines ma—

tieres premie'res et dem-ées alimentaires par pays d'origine et de consommation, 1936. Société des Nations. Geneve.

Recensement agrieole mondial, 1940. Documen- lation a l'usage de la seeonde conference des sta—

tisticiens agricoles. (Rome, duécemhre 1937.) I. rész.

Communications des gouvernements au sujet de leur participation au recensement: observations el suggestions se rapportant au projet de formulaire—

type. Institut international dlagricultn're. Rome.

Statistigue internationale des chemins de fer, 1936. Union internationale des chemins de ter.

Paris.

Demény Pál: A Földközi-tenger a világpolitika z'itközőpontja. 64 1. Budapest. (Vilz'igesemények.1.) Gumbel, li. J,: Cours de statistigue mathema- tigue. Il. köt. Analyse des aleatoíres. 100 ]. Lyon 1937.

Gumbel, R. J.: La precision de la moyenne arithmétigue et de la médiane. Mög—1154 ]. (Klny.

az Aktuárskó vedy 1936/7. évi 4. számából.)

Kniesehe, Herbert: Das Volk in der Wirtschaft.

Ein Versuch vom Standpunkt volkstheoretischer

XVirtsehaftsbetraehtxung an Beispielen aus (lem wirtschal'tlichen Nationalitátenkampf. Xll—l—336 !.

Jena. 1937. (Schrit'ten des lnstituts für Grenz— und Auslandvdeutsehtnm an der Universitát Marburg. IOJ

Lázár Vilmos: Harc a nyersanyagert. 96 1.

Budapest. 1937, (Világkóp könyvtár. 4—7.l

Marjay Frigyes: Meddig még? 2. kiad. 122 lrl' térképek. Budapest. 1937.

Nötel Rudolf" dr.: z'lgrárválság es adósvődelemi

Elméleti vonatkozások és nemzetközi összehaxon-

lilás. XliV—t—272 1. Budapest. 1937. (A budapesti

kir. magyar Pázmány Peter—tudományegyetem köz—

gazdaságtani intézete 2. számú kiadványa.)

Vannay László: Szoriálizmus es militarizn'ius.

Szoeii'ilógiai tanulmány. 37 !. Budapest. 1937

Magyarország. (Hongrie) —— Magyar statisz—

tikai zsebkönyv, 1937. Szerk. és kiadja a m. kir.

központi statisztikai hivatal. Budapest.

A külfölddel való fizetési forgalmat, valamint

egyes hitelügyi kérdéseket szabályozó törvények, kormányrendeletek és egyéb fontosabb rendelkezé—

sek gyüjteménye. (1931. évi július hó 14—től1936.

évi december hó iii—ig.) Magyar nemzeti bank.

316 l'. Budapest.

A magyar energiagazdálkodás az 1936. évi

washingtoni III. energia világkonferenciára be—

küldött magyar tanulma'nyok tükrében. Tanulmá—

nyonkinbi lapszámozással. Budapest. 1986.

A magyar posta jelentése az 1936. évi műkö—

déséről. Összehasonlító statisztikai adatokkal kiegé-

szítve. Magyar királyi postavezérigazgató'ság. Bu- dapest.

Az Országos magyar gazdasági egyesület 1936/7.

evi jelentése rendes közgyűlése elé. Budapest.

Budapest székesfőváros költségvetése az 1938.

évre. Budapest,

Társadalmi biztosítási statisztika, 1936. Kiadja a m. kir. központi statisztikai hivatal. Budapest.

(Klny. a Statisztikai negyedévi közlemények 1987.

évi 3. t'üzetéből.)

Bene Lajos dr.: A központi fűtés és a tüzelő—

anyag/ogyasztás újabb alakulása Budapesten. 26 1.

Budapest. 1937. (Klny. a Városi szemle XXIII.

évf.—ából)

Kecső István dr.: Magyar nyersanyagpolitika.

172 1. Budapest—. 1938,

Magyary Zoltán dr.: A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. 162 1. Budapest.

1936 (Statisztikai közlemények ött/LI.)

Manninger Vilmos dr.: A ral—"betegség gyako—

risa'ga Budapesten és Magyarországon. 16 l. Buda—

pest. 1937. (Klny. a Városi szemle XXIII. évf.—ából.)

Meznerics—Torday: A magyar közigazgatás szervei. 1867/1937. 442 14 Budapest. 1937. (Magyar

közigazgatástudományi intézet, 241.)

Missák Géza: A földtehermentesités története napjainkig. Szemelvóny doktori értekezősből. 16 1.

Budapest. 1937.

Neumann Károly: Gazdasági ellentmondások

a közlekedés körében. 11 1. Budapest. (Klny. a Vasúti és közlekedési közlöny 1936. évi 80. szá-

mából.)

Stein Gusztáv dr.: Kémiai nyersanyagellátásunk a világháború alatt, különös tekintettel a kereske—

delmi kényszerinte'zmenyekre. ,Szemelvény doktori ertekezesbőll 30 1, Budapest. 1937.

Surányi—Unger, Theodore: Le rőle de Budapest

dans la vie economigue de la Hongrie, 1925/1934.