A FAO budapesti statisztikai szemináriumáról

SZEMLE

A FAO BUDAPESTI STATISZTIKAI SZEMINÁRIUMÁRÓL

KÁRMÁN TAMÁSNÉ -— OROS IVÁN

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági

Szervezete, a FAO1 a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján, a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével

1966. október 31—től november 12—ig in—

terregionális statisztikai szemináriumot rendezett Budapesten. A Szeminárium megrendezésére az ENSZ Technikai Fej-

lesztési Programja keretében került sor.

A kéthetes Szeminárium a Magyar Tudo-

mányos Akadémia Felolvasótermében tartotta üléseit.

A Szeminárium témája a mintavételi módszereknek a folyamatos mezőgazda- sági statisztikában és az összeírásoknal

való gyakorlati alkalmazása volt. Meg—

tárgyalásra kerültek azonban a statisz—

tikai mintavétel elméleti kérdései is s a

Szeminárium foglalkozott a reprezentatív módszernek a mezőgazdasággal összefüg—

gő egyéb területeken, például az élelmi—

szer—fogyasztási felvételeknél, a mezőgaz-

dasági népesség munkakörülményeire vo—

natkozó vizsgálatoknál és a kísérleteknél

való alkalmazásával is.

A FAO Szeminárium igazgatója Ma- gyarország részéről Huszár István, a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal első elnökhe—

lyettese volt, a FAO részéről társigazgai tóként S. S. Zarkovich, a FAO Statiszti- kai Részlege Módszertani Osztályának

vezetője vett részt a Szeminárium mun—

kájában. A Szeminárium előkészítését há—

romtagú Szervező Bizottság végezte, melynek titkára dr. Fazekas Béla, a KSH Mezőgazdasági főosztályának vezetője,

tagjai pedig e sorok írói voltak.

A Szemináriumot a magyar kormány

részéről Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd az igazga—

tók mondtak megnyitó beszédet. A megnyitó beszédek hangsúlyozták a min- tavételi módszer jelentőségét a mezőgaz—

l Food and Agriculture Organization of the United Nations. Székhelye: Róma.

dasági statisztikában és a kölcsönös együttműködés fontosságát a Szeminári—

umon részt vevő országok között a rep—

rezentatív módszer jobb felhasználása érdekében. Kifejezésre jutott az az elv, hogy a mezőgazdaság állapotának meg—

felelő ismerete mellett jól kell ismerni a mezőgazdaságban végbemenő folyamato—

kat is. A mezőgazdaságban történt válto—

zások megismerésére gyorsasága, egysze—

rűsége és viszonylagos olcsósága miatt a

statisztikai mintavétel jó módszernek *bi- zonyult.

A Szeminárium megnyitása után a résztvevők Huszár Istvánt a Szeminári- um elnökévé, A. Hegazyt (Egyesült Arab Köztársaság) és K. Medint (Svéd- ország) pedig a Szeminárium alelnökeivé

választották meg.

Az interregionális Szemináriumon ösz- szesen húsz afrikai, európai és közel—keleti

ország (ezek közül tíz földközi—tengeri

ország) statisztikai hivatalainak és—mező-

gazdasági szervezeteinek delegátusai vet—

tek részt. A rendező nemzetközi szerve- zeten, a FAO—n kívül — megfigyelő út—

ján — a Gazdasági Együttműködés és Fej-

lődés Szervezete (OECD)2 képviseltette magát. A Szeminárium külföldi résztve—

vőinek száma 33 volt, a magyar delegáció 14 főből állt. (A FAO Szeminárium részt- vevőinek névsorát országok, illetve nem-

zetközi szervezetek szerinti csoportosítás—

ban a beszámoló végén közöljük.)

A Szeminárium tudományos program-

ján 12 téma és előadás szerepelt.

A szeminárium tudományos programját

,,Technikai bevezetés és általános meg—

jegyzések a mezőgazdasági felvételeknél

alkalmazott mintavételi _módszerekrő "

című előadásával S. S. Zarkom'ch vezette

be. Az előadás a mintavételi módszerek

! Organization for Economic Cooperation and Development; Székhelye: Párizs.

SZEMLE

általános alkalmazási feltételeivel foglal—

kozott. Különös súllyal tárgyalta a hiba-

számítás kérdéseit.

,,Mintavételi módszerek alkalmazása a területi statisztikában" címmel El M.

Said, a FAO közel-keleti regionális szak—

értője tartott előadást. Referátumában

különösen a. fejlődő országok problémái kerültek előtérbe, mivel ezek általában nem rendelkeznek kielégítő pontosságú

földkataszterrel. A földterület számba—

vétele mellett ez a téma a vetésterületek megfigyelését is felölelte.

Szorosan ehhez a témához kapcsolódott Annau Edgár és Szentesi András, az Al—

lami Földmérési és Térképészeti Hivatal mérnökeinek bemutatóval egybekötött előadása, amely a területmérési műszerek

és eszközök ismertetése mellett a legfon—

tosabb területmérési módszereket is vá- zolta. Előadásukban a különféle terület—

mérési eszközök hatékonyságával és gaz- daságosságával is foglalkoztak. A bemu- tatott magyar gyártmányú területmérési

múszerek nagy érdeklődést keltettek.

,,Mintavételi módszer alkalmazása a

terméshozamok megállapításánál" volt a címe V. I. Manjakin, a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala elnökhelyettese előadásának. Az előadó a Szovjetunió

gyakorlatát történelmi távlatban ismer-

tette, kitért az októberi forradalom előt—

ti időszak megfigyelési módszereire, azok

továbbfejlesztésére a forradalom után,

majd a jelenlegi megfigyelési és becslési módszereket tárgyalta. Az előadást követő vitában felszólalók elsősorban a termés—

előrejelzés kérdéseivel foglalkoztak. Kii—

lönösen az objektív és szubjektív becs—

lési módszerek alkalmazásának problé—

mái váltottak ki nagy érdeklődést, mivel

több államban — különösen a fejlődő or- szágokban — a terméshozam megállapí-

tása szinte csak e módszerekkel lehetsé—

ges. '

,,Reprezentatív módszerek alkalmazása

a gyümölcstermelési statisztikában" cím—

mel dr. Ay János, a Marx Károly Köz—

gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és Oros Iván, a Központi Statisztikai Hi—

vatal osztályvezetője nyújtott be vitain—

dító dolgozatot. Ebben a magyar gyü—

mölcstermelési statisztikában alkalmazott módszereket ismertették. A vita során kiderült, hogy a mezőgazdasági statiszti-

kának ez az ágazata sok országban igen

fejletlen. Számottevő tapasztalattal e te- rületen egyes európai országokon kívül csak az Egyesült Arab Köztársaság ren- delkezik.

M. Lenco, a francia Állami Statisztikai

és Gazdaságkutató Intézet vezető munka—

235

társa két téma előadását tartotta. Mind—

kettő a mezőgazdasági statisztika igen fontos területeire vonatkozik. Míg azon—

ban az állatállomány becslésénél alkal—

mazott módszerek nemzetközi viszony-

latban ismertebbek, és sok tapasztalat áll rendelkezésre, addig az állati termé- kek termelésének becslésére szolgáló

mintavételi módszerek csak kevés ország- ban valósultak meg kielégítő eredmény—

nyel. Az előadó elsősorban a két téma francia gyakorlatát ismertette.

,,Mintavételi módszer alkalmazása az élelmiszer-fogyasztási felvételeknél" cím—

mel G. Wurdack, a FAO szakértője tar- tott előadást. Előadásában módszertani kérdéseken kívül az élelmiszer—fogyasz—

tás világszerte megnyilvánuló problémái—

Val is foglalkozott. Az előadást követően

több ország gyakorlatát ismertették, ame—

lyek közül a Magyarországon alkalma—

zott módszereket alaposabban is meg—

vitatták.

S. S. Zarkovich a mezőgazdasági ösz—

szeírásoknál alkalmazható mintavételi módszerekkel, egy másik előadásában pe—

dig a statisztikai adatok minőségének el—

lenőrzésével foglalkozott. Az első téma

lényegében az 1970—es mezőgazdasági vi—

lágcenzus előkészítésének jegyében az

eddigi tapasztalatokat és a mintavételi

módszerek e témában való alkalmazási lehetőségeit tárgyalta. Az előadás Vitá—

jában sok szó esett a népszámlálások és a mezőgazdasági cenzusok kapcsolatának előnyeiről és hátrányairól. S. S. Zarko- vich másik előadása különösen két kér- déscsoporttal foglalkozott részletesen.

Egyrészt a teljeskörű összeírások minta—

vételi ellenőrzésével, másrészt a képvise—

leti összeírások hibaszámításával. Nagy nyomatékkal hívta fel a figyelmet az adatok pontossága érdekében folytatott munka szükségességére és a kritikai szem—

léletre.

A Szeminárium végén két, Viszonylag

nagyobb terjedelmű téma inkább ismer—

tető jelleggel került megbeszélésre. El M. Said előadása a mezőgazdasági kisér- leteknél alkalmazható mintavételi mód—

szereket ismertette. A megbeszélések so—

rán kiderült, hogy több országban a sta- tisztikai hivatalok a mezőgazdasági tudo—

mányos kísérletek eredményeinek meg—

figyelésével is foglalkoznak.

A Szeminárium utolsó ülésén Mód Ala—

dárné, a Központi Statisztikai Hivatal csoportfőnöke a mezőgazdasági lakosság életkörülményei—nek vizsgálatára vonat—

kozó magyar kutatásokkal foglalkozott.

A megtartott előadásokat általában élénk vita követte. Ennek során több

236

olyan kérdés is felmerült, amelyet az elő—

adók nem vagy alig érintettek. Ilyenek

voltak például a népgazdasági tervezés—*

sel, az időfaktorral, a költségtényezők—

kel, a statisztikai munka gépesítésével

stb. kapcsolatban elmondottak. A vitá—

ban felszólalók hozzászólásaiból leszűr—

hető az a tapasztalat, hogy a mezőgazda—

sági statisztika fejlettsége a világ külön-_;

böző országaiban igen eltérő. Az európai

országok többségében alkalmazott mód—

szerek ma még nem alkalmazhatók a fej-

lődő országokban, a szemináriumi elő—

adásokat és vitákat azonban a résztvevők mégis tanulságosnak itélték, mert azok;

sok használható elméleti és módszertani útmutatást jelentettek számukra.

Az előadásokon kívül a résztvevők szá—

mos különböző kérdéssel foglalkozó kor—

referátumot írásban is kézhez kaptak. A magyar hozzászólók 17 dolgozatot nyúj—

tottak be. A témák sorrendjében a követ- kező magyar korreferátumokat adták be:

Dr. Kenessey Zoltán: A növénytermelés és a mezőgazdasági termelési függvény Magyar- orSZágon.

Moharos László: Az 1960—1961. évi reprezen- tatív gyümölcsfa—összeírás.

Ferdinánd Dezső -— Dr. Bacskay Zoltán: Mód- szer a gyümölcstermés becslésére. '

Dr. László Lajosné—Stájer László: Az állat—

állomány reprezentatív számbavétele.

Arató József—Sájer László: A sertés házi—

vágások reprezentativ számbavétele.

Dr. Pálos István: Néhány gondolat az élel- miszer—fogyasztás szerkezetében történt válto-

zásokról. .

Dr. Lengyel László: A háztartásstatisztika né- hány kérdése.

Rózsa Béla: A kisparaszti gazdaságok üzemi helyzetének reprezentatív megfigyelése.

Kapotsfy Miklós —- Sájer László: Az állat-*

számlálások adatainak minőségi ellenőrzése reprezentatív módszerrel.

Dr. Lukács Pál: A területi statisztikai igaz- gatóságok szerepe a reprezentatív mezőgazda- sági összeírásokban.

Dr. Horváth Miklós: A kukoricatermesztés agrotechnikája.

Árvay János: Néhány kérdés a parasztság jövedelmi helyzetének vizsgálatához.

, Géring Károly: A szövetkezeti családok jö- vedelmének és háztáji gazdálkodásának vizs—

gálata reprezentatív módszerrel 1960—ban.

Orosz Lajos: Az egyénileg gazdálkodó pa—

rasztság jövedelem szerinti rétegződése 1957-ben.

Ferge Sándorné: Az időmérleg-vizsgálatok né—

hány, a mezőgazdasági népességre vonatkozó eredménye.

Pelva Ágoston: A szövetkezeti gazdaságok gépesítési és munkaügyi folyamatos reprezen—

tatív megfigyelése.

Dr. Urbán Károly: A mezőgazdasági termé- lkek szabadpiaci árának reprezentatív megfi-

gyelése.

A külföldi résztvevők közül országon—

ként egy—egy érdekes tanulmányt nyúj- tottak be a román, a marokkói, a svéd, a török, az izraeli és a jugoszláv statiszti-

kusok hazájuk mezőgazdasági statiszti-

kájában alkalmazott mintavételi módsze-

rekről.

SZ

A Szeminárium alkalmából a Központi—

Statisztikai Hivatal Könyvtára és a Ste-4

tisztikai Kiadóvállalat könyvkíállitást rendezett. A Könyvtár kiállítása szemel—

vényt adott a mezőgazdasági sta—

tisztikai és a mintavételi módszerrel fog—

lalkozó magyar szakirodalomból. A Staf-

tisztikai Kiadóvállalat a Hivatal legújabb

megjelenésű publikációit mutatta be. Ki—

állításra került —— a FAO által a KSH:

rendelkezésére bocsátott könyvek felhasz-' múlásával — a FAOanak a Szeminárium

témájával foglalkozó gyűjteménye is. A;

könyvkiállításokon kívül a Szeminárium

során műszerkiallítás is volt, amely a

területmérés eszközeit ismertető említett előadáshoz kapcsolódott. * ,

-A Szeminárium résztvevői november 6— és 7—én tanulmányi kiránduláson vet— *

tek részt Heves megyében, ahol alkalmuk nyílott közelebbről megismerkedni a ma- gyar mezőgazdasággal. A résztvevők ezen—

kívül Eger városának történelmi neveze—

tességeivel ismerkedtek meg. _

A Szeminárium záróülésére 1966. no-i

vernber 12—én került sor. A tapasztalatok

leszűrése és a következtetések összefog-!

lalása után S. S. Zarkovich megelégedés—

sel értékelte a kéthetes munka tudomá-

nyos eredme'nyeit. !

A magyar kormány nevében a Szemi-

náriumot Péter György, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke zárta be. Hang- súlyozta a nemzetközi, együttműködés

fontosságát a statisztikai munkában, és annak a reményének adott kifejezést,

hogy a Szeminárium—on szerzett, illetve

elmélyített ismeretek hasznosan fognak gyümölcsözni a résztvevő országok mező-

gazdasági statisztikai munkájában.

*

A FAO interregionális statisztikai Sze—

minárium részvevőinek néysora

Ausztria:

W. Zechner (Központi Statisztikai Hivatal).

Ciprus:

P. Mallis (a Pénzügyminisztérium keretében működő Statisztikai Osztály).

Egyesült Arab Köztársaság:

A. Hegazy (Földművelésügyi Minisztérium, Reprezentatív Statisztikai Osztály),

T. M. Mohamed (Földművelésügyi Miniszté- rium, Reprezentatív Statisztikai Osztály).

Finnország:

P. Saksa (Földművelésügyi Minisztérium, Sta- tisztikai Részleg).

Franciaország:

M. Lenco (Állami Statisztikai és Gazdaság- kutató Intézet).

Görögország:

C. Grigoriu (Földművelésügyi Minisztérium).

J. Karadimas (Földművelésügyi Miniszté—

rium).

SZEMLE 237

Izrael: Marokkó:

M. Kantorowítz (Központi Statisztikai Hiva- A. Cherkaoui (a Fejlesztésügyi Minisztérium

tal). keretében működő Központi Statisztikai

G. Nathan (Központi Statisztikai Hivatal).

Jordánia:

T. A. EL-Tell (Földművelésügyi Minisztérium, Statisztikai Osztály).

Jugoszlávia:

K. Dogan (Horvát Statisztikai Intézet), M. Obradovíc' (Szövetségi Statisztikai Intézet).

Lengyelország:

S. Mierzey'ewskí vatal).

Líbia:

A. Abdelmola (Földművelésügyi Minisztérium, Statisztikai Főosztály),

S. Saud (Népszámlálási és Statisztikai Hiva—

tal).

Magyarország:

Ay János (Marx Károly Közgazdaságtudomá—

nyi Egyetem),

Barabás Miklós (Központi Statisztikai Hiva- tal

Fazekas Béla (Központi Statisztikai Hivatal), Huszár István (Központi Statisztikai Hivatal), Kenessey Zoltán (Központi Statisztikai Hiva—

tal),

Kármán Tamásné (Központi Statisztikai Hi—

vatal),

Lukács Pál (Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósága),

Miklós Endre (Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága),

Mód Aladárné (Központi Statisztikai Hivatal), Oros Iván (Központi Statisztikai Hivatal), Pálos István (Központi Statisztikai Hivatal), Párm'czky Gábor (Marx Károly Közgazdaság—

tudományi Egyetem),

Rózsa Béla (Központi Statisztikai Hivatal), Tóth György (Központi Statisztikai Hivatal).

(Állami Statisztikai Főhi—

Hivatal),

A. Chraibi (Fejlesztésügyi Minisztérium, Me—

zőgazdasági Adatfelvételek Osztálya).

Német Szövetségi Köztársaság:

M. Nourney (Szövetségi Statisztikai Hivatal).

Románia:

C. Ghetie (Mezőgazdasági Főtanács),

I. Marian (Központi Statisztikai Igazgatóság).

Svédország:

K. Medin (Központi Statisztikai Hivatal), Szíriai Arab Köztársaság

M. Arcsoosi (Tervhivatal, Mezőgazdasági Sta- tisztikai Osztály),

M. Habbal (Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági Statisztikai Főosztály).

Szovjetunió:

V. I. Manjakín (Központi Statisztikai Hivatal).

Törökország:

R. D. Parr (Állami Statisztikai Intézet), H. Tanrisinibt'lír (Allami Statisztikai Intézet).

Tunézia:

B. Cam (Mezőgazdasági Államtitkárság, Me—

zőgazdasági Statisztikai Szolgálat),

M. Chaari (Mezőgazdasági Államtitkárság, Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálat).

Nemzetközi szervezetek:

FAO

s. s. Zarkovích (Róma), El. M. Said (Kairó), G. Wurdack (Róma).

OECD

W. N. T. Roberts (megfigyelő; Párizs).

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

IPARSTATISZTIKAI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal Ipari Metodikai Bizottsága 1966. augusztus 23—

án ülést tartott, melyen megtárgyalták

az 1966. évi éves és az 1967. évi évközi

beszámolási rendszert. Az ülést Nyitrai

Ferencné, a Központi Statisztikai Hiva—

tal Iparstatisztikai főosztályának veze- tője nyitotta meg.

A Központi Statisztikai Hivatal Ipar—

statisztikai főosztályát és a Metodikai Bizottságot a javaslatok kidolgozása, va—

lamint a témák megvitatása során az a

törekvés vezette, hogy az új gazdaság- irányítás követelményei által körülhatá—

rolt adatigényeknek megfelelő statiszti—

kai beszámoltatási formákat alakítson ki,

fokozatosan előkészítve a központi in—

formációs rendszerben szükségszerűen be—

következő változásokat.

A Metodikai Bizottság munkája a KSH 'Ipar'stat'isztikai főosztálya által előterjesz—

tett anyagnak megfelelően két részre ta—

golódott, éspedig

1. az 1966. évi molójelentés,

2. az 1967. évi országosan egységes iparsta—

tisztikai kérdőívek és utasítások

éves iparstatisztikai beszá—

megtárgyalására.

1. Az 1966. évi éves beszámolójelentés elsősorban az év folyamán életbe lépett rendelkezések szellemében módosult.

Ezek az intézkedések már éreztetik hatá- sukat a teljes vállalati önállóság kiala—

kításánál, mely az új gazdasági mechaniz—

mus alapvető célkitűzése.

Az éves iparstatisztikai adatokra lé—

nyegében két utasítás hatott módosító-

lag: az állóeszköz—fenntartás és az ősz- tönzőbb bérezési formák kialakítását elő—

segítő vállalati prémiumfizetés új rend—

szere. Ezenkívül még néhány kisebb vál-