Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HIRADÓ

Szervezeti hírek —- Közlemények

Az EGB iparstatisztikai munkacsoport—

jának ülése. Az Európai Gazdasági Bi- zottság iparstatisztikai munkacsoportja 1961. február 13-tól 18—ig ülést tartott Genfben. Az értekezleten a Központi Sta- tisztikai Hivatalt Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője és Nyitrai Ferencné, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője képviselte.

Munkatermelékenységi értekezlet. Az Európai Gazdasági Bizottság rendezésé—

ben 1961. január 9 és 11 között szakértői megbeszélést tartottak Genfben a munka termelékenységének kérdéseiről. A meg- beszélésen a termelékenység mérését és a termelékenység színvonalának meg- határozó tényezőit vitatták meg. Az érte—

kezleten a Központi Statisztikai Hivatalt dr. Román Zoltán, a' Központi Statisztikai Hivatal tudományos munkatársa kép—

viselte.

D. V. Szavinszkij professzor jubileuma.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatala folyóiratának, a Vesztnik Sztatisz- tiki—nek híradása szerint Dmitrij Vaszile—

vics Szavinszkij, a közgazdasági tudo—

mányok doktora, a Moszkvai Állami Egyetem tanára, az ismert kiváló szovjet statisztikus 1960 októberében ünnepelte születésének 75. és tudományos működé—

sének 50. évfordulóját.

, D. V. Szavinszkij professzor számos tudományos műve közül az ,,Iparstatisz—

tika tankönyve" c. munkája magyar nyel—

ven is megjelent (három kiadásban).

A szovjet kormány D. V. Szavinszkii

professzornak az ,,Érdemes tudós" címet

adományozta.

Megjelent az 1959. évi Statisztikai Ev- könyv. A Központi Statisztikai Hivatal—

nak e legátfogóbb kiadványa, társa—

dalmi, gazdasági és kulturális életünknek úgyszólván minden területét felöleli. A fejezetek a következők: I. Népesség. — II. Népmozgalom. — III. Nemzeti jövede—

lem. — IV. Beruházások—felújítások. — V. Munkaügy. — VI. Ipar. — VII. Építő—

ipar. —- VIII. Mezőgazdaság — IX. Fel- vásárlás. —— X. Közlekedés ——- Hírközlés.

-—— XI. Belkereskedelem. —— XII. Külső vándorlás. —— Idegenforgalom. —-— Szállo—

dák. — Udülésp— XIII. Külkereskede—

lem. —- XIV. A lakosság jövedelme, fogyasz—

tása ésafogyasztói árak. — XV. Egészség- ügy. —— XVI. Oktatás. —— XVII. Népmű- velés. — XVIII. Város- és községfejlesz- tés. —— XIX. Igazságszolgáltatás. -— XX.

Éghajlati jelenségek.

A kiadvány szerves folytatása az előző, az 1958. évi Évkönyvnek, annak adatait 1959. évi adatokkal egészíti ki, és számos kombinativ táblában számol be a nép- gazdaság, a társadalmi és a kulturális élet 1959. ,évi helyzetéről. Néhány fejezet 1960. évi adatokat is tartalmaz, így pél—

dául a kötet magában foglalja a legutóbbi népszámlálás összefoglaló adatait, amező—

gazdaság szocialista fejlődésének néhány évközi adatát stb.

Az Évkönyvet több, mint 90 oldal terje- delmű fogalommagyarázó rész egészíti ki, mely a kötetben előforduló mintegy 300 statisztikai kifejezés, fogalom, mutató- szám tartalmát, jelentését, a számítások- nál alkalmazott módszereket magyarázza meg, és különösen az összehasonlítások—

nál van nagy jelentősége.

(statisztikai Évkönyv, 1959. Központi Statisz—

tikai Hivatal, Budapest, 1960. 474 old.)

Népszámlálás Csehszlovákiában. 1961.

március 1—én ház— és lakásösszeírással összekapcsolt népszámlálást tartottak Csehszlovákiában. A köztársaság fenn- állása óta ez a negyedik népszámlálás (1921. február 15., 1930. december 1., 1950.

március 1.), amelynek jelentőségét fokoz- za, hogy ez alkalommal igen részletes la—

kásstatisztikai adatok összeírására is sor

került. —

Az összeírás megkönnyítése céljából a köztársaság területét 32 762 népszámlálási körzetre osztották. Egy körzethez átlago—

322

san 5—600 lakos tartozott. A munkála—

tokba mintegy 40000 személyt vontak be.

Az összeírási megbízottak feladata ál—

talában az összeíróívek szétosztása, ösz- szeszedése és ellenőrzése volt. Az össze—

íróívet az összeírt személynek kellett ki—

töltenie, 758 községkivételével, ahol ez a munka is a számlálóbiztosok feladata volt.

A népszámlálás eredményeit a járási és kerületi összesítések után Prágában és Pozsonyban dolgozzák fel. Az előzetes adatok közlésére valószínűleg 1961 júliu—

sában kerül sor, a végleges eredményeket pedig 1962 áprilisában hozzák nyilvános-

ságra.

Előadás az ágazati kapcsolatok mérle—

gének felhasználásáról. A Magyar Köz—

gazdasági Társaság Népgazdaságtervezési Szakosztálya és Statisztikai Szakosztálya közös rendezésben 1961. január 26-án an—

kétot tartottak a Magyar Tudományos Akadémián ,,Az ágazati kapcsolatok mér—

legének felhasználása az ipar ágazati szerkezetének vizsgálatára és tervezésére"

címmel. A vita alapjául Cukor György—

Roma'n Zoltán ,,Az ágazati kapcsolati mérlegek felhasználása az ipar célszerű ágazati szerkezetének vizsgálatában"

c. cikke (Közgazdasági Szemle, 1960. évi 11. sz.), valamint Cukor György—Román Zoltán ,,Az ágazati kapcsolatok mérlegé—

nek felhasználása az ipar ágazati szerke—

zetének vizsgálatára és tervezésére" c.

tanulmánya (Magyar Tudományos Aka—

démia Közgazdaságtudományi Intézeté—

nek Közleményei 9. köt., Budapest, 1960) szolgált. A vitaindító bevezetőt Cukor György kandidátus, az MTA Közgazda—

ságtudományi Intézetének igazgatóhelyet—

tese tartotta. Felkért hozzászólók Gerő Tamásné kandidátus, Morva Tamás aspi- ráns, az Országos Tervhivatal munka—

társai és Lukács Ottó aspiráns, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főosztályveze—

tője voltak.

Az ankét, amelyen élénk vita alakult ki, Hetényi Istvánnak, az Országos Terv- hivatal főosztályvezetőjének, a Népgazda- ságtervezési Szakosztály elnökének zár- szavával ért véget.

Népszámlálás Jugoszláviában. A Szö—

vetségi Végrehajtó Tanács törvényjavas—

lata szerint 1961. április 1-e és 7—e között Jugoszláviában népszámlálást tartanak.

Ez alkalommal adatokat gyűjtenek a ház- tartásokról, és összeírják a nagyobb Vá- rosokban a lakások számát is.

A népszámlálás megszervezése és irá—- nyitása a szövetségi statisztikai hivatal és a köztársasági statisztikai hivatalok fel- adata, a járásokban és községekben pedig külön bizottságok foglalkoznak a munka lebonyolításával.

Jugoszláviában a háború befejezése óta ez lesz a harmadik népszámlálás (1948- ban és 1953-ban írták össze az ország la—

kosságát), és legfontosabb célja a lakos- ság foglalkozás szerinti összetételében be—

következett változások megállapitása lesz.