II. Módszertani tájékoztató

(1)

538

séhez, amivel elősegíti a rejtett tartalé- kok mozgósítását is

Az említett mérleg termelési eszközök és fogyasztási cikkek, társadalmi szek- torok, népgazdasági ágak, az ujraterme—

lés fázisai (termelés, forgalom, fogyasz—

tás), minisztériumok és központi szervek, szervezetek (önállóan elszámoló költség—

vetési és különleges költségvetési szerve—

zetek), valamint forgóalap- és készlethi- ták (termelési készletek, befejezetlen ter- melés, késztermékek és árucikkek) szerinti bontásban kerül összeállításra. A helyes tagolás érdekében pontosan meg- határozták, hogy mely tételeket kell a

felsorolt forgóalap—

sorolni.

Az építőipar hatalmas feladataira te—

kintettel egyre fontosabb kérdéssé válik az építőanyagfelhasználás helyes számba—

vétele. A tudományos—módszertani tanács azt ajánlotta, hogy évente írják össze a, felhasznált építőanyagokat az egyes befe—.,;

jezett építési objektumoknál. Az építési, objektumokat e célból a következő 12 fő- csoportra kell felosztani; talajegyengetés és földanyagból készült építmények, ipari építmények, állami lakóházépltkezések, a lakosság lakásépítkezései, közlekedési és kereskedelmi épületek, a mezőgazdasági és erdészeti termelés céljait szolgáló épit- kezések, hidak, földfeletti vezetékek, föld- alatti vezetékek, utak, földalatti objektumok és vízi építkezések. Ezek a főcsopor- tok 81 csoportra oszlanak Minden egyes csoportnál meghatározták azokat az anyagokat, amelyeknek fogyasztását figye—

lemmel kell kísérni. Az objektumok fel- osztása főcsoportokra úgy történt, hogy minden főcsoport technológiailag hasonló, lehetőség szerint közös mértékegységgel mérhető objektumokat tartalmazzon." A tudományos—módszertani tanács foglalkozott a javasolt számbavétel előfeltételei- vel is, amelyek közül legfontosabb az épí—

tési vállalatok elsődleges nyilvántartásá—

nak összhangba hozatala a számbavétel céljaival,

— Az életszínvonal egyik alapvető! muta- tószámán, a dolgozók. reálbér—indexen, ki—

vül ki kell számítani a lakosság reáljöve—

delem— indexét is, mivel a munkabér nem 'az egyedüli forrása a dolgozók, a lakosság

jövedelmeinek

A tudományos—módszertani tanács fog—

lalkozott a lakosság reáljövedelem-indexé—

és készletfaj tákhoz ,

"ségletei kielégítésének fokát

NEMZETKÖZI STAUSWWÉ

nek szerkezetével, amely a lakosság vég-—

ső jövedelmem épül fel. A végső jövedel—

mekhez tartoznak: 1. a jövedelmek az állami és szövetkezeti szervewtektől (munkabérek, napidíjak, bér-alapon kívüli kifizetések, az egységes mezőgazdasági szövetkezetek jövedelmei, bevételek ,a társadalombizbositásből, kölcsönök, nye—- remények, takarékbetétek után fizetett.

kamatok, a biztosítottaknak kifizetett -kártérítések, egyéb kéSzpénz— és termé—_

szetbeni bevételek, külföldről is); 2, az.

egyénileg gazdálkodó parasztok és a kise—- ,gitő személyi gazdaságok tiszta (a vesz- teségekkel és a termelési alapokba esz-r közölt felhalmozással csökkentett) terme-

lése. Ezekből a jövedelmekből levonásba kerülnek a nemzeti jövedelem újraelosz- tásánál. felmerülő kiadások, így. a szol- gáltatásokra fordított kiadások, adók és—

illetékek, biztosítási díjak, szövetkezeti

" részjegyek, tagdíjak, kölcsönök törlesztése és más kiadások, beleértve a lakosság kiadásait külföldre. E kiadások levonása—

után megkapjuk a lakosság végső jöve—

delmeit, amelyekhez azonban hozzá kell adni még a szolgáltatásokat nyujtó intéz—, mények anyagi költségeit.

A reáljövedelem—index a reálbér-index?

szel együtt jellemezni fogja a nép állan—

dóan növekvő anyagi és kulturális szük-—

Ezenkívűl szerepet fog játszani az életszínvonal nemzetközi összehasonlításánál is

Fontos adatok forrása az egységes me'-, zőgazdasági szövetkezetek évi beszámoló—4 jelentése. E beszámolójelentések adatai—

nak feldolgozása, megfelelő csoportosi- tása lehetővé teszi a ma annyira szüksé——

ges részletes tájékozódást az egységes, mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági kapcsolatairól és gazdálkodásáról. Ezért foglalkozott a tudományos—módszertani tanács az 1959. évi beszámolójelentéSek feldolgozásának előkészítésével is. A tu—r- dományos—módszertani tanács ajánlotta, hogy az eddigi összesítéseken felül járá—

sonként végezzék el az egy hektár mező—

gazdasági földterületre jutó bruttó mező—

gazdasági termelés értéke, az egy állandó dolgozóra jutó mezőgazdasági föld—

terület nagysága, valamint az egy—

séges mezőgazdasági szövetkezetek mezo- gazda-sági földterületének nagysága sze—

rinti csoportosítást is Az ajánlott eso-

portosltások segltséget— nyújthatnak ezse—

(2)

NEMZETKÖZI STATISZUKA

539,

sorban. az- azonos természeti ,teltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek mező- gazdasági termelésének .intenzitásábarl mutatkozó eltérések okainak vizsgálat,-, tához

A mezőgazdasági számvitel és statisztika megjavításával kapcsolatban a tudo—

mányos—módszertani tanács foglalkozott a haszonállatállomány—összeírás, adatainak ellenőrzése során nyert eredményekkel.

A különbözet, amellyel az, összeírást az

egyes állatfajtákra vonatkozó végeredg- ményekbenf helyesbíteni kellett, többnyire kisebb volt a megengedett becslési hibá—_

nál. ,. Gyakran előfordult azonban, hogy az állatokat nem a megfelelő kategóriába vagy korcsoportba sorolták be, A tudo- mányosfmódszertani tanács az. ellenőrzéf sek— eredményeinek részletes megvizsgá—

lásaután azt ajánlotta, hogy a jövőben ne csak az együttes állományokat és a fon—e tos kategóriákat ellenőrizzék,- hanem _az ellenőrzést terjesszék ki minden kategó7 riára, Javasolta továbbá a tudományos——

módszertani tanács, hogy a községeket, amelyekben az ellenőrzést végre kell hajtani, központilag, éspedig évente egy—

szer az eddigi technikával, olyan szám—

ban válasszák ki, amely lehetővé teszi a hiba becslését.

Gy. F. dr.

íir'ndagép-asszeírás Gsrhszlavákiában '_

' A' Csehszlovák Köztársaság Allami

Statisztikai 'Hivatala' az elmúlt évben az_ 1959. november 30—i állapotnak még-

felelően hajtotta végre az irodagépek összeírását. Az összeírás kiterjedt mind-—

azon szervezetekre (üzemek, hivatalok, intézetek, egységes mezőgazdasági szöveté kezetek, nemZeti bizottságok stb.), melyek a kérdőívben felsorolt irodagépekkel ren—

delkeznek. Az összeírás tárgyát alkották

az.—összes írógépek, a sokszorosítógépek, a mikrofilm készülékek, az" összeadő és kalkulációs gépek, a bélyegző "és bérel- számoló gépek, a számlázógépek (Merce—

de's, Elliott Fischer, Astra, Continental—

Optimatic és egyéb),- * a ' könyvelőgépek (Rheinmetall, Burrough—Moon Hopkins).

A "kérdőívet úgy állították össze, hogy megállapítható legyen a fenti géptipu- Sokhoz tartozó" üzemképes és üzemkép—

telen gépek száma, a gépek kor szerinti megoszlása és kihaSználásuk mértéke 'Az összeírás támpontokat ad a gépesítés ter—

G :!

vezéséhez, a karbantartó kapacitásmeg- határozásához, valamint a pótalkatrész- gyártás méretezéséhez

A O. L. dr.

Negyedéves nemzetüövedelem-számitásix

adatok Kanadában *

A termelési volumen negyedéves vál-;

tozásainak. mérésére a kanadai Statiszti-y kai Hivatalban jelenleg kétféle módszert alkalmaznak:

l. a szokásos deflálást, azaz a bruttó nemzeti kiadás értékadatait a megfelelő árindexekkel volumenadatokká alakítják át. Ezeket a számításokat jelenleg a sze—

zonális változások kiküszöbölése nélkül.

változatlan formábanteszik közzé;

2. a tényleges termelésnek iparágak Szerinti megközelítés alapján történő számítását; Az iparágak termelési volu—

menének mutatóiból számitott indexben sülyként a" bruttó nemzeti termék vala-—

mely korábbi időszaknak megfelelő összel tételét használják fel. Az utóbbi szánn—

tások anyagát nem publikálják, hanem a deflálás eredményeinek ellenőrzésére

használják fel —

R. Sz.

Új indexek a gazdasági visszaesés vizs- gálatára az Amerikai Egyesült,

* Államokban

Az Amerikai Egyesült Államok gazda—_

ságstatisztikai szervei az 1957—1958. évi válság alakulásának követése és mérése érdekében az eddig alkalmazottak mellett új megfigyelési és elemzési módszereket vezettek be. "

1. Több, mint 300 mutatószám vonat;

kozásában havonta összehasonlították az előző válságok megfelelő időszakának csökkenési arányait a legutóbbi vissza—, esés csökkenési arányaival.

2. Összevont indexet készítettek a 200 fontosabb mutatószámból, valamint egy továbbit a kb. 100 durván egybevágó (hasonló vagy azonos fejlődést tükröző) mutatószám alapján, végül egy harmadi—

kat valamennyi (300) indexszámból. Vé- gül öszevont indexet készítettek regioná—

lis és a gazdasági folyamatok szerinti

csoportosítás alapján. _

3. A 300 mutatószám alapján a válto—.

zások irányzatát kimntató táblákat álli—

tottak össze.

(3)

540

NEMZETKÖZI STATISZTM

4. A korábbi módszerhez képest jelen—

tős idő- és költségmegtakaritást biztositó gyakorlati megoldást alakítottak ki az idényszerű eltérések kiküszöbölésére szük—- séges heti korrekciós szorzószámok kép- zésére, valamint több mutatószám eseté—

ben történő alkalmazására.

A 300 sor összesítése és elemzése ba—

vonta pár nap alatt történik meg, úgy hogy a számított adatok a tárgyidőszak után 15—17 nappal rendelkezésre állanak.

Ezt az eredményt az elektronikus szá—

mológépek megfelelő programozásával érték el.

R. Sz.

Reprezentativ ál'atszámlálás Olaszországban

_ Az adó—nyilvántartás adatain alapuló folyamatos állatszámbavétel kiegészítése céljából az olasz Központi Statisztikai Hivatal 1957-ben reprezentativ állatszám—

lálás lebonyolítását határozta el. Az állat—

számlálás a szarvasmarha-, a juh-, a kecske- és a blvalyállományra terjedt ki.

Célja az 1956. november 1—i és 1957. októ- ber 31—i állomány, valamint a két időpont közötti szaporulat és egyes állati termé- kek termelésének felmérése volt.

A felvétel során rétegezett, kétlépcsős, véletlen kiválasztással állapították meg a megfigyelés elsődleges (az alsóbb köz- igazgatási egységek) és másodlagos (adó- nyilvántartásban felsorolt gazdaságok) egységeit.

A megfigyelés elsődleges egységeinek kiválasztását az egyes tartományokban a szóban forgó állatfajokra vonatkozóan úgy végezték el, hogy a kiválasztás 95 száza—

lékos valószinűséggel 10 százalékos hiba- határon belül maradjon. E célból a tarto—- mányokat minden állatfaj szempontjából két csoportra osztották. Az első csoportba azok a tartományok kerültek, amelyekben a vonatkozó állatfaj állományának 80 százaléka koncentrálódott. A második csoportba a többi tartomány került. A szarvasmarhaállomány számbavétele szem- pontjából 43, a juhállomány szempont- jából

jából 29, a bivalyállomány szempont- jából pedig '! tartomány került az első csoportba. A megfigyelési hiba csök—

kentése céljából ezekben a tartományok—

ban a megvizsgálandó közigazgatási egy- ségek számát növelték.

33, a kecskeállomány szempont—,

A közigazgatási egységeket minden egyes állatfaj szem—pontjából veletlen ki—

választás alapján jelölték ki. Ha vala—f mely közigazgatási egységet, amely több állatfaj szempontjából is tekintetbe jöhe—

tett, valamely állatfajra vonatkozóan ki—

választottak, akkor ezt a közigazgatási egységet a többi állatfaj szempontjából is megfigyelési egységnek tekintették a megfigyelendő közigazgatási egységek számának redukálása céljából. Ily módon 1708 közigazgatási egységet választottak ki. A szarvasmarhaállományt 939, a juhállományt 822, a kecskeállomány't 752, a bivalyállományt 38 közigazgatási egy- ségben figyelték meg.

A. másodlagos megfigyelési egységeket (a gazdaságokat) az állatállomány nagy—

ságának megfelelően 9 csoportba osztot—

ták. Az egyes csoportokon belül a kivá—

lasztás a csoportok nagyságával arányo—

san történt. A szarvasmarhaállományt 11405, a juhállományt 5901, a kecske- állományt 3918, a bivalyállományt pedig 143 gazdaságban figyelték meg.

V. E.

Új áruosztályozási jegyzék * Kanadában

Megjelent a kanadai Dominion Bureau of Statistics (Statisztikai Hivatal) "Stan—

dard Commodity Classification" című új áruosztályozásának első kötete. Az új osztályozást Kanadának a második világ—

háború óta bekövetkezett gyors iparoso- dása tette szükségessé, mert az eddigi különféle osztályozások elavultak. Az új osztályozás elkészítésekor sokféle forrást vettek figyelembe, így a külkereskedelmi nyilvántartásokat, a gyári eladásnak és az ipar által felhasznált anyagok statisz—

tikáit, valamint a nagykereskedelmi ár—

jegyzékeket. Az új osztályozás elkészítésé—

ben különféle ipari szervezetek szakértői is részt vettek.

Az új rendszerben a következő öt fő árucsoport van: élőállat; élelmiszer, ta—

karmány, ital és dohány; nem élelmiszer jellegű nyersanyagok; nem élelmiszer jellegű ipari félkésztermékek; nem élel—

miszer jellegű ipari végtermékek. E fő—

csoportokon belül 80 osztály, 500 csoport és 5600 alosztály van a összesen mintegy 50000 árucikket tartalmaz a rendszer.

Cs. L.

(4)

STATISZTIKAI HíRADÓ

Személyi hírek

Kitüntetések. A Magyar Népköztársa- ság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu—

lásának 15. évfordulója alkalmából a szocialista statisztika megszervezése és kialakítása, valamint a népszámlálás megszervezése és lebonyolítása terén elért eredményes munkájuk ' elismeré- séül

a ,,MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ERDEMRENDJE"

kitüntetést adományozta Péter György—

nek, a Központi Statisztikai Hivatal el—

nökének;

a ,,MUNKA ÉRDEMREND"

kitüntetést adományozta Barabás Mik- lósnak, a Központi Statisztikai Hivatal Területi Szervek főosztálya vezetőjének, Lukács Ottónak, a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási főosztálya vezetőjének, Mód Aladárnénak, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Közgazdasági főosztálya vezetőjének, dr. Szabady Egonnak, a Központi Statisztikai Hiva—

tal Népesedési és Szociálstatisztikai fő—

osztálya vezetőjének, dr. Zala Júliának, a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoz—

tatási főosztálya vezetőjének;

a ,,SZOCIALISTA MUNKÁÉRT"

ÉRDEMÉREM

(%

"kitüntetést adományozta a Központi Sta—

tisztikai Hivatal következő dolgozóinak:

Árvay Jánosnak, a Közgazdasági fő—

osztály osztályvezetőjének, Barta. Barna- básnak, a Népesedési és Szociálstatiszti- kai főosztály osztályvezetőjének, Deák Ferencnek, az Ipari és Beruházási főosz- tály osztályvezetőjének, Erdész Tiborné- nak, a Népesedési és Szociálstatisztikai főosztály osztályvezetőjének, dr. Gyulay Ferencnek, a Nemzetközi és Tanulmányi osztály csoportvezetőjének, Kepecs József—

nek, a Népesedési és Szociálstatisztikai főosztály osztályvezetőjének, dr. Klinger

Anárásnak, a Népesedési és Szociálsta—

tisztikai főosztály osztályvezetőjének, dr.

Lengyel Lászlónak, a Közgazdasági fő- osztály osztályvezetőjének, Nyilas And- rásnak, a Tájékoztatási főosztály osztály- vezetőhelyettesének, dr. Nagy Imrének, a Mezőgazdasági főosztály osztályvezető- jének, Raskó Józsefnek, a Területi Szer- vek főosztálya osztályvezetőjének, Román Zoltánnak, az Ipari és Beruházási főosz—

tály főelőadójának, dr. Zafir Mihálynak, a Forgalomstatisztikai főosztály osztály—

vezetőjének, továbbá Csépes Jánosnak, a Komárom megyei Igazgatóság vezető—

jének, Daróczi Lászlómzk, a Tolna megyei Igazgatóság csoportvezetőjének, Farkas Lászlónak, a Komárom megyei Igazgató—

ság főelőadójának, Jessze Károlynak, a Nógrád megyei Igazgatóság vezetőjének, Pápai Bélának, a Budapest városi Igaz- gatóság osztályvezetőjének;

a ,,MUNKA ÉRDEMÉREM"

kitüntetést adományozta a Központi Sta—

tisztikai Hivatal következő dolgozóinak:

Bokor Bélának, a Népesedési és Szo—- ciálstatisztikai főosztály osztályvezetője- nek, Cseh—Szombathy Lászlónak, a Nem- zetközi és Tanulmányi osztály főelőadó—

jának, dr. Danyi Dezsőnek, a Könyvtár megbízott igazgatójának, dr. Drechsler Lászlónakja Közgazdasági főosztály osz—

tályvezetőjének, Feles Györgynek, az Ipari és Beruházási főosztály főelőadó- jának, Garádi Lászlónak, a Statisztikai Kiadó Vállalat igazgatójának, Kerekes Ottónak, az Ipari és Beruházási főosz—

tály főelőadójának, Kovács Mihálynak,

a Tájékoztatási főosztály csoportvezető- jének, Matukom'cs Józsefnek, a Népese—