! RODALOM
519
foglalkozik a villaimosenergia-ellátási terv teljesítésére vonatkozó mutatószámok elem- zésével.
A VI. fejezet (A termelési önköltség mu-' tatószámari) az önköltség elemzésének alaip—
vető kérdéseit tárgyalja. Az önköltség elemzésénél ki kell deríteni a tényleges termelési önköltség eltérését a yízsgált időszak tervönköltségéhez, valam'nrt az előző év önköltségéhez viszonyitva; meg kell határozni, hogy az önköltség változása mely költségelemekkel kapcsolatban követ—
kezett be; ki kell deríteni, hogy az egyes költségelemekben milyen tényezők miatt következtek be ai változáSok
Az önköltség tételeinek elemzése a követ- kező sorrendben történik: nyers- és alá;)- amyagok, technológ'ai célokra felhasznált gőz, tüzelőanyag, munkabér, munkabér- járulékok, új gyártási ág bevezetésével kap- csolatos köl'tségek stb. Tárgyaljai atz általá—
nos üzemi költségek, a selejtvesztese'ge'k, a kereskedelmi költségek összetétel—ének elem—
zését és az egyes termékfajták önköltségé- nek kiszámítását.
A VII. fejezet (Pénzügyi mutatószámok) tárgyalja a legfontosabb pénzügyi mutató—
számolmak: a termékérte'kesítési és a fel—
halmozási terv teljesítésének, a forgóeszkö—
zök kihasználásának, forgási sebességének,
" a m—érlegszerinti nyereségnek elemzését.
A termékértékesítési terv összeállítása a termelési terv alapján történik és tartalmát a következő atlapvető mutatószámok alkot—
ják: az értékesítendő termékek mennyisége
és fajtái; a terv szerint értékesítendő ter- mékek kereskedelmi önköltsége; az értéke- sítendő termékek értéke a vállalat nagy—
bani áram; a raktáron lévő termékkészle- tek az év kezdetén és a készletnorma az év végén; az értékesítésből származó felhal—
mozások a termékek több fajtái szerint.
A forgóeszközök felhasználásának ered- ményességét azok forgási sebessége hatá- rozza: meg. Minél nagyobb a forgóeszközök ( évi fordulatainak száma, annál nagyobb az előállított termékek mennyisége a forgó—
eszközök ugyaniiyen terjedelme mellett.
A forgóeszközök forgási sebességének meg- gyorsítása nemcsak a: termelés megszerve—
zésének, alz anyagellátási és pénzügyi mun- kának megjavítását mozdítja elő, hanem egyúttal nagy népgazdaság? fontosságú is, mert lehetővé—teszi az anyagi és pénzesz- közök felszabadítását, amelyek azután a bő- vített szocialista újraterimelés szükségleteire használhatók tel.
E munka rendkívüli értéke, hogy az egyes elemzési feladatoknak nemcsak el- vont, elméleti ismertetését adja, hanem az egyes elméleti feladatok megoldását szá—
mos táblázat alapján végzett konkrét .gya- korlati számítási példákon is bemutatja.
A könyv az építőa—nyawgipari vállalatok és építési szervezetek tervező, mérnök—műszaki és vezető dolgozói részére készült, kétség—
telen azonban, hogy más iparvállalatok statisztikai dolgozói részére is nélkülözhe- tetlen vezérfonal.
Dr. Mészáros Gyula
A KÖZponti Statisztikai Hivatal Anyagszolgáltatása
Beruházási statisztika
A szocialista gazdaság fejlesztésének egyik legfőbb jellemzője a bővített újrater-
** melés; A bővített újraitermelés pedig a be—
ruházások révén valósul meg.
Első ötéves tervünk egyik legfontosabb részét a beruházások alkotják, 3 a beruhá- zások, beruházási! építkezések haitalmas jelentősége és szerepe még nagyobb mér- tékben megnyilvánul a
terv célkitűzéseiben. Az iparnak, külö—
' nösen a nehéziparnak a szocialista iparo-
sításra jellemzőütemű fejlesztése elképzel-
hetetlen beruházás, építés nélkül.6*
második ötéves .
A beruházások fontosságának, jelentősé- gének és méreteinek növekedésével együtt növekszik az építőipar jelentősége is. Külö—
nösen fontos tehát az építőipar helyes, a szovjet példák alapján történő megszerve- zése. Az építőipar megszervezésénél pedig elengedhetetlen a beruházási építkezések statisztikájának megszervezése.
A beruházások, beruházási építkezések számvitelének, statisztikájának magyar gyakorlata most van kialakulóban, Ezért igen fontos, hogyaberuházási statisztikai és számvitel dolgozói megismerjék a szoviet
gyakorlatot, lássák a szovjet példát, s ennek
, 520
nyomán megoldhassák a nálunk felmerülő problémákat. Ebben nagy segítséget jelent
,,A Központi Stalt iisztikai Hivatal Anyagszoi-
gáltatásá" naak most megjelent ,,Beruházási statisztika" c száma.A kiadvány megjelentetése feltétlenül hiányt pót—ló, mert ez az első, csak a be- ruházási építkezések statisztiiikájával foglal- kozó mű, mely a magyar olvasók kezébe kerül.
A könyv részletesen ismerteti a szovjet beruházási statisztika alapelveit és mód—
szereti. Felépítése a .akövetikező:
Az első két fejezet részl-etesen, de nem aprólékosan ismerteti a statisztikai meg- figyelés formáit a beruházási építkezésben, és (a; beruházási statisztikában alkalmazott számbavételi egységeket.
Ez akét fejezet rámutat arra, hogy a: be- ruházási statisztika a beszámolójelentésen, valamint az összeírások és .az ad'atfelvé'te?
letk adatain alapszik. A statisztikai meg—
figyelés iiő formája az építőiparban a folyat—
matos és az évi beszámolójelentés. A to- vábbiakban ismerteti a beszámolójeie'n'té's felépítését, rendszerét, a beszázmolójelen- tésihez tartozó típusmintákait, valamint a beszámolójelentés elkészítésének rendjét.
Ezzel kapcsolatban ismerteti az építési munkák végrehajtásának módjait (vállai- kozásba adás és házi Jkezeiés), valamint az építtető és a kivitelező szervezet beszámoló- jelentését. majd áttér a számbavételi egység különböző fajtáinak tárgyalásába.
A könyv további fejezetei részletesen, gya- korlati példákkal illusztrálva ismertetik a beszámolójelentésekben alkalmazott mutató- számokat Foglalkoznak a beszámolójelen—
tés ellenőrzésének fontosságával és mód- szereivel. a statisztikai adatok összehason- lithaitóságának kérdésével. A statisztikai adatok megbízhatósága rés összehasonlit- hatósága elengedhetetlen feltétele annak, hogv a statisztikai megfigyelésnek és az sta- tisztikai megfigyelés során nyert adatok összesítésének megszervezése helyesen tőr- téniék. A beruházási építkezésre vonatkozó beszá'molóielentésrt a ifolvanmatos számvitel adatai alapján készítik el; ezeknek az ada—
toknak egymással összevethetőknek kell ien- niök, ugyanazon időszakra kell vonatkoz- niok és a műveletek UD'VthaiZOH körét keii elemezniök. A továbbiakban a kiadványa-ész—
letesen ismerteti azokat a. feltételeket. ame- lyeknek betartása alapján a fenti követei- mény elérhető.
( műszaki
A beszámolójeientés ellenőrzésérö'i— irva _ részletesen taglalja a leltározás jelentőset,
gét, szükségességének okait, és végrehajta
"sának módjait.
Külön költség-*
vetéssel. Ez a fejezet részletesen ismerteti, — a költségvetésnek a Szovjetunióban hasz—, nálatos elkészítési rendjét, es a költség ' vetesben taglalt mutatószámokat. A fejezet"
foglalkozik a kalkuláció jelentőségévei el veivel és módszereivel is.
A beruházási statisztika mutatószámai beruházások terjedelmét, az áiiőalapok üzembehelyezését, ai munkabéralapo'k tet használüát a munkások létszámát és a"
munkaerő felihasználását az építkezés fejezet foglalkozik a
- anyaigkészleteit és azok felhasználását! stb:
stlb. jellemző kérd—ések körét ölelik ter. ' ; A könyv többi fejezetei sorra; veszik eze-' ket az említett mutatószámokait ésrészlete?
sen ismertetik aizok felépítését, lényeges
sajátosságaikart, és kiszámításuk módját.A beruházások terjedelmének statisztiká—
jával foglalkozó fejezet ismer-teti a beruhá- zások fő összesítőit, megmagyarázza a ,,be—
ruházás", a beruházási munkák, 'a! ,,beruhá- zási építkezések" és mg,,tgeneráijavfztás" fo- galmát; ismerteti a beruházások termelés—i- összetétel és rendeltetés szerin-ti osztályozását. Részletesen felsorolja hogy mi tartozik a beruházások egyes faiaihoz
(épitési munkákhoz, szerelési munkákhoz,
szerelést igénylő és nem igénylő beren—dezéshez ,stb., stb.), majd a tervben elő- irányzott és a terven felül teljesitett beruhá—
zási munkák .mutaitószámairza tér át.
tervteijesités aberuházás terje- Részletesen foglalkoz'k al
értékelésének módjával dellmének indexeível.
Az ezután következő fejezet az álióaiapok üzembehelyezésének statisztikáját ismerteti.
Részletesen foglalkozik az üzembehelyezési jegyzőkönvv jelentőségével, majd ismerteti az üzembehelyezésre vonatkozó mutatószá- mokat, az üzembehelyezés terv szerinti és beszámolási mutatószámai közötti eset- leges eltérés okait, stb.
A következő fejezet az építési termelés stati-sz'tikájára tér át. Ismerteti, hogy mely
és
objektumok tartoznak .az épületekhez ; es melyek az építmenye.khez. Ismerteti az épí-
tési termelés számbavételének mértékegy-
ségeit és a termelés sajátosságait. Foglal-
kozik ai készwtermelés és a befejezetlen épi—
tés mutatőszámaival, majd az építési ter—
!RODALOM
521
melés statisztikájának megfigyelési egy- ségeivel.
_ Külön fejezetben ismerteti az építési ter- melés természetes és értéki mulatószámait és kiszámításukat, a költségvetési árak sajá- tosságait, a kivitelezői építkezés mutatószá—
mait, az építési-szerelési munkák terjedel- mének elsőt—eges számviteli bizonylatait
(átvételi jegyzőkönyv).
A "Munkaügyi és munkabérstatlisztika"
c. fejezet az építkezés, munkaügyi mutató—
számait ismerteti (a munkáslétszámmal és annak felhasználásával kapcsolatos mutató—
számok, a munkaltermelékenységre vonat- kozó mutatószámok); ugyancsak ez a feje—
zet foglalkozik a. teljesítménynormák telje—
sítésének számbavétel—i módszereivel, a munkabér statisztikai vizsgálatával (munka-
béralap felosztása, a munkabér fajtái, a
munka és a munkabér számbavételének bizonylatai, stb.).,,Az anyagellátás statisztikája" c. feje- zet nészletesen foglalkozik az anyagok be- érkezésének számbavételével, az építési anyagok felhlasználásánán'ak normáival, az építési lanyagfeltiasználási normák teljesí- tésének mutatószáma-ival, a termelés folya—
mán bekövetkező anyagveszteségek vizs-gá-
latával, az anyagkészletek mutatószámai-
val, stb.Az utolsó fejezet azépítési önköltség sta—
tisztikájával vioglalkozik. Részletesen ismer- teti az építési önköltség mutatószámait, az építési termelési költségek csoportosítását, az építési önköltség kalkuláoilójánalk objek—
tumait, foglalkozik a költségvetési ésa tény- leges költség mutatószámainak öisszlhlason—
lít'h-atóságával, a; tényleges és a költség- vetési költség közötti eltérés okainak vizs—
lgáltatávall, az építési önköltség indexeivel.
ÖSSzefoglallva az eddig mondottakat, megállapíthat—juk, hogy a kiadvány azáltal, lkezés statisztikájának ielépítését, mutató.
szám-rendszerét és a mutatószámok kiszámí- tási módját, sőt helyenként még a számvitel határos problémáit is, de nem megy bele részletproblle'máxk aprólékos taglalásába, át- lfogó képet ad a szovjet ber—uházási statisz- tikáról, lehetővé teszi a szovjet tapasztalat tok megismer—ését, s így komoly segítséget nyújt a szocialista építőipar beszámolási rendszerének kialakításában.
Dr, Dabis Attila
A KÖNYVSZEMLÉ
POLITIKAI IRODALOM
Marx: A tőkés termelés előtti tulajdon- formák. (,,A tőkeviszonyt vagy az eredeti felhalmozást megelőző folyamat" elem- zése. 59 old. Szikra, Budapest 1953. (A marxizmusdeninizmus kis könyvtára. 91.)
" Lenin, v. 1. Művei. 30. kötet. 1919 sze—p-
temlber —— 1920 április, 594 old. Szikra.
Budapest. 1953.
Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Füg- getlenségi Népfront budapesti választási nagygyűlésén 1953. május 10-én. 23 old.
Magyar Függetlenségi Néprfront Országos
Tanácsa, Budapest. 1953.
POLITIKA! GAZDASAGTAN
A kapitalizmus általános válságának második szakaszáról_ 136 old. Szikra.
Budapest. 1953.
A szocializmus gazdasági töi'vényeíről.
164 old. Szikra. Budapest. 1953.
* Ebben a rovatban a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett fontosabb munkák
címeit közöljük szakszerinti csoportosításban.
TERVGAZDASAG
Az anyagi-műszaki ellátás 1953. évben.
436 old. Tervgazdasági könyvkiadó, Buda-
pest_ 1953. - *
Vállalati tervezés az élelmiszeriparban.
!. 186 old, Élelmiszennari és begyűjtési könyv— és lapkiadó. Budapest. 1953.
Vállalati tervezés. 10. Termelószövetkeze- tek és gépállomások tervez—ése. 85 old. Pénz-
ügyi kiadó. Budapest. l953_
STATISZTIKA
Szabady E. dr.—Tamásy J. dr.: A nép—*
művelési statisztika alapjai 178 old. Sta- tisztikai kiadóvállalat. Budapest. 1953,
szAmvn'EL
Állami Gazdaságok kötelező számla- kerete. 1953. A pénzügyminiszter hivatalos kiadványa. 208 old. Pénzügymfniszte'riumi
könyv- és lapkiadó. Budapest. 1953.