11, szám — 920 —-—— *1933
m—
der Stadt Breslau" 1933 márciusi számában. Eb- fokozottabb biztosítása, a statisztikai munka ből kitűnik, hogy a hivatal tudományos mun-
kássága második vezetőjének, Neefenek igazga—
tása alatt mélyült ki; Nee/e egyben a német összehasonlító városi statisztikának is megalapí—
iója volt. Utódainak feladata lett azután a há- ború végén erősen visszaesett statisztikai tevé-v kenység felélesztése, gyakorlat—i kihasználásának
és a városi adminisztráció sebb összhang megteremtése.
ményeképen az utóbbi évek során a hivatal az egyebütt folytatott statisztikai tevékeny—séget isi csaknem teljesen központosította, sőt munkaköre nem tulajdonképeni statisztika—i területekre is kin terjesztetett.
között az erőtelje-
E törekvések ered-
Személyi hirek.
NOuvelles personnelles.
Simonyi Ottó 1' (1856—1933). — Hübner Géza 'i'
(1877—1933). _ Nagy Rezső 1 (1873—1933).
Simonyi Ottó stat. főtanácsos halálával a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak egyik legrégibb, érde- mes tisztviselője vált ki az élők sorából. Még a mult század 80-as éveiben, 1881-ben lépett a hivatal szol- gálatába. Egyike volt tehát azoknak, akik a Központi Statisztikai Hivatal felállítása után a Hivatal alap—
vető munkáinál kezdte meg szolgálatát s jelentős munkásságot fejtett ki a hivatalnál eltöltött több mint 40 éves szolgálata alatt. Különösen az idegen helységnevek törzskönyvezése körüli munkájával szerzett magának hervadhatatlan érdemeket. 1923 végével ment a becsülettel végzett munkával jó]
kiérdemelt nyugalomba,
Hübner Géza a Hivatal külkereskedelmi osz—
tályának, Nagy Rezső a hitelügyi osztálynak volt érdemes tagja.
Siieda Vilmos "" (1852—1933). 1933 október 21-én húnyt el a régebbi német statisztikus és köz—
gazdageneráció neves képviselője, Stieda Vilmos.
1852 április l-én született Rigában. Tanulmányai befejezése után 1875-ben a porosz statisztikai hi—
vatalban nyert alakalmazásl, egy évvel utóbb azónban már a stassburgi egyetemen az állam—
tudományok magántanára; 1878-ban a dorpati egyetem tanára lett, majd 1882—ben újból statisz—
tikai szolgálatba lépett s mint a németbirodalmin tagja fejtett 'ki értékes,' bán
rövid ideig tartó működést. Két év mulva a rostocki':
statisztikai hivatal
egyetemen, 1898-ban pedig a lipcsei egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtani katedrát, melyet (1923—ig) betöltött.
Irodalmi munkássága különösen közgazdaságtani azután nyugalombavonulásaig
téren volt kiemelkedő, de a német statisztikai iro- dalmat is több becses munkával gazdagította;
mindkét tudomány szempontjából igen értékesek gazdaságtörténelmi tárgyú dolgozatai. Néhány nagyobb műve: Zur Entstehung des deutschen Zunftwesens (1877). Sexualverháltniss der Gebore- nen (1878). Die deutsche Hausindustrie (1889).
über die (),uellen der Handelsstatistik im Mittel—
(1903). Die Nationaloekonomie als Universi—
tátswissenschafl (1906).
(1914). Franz Karl Achard und die Frühzeit der (1928). Stieda nagy—
tudású, elmélyedő munkássága hivatalos és tudo—
alter
Krieg und Socialpolitik
deutschen Zuckeríndustríe
mányos körökben általános elismerésre talált. Ki——
tüntetései közül megemlíthetjük szász titkos ud—
vari tanácsosi kinevezését és tudományos akadé—
valamint nemzetközi statisztikai miai tagságát,
intézeti tagságát, mely még az Intézet megalapítá—
sát követő évből, 1886—ból származott. A Magyar 1927—ben
Stiedát külföldi tiszteletbeli tagjai sorába.
Statisztikai Társaság választotta be,
