A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának forgalma

5. szám

—223-— ¹⁹³⁷

kel kapcsolatban a mezőgazdaság adósságterhei a válságos évek során az elv—iselhetetlenségig foko- zódtak. Mint minden agrárállamban a válság alatt, úgy Magyarországon is az összes termelési ágaza- tok között a mezőgazdaság volt az, amely a leg- nagyobb jövedelemkiesést szenvedte. Az árzuhaná—

sok folytán az agrárállamokban a jövedelemkiesés 1933—ban 1929-hez képest már elérte az 5(l%—ot.

lgy az agrárállamok helyzete súlyosabbá vált, mint az ipariakwé. Szerző a mezőgazdasági termékek ár- ingadozásának vizsgálatában főleg a búzára he- lyezi a fősúlyt, mert az agrárválságok rendesen a búza áresésével veszik kezdetüket. A mezőgazdaság és az ipar egymáshoz való viszonyának tisztázá- sával is behatóan foglalkozik és statisztikai ada—

tokkal támasztja alá azt az érvelését, hogy a mező- gazdaság adottságai kedvezőtlenebbek, mint az iparé. Az ipari termelés a

alatt jelentős mértékben csökkent s így kellőképen alkalmazkodott

mezőgazdasági termelés ellenben a krízis éveiben termelési

válság

a megváltozott viszonyokhoz, a

változatlan nívón mozgott. Az 1925/29. évek átlagát

véve alapul, amíg a mezőgazdasági termelés indexe 1930—33. években csaknem változatlanul 104 volt,

addig a nem mezőgazdasági termelés indexszá-ma 83—ra esett vissza.

Mílhoffer Sándor számos külföldi forrásmun- kára támaszkodó wértékes munkájában az árkérdxés- sel kapcsolatban oda konkludál, hogy azok az esik- közök, amelyekkel a válság súlyosságát enyhíteni, vagy a válságot megszüntetni, tehát az ároldalon igyekeztek, nem vezettek eredményre, mert mesterséges irányítással az ár- az árnívót szabályozni

színvonalat előre megállapított magasságra emelni és azon tartani nem lehet. A munka a válságra vo—

natkozó termelési, kiviteli és árstatisztikai táblák egész sorát tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi összehasonlítást. Az értékes munka be—

fejező része még részletes tájékoztatást nyujt mind- azokról az agráregyezményekről, amelyek a világ- háború utáni időben jöttek létre.

S. S. dr.

A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának forgalma.

Le mouvement de la bíblz'othégue de KOffice central royal hongroz's de statistigue,

70 évvel ezelőtt alapozta meg könyvtárunkat Keleti Károly —— az akkori földmívelés-, ipar— és kereskedelemügyi minisztérium kebelében életre—

liívott statisztikai hivatal szervezője és igazgatója

—— azokkal a kézikönyvekkel, melyek az új hiva- talos szerv működéséhez múlhatatlanul szükséges—

nek bizonyultak, továbbá azokkal a kiadványok—

kal, melyeket az új intézmény publikációiert a külföldi társhivatalok cserébe küldtek. Bizonnyal nem gondolta akkor a tudós statisztikus, hogy a statisztikai szakkönyvek gyűjtésével az ország k-é—

sőbbi közművelődési forrásainak egyik legjelentő- sebbjéhez rakta le az alapot. Hetven év alatt a kézikönyvek gyüjteménye előbb

majd —-— hála a törvényhozás ismételt bőkezű gon- doskodásának —— 1897—ben részleges kötelespéldány joggal nyilvános jellegű közkönyvtárrá, végül 1935- ben minden hazai nyomtatványra kiterjedő igény—

jogosultsággal az ország második múzeális köz- könyvtárává fejlődött. Jelentésünk évében könyv—

tárunk a fővárosi közkönyvtárak rangsorában már szakkönyvtárrá,

az ötödik helyet foglalja el, az ország könyvtárai között pedig a hetedik helyen áll.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának elmult évi szaporodását és állománya éveleji és álladékát minőségi szerint az

évvégi megoszlás

alábbi összeállítás mutatja:

! kötet füzet egyéb ;összesen l

Álladék 1935 végén . 87.601 83.21417308 188121 Gyarapodás 1936-ban 4.928 2.397 11 7336 Alladék 1936 végén . 92.529185.609117.319* 195457

Az immár 195.000—et meghaladó állományú könyvtárunk 1936, évi 7.000—en jóval felüli gyara- podása messze meghaladja a mult bármelyik évé- nek gyarapodását, amint ez az utolsó 7 év állo—

mány-szaporulatát feltüntető alábbi táblázatból jól látható.

füzet ! egyéb

Évi szaporulat * kötvt ! összesen

1930 . 3.200 1.528 36 4.764

1931 . 2.866 1.893 32 4.791

1932 . 2.630 1.999 122 4.751

1933 . 2.114 1.313 67 3.494.

1934 . 2.622 1.621 14 4.257

1935 . 3.138 2.182 48 5.368

1936 . 4.928 2.397 11 7.336

Az elmult évnek könyvtárunk történetében példátlan méretü gyarapodása az 1935. év elején téletbelépett új könyvtártörvény (1929. évi XI. t.—c.) hatását tükrözi vissza. De csak részben, mert az új törvényes rendelkezések értelmében beszolgáltatott és a korábbi évek kötelespéldány anyagát, külö-

.3. szám

——-224-—

,nösen az apróbb nyomtatványokhan többszörösen felülmúló sajtótermékeket helyszűke és munkaerő híján nem állott módjában feldolgozni a könyv- tárnak. A mondott okok kényszere miatt a be- érkező kötelespéldányanyagnak csak a közműve- lődés céljait szolgáló részét vehettük állományba, a beszolgáltatott nyomdatermékeknek (zeneművek, képes-ábrázolá- sok, iskolai értesítők, tankönyvek, hivatalok, ipari és kereskedelmi vállalatok, egyesületek és társula- tok jelentései, alapszabályai, költségvetései és zár- míg a múzeális értékű része

számadásai, továbbá a színlapok, műsorok, plaká- tok es gyászjelentések) nagy részt feldolgozatlanul nyert raktári elhelyezést. A helyszűke különben már évekkel ezelőtt is gondot okozott, de míg az utolsó [években csak a könyvtárunkban rejlő ha-

teljes

talmas kultúrális erőforrásnak mértékben való kihasználását nehezítette, addig ma már a túlhalmozott raktári férőhelyek elégtelensége s a szűkös olvasóteremnek látogatóink befogadására alkalmatlan volta

könyvtári

teljesen lehetetlenné teszi a szolgálat maradéktalan ellátását. Az olvas—ótermünk elégtelen volta a látogatóink szá—

mát korlátozva hat a köz- és a statisztikai szak—

művelődés terjedésére, a raktárhelyiségeink szűkre—

méretezettsége azonban már a könyvtári anyag konzerválásának rovására megy és az állami kul—

túrjavak egy jelentős részének pusztulásához ve- zethet.

Hat raktárhelyiségünk van, 313 m2 alapterü—

lettel; az ezekben, valamint a kényszerűségből már

a folyosón, előszobákban, munkahelyise'gekben és olvasóteremben elhelyezett állványokon rendelke- zésre álló 2.766 folyóméternyi férőhelyen kellene elhelyezni a 195 ezemyi darabból álló állományun—

kat. Miután pedig egy folyóméter állványra átlag kb. 60 kötet fér el, a jelen helyzet az, hogy 300 folyóméter,

könyv és folyóirat már csak a padlón helyezhető tehát mintegy 25 ezer kötetnyi

el. Ez az áldatlan helyzet nemcsak a könyvek ke—

zelését, kiemelését e's helyrerakását nehezíti meg, de rongálódásukat is gyorsítja.

.Az elmúlt évi gyarapo-dásnak a szerzés jogcíme szerinti részletezése a következő:

Az 1936. évi szaporodásból esett:

1937

darab értékben P

vételre 181 2.456'78

cserére . , . . . 1.288 9.563'30 ajándékra. . . 369 3.341'50 kötelespéldányokr 5.498 16.188'81 összesen 7.336 31.550'89

Kitet—szik ez összeállításból a kötelespéldány—

gyarapodás túlsúlya és a vétel eltwörpülő jelentösége;

sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a könyvtárnak könyvrvá—srárlásra juttatott ezévi ellátmányában a megelőző évivel szemben mutatkozó mintegy 700 pengőnyi csökkenési ismét nagyon megnehezítette az újabb külföldi szakirodalom iránt támasztott igé—

nyek kielégitését. A

A könyvtári állomány értéke az 1936. évi gyara—

podás folytán 31.550'39 pengővel növekedett, a könyvkötésre fordított 80849 pengő betudásával együtt pedig az egész mult—évi könyvtári értékgyara;

podás 32.3158'88 pengő. Ezt az összeget hozzáadva az 1935. év végére kimutatott könyvtári állomány érté- kéhez, megkapjuk könyvtárunk állományának 1936.

december 31-i értékét: 909669 pengőt.

A könyvtár 1936, évi forgalmát az alábbi táblá—

zatban mutatjuk be:

f 'y Az olvasóterem— Könyvtáron mi

ti?? 113352? th'áíittátftm

Hónap a , """" WW

könyvtár? olvaso- kötet csőnző— kötet

nak ' nek

Január . . . 25 400 1.180 238 7417

Február . . 25 379 1.189 212 531

Március . . 25 389 1.349 235 694

Aprilis. . . 24 312 816 252 722

Május . . . 25 323 829 228 737

Június . . . 23 266 731 169 472

Július . . . 27 230 605 196 456

Augusztus . 24 275 689 184 622

Szeptember 25 314 931 281 754

Október . . 25 309 831 259 818

November . 25 324 746 228 626

December . 24 ] 310 800 202 610

Január——

December 297 3.831 10.696 2.684 7.784 Könyvtárunkat az elmult évben tehát összesen 6.515 helybenolvasó, illetve kikölcsönző használta, az itt olvasott és kikölcsönzött kötetek száma pedig 18.480 volt. Könyvtárunk használóinak évről-évre állan—

dóan mutatkozó szaporodása jelentésünk évében különösen örvendetes méretű volt. (1933-ban 5.146,

1934—ben 5.477, 1935-ben 5.861.)

G. G. dr.