A NEMZETI VAGYON MÉRLEGE
ÁRVAY JÁNOS
A közelmúltban örvendetes módon egymás után láttak napvilágot hazai köz—
gazdasági folyóiratainkban olyan tanulmányok, amelyek a nemzeti vagyon fogal- mával, a számítások történeti és nemzetközi áttekintésével. a Magyarországon leg- utóbb végzett felmérések eredményeinek ismertetésével foglalkoznak.1 Ezek a to—
nulmányok arról tanúskodnak, hogy a nemzeti vagyon nagyságával, struktúrájával, gazdaságos hasznosításával. állagának megőrzésével és fejlesztésével a közgazda—
ságtudománynak és a gyakorlati gazdaságvezetésne—k az eddiginél fokozottabb mér- tékben kell foglalkoznia, mert alapvetően a nemzeti vagyon szintje és kiaknázása határozza meg a mindenkori termelés szinvonalát, s ezen keresztül a lakosság szük—
ségleteinek kielégítésére és a társadalom más céljaira fordítható javak mennyi- ségét.
E cikkben a makroökonómiai értelmezésben definiált nemzeti vagyon és az egyes gazdálkodó egységek (vállalatok. szövetkezetek, intézmények stb.) vagyoni helyzetét tükröző vagyonmérlegewk összefüggéseivel foglalkozunk. E mi'kro— és makro—
szintű mérlegek kapcsolatának bemutatásával egyben annak megvilágítására is törekszünk. hogy hazánkban jelenleg milyen statisztikai bázison nyugszik a nemzeti- vagyon-számítás. Ezt megelőzően azonban célszerű röviden összefoglalni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mai gyakorlati munkájában milyen tartalommal hatá- rozza meg a nemzeti vagyon fogalmát, továbbá, hogy a vagyonkategóriák hogyan kapcsolódnak a folyó termelés kategóriáihoz.
!. A NEMZETI VAGYON FOGALMA ÉS KAPCSOLATA A FOLYÓ TERMELÉSI FOLYAMATOKKAL
A Központi Statisztikai Hivatal 1968-tól kezdve —— a népgazdasági mérleg- számitások új rendszerének bevezetésével együtt — folyamatos statisztikai feladatai közé vette fel a nemzeti vagyon nagyságának és összetételének felmérését és vizsgálatát. A nemzeti vagyon fogalmát a folyó termelés (társadalmi termék, nem—
zeti jövedelem, illetve bruttó és nettó nemzeti termelés) kategóriáival összehangolt módon határozta meg. A tartalmi és módszertani összhang megteremtése nem
jelentette azonban a vagyonfogalom olyan leszűkítését, amely kizárólag az. anyagi termelésből felhalmozásra fordított javak körével áll kapcsolatban. Ehelyett a va-
1 Dr. Hajpál Gyula: A nemzetivagyon—szómítós története Magyarországon. Statisztikai Szemle. 1969.
évi 2. sz. 170—186, old.; Leoníd Neszterov: Magyar kísérlet a nemzeti vagyon becslésére. Statisztikai Szemle.
1969. évi 2. sz. 187—195. old.; Magyarország nemzeti vagyona 1970. január 1-én. Központi Statisztikai Hiva- tal. Budapest. 1971. 40 old.; Árvay János: A nemzeti vagyon. Gazdaság. 1971. évi 4. sz. 72—82. old.; Csernok Attila — Ehrlich Eva -- Szilágyi György: Az infrastruktúra történeti fejlődésének néhány jellemzője. Társa- dalmi Szemle. 1971. évi 11. sz. 43—52. old.
2:
gyon fogalmának olyan elvi értelmezéséből indult ki, amely szerint a nemzeti va—
gyonhoz mindazok a gazdaságilag értékelhető erőforrások hozzátartoznak, amelyek egy adott időpontban a nemzet rendelkezésére állnak. E definíció szerint a nemzeti
vagyon fogalma az emberi munka eredményeként létrehozott anyagi javakon kívül a természeti erőforrásokat. a történeti és muzeális kincseket, sőt az emberekben felhalmozott termelési tapasztalatokat és ,.szellemi tőkét" is felöleli.Amikor azonban a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek pénzértékben történő kifejezésére és összesítésére kerül a sor, jóval szerényebb körben mozog- hatunk. mert egyes vagyonelemek értékelésének elvi alapjai és módszertani kér- dései — legalábbis egyelőre —- még nincsenek megoldva. Ezért a gyakorlati szá- mítások során a Központi Statisztikai Hivatal a nemzeti vagyon körében a követ—
kező vagyonelemeknek egy adott időpontban meglevő állományértékét veszi fi—
gyelembe:
1. a felhalmozásból eredő anyagi javakat (állóeszközök. befejezetlen beruházások. kész—
letek);
2. a legfontosabb természeti erőforrásokat (földterület. ásványi kincsek, erdők élőfa—
állománya);
3. a lakosság személyes tulajdonában levő tartós készleteket (bútor. ruházat, háztartási cikkek, járművek, kultúrcikkek és egyéb értékesebb cikkek):
4. az arany- és devizakészletek, valamint a külföldi hitelkövetelések és hiteltartozások együttes egyenlege (az ország devizahelyzete).
Ez a négy főcsoport nemcsak a közgazdasági elemzések szempontjából igényel egyértelmű megkülönböztetést, hanem a folyó termelési elszámolásokkal való kop- csolatok megteremtése szempontjából is. A hazai folyó termeléssel — egyfelől mint felhalmozás, másfelől mint folyamatos elhasználódás (állóeszközök értékcsökkenése) -— nyilvánvalóan csak az 1. és 3. csoport hozható közvetlen számszerű kapcsolatba.
A lakosság személyes tulajdonában levő fogyasztási készletek gyarapodása azon—
ban a gyakorlatban felmerülő nehézségek miatt a nemzeti jövedelem felhasználási kategóriáinak kiszámítása során fogyasztásnak s nem felhalxmozásnak minősül.
igy a javaknak ezt a körét is indokolt külön főcsoportba foglalni. E két (vagyis az 1. és 3.) főcsoportot a nemzetközi szóhasználat_,.újratermelhető anyagi javaknak"
nevezi.
A természeti erőforrások a természet ajándékaként állnak a társadalom ren- delkezésére, azok nem termelésből származnak, s nem is termelhetők újra. (Ezek az ..újra nem termelhető javak") A termelési folyamattal azonban -— ha különböző mértékben is — szoros kapcsolatban állnak. 'A termőföld például folyamatosan és egész állományával részt vesz a mezőgazdasági termelésben, annak legfontosabb termelési tényezőjét alkotja. Ezzel szemben az ásványi kincsek csak kibányászásuk
során lépnek be a javak gazdasági körforgásába, addig potenciális értéket kép—
viselnek.
A felhalmozott javak. a természeti erőforrások és a háztartások tartós készletei együttvéve a nemzetnek materiálisan megfogható vagyontárgyait jelentik, ezeket
összefoglalóan ,,reáleszközök"-nek nevezzük. .
A reáleszközök e három főosoportjána—k együttes értéke 1970. január 1-én közel 1.8 billió forint volt (lásd az 1. táblát), egy lakosra átlagosan 170 000 forint vagyon—
érték jutott.
Nemcsak köznapi, hanem közgazdasági értelmezésben is helytálló tény, hogy a készpénz és a pénzzel egyenértékű követelés (bankbetét. csekk, hitelkövetelés) szintén aktív vagyontételét képezi annak, aki ezeket birtokolja, mig az adósság.
vagyis a pénzügyi tartozás a vagyoni állapot passziv tétele. A nemzet szempont—
A NEMZETI VAGYON MÉRLEGE 837
jából azonban nyilvánvaló. hogy csak a külfölddel szemben fennálló pénzügyi passzívák módosítják a vagyoni helyzetet. minthogy a belföldi gazdasági alanyok egymás irányában fennálló tartozásai és követelései azonos értékösszegeket kép—
viselnek. s így az ország vagyoni helyzete tekintetében a belföldi tartozások és kö—
vetelések nagyság—a közömbös.
A külföldi tartozások és követelések egyenlege mint a nemzeti vagyon része azt fejezi ki, hogy aktívum esetén az ország a belföldön rendelkezésre álló reálesz—
közökön kívül milyen mértékben tehet szert más országok nemzeti vagyonára, míg passzívum esetén mekkora a reále'szközö-knek az a része, amely külföldiek számára van ,.betáblázva".
1. tábla
Magyarország reá/eszközeinek értéke 1970. január 1—én
mmm Milli? 232323;
Állóeszközök (nettó érték) 561,o 36,8
Befejezetlen beruházások ... 665 3,7 Készletek ... ; 241 ,9 13.5
1. Felhalmozott eszközök együtt 969,4 54,0
Földterület ... 4012 22.3 Erdők élőfaállománya ... 25,0 1.4 Ásvá nyvagyon ... 266.0 14.8
2. Természeti erőforrások együtt 6922 38,5
3. Háztartások tartós készletei
együtt (nettó érték) ... 135,0 7,5
Reá/eszközök összesen 1796,6 100,0
Mind az egész országra, mind pedig egy-egy szektorra vonatkozóan tehát az előbb elmondottak alapján a vagyoni állapot a következő egyezőség formájában is leírható:
§ Reáleszközök : Tiszta vagyon %- Nettó hitelállomány
A tiszta vagyonnak az egész nemzetre összesített értéke megfelel a nemzeti vagyon értékének. hiszen a reáleszközösk értékéhez hozzáadva az ország nettó hitelállományát — ami csak a külföldi tartozások és követelések egyenlegét jelent- heti — eljutunk az előzőleg definiált vagyonfog—alomhoz.
A vagyoni helyzetnek ilyen ábrázolásával tulajdonképpen két vetületben vilá—
gítjuik meg az ország vagy egy szektor vagyonát. A reáleszközök mint használati értékek összessége a kézzel fogható materiális javakat öleli fel. s megfelelő tago- lásával választ kaphatunk arra. hogy milyen típusú és jellegű eszközökből tevődik össze a vagyon, milyen ágazatokban helyezkedik el. milyen az állaga. kihaszná—
lása stb. Ezzel szemben a tiszta vagyon az egész országnak vagy egy-egy szekto- rának a vagyoni helyzetét mint absztrakt értékek összességét vetíti elénk, függet- lenül annak tárgyi összetételétől. A tiszta vagyon valójában egy maradványérték,
amely különböző fajtájú pozitív és negatív vagyontételek egyenlegeként fejezi ki
valamely országnak, esetlegfcsupán egy ágazatnak vagy szektornak a vagyoni pozí—cióját.
Nézzük például a vállalati és szövetkezeti formában működő gazdasági egysé- gek vagyoni állapotát (milliárd forintban) 1970. január 1—én (pénzintézetek nélkül):
Reáleszközök nettó értéke ... 12441) Tiszta vagyon ... 11632 Nettó hitelállomány (adósság) ...; ...
_ 80.8 Reá/eszközök forrásai együtt 1244,0
A vagyoni állapotnak ezen kettős vetül-etben történő vizsgálata nagymérték- ben' kiterjeszti a közgazdasági elemzés—ek hatósugarát. A vagyonváltozást most már nemcsak a reálfolyamatokkal (anyagi javak felhalmozásával) egybekapcsolva illeszt—
hetjük a bővített újratermelés összefüggésrendszerébe. hanem a jövedelmek elosz—
tásának és felhasználásának folyamataival is A reáleszközök állománya ugyanis a beruházások és a készletek felhalmozása útján növekszik, s így a folyó termelés- hez minta társadalmi termék egyik fontos felhasználási tétele kapcsolódik. Másfelől areáleszközök azáltal. hogy részt vesznek a folyó termelésben, értékük egy részét
folyamatosan átviszik az újonnan létrehozott termékekre, amit számszerű formában
az állóeszközök értékcsökkenése fejez ki. Ezenkívül a reáleszközök értékében át- értékelés, átminősítés, veszteségek stb; címén is bekövetkeznek bizonyos változások, amelyeket azonban az újratermelés folyó folyamataitól elkülönítve szokás kezelni,s így a vagyon nyitó— és záróállománya közötti levezetésben technikai jellegű szere—
pet töltenek be.
A reáleszközök állományának gyarapítása azonban a közgazdasági való—
ságban csak akkor mehet végbe zökkenőmentesen, ha a beruházásokhoz vagy a készletek növeléséhez megfelelő jövedelmi fedezet van. Sőt, a jövedelmi fedezet- nek elvben hamarább kell jelen lennie. mint az árufedezetnek, hiszen áruviszonyok
között a felhalmozási javak megvásárlásához a beruházónak előzőleg már rendel-
keznie kell a szükséges pénzösszeggelA vagyoni helyzet változása jövedelmi oldalról alapjában véve a következő
három formában megy végbe:
a) megtakarítás,
b) felhalmozási juttatások (vissza nem térítendők), c) hitelműveletek
A jöved-elemfolyamatoknak e három kategóriája együttvéve pontosan meg—
egyeznk a reálfolyamatok körében számba vett ..nettó felhalmozás"-sal, s így értelem- szerűen ugyanúgy alkalmasak a második vetületben értelmezett vagyon változásá- nak levezetésére. ahogy a felhalmozás és értékcsökkenés segítségével a reáleszkö—
zök nyitóállományától eljutunk azok záróállományához. (Mindkét esetben termé—
szetesen hozzá kell venni azonos értékösszegben az átértékeléseket és egyéb ha—
sonló tételeket.) Nézzük meg a vagyonváltozásnak e két vetületét a vállalatok és szövetkezetek körében — pénzintézetek nél-kül — az 1970. évi tényleges adatok
alapján. (Lásd a 2. táblát.)
Ebben a kétoldalú kimutatásban a változási tételek (dőlt számok) összege megegyezik. ami azt jelenti, hogy valamely gazdasági egység nettó felhalmozását
a saját megtakarítás. a kapott felhalmozási juttatások és a tárgyidőszakban felvett,
illetve törlesztett hitelek többlete finanszírozza. A reáleszközök oldaláról nézve a vagyonváltozás tételei egyértelműek. Ezzel szemben a másik vetületben külön indokolt levezetni a tiszta vagyon Változását és a nettó hitelállomány változását. A tiszta vagyon gyarapodása lényegében a saját megtakarításokból és a vissza nemtérítendő felhalmozási juttatásokból ered. (Ezt módosítják még az átértékelésből és
A NEMZETI VAGYON MÉRLEGE 839
egyéb tételekből eredő vagyonérték-változások.) A nettó hitelállomány értelem- szerűen a tárgyidőszaki hite'lműveletek egyenlegének mértékében nő vagy csökken.
2. tábla
A vállalatok és a szövetkezetek vagyonának változása 1970-ben
(folyó árakon)
Reáleszközök (nettó értéken) Mfglrgggd Tisztaggjggggynenó Mfg'rgggd
1. Nyitóállomány:
Tiszta vagyon ... 11632
2 Nettó hitel ... 80,8 1. Nyitóállomány ... 1244,0 3 Együtt ... l244.0
2. Bruttó felhalmozás ... 89,7 4. Megtakarítás ... 27,7
3. Allóeszközök értékcsökke- 5. Felhalmozási juttatás 25,0
nése ... ——29,6 6. Hitelműveletek egyenlege 7,4 4. Átértékelések és egyéb móv 7. Átértékelések és egyéb
dosítások ... 24,4* módosítások ... 24.4*
8. Záróállomány:
Tiszta vagyon
('I $4—l—5—l—7) ... 12403 9. Nettó hitel (2—j—ó) ... 88,2 5. Záróállomány (1—j—2—l—3—l—4) 1328,5 IO. Együtt ... 13285
l
" Ebből 24.0 milliárd forintot tesz ki az állami lakásoknak az 1970. év végén végrehajtott átértév kelése.
Ez a séma általánosan alkalmazható bármely szektorra vagy ágazatra s az egész népgazdaságra is. A nettó hitelállomány'előjele pedig bizonyos szektorok—
ban lehet negatív előjelű is, ami azt jelenti. hogy a vizsgált körben a tiszta vagyon értéke meghaladja a reá—leszközök értékét. Ilyen helyzet akkor áll elő. ha a ko—
rábbi években elért megtakarításokat vagy azok egy részét nem felhalmozásra fordították, hanem pénzben, bonkbetétben vagy más pénzügyi követelés formájá-
ban tartalékol'ták.
A sémában dőlt számmal szedett adatok a folyó termelési és jövedelemelosztási elszá-molásoknak fontos részét képezik. s ezek révén a nemzetivagyon—számitás szer- vesen illeszkedik a népgazdasági mérlegszámítások átfogó rendszerébe.
H. A VAGYONMÉRLEGEK MINT AZ AKTlVÁK ÉS PASSZlVÁK KIMUTATÁSA
Az előzőkben a vagyoni helyzet megítélésében két fő kategóriára irányítottuk a figyelmet, s ennek megfelelően építettük fel a kimutatás sémáját: a reóleszközök értékére és a tiszta vagyonra. A pénzügyi tartozások és követelések egyenlegét csak mint kiegészítő tételt alkalmaztuk a két főkategória közti különbség bemutatására.
Valójában azonban a pénzügyi viszonyok nagyon lényeges szerepet játszanak a gazdálkodásban, hiszen ezek a viszonyok fejezik ki az egyes gazdasági egységek vagy szektorok fizetőképességét. adósságterheínek mértékét és feszítettségét s ál—
talában a hitelkapcsolatoknak a gazdasági életben elfoglalt szerepét. Ennek ér- dekében a hitelkapcsolatokat nemcsak összevont, végső egyenlegükben szükséges megvizsgálni. mint a vagyoni pozíciót módosító egyenleget, jóllehet ennek is meg- van a maga jelentősége. Emellett indokolt annak a bemutatása is, hogy a vizsgált kör pozitív vagy negatív előjelű nettó hitelállománya mögött mekkora külön a pénz-
ügyi aktívák és külön a pénzügyi passzívák állománya, milyen azok összetétele a hitelek fajtája és lejárata szerint. A pénzügyi aktívák a készpénzt, a bankbetéteket
és a különböző követeléseket foglalják magukban, s így a gazdálkodó egységek
..eszközei", méghozzá likvid eszközei közé tartoznak, amelyek nagymértékben be- folyásolják mozgási szabadságukat, alkalmazkodó képességüket, stabiilitásukat.Másfelől a pénzügyi passzívák a fizetési ikötelezettségeket jelentik, amelyek az adott időpontban a gazdálkodó egységekben rendelkezésre álló eszközök finanszirozási forrását képezik. de (: lejárattól függően szintén meghatározzák jövőbeni fejlődésük
mértékét és ütemét. A
A vagyonkimutatásoknak ilyen irányú kibővítésével eljutunk a vállalatokban.
szövetkezetekben és intézményekben hagyományosan alkalmazott ..Mérleg"-hez. Ez olyan kétoldalú kimutatás, amely az egyes gazdasági egységek tulajdonában levő
összes reál- és pénzügyi eszközök értékét szembeállítja a gazdasági egységeket
terhelő pénzügyi tartozásokkal, s különbözetként számot ad a saját, tehermentes tiszta vagyonról.E teljes vagyonmérleg szerkezeti felépítése tehát a következő:
l
Eszközök (aktívák) Forró sok (passzivá k)
Reáleszközök Tiszta vagyon Pénzügyi aktívák ! Pénzügyi passzívák
!
Ez a séma nemcsak az egyes gazdasági egységekre alkalmazható. hanem ágazatokra és szektorokra. sőt az egész országra is.
Az aggregeálás esetén azonban felvetődik egy nagyon lényeges kérdés. Ha például a nemzet egészére vonatkozó vagyonmérleget állítjuk össze. kétféleképpen
értelmezhetjük a pénzügyi aktívákat és passzivákat. Egyik értelmezésben a nép-
gazdaságot egyetlen gazdasági egységnek tekintjük, s ezért csak ennek az egy—ségnek a külvilággal fennálló hitelkapcsolatait mutatjuk ki a mérlegben, azaz a külföldi devizákat és kintlevőségeket az eszközök között és a külföldi tartozásokat a források között. (A reáleszközök értéke és a tiszta vagyon összege az aggregálás
módjától független.) _
A másik esetben a népgazdaságot a benne 'működő gazdasági egységek összesített agwgregótumaként értelmezzük, s így összesítjük az egyes gazdasági egységekszintjén fennálló vagyoni viszonyokat, idevéve a pénzügyi aktívák és a pénzügyi passzívák fennálló állományát is. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az
eszközök és a források végösszege sokkal nagyobb, mint az előbbi értelmezésben
összeállított vagyonmérlegben.
A kérdés természetesen nem úgy merül fel, hogy melyik felfogást részesít- jük előnyben, hanem úgy, hogy a kétféle értelmezésnek kétféle vizsgálati aspek- tust kell szolgálnia, s ezért mindkettőre szükség van. Az első esetben az egész nemzetgazdaság vagyoni potenciáljáról és nemzetközi fizetési helyzetéről kapunk képet, de nem kapunk választ arra, hogy milyen méreteket öltenek a hitelviszo- nyok a belföldi gazdálkodásban. A másik értelmezésben összesített vagyonmérleg viszont éppen erre a kérdésre hivatott választ adni, 5 nem kisebb jelentőségű köz—
gazdasági összefüggések tanulmányozására nyújt lehetőséget, mint a hitelforrá'sok és hitelkihelyezések egyensúlyi viszonyai. az eszközátcsoportosítás rugalmassága.
a jövedelmi hiányok és többletek áthidalásának módozatai stb. Ezeknek a viszo-
nyoknak a vizsgálata célszerűen a vagyonszámí—tások keretében oldható meg. hi-
A NEMZETI VAGYON MÉRLEGE 341
szen a pénzügyi eszközök és pénzügyi tartozások csak a reáleszközök állományá- nak és struktúrájának fényében ítélhetők meg reálisan.
Nézzük meg ezek után a népgazdasági mérlegszámítások keretében készített
teljes vagyonmérlegek felépítését a vállalatok és a szövetkezetek körére (pénzinté—
zetek nélkül) vonatkozó tényleges adatok felhasználásával.
3. tábla
A vállalatok és a szövetkezetek összesített vagyonmérlege i970.7január I—énr
Eszközök gálliigt'd Források fr:;I'liirátrd
l. Felhalmozott eszközök IV. Felhalmozott tiszta vagyon
Állóeszközök értéke (nettó) 4029 Állóeszközök saját alapja 388,8
, Forgóeszközök saját alapja 114,6
Fejlesztési és tartalékalap 58,4 Folyamatban levő beruházá—
' sokra nyújtott felhalmozási
Befejezetlen beruházások 56,1 juttatás ... 23,ó _ Készletek ... 1, ... ;; 212,8 Egyéb saját alapok N M_ÉÉM
Együtt ... 671,8 Együtt ... 591,0 V. Természeti erőforrások
ll. Természeti erőforrások vagyonértéke
Föld ... _ ... 2812 Föld ...
Erdő ... 25.0 Erdő ...
Ásványvagyon ... 266.0 Ásványvagyon ... , Együtt ... 572.2 Együtt ...
lll. Pénzügyi aktívák VI. Pénzügyi passzívák
Készpénz és gazdálkodási Beruházási hitelek és állami
betétek ... — ... 38,0 kölcsön ... 31 ,3 Beruházási betétek ... 9.4 Forgóeszközhitelek ... 869 Áruhitel és egyéb üzleti Áruhitelek és egyéb üzleti
követelések ... 77.2 tartozások ... 67,0 Elszámolás alatti követeléseku 5.2 Elszámolás alatti—"tartozások" 27344
Együtt ... 129,8 Együtt ... 210,ó Eszközök összesen
1373,8 Források összesen 1373,8 Ez a vagyonmérleg az eszközökre és a forrásokra vonatkozóan az eddig tár—
gyalt fogalmakat alkalmazza. Tömör formában áttekintést nyújt a vizsgált kör tel—
jes vagyoni helyzetéről: a rendelkezésre álló termelési kapacitások és természeti erőforrások nagyságáról és összetételéről, a pénzügyi likviditásról, a tartozások méretéről és jellegéről. végül pedig a vagyoni értelemben vett gazdasági poten- ciálról.
Az itt közölt vagyonmérleg több vonatkozásban is eltér a vállalatok és más gaz- dasági egységek által a központi előírások szerint összeállított vagyonkimutatás—
tól. Ezek az eltérések a következőkben foglalhatók össze.
a) A népgazdasági mérlegrendszer keretében kidolgozott vagyonmérlegek tartalmazzák a természeti erőforrások értékét is. míg a vállalati mérlegek ezeket a
vagyonrészeket nem ölelik fel. A természeti erőforrások értéke azonban a fenti mér-
legben (lásd a 3. táblát) különálló tételt képez, így lehetőség van arra, hogy a kü-
lönböző célú vagyonvizsgálatokban azokat alternatív módon kezeljük.342 ARVAY JÁNOS
b) A másik lényeges különbséglaz. hogy a vállalati mérlegek a tárgyidőszak-
ban eiért nyereséget teljes egészében feltüntetik az év végi források között. és enfnek ellentételeként az aktívák között szerepel a nyereségnek év közben kifi'Zetett
része. Ezzel szemben a. népgazdaság-i elszámolásokban a vagyonmérleg már, a nyereség felosztását követő stádiumban mutatja be a vállalatok vagyoni helyzetét.mégpedig oly módon, hogy a tárgyévi nyereségből csak a vállalatoknál véglegesen Jottmaradó részt veszi számba a tiszta vagyon elemei között. a kifizetett nyereség- adót és nyereségrészesedési előlegreketrpedig már nem tekinti a vagyonrészének.
(A nyereségnek más szektorokat megillető, de még ki nem fizetett része az elszá- molások alatti tartozások között szerepel.) A népgazdasági mérlegszá—mításoknak ezt az eljárását az az igény teszi indokolttá, hogy a vagyonfelmérés időpontjában egy- értelmű választ kapjunk arról, hogy oszlik meg szektorok szerint az ország tiszta
vagyona. '
'A mérlegekben kimutatott nyereség nyilvánvalóan nem képezi'teljes mértékben a vállalatok és a szövetkezeteksaját tiszta vagyonát, hiszen annak jelentős részét be
kell fizetniök a költségvetésbe. Az itt bemutatott mérleg a későbbi (február—-
március) tényleges felosztás figyelembevételével tükrözi a különböző szektorok va—gyoni helyzetét.
_c) A népgazdasági elszámolások keretében kidolgozott vagyonmérleg men—
tes néhány olyan halmozóstól, amelyet a vállalati mérlegek tartalmaznak. lgy pál-' dául a vállalati mérlegek a hitelből beruházott állóeszközök forrásait kétSZeresen tartalmazzák: egyszer az állóeszközök alapjában (ahol azt a látszatot kelti. hogy az állóeszközök teljes mértékben saját forrásból vannak finanszírozva). másodszor pedig a beruházási hitelek között. Az előzőkben bemutatott vagyonmérleg a hitel—
ből beruházott állóeszközök forrás—át csak egy helyen, mégpedig a beruházási hi—
telek között tünteti fel, s így az állóeszközök alapja csak a tehermentes saját for- rásokat jelenti. ,
d) Végül említést érdemel, hogy a vállalatok által az éves beszámoló kereté- ben .készített mérleg lényegesen részletesebben tünteti fel az eszközök és a források tételeit. mint az előző mérleg. Ez a mélyebb tagolás a gazdagabb információs ér- téken túlmenően azzal az előnnyel jár, hogy többek között lehetővé teszi az adatok—
nak a népgazdasági elszámolások igényei szerint szükséges átrendezését.
Külön magyarázatot igényel a felhalmozott tiszta vagyon belső részletezése, amelyet az itt közölt vagyonmérlegben alkalmazunk. Korábban ugyanis azt állítot- tuk, hogy az egyes gazdasági egységek tiszta vagyona egyetlen maradványösszeg.
amelyet a tulajdonukban lévő reáleszközök értékéből a pénzügyi aktívák hozzáadá- sa és a pénzügyi passzívák levonása útján hatá—rozhatunk meg. Az ,,összevont tisz- ta vagyon" kategóriája azonban azt a tartalmat sugallja, mintha a gazdasági alanyok mai viszonyaink között is osztatlanul gazdálkodhatnának saját alapjaikkai.
Valójában azonban számos megkötés korlátozza a vállalatokat, s e korlátozás-mér- téke vagy a rendelkezési szabadság foka szerint a tiszta vagyont különböző ,,ala—
pok"-ra osztják meg. Minden egyes alapra vonatkozóan külön központi rendelkezé—
sek szabályozzák a képzés és felhasználás módját.
Ami a különböző saját alapok közgazdasági tartalmát illeti, a tekintetben nincs
érdemleges különbség. Az alapok ugyanis egymás terhére és javára nagyrészt ad- minisztratív intézkedések hatására módosíthatók. lgy például a fejlesztési alapo—kon nyilvántartott saját forrás addig marad ezen az alapon, ameddig az ebből megvalósított beruházást üzembe hetyezik. Az üzembe helyezés alkalmával a fej- lesztési alapból fedezett értékösszeget átvezetik az állóeszközök alapjára. Ehhez hasonló a folyamatban levő beruházásokhoz nyújtott juttatás kezelése: a beruhá—
A NEMZETI VAGYON MÉRLEGE
,843
zás befejezéséig ez a juttatás ,,függőben levő" saját vagyont képez, amely az üzem—
be helyezés alkalmával kerül végleges helyére. az állóeszközök alapjára.
Visszatérve az I. részben bemutatott sémához, könnyen belátható, hogy az esz—
közök és források teljes körét felölelő mérleg konzisztens azzal. A reáleszközök ér—
tékét a ,,felhalmozott eszközök" és a természeti erőforrások összegeként kapjuk.
azaz ó71.8 —l— 572,2 : 1244,0; míg a tiszta vagyon az 591.0 és az 5722 milliárd ösz- szege, azaz 11632 milliárd, a nettó hitelállomány a pénzügyi passzívák és aktívák
különbözete: 210,6 —— 129.8 :: 80,8 milliárd forint.
A különböző szektorokra vonatkozó vagyonmérlegek egymás mellé állításával válik teljessé a vagyoni viszonyokról alkotandó kép. Ekkor nemcsak arra világít- hatunk rá, hogy miként oszlik meg egyfelől a reáleszközök, másfelől a tiszta vagyon értéke az országban, hanem arról is. hogy milyen kölcsönös vagyoni függés- ben állnak egymással a különböző gazdasági alanyok. Az alábbiakban három szektorra összevontan bemutatjuk a vagyoni viszonyokat, mégpedig kibővített értel- mezés szerint kétoldalúan: egyfelől az egyes szektorok rendelkezésére álló összes eszközöket, másfelől tiszta vagyonukat és pénzügyi passziváikat.
4. tábla
A főbb szektorok vagyonmérlege 1970. január 1-én
__ ) 7 7 7 (folyó áronyrkmiilliárdiforint) _ , _
l . . Szövetkezeti - -
Megnevezés Állaánáníulaj— közös 513232sz Együtt
tulajdon
Eszközök (aktívák)
Felhalmozott eszközök ... l 738,1 101,6 129,7 969,4
Természeti erőforrások ... _ 417,5 1999 74.53 6922
,,;,,Tcltós háztartási készletek ! .— ,_.___,í',._,, % 7 135,0 _V ifi—5.0
Reáleszközök összesen ... 11556 301,5 339,5 1796,6
w Pénzügyi aktívák ,"f', ... , 473930 , 255 _______ 7l,7 ? 75352
Eszközök összesen ... 1594,6 326,0 4112 2331,8
Források (passzívák)
Felhalmozott tiszta vagyon 707,0 83,4 179,0 969,4
Természeti erőforrások
vagyonértéke ... 417,5 1999 74,8 6922
Tartós háztartási készletek
7 VVK/vagyonértéke ... 7.7. § , ,. 7 ___. , . 77- ___ 1735.0_ l3,5'0
Tisza vagyon összesen ' 11245 , 283,3 388,8 1796,ó
_ Pénzügyi passzívák l 470,l " " 42,7 7 224 7 , 5352 , ,
Források összesen 1 1594,ó § 326,0 4112 2331,8
*
veket. valamint a ,.külföld" szektorát.
" Tartalmazza egyfelől a lakosságnak mint a háztartások összességének vagyoni adatait. valamint Magában foglalja az állami vállalatokat, intézményeket, az állami költségvetést, a társadalmi szer—
a lakosság kiegészítő és kisegítő tevékenységével kapcsolatos vagyontárgyakat (lakás, föld, állat, ültet—
vény stb.), továbbá a magánszektor (kisiparosok. kiskereskedők stb,) vagyoni adatait.
Ez az erősen aggregált mérleg a nemzeti vagyon megoszlásáról és a szektorok—
nak a hitelműveleteken keresztül jelentkező vagyoni összefonódásáról csak a legát- fogóbb jellegzetességeket hozza felszínre. így például kitűnik, hogy a lakosság mint—
egy 72 milliárd forint összegű pénzügyi aktívája (ennek túlnyomó részét a lakosság
készpénzben és takarékbetétben felhalmozott megtakarítása teszi ki) jelentős szere—
pet játszik a többi szektor beruházásainak és készletfelhalmozásának finanszírozá- sában; minthogy ebből az összegből ..csak" kereken 22 milliárd forintot vett igény-
be hosszú lejáratú lakásépítési és rövid lejáratú áruvásárlási hitelek céljára. A la-
kosság 50 milliárd forintos aktiv pénzügyi egyenlege fedezi tehát egy részét annaka hiánynak, amely más szektorokban a saját megtakarításokat meghaladó felhal-
mozásból eredt.Ahhoz azonban, hogy a népgazdaság vagyoni helyzetét mélyrehatóbban ele-
mezzük. az egyes szektorok és ágazatok aktíváinak, illetve passzívá—inak fentieknél sokkal részletesebb megosztására van szükség. Különösen a pénzügyi aktívák és pénzügyi passzívák lejárat szerint csoportosított adatainak szembeállításával hoz—hatók felszinre nagyon lényeges közgazdasági problémák. A népgazdaság pénz-
eilátása, a vásárlóerő és az árualapok összhangja vagy az összhang hiánya, a
nemzeti valuta vásárlóerejének stabilitása és általában az ország egész pénzügyi egyensúlyi helyzetét döntően az határozza meg, hogy a tartós hitel'kihelyezések meg-felelő módon vannak-e fedezve belföldi vagy külföldi tartós hitelforrásokkai, s kö-
vetkezésképpen hogy a rövid lejáratú hitelforráso'kat milyen mértékben használják fel rövid vagy hosszú lejáratú hitelkihelyezésekre. A pénzügyi viszonyok ilyenfor- mán közvetlenül hatnak a javak termelésének és felhasználásának (azaz :: kiná- lat és a kereslet) egyensúlyi viszonyaira. Látható tehát, hogy -a pénzügyi aktívák és passzívák állományának bevonása a nemzet vagyoni helyzetének vizsgálatába nemcsak magának a vagyoni potenciálnak a megítéléséhez szükséges. hanem a folyamatos újratermelés egyensúlyi feltételeinek elemzéséhez is.PEBIOME
ABTOp nome ira/momentan noun'mn HaguouaAbHoro GoraTCTBa " coome'rcmyrorgux Bea- repcxux naHme n'o cocronumo Ha 1 nnaapn 1970 maa, OCTauaBAuBaeTcn Ha oőlgeí'r KHTepv- npe'ragm—r őaAchon rmyrgecm, KO'I'tOprC mory-r 61;in anMeHeHbI K Aloőorvry ceKTopy mm moőoü OTpaCAu Hapoanoro xosuiicma. ABTOp pasim—maar tre'rbrpe OCHOBHbIe Ka'reropnn umyrgec-ma: peaAbexc cpeacma u (punchoable aK'ranr H, com'BeTC'meHHo, rmcme umyrgecf-
BO n rpm-Ianconbie naccunm.
noxaabmae'r, Kamu/r oőpasoM paapaőowanume OTHOCHTeAbHO OTAEAbeXX cex'nopoa muy- rgec-raenablc ÖaAaHCbX anabmaio'rcn c umyxgec'rnennoü paapaőo'rxoii no BceMy Hapoanomy xoz-miírcmy. iiorvmmo rraAomennx me'rozxonorw—xecm—rx Bonpocou (: nomatgmo Beurepcxnx nan- HbIX Ha 1 mmapyr l970 maa HAMOC'rppre'r coo'rne'rcmymxgue Baaumocansn. OCTaHaBAH—
Bae'rcn Ha Bonpoce yansxu őaAancaa umiyrgecra, COCTaBAeHI—Iblx a paMKax cnareMbIHaguo—
HaAbelX cueTon, c oauoü CTOpOI—lbl Texyrgnmn nponaaoacTBeHHmMM OTHeTaMH " c o-rlreTaMH umyigecma, ycTaHOBACHHbIMI/I zum xoanüc'rsenumx eanung, c apyroü.
B saxmotrmemroii Hanu caoer'i CTaTbH aa'rop nonuepxnaae'r anatreune cylgec'raymrgux n c-rpaue munancosmx yCAoaníi, auy'rpenueü CprKTypbl CDHl-laHCOBbIX ax'manbrx n naccmsnbrx m'a—reü c Torna—r epe—mm exouomwrecxoro paauoaecnn.
SUMMARY
The study discusses the concept of national wealth and Hungarian wealth data 1st January 1970 then deals with the more general interpretation of wealth balances which can be applied for any branch or sector of the national economy. For this purpose four fundamental categories of wealth are differentiated: real and financial assets as well as net wealth and financial liabilities.
The author shows how balances of wealth elaborated for individual sectors are connected with wealth registers at the entire national economy. Besides discussíng methodological Lproblems these relations are demonstrated with the Hungarian data relating to 1?!
January 1970. The relation ot balances of wealth prepared in the accounting system of the national economy with accounts of current production as well as with wealth registers prescribed for economic units are also mentioned. Finally the study emphasizes the impor- tance ot financial conditions of the country. the inner structure ot financial assets and
iiabilities, with a view to the economic eauilibrium.
