Dzserova, L. – Toteva, N.: A bolgár statisztikai irodalom bibliográfiája, 1878–1960

s'rx'nsz'rntm mount; nem

441

nyeinek a jelentősége; az a kérdés, hogy a statisztikai sorok stabilitása empirikus adatok alapján bizonyitható—e; A kötet ezen részében található A. A. Csuprov ,,A reprezentatív megfigyel " c. tanulmánya, amelyet először 1910—ben Moszkvában az orosz természetkutatók és orvosok XII.

kongresszusán ismertetett. Csuprov ebben a tanulmányában — érintve a reprezen- tatív módszer alkalmazásával kapcsolatos vitát, Kiaer kezdeményezéseit és a Nem- zetközi Statisztikai Intézet kongresszusain kifejtett eltérő nézeteket, a kérdés való—

színűségszámítási gyökereit kívánja be—

mutatni. ,,Szükség van egy vezérfonalra, amely kivezet az egyként jelentkező ered- mények és sikertelenségek labirintusából.

Ilyen vezérfonallal kell szolgálnia és ké—

pes is szolgálni a valószínűségelmélet.

Gazdag tárházából azonban tudni kell azt felhasználni, ami a felvétel megalapozá—

sához szükséges". (261. old.) Csuprov ál—

lásfoglalása a munka tárgyát képező kér—

désben félreérthetetleniil pozitív.

A könyv harmadik része ,,A korreláció- elmélet logikai alapjai" címet viseli. Csup- rov ebben a részben a jelenségek közötti kapcsolatmérést, mint a statisztikai kuta- tások egyik leggyümölcsözőbb módszerét veti elemzés alá. Csuprov tárgyalásában a korreláció mérése problematikájának há—

rom oldalát különbözteti meg: a matema- tikai, a logikai és a specifikusan statisz- tikai aspektust. A kérdés kimerítő tárgya—

lása végén C—suprov a maga álláspontját a következőkben összegezi: ,,A kritikai gondolkodás, amely ebben a vonatko—

zásban jól meg van edződve, a siker egyik legfontosabb előfeltétele. A korrelációról szóló statisztikai tanítás a gyakorlatban alkalmazható azokban az esetekben, ami?- kor a vizsgálat tárgyául kettő vagy né—

hány véletlen változó közötti sztochasz—

tikus kapcsolat szolgál". !

A kötet negyedik fejezete ,,Az újszü—

löttek nemek szerinti megoszlása változá- sainak demográfiai okai" cím alatt Csup—

rov a fejezet címében jelzett témájú ku- tatásait tartalmazza. Csuprov e kérdésSel 1913—ban a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet bécsi kongresszusán foglalkozott, majd Wedewang később ismertetésre került eredményei —— amelyek megerősítik Csup- rov okfejtését a kérdésben — arra ösztö—

nözték, hogy 1925—ben a problémakörre is—

mét visszatérjen.

A könyv ötödik fejezete Csuprov gaz- da—ságstatiszti—kai —-' pontosabban ,,üzleti- statisztikai" (,,hozjajsztvenno—delovaja sztatisztika")—— írásait közli. Csuprov itt elsősorban a Copeland, Mortara, Párzig és mások által a statisztika üzemi, üzleti (,,bussines") alkahnazásáról irott könyvek

'bftálójaként ismerteti gondolatait. A könyv záró, hatodik fejezetében pedig A.

A. Csup'rov pedagógiai vonatkozású irá- sai találhatók. Ebben a részben Wicksell, John, Morton és Kohn statisztikai tan—

könyveit bírálva fejti ki elgondolásait a statisztika tanítása, tanmenete és tan- könyvei tekintetében.

(Ism;: Kenessey Zoltán)

DZSEROVA, L. —— TOTEVA, N.:

A BOLGÁR STATISZTIKAI iRODALom—

BIBLIOGRÁF'IÁJA, 1878—1960

(Bibliográfia na bölgarszkata sztatiszti—

cseszka literatura, 1878—1960.) Centralno Szta- tlszticseszko Upravlenie, Szófia, 1961. 105 p.

A Bolgár Központi Statisztikai Hivatal rendkívül értékes forrásnmnkával lepte meg a bolgár és a külföldi olvasókat a bolgár statisztikai irodalom több mint 80 'évre kiterjedő irodalomjegyzékének köz- zetét-elével. A bibliográfia szerzői: L.

Dzserova és N. Toteva -- a statisztikai hivatal könyvtárának munkatársai —-'- nyilvánvalóan nagy munka árán igen hasznos vállalkozást valósítottak meg, amelynek segítségével a bolgár statisztika fejlődésének elemzéséhez —— de természe—

tesen mindazon jelenségek tanulmányozá—

sához is, amelyeket a bolgár statisztika hajdan és ma bemutat —- nélkülözhetetlen statisztikai forrásanyag az olvasókhoz sok- kal közelebb kerül

Az 1726 tételt felölelő biliográfia, amint a bevezetőben Dzserova és Toteva el- mondják, teljességre törekedett az öt év- százados török rabság alóli felszabadulás utáni bolgár statisztikai irodalom bemuta—

tásában, vagyis célul tűzték ki azt, hogy a bolgár nyelven 1878 és 1960 (bezárólag) között megjelent könyvekről, folyóiratcik- keki-ől, egyéb kiadványokról lehetőleg

hiánytalan tájékoztatást adjanak.

A bibliográfiában közzétett alábbi osz- tályozási rendszer képet ad arról is, hogy milyen jellegű munkák találhatók ebben a részletes irodalomjegyzékben:

'I. Statisztikai kutatások:

1 A statisztika elmélete és statisztikai kutatások;

a.) A statisztika általános elmélete.

b) Általános statisztikai kutatások.

c) A statisztika tárgya, módszere es ter-

minológiája. _

d) Statisztikai csoportosítások és össze-' sítések.

e) Statisztikai elemzés

dág) Az átlagok és a statisztikai szóró—

g) Az indexek.

442

,— h) Korreláció—, regi-esszió— és diszperzió-

i) Grafikus—ábrázolás a statisztikában.

112. Matematikai statisztika.

3. A statisztika ágazati elméletei és éga—

zati statisztikai kutatások. — a) Népgazdasági statisztika.

b) Népességi statisztika.

c) Egészségügyi statisztika.

(2) Kulturális és művelődési statisztika.—

e) Lakás— és kommunális gazdálkodás statisztikája.

flKatonai statisztika.

g) Igazságügyi statisztika.

h) Munkaügyi statisztika.

i) Háztanásstatisztika.

:í) Iparstatisztika.

k) Mezőgazdasági statisztika.

l) Közlekedési és hírközlési statisztika.

, _m) Kereskedelmi statisztika.

n) Beruházási építkezések statisztikája.

_ o) Műszaki-technikai ellátás és az új technika,, statisztikája.

_ p) Szövetkezeti statisztika.

r) Pénzügyi statisztika.

4. Más országokra vonatkozó statiszti—

kai kutatások.

_ a) Nemzetközi statisztika.

-—b)—Szovjetunió és Oroszország.

c) Egyéb országok.

II. Statisztikai szakkiadványok (általános

, évkönyvek, ágazati kiadványok —-_ a Központi Statisztikai Hivatal, illetve elődjeinek kiadványai). - : 1. Általános statisztikai évkönyvek és folyóiratok; -

2—1'7. Az I/3 ponthoz hasonló részlete—

zésben. ' ' '

III. Törvények, rendeletek, határozatok.

IV. A'statisztika története és szervezete.

V. Statisztikai kongresszusok, konfe—

renciák, tanácskozások.

VI. Kritikák, recenziók.

VII; Bibliográfia.

A bibliográfia terjedelmének a zömét kitevő alapvető részben a feldolgozott 1726 tétel a fenti csoportosításban, az egyes csoportokon belül szerzők szerinti alfabetikus sorrendben szerepel '(tehát nem időrendi felsorolásban). Ehhez kap—

csolódik a névmutató, a szerző megjelö—

lése nélküli anyagok alfabetikus muta—

tója és a hivatalos statisztikai kiadvá—

nyok alfabetikus mutatója.

A szerzőket és a Bolgár Központi Sta—

tisztikai Hivatalt dicsérő kiadványt ——

amely minden tekintetben igen-kulturált munka eredménye (külön elismerést ér—

demel az ízléses borítólapl —— kétség—

kívül nagy _haszonnal fogják forgatni Bulgáriában és más országokban egy—- aránt, s feltehetően hazánkban is ösztö-

STA'I'ISZ'I'IKAI IRODALMI FIGYELÖ

365513? fogja a hasonló tervek megvalosi—

_ Dzsema és Toteva eredeti elképmlé- * sétől eltérően a statisztikai kérdőíifeket és utasításokat a bibliográfia nem öleli fel. Ennek két okáról tesznek a szerzők említést: egyrészt az ilyen vonatkozású anyagok specifikus jellegét, másrészt a jelenleg rendelkezésre álló anyag nem teljes voltát emelik ki. A hiányzó;__—anya—

gok/felkutatása után külön kiadváanan,

kívánnak beszámolni a statisztikai kérdő; '

ívek és utasítások nyolc évtizedes anyam gár'ól.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Peneeuoov, N. v.: ,

Az meexmóoszen ELMÉLET'I KÉRDÉSEI

(Teoreticse'szkie voor-oszd indexnogo analiza.) Moszkva, 1960. Goszsztatizdat. 263 p. —

A Szerző terjedelmes munkája az index-—

szátnítás különböző elméleti kérdéseivel foglalkozik. Az alábbiakban szerzőnek az indexek súlyozásáról kifejtett —- és rész—

letesebben az I. fejezetben tárgyalt —- néa'

zeteit ismertetjük. *

Peregudov az indexek súlyozásáról val— _ lott felfogásának kifejtése során,elsősor—' ban Fisher nézeteit és formuláját bírálja.

Véleménye szerint Fishernek két alapvető hibája van. Az egyik abból indul ki, hogy az összetett indexeknek is ugyanolyan tu- lajdonságokkal kellene rendelkezniük, mint az egyéni indexeknek. Ez az alapja különböző ,,tes "—jeinek (index-próbái—

nak), amelyeket Peregudov formális _kö—

vetelményeknek minősít. A másik hi—

bája, hogy az indexeket az abszolút érté—

kektől teljesen elvonatkoztatva tár- gyalja, semmiféle fontosságot nem tulaj—

donít annak, hogy az index számlálója és nevezője közötti különbségnek meg—

felelő értelmezést lehessen adni. A Fis—

her _ formulánál nem lehet megfelelő módszert találni arra, hogy az _értékösz—

szeg aszolút változását a két tényező (a volumen és" az ár) változásának abszolút értékére lehessen visszavezetni.

;Peregudov indexszemléletének közép—

pontjában az indexeknek és az abszolút ér—

tékeknek szoros kapcsolata áll. Az in—

dexeknek két nagyobb csoportját külön—

bözteti meg: 1. minőségi mutatószámok (például: ár, önköltség, termelékenység stb. indexel), 2. mennyiségi mutatószá- mok (például: termelés, forgalom, fo-

gyasztás volumenének indexel). _ _ ,

* A _minőségi mutatószámok indexelt a beszámolási időszak súlyaival (Paasche forrnula) indokolt kiszámítani. Ily módon ugyanis az index nevezője és számlálója