SZEMLE
MAGYAR—BOLGÁR STATISZTIKAI EGYUTTMÚKUDESI EGYEZMÉNY
Ez év áprilisában - mint arról a Statiszti— tott Bulgáriába a Bolgár Népköztársaság Tá. "
kai Szemle 1973. évi 5. számában hírt ad- jékoztatási és Hirközlés Minisztériumába, il? ,—
tunk - Huszár István államtitkárnak. a Köz- letve Központi Statisztikai Hivatalába. ahol "
ponti Statisztikai Hivatal elnökének vezeté- az alábbi megállapodás aláirására került sor ' sével magyar statisztikusküldöttség látoga- 1973. április 13—án.
MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala
és a Bolgár Népköztársaság Táie'koztatásí és Hírközlési Minisztériuma között _ a társadalmi—gazdasági információ terén megvalósítandó közvetlen
tudományos—műszaki együttműködés megteremtéséről
A nemzetközi tudományos—műszaki együttműködés elősegíti a szocialista rendszer és a szocializmus közgazdasági törvényszerűségei előnyeinek maximális .felhasználását, hozzá- járul ahhoz, hogy a statisztika és a gazdasági információ gépi feldolgozása terén a műszaki forradalom kedvezőbb feltételek mellett és magasabb tudományos—műszaki szinten valósul—
ion meg. Ez az együttműködés elősegíti továbbá a munkatermelékenység fokozottabb eme- lését, az önköltség csökkentését és a munka minőségének javítását. A fentiekből kiindulva és szem előtt tartva
— a bolgár—magyar gazdasági és tudományos—műszaki együttműködési bizottság ajánlásait, - a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága munkatervét,
mind saját szükségleteik, mind hivatalaik. egyesüléseik, valamint tudományos—kutató intéz- ményeik és vállalataik szükségletei kielégítésének céljából a szerződő felek megállapodást kötnek a közvetlen tudományos—műszaki együttműködésről a következő területeken:
— az integrált statisztikai és egyéb információs rendszerek általános elméletének, a mutatók, az osztályozások és a nómenklatúrák módszertanának kidolgozása a KGST komplex programja megvalósításával kapcsolatos munkák követelményeinek figyelembevételével;
— a társadalmi—gazdasági elemzések (a két ország gazdasági fejlődésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos kétoldalú összehasonlító elemzések; tapasztalatcsere a korszerű elemzési módszerek alkalmazásáról);
— a matematikai módszerek bevezetése a statisztikába;
- az információ gépi feldolgozása;
— a programozás, a számitóközpontok megszervezése és működtetése, úl számítástech—
nikai eszközök, mindenekelőtt az egységes elektronikus számítógépes rendszer bevezetése a gazdasági és statisztikai információk feldolgozása, valamint káderek képzése céljából;
—- az egységes elektronikus számítógépes rendszer programellátása a statisztikai infor- mációk feldolgozási programjainak kialakításakor, továbbá az egységes statisztikai informá- ciós rendszerben alkalmazásra kerülő automatizált adatbank és az állami statisztika auto- matizált rendszere létrehozása és felhasználása;
— a bonyolult integrált iniormácíós' rendszerben alkalmazott többgépes komplexum meg- szervezése és működtetése az egységes elektronikus számítógépes rendszer alapján;
—— az egységes rendszerű elektronikus számítógépek különböző típusainál alkalmazásra kerülő többgépes komplexumok, ezek létrehozásával kapcsolatos műszaki, programozó és technológiai problémák.
A közvetlen tudományos—műszaki együttműködés megvalósítási formái:
1. kooperált tudományos—műszaki kutatások és kidolgozások elvégzése;
2. közös kutatások elvégzése ideiglenes kollektivák létrehozása révén;
SZEMLE
3. kölcsönös konzultációk;
641
4. a műszaki és egyéb dokumentáció (tudományos beszámolók, programok stb.) kicserélése;
5. a szakértői delegációk cseréje;
6. közös szemináriumok megtartása.
A felek megállapodtak abban, hogy felváltva az egyik fél kezdeményezésére az előző év december 1—ig megszervezik a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala és a Bolgár Népköztársaság Tájékoztatási és Hírközlési Minisztériuma képviselőinek rendszeres találkozóit az éves együttműködési tervek megvitatása és jóváhagyása céljából.
A közvetlen tudományos—műszaki együttműködés megteremtéséről szóló jelen Megálla- podás mindkét fél részére egy-egy orosz nyelvű példányban készült el, és akkor lép életbe, ha a két fél illetékes szervei azt jóváhagyták.
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala
részéről
H USZÁR ISTVÁN.
a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának
elnöke
Tájékoztatási
A Bolgár Népköztársaóg
és Hírközlési Minisztériuma részéről
Doc. DANO BALEVSZKI.
a Bolgár Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának
vezetője
MAGYAR SZAKIRODALOM
A TERMELÓ SZÓVETKEZETEK GAZDÁLKODÁSA
Szerk.: Kovács Mihály. Kiadó.
Budapest. 1972. 232 old.
Mezőgazdasági
Napjainkban minden olyan könyv érdek- lődésre számithat, amely népgazdaságunk valamely ágazatának, valamely szektorának helyzetével foglalkozik. Az ilyen munkákat nemcsak azok keresik, akik az adott ágazat- ban, szektorban tevékenykednek. hanem azok is. akik az adott területhez kapcsolódó elméleti munkát folytatnak. ,,A terlmelőszö- vetkezetek gazdálkodása" c. munkától a ter- melőszövetkezetek vezetői, szakemberei az eddig megtett út összefoglalásaként további útmutatást. az elméleti kérdésekkel. értéke- lésekkel foglalkozók pedig olyan gondolato—
kat várnak. amelyeket további munkáik so- rán figyelembe vehetnek.
A közelmúltban megjelent könyv tanul- mánykötet jellegű. A főként vállalatgazda—
ságtani kérdésekkel foglalkozó tanulmányo- kat logikai sorrendben tartalmazza. majd összefoglaló statisztikai áttekintést ad a ter- melőszövetkezetek 1965—1970. évi gazdálko- dásáról.
A rendszerezetten egymáshoz kapcsolódó tanulmányokban hűen tükröződik a dr. Di—
mény lmre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által írt élőszóban a termelőszö- vetkezetek gazdálkodásával kapcsolatban megfogalmazott célkitűzés: ,,Ha jól is esik visszapillantanunk az eredményekre. koránt- sem állíthatjuk, hogy ne várnának ránk to—
vábbi teendők". (6. old.) logos továbbá az a megállapítás, hogy: ,,A szerzők tudásuk legjavát vetették latba, hogy segítsenek a szövetkezetek tanulni vágyó tagjainak. ve- zetőinek. azon iparkodtak, hogy 0901- dálkodás belső tartalékainak mozgósítását
tudatosabbá, tervszerűbbé tegyék. hogy fel- tárják a szöVetkezeti mozgalom gazdasági egységeiben és szövetségeiben rejlő lehe- tőségeket, elősegítsék a szocialista állam sokrétű támogatásának helyes kiaknázását."
A mezőgazdaság ökonómiai irodalmából ismert szerzők az előbbieket tartották szem előtt, amikor nem is annyira a ma már múlt—
nak nevezhető időszak alatti fejlődéssel és a fejlődés során elkövetett hibákkal. hanem inkább azon előre mutató gondolatokkal foglalkoznak. és tanulmányaikban azon teendőket igyekeznek megfogalmazni. ame- lyek a termelőszövetkezeti gazdálkodást megalapozzák. és fejlődését következetesen elősegítik.
A tanulmányok nemcsak a gazdálkodási
tevékenységben résztvevőknek, hanem a módszertani kérdésekkel és a gazdálkodás értékelésével foglalkozóknak is hasznos se- gítséget nyújtanak a módszertani jellegű problémák tisztázásához, a gazdálkodás vizsgálatához, illetőleg a termelőszövetkeze—
tek információs rendszerének kialakításához.
A statisztikus szemszögéből nézve, a ter- melőszövetkezeti mozgalom fejlődése során elért eredmények — vagyis a megtörtént ese- mények — vizsgálata azért nélkülözhetetlen, mert csak azokból kiindulva következtethet a további fejlődés során várható tendenci- ákra, a gazdasági szakemberek pedig ezek ismeretében jelölhetik ki a helyes irányokat és a szükséges teendőket.
A könyv szemléletében ezen igényt kielé- gíti. mert a szerzők mindegyikét azon tudat vezérli, hogy a termelőszövetkezetek gazdál- kodásának különböző területein az eddigi tendenciák alapján a további teendőket úgy határozzák meg. hogy azok biztosítsák a to- vábbi fejlődést.
