SZEMLE
MAGYAR—NÉMET STATISZTIKAI EGYUTTMÚKÚDÉSI EGYEZMÉNY
Ez év márciusában —— mint arról már a döttség látogatott a Német Demokratikus Statisztikai Szem/e 1972. évi 4. számában hírt Köztársaság Állami Központi Statiáztikai Hi—
adtunk —- a Központi Statisztikai Hivatal ei— vatalába. A tárgyalások eredményeként az nökének vezetésével magyar statisztikus kül- alábbi megállapodás aláírására került sor.
MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala
és a Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai Hivatala közötti együttműködésről
Attól a törekvéstől áthatva, hogy a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hiva—
tala és a Német Demokratikus Köztársaság Allami Statisztikai Hivatala közötti szoros baráti kapcsolatokat tovább mélyitse'k és rendszeressé tegyék, hogy ezek a kapcsolatok megfelel- jenek azoknak a követelményeknek, melyeket mindenekelőtt a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációja további fejlődését és az együttműködés további elmélyítését és fő- kéletesítését célzó komplex program állít a KGST-tagországok kétoldalú és több oldalú együtt- működésének tökéletesítése elé, valamint azoknak a célkitűzéseknek és feladatoknak, melyek országaink, hivatalaink statisztikai munkáját elősegítik, annak hatékonyságát, szinvonalát nö- velik, a két szerv vezetője a következő megállapodást köti:
A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság központi statisztikai 'szervei célszerűnek tartják, hogy az együttműködést mindenekelőtt az alábbi területeken
valósítsák meg.
!. AZ EGYUTTMÚK'ODÉS ALAPVETÖ CELKITÚZESEI
1. A gazdasági fejlődés legfontosabb problémáira vonatkozó statisztikai információs rendszernek —— mint a párt és a kormány irányítási eszközének —- további fejlesztése.
2. A fontosabb kutatási és módszertani munkák eredményeinek cseréje, a tudományos kutatómunka megszervezése.
3. Az információs és dokumentációs rendszer megszervezésének problémái.
4. A nemzetközi tapasztalatok és ínformácíóforrások értékelése és a nemzetközileg el- fogadott statisztíkaí ajánlások alkalmazása a nemzeti gyakorlatban.
II. A STATISZTIKAI MUNKA RENDSZERE ÉS SZERVEZETE
1. Az egységes népgazdasági osztályozások e's nómenklatúrák kidolgozásának problémái és a gyakorlatba való bevezetésük.
2. A népgazdasági mérleg összeállítása és kidolgozásának módszertani és szervezési problémái.
3. Matematikai—statisztikai módszerek alkalmazása
a statisztikai adatok gyűjtésénél és ieldolgozásánál (különös tekintettel a reprezentatív felvételekre):
a kapott eredmények elemzésénél :
— a gazdasági és társadalmi élet folyamatainak és jelenségeinek előrejelzésénél.
4. Az ágazati statisztikák fejlesztése és tökéletesítése:
a) az 1971-ben megkezdett Német Demokratikus Köztársaság—Magyarország kétoldalú építőipari össze- hasonlítási munka folytatása azzal a célkitűzéssel, hogy a munka előreláthatólag 1973-ban befejeződjék;
b) a mezőgazdasági munkatermelékenység összehasonlítása.- c) a vegyipar kétoldalú komplex összehasonlítása.
SZEMLE
563
5. A társadalomstatisztikai munkákkal kapcsolatos kölcsönös tapasztalatcsere:
— a népesség alakulására vonatkozó elvi és módszertani kérdések:
-— a lakosság társadalmi struktúrájának vizsgálata;
—— a társadalmi szolgáltatások statisztikai mutatói és a művelődésügyi, egészségügyi statisztikai mu—
tatók rendszerének kidolgozása:
— a lakosság anyagi ellátottságának közös vizsgálata (lakás, szolgáltatások stb.).
6. A területi statisztikai szervek feladatai és munkamódszerei.
III. A STATISZTIKAI ADATOK GYűJTESENEK, FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS TOVÁBBíTÁSÁNAK GÉPESITÉSE ÉS AUTOMATIZÁLÁSA
1. Együttműködés az Egységes Számítástechnikaí Rendszer alkalmazásának előkészíté- sében.
2. Az ismeretanyag és tapasztalatok kölcsönös cseréje
— a programozás ésszerűsítésénél és szabványosításánál,
— az általános érvényű munkaeszközök megteremtésénél,
— az adatbankok felépítésénél,
— a feldolgozási folyamatok ésszerűsítésénél és tökéletesítéséne'l (egészen 0 SfGUSZfíkUl eredmények
sokszorosításáíg).
3. Más népgazdasági területek számára dolgozó számítástechnikai vállalatok feladatai, munkaszervezésük tervezése és igazgatása.
IV. A MUNKATÁRSAK TOVÁBBKÉPZESE
1. A statisztikai szolgálat munkatársai továbbképzésének rendszere.
2. Milyen módon befolyásolják a két ország központi statisztikai szervei a statisztikai szakemberképzést az egyetemeken és főiskolákon, valamint a nem a központi statisztikai szervekhez tartozó középfokú szakiskolákban.
3. A központi statisztikai szervek szakközépiskoláiban folyó statisztikai szakemberképzés es adatfeldolgozás kérdései.
A III. és IV. pontban felsorolt témákkal kapcsolatban a két statisztikai szerv szükséges- nek tartja az információs anyagok előzetes cseréjét, valamint az 1973-ra vonatkozó konkrét munkaprogram kidolgozását és megvitatását.
A két központi szerv közötti együttműködés a következő módon valósul meg.
1. A szervek feladataira és munkájára vonatkozó írásbeli információk és anyagok cse—
réje. Ide tartoznak az alapszabályzat, azok a fontos kormányhatározatok, amelyek a köz- ponti statisztikai szervek munkáját közvetlenül érintik, a két szerv kollégiumának és vezető- ségeinek kölcsönös érdeklődésre számot tartó ajánlásai és határozatai, a központi statisztikai szervek éves munkatervei, módszertani anyagok, kérdőívek és a statisztikai felvételekhez.
szükséges más anyagok.
2. Szakemberek és delegációk kölcsönös tanulmányútjai. Ezeket rendszerint az érintett problémákra vonatkozó írásbeli anyag cseréje előzi meg. A két ország központi statisztikai szervei egymást kölcsönösen, időben tájékoztatják a nemzeti méretekben számviteli és sta- tisztikai kérdésekben rendezett konferenciákról és értekezletekről. Amennyiben a részvételre kívánság merül fel, a rendező fél ezt lehetővé teszi. Az értekezletek és konferenciák ered- ményeiről a két fél kívánság szerint írásban tájékoztatja egymást.
3. Módszertani kérdések együttes kidolgozása és konkrét gazdasági és szociális vizs—
gálatok közös elvégzése.
4. Cikkcsere a statisztikai folyóiratokban való publikálás céljából.
A két központi statisztikai szerv kapcsolatainak további mélyítése érdekében célszerű hosszú távú együttműködési programot kidolgozni és ennek megvalósítására kétéves munka- terveket készíteni, melyeket szükség esetén évenként konkretizálni kell. Az évi munkatervek a két szerv vezetője közötti megbeszélés után az év folyamán megváltoztathatók és kiegé—
szithetők. Az együttműködésre vonatkozó megállapodást a két szerv vezetője hagyja jóvá.
Az együttműködési megállapodások elkészítését hol az egyik. hol a másik szerv kez- deményezi, melynek jóváhagyását vagy dokumentációcsere útján bonyolítják le, vagy a két ország központi statisztikai hivatalainak vezetője írja alá rendszerint abban az országban, amely a munkatervet készítette.
HUSZAR ISTVÁN A. DONDA
(: Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság Központi Statisztikai Hivatalának Állami Központi Statisztikai Hivatalának
elnöke vezetője
5:
