A bolgár statisztikai rendszer kérdéseiről

(1)

644 illetve 1 (; tojás 1000 búzakilogrammnak,

1 (; szarvasmarha 677 búzakilogrammnak

felel meg. Ezek szerint a Begyüjtési Érte—

sítő példájában idézett tervszámok búza—

kilogrammra átszámítva:

240 000 búzakilogramm, 200 100 ,,

100 000 ..

Hízott sertés Szarvasmarha Tojás

Ezek a közös nevezőre hozott tervszá—

mok a begyűjtendá cikkeket már össze—

hasotnlíthatóvá teszik. Az egyes cikkek

tervteljesítési százalékait tehát ezekkel a

tervazamokkal már mérlegelni tudjuk:

2400—100—l—2001. 90_;_]000 _ 85 M A,

W

: 93594, 2400t20014—1 000

Ugyanezt az eredményt kapjuk termé—

szetesen. ha mindjárt elvégezzük a terve- zett és tényleges mennyiségek átszámítá—

sát búzakilogrammra és az átlagos terv— .

teljesítést az összes búzakilogramm tény- és tervszámának hányadosaként álla—

pítjuk meg:

Terv ! Tellesltés Tervtellesftés',

Cikk "**—_f—f—m százaléka

búzakvlogaa'nm

! leott sertés .. 240 000 200 000 100,0

Szarvasmarha . 200 100 180 090 ' 90,0

Tojás ... 100 000 85 000 85,0

Összesen 640 100 525 090 93,5

, szam

Az összesen tervteljesítési százalékát a

következőképpen számítottuk ki:

505 090

540 100 ;

(A számításnál a 525000 tényszámból levontunk.

20000 buzakjlogrammot, ami a terven felül beadott és _a következő negyedév teljesítéséhez számitott 20 tonna hizott sertésnek felel meg. Az átlagos terv- ieljesitési százalék kiszámításánál tehát a csökken—

lelt Ossfegel —-— lUO/L-ut —— vettük figyelembe.)

A Begyüjtési Értesítő példájában kiszá—

mitott 91,6%—os tervteljesítés tehát helyesen 93,5%. Ez esetben ugyan a mérlege- léssel kiszámított átlagos tervteljesítés nagyobb mint a mérlegeletlen. azonban ennek a fordítottja is előfordulhat. Pél—

dául. ha a 2. számú tábla adatait vesszük

figyelembe, amely szerint az átlagos mér—

legeletlen tervteljesítés ugyancsak 91,60/0, akkor a súlyozott átlag már csak 87,9%

lenne.

A Begyüjtési Értesítő által javasolt szá—

mítási módszei rel nemcsak ez a baj, hogy a számítás módja hibás, hanem —— ami persze a számítástól nem választható el --, hogy nem ösztönzi a begyűjtési dolgo—

zókat arra, hogy a nagyobb előirányzatú és értékesebb cikkeknél fokozottabban törődjenek a tervek teljesítésével. Ha ugyanis ezek helyett a kisebb előirány—

zatú és kisebb értékű cikkek tervelőirány—

zatát teljesítik —— ugyanazt a prémiumot

érhetikáel.

Feltétlenül szükséges ezért, hogy a pré—

mium számfejtése a Begyüjtési Értesítő

által javasolt helytelen módszer helyett helyesen: mérlegelt tervteljesítési száza—

lék alapján történjék.

100 :: 93,5%

Róder Mihályné

A bolgár statisztikai rendszer kérdéseiről

A bolgár minisztertanács 1953. március 3-i határozata alapján.

A szocializmusban és a szocializmus

építésében a termelési, gazdasági folyama- tok számbavétele, a Számvitel elengedhe—

tetlenül szükséges. ,,.—..a mindenre ki- terjedő, általános, egyetemes nyilvantar—

tás és ellenőrzés -— mondotta Lenin ——

a munka mennyiségének és a termékek elosztásának nyilvántartása és ellenőr- zése —- ebben van a szocialista átalaku—

lás lényege. .." A statisztika a számvitel—

nek egyik fontos része. A statisztika fon—

ttosságából következően a népi demokrá-

ciák statisztikai rendszere —- a szoViet

tapasztalatok felhasználásával — nagy fejlődést ért el.

A statisztika azonban nem fejlődött az

egyes népi demokratikus országokban

egyenletesen. Az adott ország gazdasági és politikai célkitűzéseinek megfelelően

más és más volt a statisztika fejlettsége,

fejlődési irányvonala, üteme. A különb-

ségek mellett azonban abban egyezik

minden népi demokratikus ország statiszO

tikai fejlődése, hogy az országok kormá—

(2)

SZEMLE

nyai, -- felismerve a statisztikának a ve—

zetésben és az ellenőrzésben betöltött

fontos szerepét — -a határozatok sorát

hozták és hozzák a statisztika fejlesztése érdekében.

A bolgár minisztertanács 1953. már—

cius 3-án határozatot hozott a statisztika szervezetéről és a szervezet feladatáról.

A határozat képet ad a bolgár statiszti- kai gyakorlat jelenlegi helyzetéről.

A bolgár statisztika szervezete és feladata általában megegyezik a magyar

gyakorlattal. A társadalmi és gazdasági

adottságok következtében mégis vannak

bizonyos különbségek. A különbségek

mind a statisztika általános kérdéseiben, mind a szervezeti kérdésekben megmu—

tatkoznak,

Nálunk a következő statisztikai kérdé—

seket -—— eltérően a bolgár gyakorlattól ——

sem minisztertanácsi határozatok, sem egyéb rendeletek nem szabályozzák.

). A bolgár minisztertanács határozata

alapján a statisztika módszertani kérdé-,

seinek vizsgálatára a Központi Statiszti—

kai Hivatal mellett 10 főből álló tudomá—

nyos tanács működik, melyben résztvesz—

nek aKözponti Statisztikai Hivat vezető dolgozói, főiskolák (egyetemek) udomá- nyos dolgozói, valamint a főbb miniszté—

riumok képviselői.

' 2. A minisztériumok a Pénzügyminisz—

tériummal, valamint a Központi Statisz—

tikai Hivatallal együtt nemcsak a beszá—

moló rendszert, hanem már a beszámo—

lási rendszer alapbizonylatainak, tehát az elsődleges ürlapoknak a formáját is egy—

ségesítik. (Nem ismerjük eléggé a bolgár

adottságokat —— de a magyar statisztikusok

véleménye szerint az alapbizonylatok egy—

ségesítése nálunk túlzott centralizációt

jelentene.)

3. A Központi Statisztikai Hivatal el-

lenőrzést gyakorol nemcsak a beszámoló- jelentések engedélyezése, hanem a be—

számolójelentések nyomtatása felett is.

Ezzel biztosítja egyrészt a kérdőívek idő—

ben történő kinyomatását, másrészt e mó—

don nagymértékben meg tudja akadá- lyozni törvénytelen adatszolgáltatás el-

rendelését is.

4. ,,A Központi Statisztikai Hivatal meg—

bízottainak joguk van arra, hogy részt—

645 vegyenek valamennyi minisztérium és

hivatal tanácsadó testületének ülésein, amikor az adatszolgáltatással és a statisz-

tikával kapcsolatos kérdéseket vitatják

meg."

5. A Központi Statisztikai Hivatal el—

nöke a Hivatal illetékességének korlátai között különböző törvények és kormány—

határozatok alapján rendeleteket és vég—

rehajtási utasításokat ad ki. A? Központi

Statisztikai Hivatalnak joga van termé- szetesen hatályon kívül helyezni törvény—

telen adatszolgáltatásokat. A törvénytelen adatszolgáltatások megszüntetését a ki—

adott rendeletei útján végzi, melyeket az

iletékes szervek kötelesek végrehajtani.

A Minisztertanács a következő, fontos

részfeladatokat jelölte meg a Statisztikai Hivatal számára:

Meg kell szervezni és kidolgozni a világgazdaság, a nemzeti jövedelem _az

,új technika -— és a pénzügystatisztikát,

valamint az anyagmérlegeket és a külön—

böző beszámolómérlegeket. Nagymérték—

ben meg kell javítani az állattenyésztési—, háztartási—, az építőipari költség-, az ipari

termelés- és a kereskedelmi költségsta—

tisztikát.

*

A bolgár minisztertanács határozata a

megjelölt feladatok elvégzésére megfelelő szervezeti rendszert is előírt. Elrendelte

minden minisztérium főhatóság), vala-

mint ezek igazgatóságai, egyesülései és központjai részére, hogy statisztikai osztá- lyokat, részlegeket vagy hivatalokat szer—

vezzenek. (Nálunk a decentralizáció már 1951—ben megtörtént. 651/33/1950., illetve

21/2/1951. N. T. határozatok.) ,,A statiszti-

kai osztályokat és hivatalokat az igazga—

tási személyzet meglévő státusának ter—

hére kell felállítani, a Központi Statiszti—

kai Hivatallal egyetértésben".

A bolgár minisztertanács határozatának

II. része a Központi Statisztikai Hivatal helyi szerveivel foglalkozik. (A magyar

gyakorlatban sem a statisztikai törvény,

sem egyéb átfogó rendelkezés a Központi

Statisztikai 'Hivatal területi szerveinek

feladatait nem szabályozza. Feladatkörük kollégiumi határozatok, ill. egyes szakmai és általános utasítások alapján alakult ki.)

(3)

646 szerint:

A bolgár Éözponti Statisztikai Hivatal

területi szervei:

1. megyei (városi) igazgagalóság, 2. járási felügyelőség,

3. körzeti ,, 4. kerületi ,,

A megyei igazgatóságok feladata töb-

bek között az adatszolgáltatás észszerűsí- tése. A magyar gyakorlatban még nem

merült fel, vagy csak igen elvétve, hogy

a beszámoló rendszerek kialakításába fo- kozottabb mértékben vonjuk be az igaz—

gatóságokat.

A megyei igazgatóságoknak is joguk van törvénytelen adatszolgáltatás meg- szüntetésére. E tárgykörben a megyei igazgatóság rendelete kötelező érvényű, ugyanakkor — a minisztertanács határo—

zata értelmében —— az illetékes szervek—

kel szemben a felelősségrevonást is alkal-

mazniok kell. A magyar gyakorlatban nincs ilyen eljárásra rendelet. (Az 1952.

évi VI. törvény tartalmaz ugyan büntető rendelkezéseket, de nem rögzíti a .telelős—

ségrevonási eljárást. A megyei igazgató-

ságok megszervezése után az igazgatósá-

gokjs megkapták a jogot, hogy feljelent-

sék a bíróságon a statisztikai fegyelem

ellen vétőket.)

A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a megyei igazgatóságok a vállalatok és a különböző szervek statisztikai dol—

gozói részére tartsanak időközönként ér-

tekezletet. Bár rendelet nem szabálybzza

nálunk a kérdést, tartunk ilyen értekez-

leteket.

A minisztertanácsi határozat 19. pontja

előírja—: ,,A dolgozók küldöttei megyei, já-

rási és Városi népi tanácsainak végre—

hajtóbizottságai gondoskodjanak munka—

helyiségekről a Központi Statisztikai Hi—

vatal megyei statisztikai igazgatóságai s

járási (városi) felügyelőségei részére. A megyei (járási) tanácsok végrehajtóbizott- ságai gondoskodjanak a megyei statisztikai igazgatóságok és a járási felügyelősé- gek munkahelyiségeinek védelméről"

A magyar gyakorlatban a 2021/6/1951, számú minisztertanácsi határozat előírja, hogy a megyei (járási) tanácsok adjanak segítséget a statisztikai kirendeltségek megszervezéséhez. A gyakorlatban azon—

ban előfordult, hogy egyes megyei (járási)

tanácsok a statisztikai igazgatóság (fel—

ügyelőség) meglévő helyiségeit is igyekez-

tek elvenni Igy pl. a mult év folyamán a

hajdúmegyei statisztikai igazgatóság ré-

szére rosszabb és kevesebb számú helyi- séget biztosítottak. Ez év júniusában a szolnoki járási és és Szolnok városi fel—

ügyelőséget két helyiségéből a szolnok—

megyei tanács végrehajtóbizottsága kar—

hatalommal kilakoltatta és részükre he—

lyiséget nem biztosított. A szolnokmegyei és a zalamegyei, valamint a fejérmegyei igazgatóság jelenlegi helyiségeit is más célokra szándékozank igénybevenni, az igazgatóságokat azonban sokkal rosszabb, nem megfelelő helyiségekbe akarják köl—

töztetni. Ugyancsak több járási felügyelő-

ség elhelyezéSe körül is hasonló nehézsé—

gek vannak.

A bolgár minisztertanács említett hatá—

rozata elejét veszi a megyei, ill. járási

tanácsok ilyen törekvéseinek, és biztosítja a statisztikai kirendeltségek zavartalan munkáját.

A járási felügyelőségek munkájának, feladatkörének, jogainak meghatározása

csaknem azonos a megyei igazgatóságo—

kéval. Éppen ezért a bolgár statisztikai

felügyelőségek alapvető módon külön—

böznek a magyar felügyelőségektől. A magyar felügyelőségek —— mint ismeretes

—— csak néhány szakágban (ipar, kereske—

delem stb.) dolgoznak. A járási vezetők tájékoztatása sem történik rendszeresen.

A magyar és a bolgár Központi Statisz—

tikai Hivatal területi szervei között még két lényeges különbség van: Bulgáriában van körzeti és kerületi statisztikai fel—

ügyelőség is.

Bulgáriában ugyanis már megvalósítot-

ták az ú. n. ,,rayon" rendszert. A rayo—

nirozás befejezése után szükséges volt a ,,rayon" (körzet) statisztikai megfigyelése

is. Létrejöttek a körzeti statisztikai fel- ügyelőségek, A körzeti statisztikai fel—

ügyelőségek általában több járási fel- ügyelőséget fognak össze és összesítéseket készítenek a megyei igazgatóságok ré—

szére. *

Bulgáriában az egyes járásokon belül a falvak (községek) —— különösen ahegy- vidékeken —- nagy területen helyezked—

nek el. (10—20 km). Szükségessé vált, hogy bizonyos falucsoportokat (községcso—

portokat) a járáson: belül kerületté ala-

kítsanak és ezt statisztikailag figyeljék.

(A kerület nem jelent államigazgatási egy-

(4)

SZEMLE ;

647

séget). A kerületi statisztikai felügyelőség (a járási felügyelőség ellenőrzése alatt dol-

gozik, területi elhelyezkedését is a járási

felügyelőség határozza meg. A kerületi felügyelőség a szétszórt s nagy területe—

ken fekvő gazdasági, kulturális egysége-

ket statisztikailag feldolgozza, ellenőrzi.

A kerületi felügyelőség természetesen tá—

jékoztató munkát nem végez. A Központi Statisztikai Hivatal Szófia város kerüle—

teiben is szervez felügyelőségeket.

Összefoglalva megállapítható, hogy a bolgár statisztikai gyakorlat általában

megegyezik a magyar gyakorlattal, azon—

ban — a bolgár minisztertanács 1953.

március 3-i határozata alapján —- a kö—

vetkező különbségek vannak: A

Bulgáriában, a magyar gyakorlattal el—

lentétben:

1. a KSH elnöke rendeleteket és utasításokat is ad ki;

2. a KSH területi szerveinek szervezetét, feli- adatkörét, valamint a megyei (járási) taná- csok es a KSH területi szervek közti kapcso- latot is minisztertanácsi határozat szabá- lyozza;

3. a rayon (körzetek) létrejöttével megszervez- ték a körzeti statisztikai felügyelőségeket;

4, kerületi statisztikai felügyelőségeket is létre—

hoztak, melyek több falut, községet fognak össze.

Pető Márton

Szemle a Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 1. számából

A Veszt'nilc 1. száma közli T. Kozlov:

,,A statisztika V. I. Lenin műveiben" cimű cikkét. A cikk foglalkozik a forradalom

előtti orosz statisztika néhány kimagasló

alakjával, a zemsztvó—statisztika helyével a nemzetközi statisztika fejlődésében, Marxnak és Engelsnek a statisztikára vo—

natkozó tanításaival. A következőkben a tanulmány Leninnek a statisztikai mód-

szerek továbbfejlesztésére, a statisztika

elméleti megalapozására, a statisztikai adatok mintaszerű felhasználására, vala—

mint az állami statisztika megszervezé—

sére vonatkozó hozzájárulását, nagyjelen—

tőségű működését ismerteti. Mivel Kozlov cikkében foglalt megállapítások egyéb hasonló témájú cikkekből a magyar olva- sók előtt már nagyrészt ismertek, a cikk bővebb ismertetésére nem térünk ki. A cikk befejezésében felhívja a statisztikai tudomány és a statisztikai gyakorlat dol—

gozóinak figyelmét arra, hogy legfonto—

sabb feladatuk, hogy mindenoldalúan és alkotó módon tanulmányozzák Marx—

Engels—Lenin—Sztálin tanításait, tanul-

mányozzák elmélyülten a marxizmus—

leninizmus klasszikusainak a számvitel és

a statisztika kérdéseire vonatkozó út-

mutatásait, s dolgozzák fel ezen az ala—

pon azokat az új problémákat, amelyeket a szovjet statisztikusok számára a Kom—

munista Párt és a Szovjet kormány áttör-

ténelmi jelentőségű határozatai felvetnek.

D. Vajnse'nker Az ipari termelés ön- költségének elemzése című cikkét a Sta- tisztikai Szemle 1954. évi 5. száma teljes terjedelmében közli.

I. Szoszenszkijnak A ,,busíness" sta—

tisztikája című cikke a mai polgári sta—

tisztika elméletének, módszerének és cél—

kjának jellemzését adja.

Rámutat arra, hogy a mai polgári sta—

tisztika alapja az az idealista filozófia, amely tagadja a tudomány törvényeinek

— a társadalmi fejlődés törvényeinek .—

objektív jellegét. A polgári teoretikusok felfogása szerint a statisztikának nem

minőségi tulajdonságokkal rendelkező,

objektiven létező reális jelenségekkel,ha—

nem konkrét anyagi tartalmuktól meg—

fosztott, formális-matematikai készítmé—

nyekkel van dolga. E felfogás reakciós osztályértelme abban van, hogy mellőzi a kapitalista társadalom törvényszerűségeif nek tanulmányozását, s azt a felületen

mozgó jelenségek tisztán formális, külső leírásával cseréli fel és elkendőzi a kapi—

talista rendszer ellentmondásait.

A kapitalista országok könyvpiacán

megjelenő különféle statisztikai ,,tan—

könyvek" éppen ezeket a reakciós néze- teket fejtegetik, amelyeknek semmi kö—

zük sincs a tudományhoz.

Majdnem valamennyi statisztikai szak—

könyv a statisztikát úgy határozza *meg, mint az alkalmazott matematika egyik ágát, amelyet többé-kevésbbé egyaránt alkalmaznak mind a különböző termé—

szeti jelenségek, mind a társadalmi élet jelenségeinek vizsgálatára.

Az a nézet, hogy a statisztika az alkalmazott matematika egyik ága, a legnyil- _tabban és legkövetkezetesebben R.Fisher—

nek, a polgári statisztika mai ,,klassziku-