A beruházás az ötödik ötéves tervben és a beruházási statisztika feladatai

*

K. VINOGRADOV :

A BERUHÁZÁS AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN És A BERUHÁZÁSI STATISZTIKA FELADATAF'

A szovjet nép a Kommunista Pártnak és nagy vezérének és tanítójának.

Sztálin elvtársnak a vezetése alatt a háborúutáni években kimagasló győzel-

meket aratott a gazdasági és kulturális építésben. Ezeknek a siketeknek elérésében igen fontos szerepük volt a hatalmas méretekben végrehajtott beruházásoknak.

A nemzeti jövedelem növekedése és az állami költségvetés sikeres végre-

hajtása következtében a népgazdasági beruházások háborúutáni első ötéves

tervét 22%-kal túlteljesítették. _

Az 1946—1951. évek alatt a népgazdasági beruházások mintegy 500 ml!—

liárd rubelt tettek ki. Ezidő alatt a Szovjetunióban helyreállították, felépí—

tettek és üzembehelyeztek mintegy 7000 állami nagyipari vállalatot. Az ipar alapvető, termelési alapjai az 1952. évre az 1940. évhez viszonyítva 77%-kal növekedtek meg. A városokban és munkástelepeken a háborúutáni években felépített lakások összterülete több mint 155 millió m2 volt, a falvakban fel—

épített lakóházak száma pedig meghaladta a 3,8 milliót.

A XIX. pártkongresszusnak a népgazdaság további fejlesztését, a nép anyagi jólétének és kulturális, színvonalának emelését biztositó ötödik ötéves

tervre vonatkozó irányelvei új, még hatalmasabb építési programmot írnak

elő. Az állami beruházások általánost terjedelme 1951—1955—ben a negyedik ötéves tervhez viszonyítva körülbelül 90%—kal emelkedik, az emelkedés mé—

rete az iparban kétszeres, a mezőgazdaságban 2,l—szeres. Az öntözés és talaj—

javítás terén a beruházás összege négyszer több, mint a negyedik Ötéves tervben volt. Ilyen méretű, ilyen ütemű beruházást eddig még nem ismert

a történelem.

Különleges helyet foglalnak el a beruházások között a Volgán, Dnyepe—

ren, Donon és Amu—Darján üzembe helyezendő gigantikIIs hidrotechnikai építmények. A méretüket, a munka ütemét tekintve ezekhez hasonló nincs a világon. Ezeknek az építmény-eknek, Sztálin elvtárs kezdeményezésére meg—

, indított épitése világos bizonyítéka annak, hogy a Kommunista Párt és a Szovjet állam szakadatlanul gondoskodik a nép jólétének emeléséről. Ezek az építkezések méretüket, műszaki elgondolásukat, megvalósításuk határidőit tekintve a kommunizmus igazi építkezései. A létesítmények mindegyike vízi—

erőműveket, duzzasztógátakat, csatornákat, víztárolókat, öntöző- és víz—

levezető rendszereket foglal magában, és a műszaki építmények bonyolult komplexuma.

* A Kommunista Párt és a Szovjet állam szüntelenül gondoskodik a nép anyagi jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának fejlesztésérői.

A Szovjetunióban nagyarányú lakás— és középítkezés folyik, nagy méretek-

* Vesztnyik Sztatyisztyiki, l952, 6. sz., 14—21. old.

_ - VINOGRADOV: A BERUHAZAS AZ OTODIK orevas TERVBEN ' 267

ben építenek kulturális és közegészségügyi intézményeket. Az állami lakás—

épitkezésre fordított beruházások terjedelme az ötödik ötéves tervben körül—

belül kétszer akkora, mint a negyedik ötéves tervben volt. A városokban és munkástelepeken csak az állami építkezés vonalán az ötéves. terv alatt fel—

építendő új lakóházak összterülete körülbelül 105 millió m2 lesz. Ezenkívül

' a lakosság részéről magánépítkezés is folyik, amelyet a lakosság részben állami kölcsönökből, részben saját megtakarításaiból valósít meg. Míg az elmúlt ötéves tervben nagy mértékben a szétrombolt lakóházakat állították helyre, addig ebben az ötéves tervben csak új, közművekkel ellátott, kiváló

minőségű lakóházak épülne—k.

A nagy lakásépítési programm mellett széleskörű intézkedéseket hajta—

nak végre a lakosság közüzemi és jóléti ellátásának további megjavítására, kiterjesztik a vízvezeték- és csatornahálózatot, a házak távfűtését és gázveze—

tékhálózatát, kiszélesítik a városi közlekedést, közművekkel látják "el a váro—- sokat és munkástelepeket, A középítkezésekre fordított beruházások terje-

delme az ötödik ötéves terv végére l950-hez viszonyítva körülbelül 50%—kal

növekszik. .

* Nagyarányü intézkedéseket hajtanak fvég're az ötödik sztálini ötéves tervben a közegészségügy, a közoktatás, a tudományos és kulturális ismeret;

terjesztő intézmények fejlesztése terén. Az említett célokra fordított beruhá- zások terjedelme az ötéves terv során a negyedik ötéves tervhez viszonyítva körülbelül 50 O/o—kal növekszik. A negyedik ötéves tervhez viszonyítva mint- egy 70 %-kal több városi és falusi iskolát építenek.

A Szovjet állam az építőipar dolgozóinak széleskörű és sokoldalú segít- séget nyújt. Az építkezések élenjáró technikával vannak felszerelve.

A szovjet ipar az építési munkák komplex gépesítését és a munkások munkájának jelentős megkönnyítését biztosító gépek és gépezetek egész soro-

zatát gyártja. -

A szovjet mérnökök és az ,,Uralmas" gyár élenjáró munkásainak cso—

portja alkotó kezdeményezéssel megalkotta a 14 mg bevfogadóképességű kctróputtonyos lépegető exkavátort. A szovjet technika kiemelkedő ered—

ménye a kommunizmus építkezései részére készült, óránként 1000 m3 telje- sitöképességű, nagyteljesítményü szívókotró gépek gyártása. A hatalmas , építkezésekriek a kellő mennyiségű betonnal-való ellátásához új, nagy beton- gyárak szükségesek. A szovjet ipar megalkotta a világ legtökéletesebb automatizált betongyárait. A szovjet mérnökök megvalósították a nagytelje-

sítményű, automatizált, szétszenelhető betongyárakat. Ezekben a gyárakban

minden művelet — az anyagok adagolása a raktárból, a beton betöltése az adagoló és keverő tartályokba és kiürítése — automatikusan történik. A' gyár teljesítménye meghaladja az évi egymillió köbméter betont. , A nagy építkezéseknek a szükséges nagy gépekkel és gépezetelgkel valo

felszerelése a hatalmas lmunkának sokkal rövidebb idő alatt való teljesítését

biztosítja, mint ahogy ez bármelyik korábbi nagy építkezésnél volt.

A kommunizmus nagy sztálini építkezésein különösen nyilvánvalóan lát- h—ató a Szovjetunió növekvő ipari ereje. E nagy építkezések az egész világ népeinek megmutatják, milyen hatalmas termelőerőket hívott életre a szocia- lizmus, mennyire a dolgozó tömegek javát szolgálja a szocialista rendszer.

'A Kommunista Párt XIX. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonat—

kozó irányelvei az építkezések és építési szervezetek technikai felszereltségé—

nek további hatalmas növelését írják elő. Az ötödik ötéves terv folyamán az építőiparban, mint általában az iparban. be kell fejezni a nehéz és munkaigé—

268 _ a , vmooa'aoov

nyes munkafolyamatok gépesítését. Ennek az igen fontos feladatnak meg—

valósitása gyökeresen megváltoztatja a munka feltételeit az építőiparban, a

beruházás új, még soha nem látott távlatait nyitja meg és új, grandiózus építmények létesítésének lehetőségét biztosítja.

A Szovjetunió fejlesztésének az ötödik ötéves, terv által kitűzött hatal- mas feladatai nagy követelményeket támasztanak a párt-, szovjet-, gazdasági;

szakszervezeti és komszomol-szervezetekkel szemben és arra kötelezik őket, hogy mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére és a szervezetek munkájában mutatkozó hibák minden

oldalna kiterjedő bírálatára, e hibák leggyorsabb felszámolása céljából. Ez

teljes mértékben és különös erővel vonatkozik a beruházást végrehajtó és a beruházással összefüggő szervezete-kre: ,,. . . meg kell jegyeznünk —— mutatott ' rá Malenskov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában a XIX. kongresz- szuson —, hogy különösen rosszul áll a takarékosság ügye az építőiparban-.

Még mindig drágán építkezünk. A termelési költségek csökkentése terén az

építőipari dolgozók igen elmaradnak az ipari dolgozók mögött. -Az építési

munkálatok megszervezése terén nagy hiányosságok vannak: nem használ- ják fel kielégítően a gépesítési eszközöket, alacsony a munka termelékeny- _ sége, pazarolják az anyagokat, rendkívül nagyok az általános költségek, A be-

ruházási építkezés nagy fogyatékossága az, hogy az erőket és az anyagi esz- közöket nagyszámú építőszervezet között szétforgácsolják, amelyek között sok a kis építőszervezet, melyek nem elég hatékonyan használják ki a gépe- sítési eszközöket. Mindez az építkezések 'megdrágulására, az igazgatási appa- rátus felduzzadására és nagy általános költségekre vezet. 1951-ben például a normánfelüli általános költségek az építőiparban meghaladták az egymil—

liárd rubelt, s a tervben megszabott 2,9 milliárd rubel nyereség helyett az építőipari szervezetek 2,5 milliárd rubel veszteséggel zárták az évet."1 (_

Az 1951—1955. évi állami beruházások együttes terjedelmének körül- belül 90 % -os növekedése mellett a beruházási célokat szolgáló állami kiuta—

lások összege 60%-kal növekedik a negyedik ötéves tervhez viszonyítva, a hiányzó 30%-ot az építési önköltség megfelelő csökkentésével, a munkater- melékenység növelésével, az, általános üzemi költ—ségek csökkentésével, az építőanyagok és a berendezések árának leszállítása útján biztosítják. Ebből látható, hogy az építőiparban mutatkozó nagy veszteségek és nem termelő jellegű költségek megszüntetésére, a munkatermelékenység emelésére és az építési munkák ön—költségének csökkentésére vonatkozóan a XIX. pártkon- . gresszuson kitűzött feladatoknak milyen hatalmas jelentőségük van.

Az ötödik ötéves terv gigantikus beruházási programmjának teljesítése során az építőiparban a munkatermelékenységnek öt év alatt körülbelül 55 százalékkal kell emelkednie az élenjáró technika bevezetése, a munka meg-_

szervezésének megjavítása és a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelése révén. Az építési munkák önköltségének öt év alatt legalább 20%-

kal kell csökkennie. Meg kell. rövidíteni az építkezés határidőit és emelni kell

az építési munkák minőségét Az építőiparban a legszigorúbban meg kell valósítani a takarékosságot és az önálló elszámolást. Erősen csökkenteni kell

az általános és az adminisztratív—igazgatási költségeket.

A háborúutáni második ötéves tervben a párt és a kormány által a beru—

házás terén kitűzött feladatok új követelményeket támasztanak a beruházási statisztikával szemben.

1 G. Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója az SZK(b)P XIX. kongresszusának, Szikra,

Budapest, 1952, 64. old. *

A BERUHAZAS AZ OTODIK oreves TERVBEN ' 269

Az építési szervezete-k gazdasági és pénzügyi tevékenységében lévő ko—

moly hibák azt mutatják, hogy a beruházási statisztika dolgozói nem foglal- koztak kielégítően az építőipar gazdasági és pénzügyi kérdéseivel, gyengén használták fel a statisztikát, mint az állami tervek és a párt- és kormány—

feladatok teljesítése ellenőrzésének eszközét.

A beruházási statisztika sok dolgozója tevékenységét gyakran a számok, tények, adatok egyszerű feljegyzésére korlátozta, nem vizsgálta meg kellő alapossággal az ügyek valódi helyzetét, belenyugodott a meglévő hiányos- ségokba és nem haroolt azok kiküszöböléséért, kevéssé járult hozzá ahhoz, _

hogy a gazdasági vezetők megkeressék, feltárják és felhasználják az építő-

ipar rejtett tartalékait.

A beruházási statisztika dolgozói, bárhol dolgoznak is — az építkezések- .ne'l, a vállalatokban, szervezetekben, intézményekben, minisztériumokban, főhatóságoknál, statisztikai szervekben —— nem. korlátozhatják munkájukat a tények egyszerű regisztrálására és a számoszlopok összeállítására. Az épitő- ipar gazdasági és pénzügyi helyzetét kell vizsgálniok, (részletesen elemezniök kell az építési szervezetek pénzügyi-gazdasági tevékenységét,segíteniök kell a gazdasági vezetőket abban, hogy feltárhassák az építőipar rejtett tarta- lékait azok felhasználása végett, és a statisztikát, mint a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítése ellenőrzésének eszközét kell alkalmazniok.

A beruházási statisztika dolgozóinak első helyen álló kötelessége az építő- ipar valódi helyzetét objektiven visszatükröző számvitel helyes megszerve- zése és felépítése, és döntő harcot folytatni azok ellen ia dolgozók ellen, akik az igazság eltitkolására törekszenek és a párt és a kormány megtévesztésének

útjára lépnek. ,

A beruházás számvitelének és statisztikájának helyes megszervezése cél—

jából a Szovjetunióban egys—éges beszámolójelentést nendszeresiterttek, amely kötelező az összes minisztériumok és főhatóságok minden építkezésére, vál—

lalatára, szervezetére és intézményére; egységes rendet vezettek be ennek a beszámolójelentésnek a kitöltésére, amelynek szigorú betartása biztosítja a beszámolási adatok megbízhatóságát. (

A megállapított beszámolójelentéseknek a meghatározott határidőre történő benyújtása szigorú kötelessége az építkezések, vállalatok és intéz- mények dolgozóinak. A beruházási statisztika dolgozóinak nem szabad meg- tűrniöik az állami fegyelem megsértését a számvitel és a beszámolójelentés tekintetében, nem szabad megtűrniök a beszámolójelentés késedelmes be- nyújtását, vagy a benyújtás elmulasztását. A statisztikai szervek sok dol- gozója azonban az ilyen helyzetbe belenyugszik, és nem alkalmazza a szük—

séges rendszabályokat az állami fegyelem megsértésének megszüntetés-ére.

A párt— és állami fegyelem megsértésének egyik legveszélyesebb és leg- súlyosabb megnyilvánulása :az, mutatott rá Malenkov elvtárs a kongresszu- son tartott beszámolójában, hogy egyes dolgozók eltitkolják az igazságot a vezetésük alatt álló vállalatok—és intézmények való helyzetéről. Ezek a dol—

gozók igyekeznek megszépíteni a helyzetet, szemfényvesztéssel, a tervtelje—

sítésre vonatkozó beszámolójelentések meghamisításával foglalkoznak. ? A beruházásokra vonatkozó beszámolási adatok megbízhatóságának a statisztikai szervek által végrehajtott ellenőrzése feltárt olyan eseteket, ami—

kor egyes építési szervezetek vezetői eltűrték a beruházási és a lakóházak üzembehelyezési tervének teljesítésére vonatkozó beszámolójelentések meg- hamisítását. Az ellenőrzés feltárt olyan tényeket, hogy egyes. gazdasági veze- tők eltitkolták a ténylegesen üzembehelyezett új termelési kapacitásokat és

270 , vmooaADov ;,

a kapacitásoknak az újjáépítés, illetőleg új berendezések felszerelése révén

elért megnövekedését, azért, hogy az ipari termelési tervük kisebb legyen.

Feltártak olyan eseteket is, amikor a ténylegesen teljesített építési munkák terjedelmét eltitkolták, bár az e célra előirányzott munkaabéralaipban a terv—

vel szemben bizonyos megtakarítást értek el. A munka terjedelmének ez az

eltitkolt része akkor derült ki amikor a gazdasági vezetők a gépek nem ki-

elégítő kihasználása és a munka rossz megszervezése miatt a gépesítési _ munkabéralapban bekövetkezett túllépést leplezni igyekeztek.

Gyakoriak az olyan esetek is, amikor a beszámolójelentést gondatlanul, hanyagul állítják össze, a közölt adatokat nem ellenőrzik kellőképpen és a beszámolójelentésben feltett egyes kérdésekre nem adják meg a választ.

A beruházási statisztika dolgozói sok esetben eltűrték az ilyen visszaélé- seket, néha pedig maguk is a megtévesztés útjára léptek. Mindenki előtt isme retes, hogy az állami beszámolójelente'st szigorúan a számviteli adatok alap- ján kell összeállítani. A beszámolójelentésekben tilos a tényleges adatoknak bármiféle számítgatásokkal és önkényes véleménynyilvánitásokkal való

helyettesítése. Ezt a kötelező szabályt azonban egyes statisztikai dolgozók

megsértették, és a beszámolójelentésbe számításokra és mindenféle elképze-

lésekre alapított adatokat vettek be, aminek következtében az állami beszá—

molójelentés nyilvánvalóan megbíz'hatatlnanná vált.

Különös figyelmet kell fordítani a beszámolójelentés megbízhatóságának ellenőrzésére. A beszámolójelentéseloben közölt minden mutatószámot, legyen az terv, vagy beszámolási mutatószám, gondosan ellenőrizni kell és az előírt

módon kiállított eredeti bizonylatokkal kell igazolni. Például a beruházási

terv mutatószámait, az objektum üzembehelyezésének terv szerinti határ- időit, az egy munkásra eső terv szerinti teljesítményt, a gépek teljesítmény- normáját, az építkezés terv szerinti költségeit, stb. az állami beszámolójelen- tésbe csak akkor lehet felvenni, ha a felettes szervek ezeket a megállapított állami tervnek megfelelően jóváhagyták. A teljesitett építési és szerelési munkák terjedelmét csak azok természetben történt felmérése után, a mérési adatokat feltüntető átvételi jegyzőkönyvek alapján határozzák meg; az új termelési - kapacitások és a középítkezési objektumok üzembehelyezését csakis az állami átvételi bizottság által történt átvételükröl felvett jegyző—

könyvek alapján mutatják ki; az építőgépek által végzett munka terjedel- mét kizárólag az egyes gépek által ténylegesen teljesített munka számba—

vételének adatai alapján közlik; az építkezés tényleges költségeit csak az építkezésre fordított összes költségeket magában foglaló számviteli könyvek _

adatai alapján mutatják :ki stb.

Az épitkezéseknél a beszámolási adatok megbízhatósága tekintetében legnagyobb jelentősége az elsődleges számvitel jó megszervezésének van.

v Figyelemmel az építési termelés sajátosságára, ahol egy és ugyanazon épitkezésnél egy és ugyanazt a munkát (például falazást, vakoló munkákat stb.) több hónapon át végzik, ami az utolsó hónap alatt ténylegesen teljesi-

tett épitési munkák terjedelmének meghatározását természetesen bonyolulttá

teszi, különösen fontos helyesen megszervezni a teljesíth munkák terjedel-

mének számbavételét. '

Az egyes hónapokban ténylegesen teljesített építési munkák terjedelmé- nek helyes meghatározása végett, minden építkezésen az adott építkezés megkezdésétől vezetni kell a ténylegesen teljesített építési munkák számvi—

teli naplóját. Azokat az építési munkákat, amelyeket több hónapon keresztül végeznek, a megrendelő és a kivitelező havonta természetben felméri. Az

a BERUHAZAS AZ ÖTÖDIK oravas TERVBEN 271

utolsó (beszámolási) [hónap alatt teljesített munkák terjedelmét úgy hatá- rozzák meg, .mint az építkezés kezdetétől a beszámolási hónap végéig tel—

jesített munkák terjedelme és az építkezés kezdetétől a beszámolási hónap

kezdetéig teljesített munkák terjedelme közötti különbsé get. Az utolsó hónap alatt teljesitett építési munkák ilymódon meghatározott ter jedelmét, amelyet

a munkák természetben való felmérése igazol, a munkák átvételi jegyző—

könyvében mutatják ki. A munkák átvételi jegyzőkönyvét a megrendelő és

a kivitelező írja alá, és ez szolgál alapul a teljesített munka terjedelmének a beszámolójelentésben való kimutatásához.

A beruházási statisztika dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy a tény—

legesen teljesített építési munkák számviteli naplóit minden épitkezésnél ve- zessék. Azok ea gazdasági vezetők, akik az ilyen számvitel megszervezését elmulasztják, és a teljesített munkák terjedelmét ,,szemmértékkel" határoz- zák meg, akarva—akaratlanul a megtévesztés útjára lépnek. A beruházás tel—

jesitett terjedelmét az állami beszálmo'lójelentésben helyesen és kellő időben kell feltüntetni. A szabályok lege—sekélyebb megsértése is az építési szerveze- tek gazdasági tevékenységének eredményeire vonatkozó mutatószámok meg-

hamisításához és az—építkezés valóságos helyzetének eltitkolásához vezet.

Különösen fontos az ipari kapacitások, lakóterületek, középitkezési objek- tumok üzembehelyezésének az állami beszámolójelentésben való helyes és kellő időben történő kimutatása. A beruházási statisztika dolgozóinak szigo- rúan be 'kell tartaniok e fontos mutatószámok számviteli rendjére vonatkozó utasításokat. Például az új termelési kapacitások üzembehelyezését a beszá- ntolójelentésben az objektumnak az állami átvét-eli bizottság részéről üze- meltetésre megtörtént átvétele után szabad kimutatni. A működő vállalatok- ban a termelési kapacitásoknak a vállalat újjáépítése és új berendezés fel- szerelése következtében történő megnövekedését a beszámolójelentésben a vállalat újjáépítésének és az új berendezés felszerelésének befejezése után a megfelelő jegyzőkönyvek alapján kell kimutatni. A* lakóépületek és a köz—

építkezési objektumok üzembehelyezését a ibeszám-olójelentésben az objek—

tumoknak az állami átvételi bizottség által történt átvételük után, az átvételi jegyzőkönyvek alapján, és a helyi szovjetek végrehajtóbizottságai által az említett objektumok üzembehelyezésére vonatkozóan kiadott engedélyek alapján mutatják ki. Az átvételi jegyzőkönyveket a dolgozók küldöttei helyi szovjetjeinek végrehajtóbizottságai hagyják jóvá. A beruházásra vonatkozó beszámolási adatok megbízhatóságának ellenőrzését gondosan végre kell hajtani minden beszámolójelentés és a beszámolójelentésben foglalt min- den egyes mutatószám tekintetében.

A beruházási statisztika adatai lehetővé teszik az építkezés helyzetének állandó, minden oldalra kiterjedő és részletes vizsgálatát, az építőipar rej- tett tartalékainak feltárását, az építési szervezetek pénzügyi és gazdasági tevékenységében lévő hibák feltárását és az építkezésnél lévő hibák kiküszö- bölésére vonatkozó gyakorlati javaslatok kidolgozását.

A párt és a kormány pontos utasításokat adott az építőipari dolgozók—

nak arra vonatkozóan, hogy ne forgáesolják szét az eszközöket sok építke- zésre és objektumna, hanem összpon-tositsák a"pénz—, anyag— és munkaerő—

forrásokat a legfontosabb épitkezéseknél és üzembehelyezendő objektumok- nál. A legfontosabb építkezésekre és üzembehelyezendő objektumokra vonat- kozó beruházási terv sikeres teljesítése céljából meg kell állapitani az épít—

:

272 vmocaknov

kezesek és objektumok szükséges anyagokkal és berendezéssel váÉ komplex

ellátásának tervét.

A beruházási statisztika dolgozói-nak feladata, hogy megszervezzék é—S végrehajtsák a megállapított állami beruházási terv teljesítésének rendszeres amegligyelését nemcsak az egész építé—si szervezetre vonatkozóan, hanem az egyes építkezések és az egyes üzembehelyezendő objektumok tekintetében is.

A beszámolási adatok részletes elemzése alapján a statisztikai dolgozóknak

ki kell mutatniok az állami beruházási terv teljesítésének menetét minden egyes építkezésre és objektumra vonatkozóan, fel kell tárniok a hibákat, ellen—

őrizniök kell az egyes objektumoknak a kormány által megállapított határ-

időre történő üzembehelyezését. — *

A XIX. pártkongresszus irányelvei rámutattak arra, hogy az új válla—

latok és gépegységek üzembehelyezése mellett biztositani kell a meglévő vál- lalatok kapacitásának növelését is, a gépegységek újjáépítése és új beren— , dezés létesítése, a termelés gépesítése és intenzívebbé tétele s a technológiai folyamatok javítása útján. Az irányelvek előírják a kohászati Vállalatok, vil—

lamoserőmüvek, kőolajfinomító üzemek, vegyipari üzemek és szénbányák építésének előkészítő munkálatait, hogy ezáltal biztosítsák ezeknek az ipar—

ágaknak a szükséges fejlődését a következő években. Ezzel kiápdSolatba'n a beruházási statisztika dolgozói előtt új feladat áll, meg kell szervezniök a meglévő vállalatok kapacitásának a vállalatok újjáépítése és az új beren-

dezések létesítése útján történő növelésének számvitelét, valamint meg kell

szervezniök a legfontosabb iparvállalatok építése előkészítő munkálatai végrehajtására vonatkozó tervek teljesítésének számbavételét és ellenőrzését.

Természetesen nem a befejezetlen építkezés általános megnöveléséről van szó, hanem azon kohászati üzemek, villamoserőmíívek, kőolajfinomító üzemek, vegyipari üzemek és szénbányák, építésével kapcsolatos előkészítő munkálatokról, amelyeknek üzembehelyezését a terv a következő évekre írta elő. Emellett az egész befejezetlen építkezés csökkenthető a korábban elkez- dett objektumok üzembehelyezésének meggyorsítása útján. Különös-en fon—

tos annak részletes megállapítása, hogy mi rejtőzik a befejezetlen építkezés méreteire vonatkozó általános adatok mögött, s a befejezetlen építkezésre vonatkozó adatokat minden egyes építkezésnél. és objektumnál meg kell vizsgálni a terv szerinti üzembehelyezési határidők szempontjából,

A beruházási statisztika dolgozóinak jelentős mértékben fok'ozniok kell a lakásépítési terv teljesítésének ellenőrzését. Min—den épülő lakóházat külön megfigyelés és ellenőrzés alá kell venni. ,

A beruházási statisztika dolgozóinak különös figyelmet kell forditanio-k az építési önköltség csökkentésére. Még mindig drága az építkezés. Az

építőiparban rosszul áll a takarékosság és az önálló elszámolás ügye, eltűrik

az anyagok tékozló felhasználását, túllépik az általános költségeknek a kor-

mány által megállapított normáit, nagy veszteségek és nem termelő jellegű

költségek fordulnak elő. Az építkezés gazdasági vezetőitől, a tervezőktől és a statisztikusoktól sokkal nagyobb figyelmet kell megkövetelni az építkezés gazdasági és pénzügyi kérdései iránt. Az építési önköltség csökkentésének tartalékai hatalmasak. Az építési önköltség jelentős mértékben'csökkenthető az anyagkészletek felhasználásában mutatkozó pazarlások felszámolása és az építőnyaigra fordított költségek csökkentése útján.

Az építési önköltség csökkentésére hatalmas lehetőségek vannak a gépek kihasználásának megjavítása és a munkatermelékenység emelése területén.

A BERUHAZAS AZ ÖTÖDIK orevss TERVBEN 273

A beruházási statisztika dolgozóinak feladata az építési költségeknek költség-

tételek szeri-nti részletes elemzése a tartalékok feltárása és a meglévő tar—

talékok kihasználása céljából az építési munkák ön'költségének további csök—

kentése érdekében.

Az építési szervezetek tevékenységének, az építkezés gazdasági és pénz-"

figyi tevékenységének vizsgálata'és elemzése megköveteli a beruházási stav tisztika dolgozóitól e népgazdasági ág konkrét ismeretét, a közgazdasági és műszaki képzettség megfelelő színvonalát. )

A beruházás helyzetének elemzéset minden oldialra kiterjedően kell

végrehajtani, figyelembe véve, hogy az építési szervezetek tevékenységének egyes mutatószámai szoros kapcsolatban vannak egymással. Helytelen volna az egyes tényeket és jelenségeket az egészből kiragadni, ua több-i tényekkel és jelenségekkel való összefüggéseik nélkül vizsgálni. A beruházási terv telje- sítésének elemzésénél és értékelésénél például egyszerre kell vizsgálni a gépek

kihasználására, a munkatermelékenység alakulására stb. vonatkozó adatokat;

a munka termelékenységének emelésére vonatkozó tervi—eladat teljesítésének elemzésénél és értékesítésénél egyidejűleg kell vizsgálni a munka megszerve- zését, a teljesítménynormákna—k a munkások által való teljesítését, a gépek kihasználását, az építkezés nagyipari módszereinek alkalmazását stb. jel-

lemző adatokat; az építési önköltség elemzésénél egyidejűleg kell vizsgálni

azépitési szervezet tevékenységére vonatkoz összes mutatószámokat, mint—-

hogy az építési önköltség általánosító mutatószám.

A beruházási statisztika dolgozóinak az építési szervezet tevékenységé-

nek részletes vizsgálata és elemzése alapján gyakorlati rendszabályokat kell kidolgozniok, javaslatokat kell tenniök az építkezés ügyének megjavítására.

A beruházási statisztika dolgozóinak kötelessége, hogy állhatatosan és kér—

lelhetetlenül harcoljanak az építési szervezetek munkájában mutatkozó hiá- nyosságok ellen.

A beruházási statisztikát teljes mértékben fel kell használni a párt és a kormány által kitűzött beruházási feladatok teljesítése tekintetében, mint az

ellenőrzés hatalmas eszközét.

Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szoviet—

unióban" cimű zseniális művével és a Szovjetunió Kommunista Pártjta XIX.

kongresszusának történelmi határozataival felfegyverzett statisztikai dolgof jzók, éppúgy, mint az egész szovjet nép, minden erejüket és tudásukat az új, ötödik sztálini ötéves terv hatalmas feladatainak teljesítésére és túlteljesí- tésére fordítják.