Bene Lajos dr.: A mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten

7. szám.

—625-———

geren lévő készleteket öleli fel (Oroszország nél- kül). A Látható készletek adratsora az Egyesült Ál—

lamok, Kanada, Argentina, Ausztrália készleteit, Nagy-Britannia kikötőinek készleteit s a tengeren levő készleteket tünteti fel. A búzakészletek adatai—

nak újabb fluktuálásában javulás észlelhető. A lát- ható készletek táblázatunk—ban közölt utolsó adata, 138 millió tonna, 1934. februári adat, az ennek megfelelő 1933. februári készlet 153 millió

tonna.

Cukor. Az adatok Európa 7 államának, az Egyesült Államok kikötőinek és Kubának készle- teire vonatkoznak. 1932 óta —— ha nem is a táb—

lázatunkban között időpontokban, de alakulást tekintve ——

az egész évi enyhülés mutatkozik.

Kávé. Készletek Európában, az Egyesült Álla—

mokban és Braziliában (1930 óta a sao-paolói kész—

letekkel). Az 1932. elején kulmiináló készletek erő- sen visszaestek.

Tea. Úgy a táblázatban feltüntetett nagy-bri- tanniai, mint az amszterdami adatok szerint a folyó év első hónapjaiban a készletek je'elnt'ős ap-adást értek el az előző év hasonló időszakával szemben.

Gyapot. A legfontosabb adatokat felölelő világ—

készletek 1932 második felétől kezdve fogyó irány- zatot vettek.

némi

Nyers selyem. Az Egyesült Államok, Japán,

1934

Canton, Shanghai, London és Milánó készletei. Ada—

tok ez év elejéig állanak rendelkezésre, amidőn .a készletek emelkedése tetőpontra jutott.

Kaucsuk. A készletek növekedése évek óta úgy—

szólván megszakítás nélkül tart s a folyó év első hónapjaiban maximális adatokkal találkozunk.

Kőszén. A táblázatban szereplő európai adatok

Németország, a Saarvidék, Belgium és Felső-Szilézia

készleteit egyesíti, mely az egész európai készletnek mintegy 66%-a. 1933/34 telén az apadás jelentősebb, mint az előző év telén.

Petróleum. Táblázatunk az Egyesült Államok készleteit mutatja ki, mely kb. 80%—a a világkész- letnek. 1930 óta fokozatos apadás.

Réz. Főleg amerikai, angol és japán készletek.

1932 közepéig emelkedés, innen kezdve számottevő redukció.

Ólom. Az Egyesült Államok reprezentatív ada- tai szerint a mult év ősze óta a készletfelhalmozó—

dás vonala meredeken emelkedik s ez év tavaszán eddig nem látott magasságba hágott.

Ón. A főbb megfogható készletek ennél a cikk—

nél mutatják a legnagyobb csö'kkenést. Az áprilisi adat csak tharmadrésze a kulminációnak (1931).

Horgany. A táblázatban szereplő két legfon—

tosabb állam készletei az utolsó két év alatt jelen—

tősen csökkentek.

e IRODALMISZEMLE e §

'n'--u.n-uno.-nnius-nlnnuuoncurucnn-unchuuu-..cc-un-nnnunuu.n.-nna.-u....n-nm-n-w-uo-n-u-u.n.-u.n..

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Bene Lajos dr.: A mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

D' Louis Bene: La situation sociale et économigue des ingénieurs 21 Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos dr.) 71. köt, 4. szám. Kiadja Budapest Székesfővá—

ros Statisztikai Hivatala.

Publications Slatistigues (rédigées par le Dr Louis I.

I I ly efa 11) i). Volume 7], numéro 4. Publíées par le Bureau de Statístigue de la Ville de Budapesl.

Budapest, 106 lap. — p.

Illyeialvi I. Lajos dr. eddigi szociális adatgyüj- tései — a munkások, iparosok, kereskedők, magán-

és köztisztviselők, kereskedő- és életfeltételei—re vonatkozó gondos

foganatosított adatgyűjtések méltán so—

rakozik a mérnöki társadalomra vonatkozó szo—

ciális felvétel. Anyagát Bene Lajos dr. dolgozta fel nagy szakértelemmel, sok szempontból világítva

meg ennek az értékes, alkotó, szellemi munkás-

osztálynak nagyon is szomorú képet mutató gaz- dasági viszonyait és egyéb életkörülményeit.

iparostanoncok szakértelemmel

— mellé

Az adatgyűjtés sikerét nagyban előmozdította az a megértés, amelyet a Mérnöki Kamara tanu- sított a felvétel iránt. Mindazonáltal az adatgyűjtés mégis csak reprezentativ jellegűnek mondható. A Kamara által nyilvántartott 5314 budapesti mérnök közül ugyanis csak 3658, vagyis 68'8% szolgálta—

tott adatot. Mivel 62%-a

Budapesten törnö'rül, az adatgyűjtés eredményei az azonban a mérnökség

egész mérnökse'g helyzetének jellemzésére és meg'—

ítélésére is felhasználhatók. Hogy a mérnöki fog—

lalkozás széttagoltsága dacára is megközelítő tiszta kép legyen nyerhető, a felvétel 72 pontban s nem kevesebb, mint 96 kérdés alakjában tette kutatás tárgyává a magyar mérnökség helyzetét A statisz—

tikai összeírás ugyan 1930—ban eszközöltetett, Bene Lajos dr, azonban a mérnökök kereseti viszonyaira vonatkozólag, tanulmányában olyan forrásokat is felhasznált, amelyek 1932, sőt 1933 végéig vezet- nek. igy az Összeírás óta eltelt idő alatt a bekövet—

kezett változások is megfigyelés tárgyává tehetők.

; leti-9314

— 626 -—.

A 3658 adatszolgáltató mérnök kőzül, az; ősz—

szeírás időpontjában 235? azaz 64*4% állandó ijel- legű alkalmazásban volt, a többi magángyakorlatot tíolytatotL Az alkalmazásban lévők fele közszolgá- latban állott. A nlagánalkalmazástban lévő mérnö- kök több 'mint 75%—a az iparban kereste kenyerét, 6%, a kereskedelem és hitelügyre, 7'6% a közle—

kedésügyre, mig 8% a szabadfoglallkozásokra jut.

A gyáriparban foglalkoztatott mérnökök felerésze a gépgyártásra esik. Az iparban 1000 tisztviselő

közül 45'2 mérnök volt. Az Összes alkalmazottak—

hoz viszonyítva a mérnökök számát azonban az arány csak 5'6%o-et lesz ki. A közhivatalnok mér—

nökök Mped részét a székesfőváros, 1,l_,-öd részét pedig a máv. foglalkoztatja. A posta csak 7'4%—os arányszámmal szerepel. Jóllehet szociális és gazda- sági szempontból a fizetések, illetve a keresetek nagysága áll fontosság tekintetében első helyen, a statisztika erre vonatkozólag aránylag gyér ada—

tokkal szolgál. Szerző .a társadalomgazdasági kuta—

tások számára kiválóan alkalmas általános kere- seti statisztikát, valamint az érdekképviseleti szer- vek adatait veszi igénybe, hogy a mérnökség gaz—

dasági helyzetét a valóságnak megfelelően megraj—

zothassa. _

Axvas- és gépiparban a mérnökök átlagos havi fizetése 1931—ben 398 pengővel érte el tetőpontját.

Bár az ipar szolgálatában álló mérnökök fizetési skálája igen nagy (100—2000 P), a fizetések tömö—

rüle'si pontja mégis megállapítható volt és az 4029-ben a 200 és 500 pengős, 1932—ben pedig a _?200 és 400 pengés határok közé esett.

' A köztisztviselő mérnökök anyagi helyzetét az 1931. évi szeptember hó óta négy ízben 14'5—26'80/6 erejéig történt fízetéscsökkentés világítja meg éle- sen. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság a meg—

élhetési nehézségek eddig nem észlelt fokát idézte elő. Az elhelyezkedési lehetőség a minimumra szál—

lott alá s ezzel ai'mérnöki munkanélküliség nehéz és súlyos problémája mindinkább előtérbe nyomult, A sok irányban lefolytatott vizsgálódások mind azt igazolják, hogy' a társadalomnak ez az értékes alkotó rétege a válság folyamán mélyen az élet-

.4. %

standand alá süllyedt s így helyzetük sürgőssegít- séget és orvoslást kiván, elsősorban az elhelyezke—

dési lehetőségek megteremtése rérvén. _ Bene Lajos dr. a magyar mérnökség szaeiálts és gazdasági helyzetének megrajzolásával igen érté- kes munkát végzett. Könyvének _,eltső fejezeteiben a mérnöki munka jelentőségéről, a mérnökképzés- ről, valamint a műszaki oktatás történetéről, is hű képet és értékes áttekintést ad. A minden részlet—

kérdésre kiterjedő tanulmány megírásánál a szerző bőséges és elsőrendű forrásművekre támaszkodott.

S. S. dr.

Cserba Olga dr. : A házassági tanácsadás intézménye külföldön és hazánkban.

!)7 Olga Cserba: Les établissements donnant des (:onsez'ls en matiére de ma- riage á l'étrange'r et en Hongrie.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví I'. Lajos dr.) Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hí—

vatala, 63. kötet, 4. szám. 54 lap. 3 Publications Síaíistignes (rádígées par le Dr Louis I.

[[ ly afa [ 1) i). Publzées par le Bureau de Sta- Iísíigzw de la Ville de Budapest. Volume 69, nu—

méro 4. 54 pages.

A házassági tanácsadás intézményének célja, a köznek csupán terhet jelentő csekély értékű egye—

dek szaporodásának megakadályozása, másrészt elősegítése minden egészségügyi eszközzel az egészséges, nemzetfenntartő _ elem családalapítás-á—

nak és szaporodásának. Rendkívüli jelentőséget ad e tevékenységnek az, hogy a társadalom jelenté- keny rétege (Németországban több mint 2 millió ember, a 16—45 évesek mintegy 8—1000-a) örök—

lött elembetegségben ésiiub'erknlőzisban szenvedi,

illetőleg nyomorék, akik—ről való gondoskodás a nemzetgazdaságnak súlyos teliertétele. Szerző nagy hozzáértéssel, behatóan ismerteti az intézmény fej—

lődésétmés különösen németországi eredményeit.

Magyarországon az OTI és a Tteleia egyesület már évek óta foglalkoznak házassági tanácsadással. Fi- gyelemreméltó az Orsz. Szociálpolitikai Intézet új—

pesti tanácsadójának működése; 1928 decemberétől 1931 júliusáig 373Lférf'i és 365 nő kereste fel. A tanácskérők 80'5%—a ipari munkás volt, aki orvosi vizsgálatban egyébként nem részesült volna.