Laky Dezső dr.: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten

3. szám

zéke, amelyben előbb a felvidéki rész, majd a Ru—

téni'öld községeinek és egyéb lakotthelyeinek ré—

gebbi cseh és mai magyar nevét egy abc-ben kap- juk .az anyaközségre való utalással és a vonatkozó eimtári anyag lapszámának feltüntetésével.

G. G, dr,

Laky Dezső dr.: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

DT Désiré Laky: Les conditions sociales et ma- térielles des artisans á Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvíl. Lajos dr.) 60. kötet, 3. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statístígues (rédígées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvi]. 60: volume, 110 3. Publi- cation du Bureau de Síaiisíigue de la Ville de Budapest.

Budapest, 480 1. —— 37.

E rendkívüli alapossággal, s kimerítő részletes- séggel megirt, nagy monográfiában szerző az az iparosság demográfiai és gazdaságstatisztikai jellemvonásait két nagyobb szakaszra osztva tár—

gyalja. Egyfelől azokat az irányokat igyekszik megjelölni, amelyekben a magyarországi iparos- kérdés fejlődött, másfelől kiragad egy részletet, a kisiparosságot, s ennek a népességi csoportnak szociografiáját adja, Budapest székesfőváros sta—

tisztikai hivatalának az 1928. év tavaszán végre- hajtott felvétele nyomán.

Szerző előbb az iparügy törvényes rendezésén tekint át, hogy a mai helyzet képének megértését ezzel is elősegítse. A könyvnek az ipari élet ma—

gyarországi multjaval—foglalkozó első részében, a középkori eéhekrőt való megemlékezés után, szerző behatóan tárgyalja az egykori statisztikai munkák—

nak az iparosságra vonatkozó adatait, így különösen Srhwartner Márton és Ercsey Dániel munkásságá- nak vonatkozó eredményeit. Azután még a céh- rendszernek a XIX. század első felében mutatkozott alakulását vázolja, mielött rátérne az első magyar ipartörvény, az 1872. évi VIII. t.—c. ismertetésére, melynek célja volt a céhek mellett erősbödő szabad ipar s az elöbbi súrlódásainak megszüntetése. Rend- kívül értékes az eredeti forrásoknak, országgyülési jegyzőkönyveknek, egykori újságoknak és a kézira—

toknak is azon alapos tanulmányozása, amelyet szerző az első magyar ipartövény ismertetése kap—

csán nyujt. Kezdve a központi és egyéb albizottsá—

gok jelentésétől, Pest szabad királyi város feliratá- tól, egészen a képviselőházi tárgyalás minden rész—

letéig, megtalál itt mindent az olvasó, ami a XIX.

század eszmeáramlatai idején e kérdés rendezése érdek-ében történt. Hasonló mélyrehatolás jellemzia második ipartörvény, s az ipartörvény novellája ke- letkezésének leírását s a legújabb kisipari mozgal- maknak ismertetését is. Akönyv I. részének további fejezetei azután az ipartestületek, az ipari oktatásügy, a betesegélyzőpénztárak, s az iparosok életviszo-

—229——— 1940

nyainak szalit'ilyozására s a megsegih'ásíikre irányuló egyéb törekvések történetének valóságos kútforrásai.

Az iparosok társadalmi viszonyaira vonatkozó budapesti felvétel _ melynek ismertetése a könyv II. része —— nagyobb koncepciónak szerves része:

azon gazdag tagozású adatgyűjtési programmból való, amelynek során Illyeíalví a székesfőváros kü—

lönböző társadalmi rétegeit egyenkint sorra vette s megvizsgálta azok népességi struktúráját és gazdasági helyzetét. A jelen munka statisztikai anyagának célja, hogy a szé- kesfővárosi íparosság viszonyairól nyujtson lehe—

tőleg hű képet. Teljes értékű adatok 20.018 egyén—

ről érkeztek be; ezek az ,,iparos-számlálólapok"

reprezentálják pars pro toto az egészet. A 20.018 egyén közül 17.592 budapesti iparos volt ipartestü—

leti tag, a többi ipartársnlati tag és egyéb nem tag iparos, pl. fuvaros, v. bérkocsis (ilyen budapesti ipartestület ugyanis egyáltalán nem volt). így a fel—

vétel a fővárosi ipartestületi tagok (itt"o-át —— % ré- szét m reprezentálja, Laky az adatok elemzésekor külön foglalkozik az ipari önállók számának fej—

lődésével, s külön a segédek számának emelkedésé—

vel. Az iparosok lakását illető fejezet a kérdést előbb általánosságban, majd iparesoportok szerint való részletezésben is megvilágítja, Kerületek szerint a Bel— és Lipótvárosban a legkevesebb az iparos, legtöbb a VII. és I. kerületben; ám a kerületek sor—

rendjében iparágankint, s nemenkint is eltérések mutatkoznak. Szerző megismertet azután az iparo—

sok korviszonyaival, majd vallás, anyanyelv, nyelv—

tudás, családi állapot szerint való megoszlásukkal;

sőt végül még atyáik foglalkozásáról is szól. Az ipa- rosok vagyoni helyzetét megvilágító adatok is igen tigyelemreméltók; így ingatlanvagyonnk, háztartási alkalmazottaik, albérlőik, ágyrajáróik és lakbéreik statisztikái, valamint a lakásaik zsi'lfoltságára vonat——

kozó adatok, Külön fejezetet szentel az iparosok műveltségi viszonyainak megvilágítá'tsára; itt külön foglalkozik iskolai végzettségük és tanult mestersé- giik adataival s felszabadulásuk idejét, évét, segéd- éveik számát is megvizsgálja. Az önálló iparosoknál kitér az üzlettársak és üzletvezetők számára és arra a körülményre, hogy miképen (öröklés, vétel, csere stb.) került az üzem az iparos tulajdonába. Az üzem fennállásának idejére az alapítási évek, az iparengedélyek kiváltásának időpontjai, s a cég tör—

vényszéki bejegyzésének statisztikái vetnek világos—

ságot. Külön fejezet a fióküzleteké. Az üzemhelyi- ségek leírásánál szerző azt kutatja, hogy az üzem—

helyiség kapcsolatos—e a lakással, mi a bére, s hogy hol és minő közművekkel felszerelt helyiségekben dolgozik az iparos. Az üzemi munka jellemzésekor kutatja azt is, hogy a családtagok az ipari üzem munkájában részt vesznek—e, hogy az iparos tart-e utazót vagy ügynököt, hány és minő alkalmazottja van, minő természetbeni ellátással, minő szolgálati

15*

3. szám

minőséggel. Fontos kérdések még az iparosok nyers- anyag— és félgyártmány beszerzési helyére, a tűz- és betörés ellen való biztosításra, az üzemek gépesíté—

sére, készítményeik értékesítési helyére vonatkozók is. Az utolsó fejezet végül az iparosok adóterheivel s az életkörülményeikre vonatkozó egyéb jellemző vonásokkal (pl. reklám-költségekkel, szaklapok ol—

vasásának gyakoriságával, külföldi útjaikkal') feg- lalkozik.

A nagy munka tanulságainak egyik legfonto- sabbika az, hogy a budapesti iparosság érett, korá—

nál fogva lehiggadt, nyugodtabb elem: a közép—

osztálynak modern értelemben vett becses tagja. A könyv azonban azt is igazolja. hogy a budapesti kisiparosság sok gonddal küzködik, hogy pl. a lakásviszonyai, —— melyek más társadalmi osztályok—

nál is az élelstandard fontos indikátorai —— eléggé szegényesek. A budapesti kisipari munka számos vonatkozásban nem kielégítő, A mechanizálás cse—

kély foka is hátrányos, még inkább a kereskedelmi szellemnek több irányban hiányos és vérszegény volta. Kétségtelen, hogy a kisipari és kézműipari pályára törekvők csak akkor fognak inkább boldo—

gulni, ha az ipar és kereskedelem között fennálló, ellentét teljesen megszűnik. Az ország különböző részeiből—jó'részta mezőgazdasági népesség foglal—

kozáscseréje révén — összeverődött iparosság szé- kesfővárosunk hű és megbízható polgára és érdemes arra, hogy tevékenységében és törekvéseiben min—

den eszközzel támogassuk. Különösen két eszköz volna alkalmas arra, hogy annak segítségével előbb izoláljuk, majd egészen meg is szüntessük Magyar- ország kis- és kézműiparosainak nehéz helyzetét.

Ezek egyike a szövetkezeti eszme erősebb térfogla- lása, a másik pedig az ipari hitelügy egészséges keretekben való kiépítése. Valóban ez az a két esz- köz, amely a másik kettőnél az ipartestületi élet mélyrehatóbb kiépítésénél és az iparoktatási ügy, 5 az iparosnevelés kérdésének megnyugvást hozó megoldásánál is értékesebb.

S:, T. drl

Laky Dezső dr.: A kereskedők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

. Dr Désire' Laky: Les conditions sociales el ma—

tértelles des marchands ?; Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illycfalm' [. La—

jos dr.) 61. kötet, 4. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Statisztikai Hivatala,

Publications Stalistigues (rédige'es sous la direction du Dr Lom's I. Illyefalvi.) öle volume, m 4. Publi- cation du Bureau de Stalisligue de la Ville de Budapest.

Budapest, 386 l. —— p.

A székesfővárosunk iparosairól írt tanulmány—

hoz szervesen kapcsolódott szezőnek ezen utóbb megjelent második könyve, mely a kereskedőknek szociografiája. A hatalmas értekezés vonalveze- tése, beható alapossága nemcsak a viszonyokat tanulmányozó, az azokon segíteni hivatott szá—

———230—— 1940

mára becsesek, de tudományos szempontból is

magas színvonalon áll. Laky e könyve felette érté—

kes kommentár a kereskedők társadalmi viszonyai- nak boncolását célzó, s nemcsak gyakorlati, hanem tudományos értelemben is valóban nagy szolgálatokat tévő székesfővárosi statisztikai hiva- tali adatgyűjtéshez.

A szerző által e könyvben megmunkált statisz—

tikai anyag a budapesti kereskedőtársadalom ke—

resztmetszetét nyujtja: statisztikai műszót használva a budapesti kereskedőket nyugvó állapotukban jel—

lemzi, nem pedig mozgó tömegükben, munkájuk közben. Szerző e könyvét is két részre osztja: az elsőben a hazai és a budapesti kereskedelem fejlő—

désének történetével foglalkozik, s csak a második- ban tér reá a statisztikai anyag ismertetésére. Az első, a történeti részben Kováts, Eckhardt, Malle- Icovíts, Kossovíclz, Horvát, Salamon, Divékg, Acsádi.

Pólya és mások történeti munkáinak, s az eredeti forrásoknak páratlan alapos tanulmányozása alap—

ján fest képet a középkori (különösen nyugat—

magyarországi) kereskedelemről. Kitér azután Buda középkori szerepére s a középkori keskedelemben való jelentőségére is. Az újkori kereskedelem törté—

netének vázolásában a munka egészen a XVI. szá—

zadig megy vissza, leírja a török hódoltság alól való felszabadulás után mutatkozott fejlődést, azután a Mária Terézia s közvetlen utódainak uralkodása alatt kifejlődött viszonyokat. Majd a pesti kereske—

delmi reformkorszakbeli szervezetét, a 48—as törvé—

nyeket, s az abszolút korszak vonatkozó rendelke—

zeseit is előadja.

A székesfővárosi kereskedők 1929, évi statisz—

tikai felvételének példátlanul gazdag tárgykörét ——

a könyv második részét —— csak futólag tekintve át.

látjuk, hogy szerző a 13.575 budapesti kereskedőtől beérkezett lapok alapján, tehát a % részét felvevő reprezentativ adatgyüjtésen nyugvó vizsgálatait a budapesti kereskedők lakó és születési helyének egybevetésével kezdi meg. A férfi és női kereske- dők, családosak és nemházasok, s a különböző foglalkozású kereskedők lakó- és születési helyét elkülönítve is tárgyalja, s azután tér át egyéb demográfiai jellemzőik (korviszonyaik, vallásuk.

anyanyelvük, nyelvtudásuk és honosságuk) vizsgál- latára, Külön fejezet foglalkozik a kereskedők Bu- dapesten és Magyarországon való tartózkodásának időtartamával, Budapestet megelőző lakóhelyével.

elkülönítve a világháborúban való részvételt az egyéb helycseréktől. A budapesti kereskedők csa- ládi állapotát. a keresők és eltartott családtagok viszonyát szerző nemcsak általánosságban, hanem kereskedelmi főcsoportok szerint való részletezés- ben is ismerteti. A könyv érdekes leszármazási ku- tatásokat is nyujt. A budapesti kereskedők atyáinak foglalkozásával és azzal a kereskedelem egyes fő—

csoportjain belül is foglalkozik. Azt kutatja, hogy a