Laky Dezső dr.: A háztulajdon alakulása Budapesten

onnan.-ln-nln-nl-cl-unlm.n.n.-l'o-un.-ln-I-nlnnnlln'-nln-ul-nullnltlllcl-n-nnInn—unnn-u-l-o-nnnnl-nn

e

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

Laky Dezső dr.: A háztutajdon alakulása Budapesten.

D" Désiré Laky: La propriéte' bátie 61 Budapest,

Statisztikai Közlemények (szerkeszti Illyefalvi 1. La—

jos tin). 66. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Statisztikai Hivatala. 121 lap.

Publications Statístz'uuus (;füdígégs par L. Louis Illye- falví). Volume 00, No, 14 121 pages,

Pitblíé par le Bureau de statistigue de la ville de Budapest.

Statisztikai

egyik nemzetközileg is legjobban kiépített munka—

leriiletert'íl fakadt Laky Dezső új tanulmánya. A Budapest székestovái'os Hivatala

könyv mélyrehatoló, mindvégig nagyvonalú fejte-

getései teljes és Világos képet rajzolnak nemcsak

Budapest lllüzl háztulajdonviszon_vairól, hanem a csaknem negyedszázados eltolódásoku'ól is, Szt—izü.

aki már egyik korábbi

_{művében a kérdés} át—

fogó és igen alapos statisztikai analízisét alkotta meg, újabb munkája bevezeti-sében tömören vá- zolja a budapesti háztulajdonstalisztika történe- tét: az 1906. évi első kapan'igásokat ('l'hirring Gusztáv kezdeményezését), a rendszerint nép-

számlálásokkal 19204 és

1925. évi megismétlését, majd 1927-ben és 1930-

(Illyefalvi l.

visszapilla ntása—

kapcsolatos felvételek ban történt jelentős kiszélesbitését

Lajos reformjai). Lil/(t; e rövid

ban néhány olyan gondolatot pendít meg, melyw ket egy újabb háztulajdonstatisztikai feldolgozás——

nál feltétlenül figyelembe kellene venni.

A mű két nagyobb reszre oszlik. Az első 51 Izázlulajdonosok statisztikáját nyujtja, a második

—— részletesebb —— a háztulajdon tárgyaira ala—

pítja a szemlólödest: a házuk tulajdoni viszonyai—

ról számol be. Az első részben a luisfulajdonosok számának alakulásával, lakóhelyével, anyanyel—

vével, vallásával, lakóház— és egyéb épiilettulajdw

nával, az egyes és többes háztnlajdonnal ismer-

kedünk meg. A második tői sz pedig a háza];

számának a tulajdonosok különböző csoportjai

szerinti ala'ikulásárót világosít fel. A ház—létszám

tagolásánál a tulajdonosok neme, lakóhelye, saját házban lakása,

(igen i'ószletesenr. a házak fekvése. épitési ideje, magassága. bói'leinónyeinek száma a háztulajdon terjedelme (lakások, szobák, lakók száma szerint;

s a rendkivül tanulságos

tok alkották

anyanyelve, vallása. foglalkozása

lláZl)Óil'jÖVCd0lIHl ada—

Kii lon

a föszempontokat. fejezet

nyújt analitikus és megszívlelésre méltó képet a

keresztény és az izraelita vallásúak kezében lévő

háztulajdon alakulásáról. A felsorakoztatott gaz—

dag anyagon vörös fonálként húzódik Végig a foglalkozási főosoportosítás, mely külön a fizikai

személyek főkategóriáira és külön a jogi szemé—

lyek néhány főcsoportjára terjeszkedik ki. A tőleg

ezzel kombinált abszolút és 96—számokat indexek

és intenzitási számok egészítik ki s nyújtanak módot arra, hogy szerző a háztulajdon terén ész—

lelt eltolódása)k rendkivül

dasági hátteréről

figyelemre—méltó gaz-

és egyéb kisérő jelensegeii'e'il

minél behatóbban tájékoztathasson. Ez indexszá—

mok kiszáinítz'isánál alapul túlnyomt'n'észben az

1906, ezenkívül több helyen az 1920. év szolgált.

Az egyes fejezetek gazdag és nagyon érdekek, kitűnően csoportosított adutkincsőből most csak

egy—két számadatot emelhetünk ki. Például ;izlt

hogy a l]ÚZlulltjd0ll050k száma 1906—ban 1 1.602, ttl20—ban 15.330, 1925—ben 17.523, 1927-ben t7,57ti és 1930-ban ttLTÖB volt. l906-ot ezerrel egyenlo- nek véve az 1930. évi t'őindexek a kovetkezo taj

derítenek

mélyek lu'iztulnjdon indexe 1.634, zi jogi szeme-

lyekó 3.69L A további foglalkozási

szerint elöbbi csoportban az indexe

1.214. ;: bányászaté 3.0007 az ipari? t.£t2t)_ ;! ke- t.8t3*, a közlekedése 1.865, a

szolgálat és szabadfoglalkozásoloí 1.859, ;]

lődési eltérésekre fényt; a t'izikai szi-—

i'ószlotezx'is őstermeles

reskedeleinó

koz—

vagyw nukbot (részben háztulajdonbol) 1.198, az

egyéb foglalkozást'mkó (köztük a nyugdijasoke?

2.629. A jogi 4.239—Cel it

társaságokó a maximum a lláZlultljtlttlt megna—

gyobbodása terén; az egyesiileteké 232811 az egyéb (' lt") k ("

személyeknél részvény—

jogi személyeke 1092, Többedinagz'ival birta ház—- tulajdonát 1906-ban 1.242, 1930—ban 5399 egyén.

Utobbi idt'lpontban csak egy háza a liáztulajilo—

nosok 88'3%—ának (NOS—ban 81'8"h4'inaki volt. Á

házak tulajdnil-viszonyait, kutatva, szembeszoki'i egyrészt a fizikai szentélyek tulajdonában levő házak számának (1906. és ttlitt), kí;- zött) ttSőB—i'ól 21.138-1'53 való lassúbb emelkedése

(index: t.422), másrészt a jogi személyek tulajdo-

nát alkotó házak számának 1.971—i'ől 4.730—ra

duzzadása (index: 2.400). Természetesen ház és ház között nagy a különbség; erre már az is jol- lemző, hogy 1930-ban a, fizikai személyek tulaj—

donában lévő házak 59'1, a jogi személyek házal—

nak ellenben csak íill'8%Aa volt földszintes. A

4. szám. —— 323 —— 1934

háztulajdon eltérő terjedelmére többek között A keresztények Az izraeliták

még az is fényt vet, hogv a fizikai személyek bir- . , 1930' én házmla'idon Dio—ai!)

tkf'b 1, , UV tvbb :, _ ' _ . Hazak szama. . . . 724 259

o a an evo egyeouv ldl an atlag 34 8, a jogi Bérlemények " _ _ ' , 58-53 411

személyeke'ben 56'3 lakó élt; az időbeli eltolódá— Lakások ,, . . . . 58'0 40'6 sokra pedig, hogy a lakóknak 1906-ban még csak Szobi—ik ,, - - - - 57'4 41'2

t4-l, két és felévtizeddel később már 26'3%—a LakOk , - - ' 57'4 41'6

számláltatott meg olyan házban, melynek jogi l) E százalékszámnkat az egyéb ismeretlen

személy volt a birtokosa. A 260'8 milliós ház- vallású háztulajdonosok arányszáma egészíti ki

, , . .. .. .. ,, . . . lOO—ra.

barJovedelem megoszlasa is kulonbozo a fiukat

és a jogi személyeknél; utóbbiak a magasabb Az izraeliták részesedése a bérjövedelem ösz- bérkategóriákban joval jelentékenyebben vesznek

részt, mint a kisebbekben. Említést érdemel, hogy a fizikai személyek tulajdonában lévő házaik bér- ,jövedelmének 42'470—11 a vagyonukból élőkre jut;

ebben a kategóriában foglalnak helyet tudvalévő- leg a magukat házbérjÖvedelemből fenntartók isi Jellegzetes eltérést mutat a keresntóny és az izrae—

szegéhiil 45'1";,—ra rúg; sőt csupán a t().0l)()——

50.000 pengőts jövedelmet hajtó házak 46'9, az en—

nel többel jövedelmező házak 47'2%-ának a tu-

lajdonosa izraelita vallású egyén.

Az (in-állók, tisztviselők és egyél) segédsze-

mélyzet szerint, valamint foglalkozási alcsopor—

tounkint részletezett igen tanulságos adatok érde—

kes befejezését alkotják Laky Dezső értékes

tanulnianyának. 'l'li. L. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouorages arrive's a la bibliothegue de l'Office central royal hongrot's de statistigue.

lita vallású liáztulajdommok adatainak párhu—

.lel'nil'.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti

munkák. (Publications d'intérét international et de

tltéorie générale.) —— Miner-al production of the world, 1924/1929. A statistical summ—aryl Bureau

ot mines. XVashington.

Répertoire international (les institutions sta—

tistigues. Office permanent de l'lnsli'tut international

du statistigue. La Haye.

Monographies sur l'organisation de la statistigue administrative dans les di/I'érents pays. l. köt. ln—

.stitut international (les sciences administratives.

Bruxelles.

Verhandlungen des internationalen Kongresses

für Bevölkerungsforscliung. (Rom, 7-10 September

1931.) I. költ. Abteilang fiir Geschieiite. III. köt, Ab—

teilang für Antllropologie und Geographic). V. köt.

Abteilung für Medizin und Gesundheitspilege. VI.,

VH. köt. Abteilung für Demograpliie. Vlll, köt, Abteilung für Soziologie.

Wirtschaft. Roma, 1933.

Major Róbert: Ix'özgazdaság és közteher. 23 1,

Budapest 1933. (Klny. a Pénzügyi fogalmazók lapja 1933. márc.-ápr. számából)

Rappcsányi Jakab dr.: :l: anyaság története, 198 1. Budapest. 1933. (Országos Stefánia—szövetség kiadványai. 83.)

Magyarország. (Hongrie) —— A m. kir. kormány

1932. évi működéséről és az ország közállapotairól

szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapes-t.

Jelentés a Takarékpénztámk és bankok egyeh

sületének 1933. évi működéséről. Budapest.

Ádám László: Adósok és adósságok. A hitele-

zők, az adósok és a: árukészletek alakulása a krí-

zisben. Ipari mérlegek analízise. Az iparvállalatok

likviditása. 24 1. Budapest. HMM. (Konjunktúria—

"barométer. 5. számú külön tanulmány.)

Szigeti Gyula dr.: Magyarország részvénytársa—

sági formájú hitelintézeteinek tőkeállapota és üzlet—

eredményei az 1932. évi zárszámadások szerint.

15 1. Budapest 1933. (Klny. a Magyar statisztikai

szemle 1933. évi 8. számából.)

lX. köt. Abteilung [úr

Takács (,iyörgy dr.: ;l székesfővárosi községi közterhek 37 l. Kecskemét. 1934.

Tamás Ferenc dit: Mezőgazdasági termelvé—

nyeink értékesítésének megszervezése. —— A HL. kir.

külkereskedelmi hivatal szervezete. 45 l. Keszthely.

1933.

Timár Mihaly dr:

38 L Kecskemét, 1933,

l'árszegliy János dr.: Közúti forgalmi balesetek

Budapesten. lt) le Budapes—L 1933. (Klny. a Városi szemle XIX. évf.-ából.)

Vermes Ödön dit; ;l 67 1. Győr. 1933.

Wittenbartli Győző: Budapest nagyvasúti pálya—

udvarainak végleges elhelyezése. 56 1. Budapest.

1933, (Klny. a Városi szemle XIX. évf.—ából.)

Zách Magdolna: A szeszadó, Részlet doktori

órlekezésből. 17 l. Budapest. 1933.

Ausztria. ('ilutriclie.) Kriminalstatistik, 1932

Bundesamt für Statistik Wien. (Zahlenmassige Darstellung der Reclrtspflege. 20.)

Financial position of Austria in the fourth ([iiarter of 1933. Ninth (marterly report by M. Rost

van Tonningen, the representative in Austria of the

League of nations. Geneva.

Belgium. (Belgigue.) —— Annuaire stntistioue de Belgitlue et du Congo Helye, 1933. ()i'l'ive central (le statistigne. Bruxelles.

Compte rendu des opérations et de la situation de la Caisse générale dlépargne et de retraite, 1932.

Bruxelles.

Rapport sur l'activité du dépurlenwnt, 1931.

Ministi—re des transports. Bruxelles.

Bulgária. (Bulgarian) — Statistigue de l'en—

seignema-nt dans le Roi/(nunc de Balgarie, 1930/1.

Direction générale de la slatistigue, Sofia.

Annuaire de l'Office d'état du contróle sur les entreprises prioées en matiere (l'assurances, 1932.

Sofia.

.l gabonaár és kenyérár,

liáztulajtlon közterhei.