Laky Dezső. dr.: A kereskedők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten

3. szám

minőséggel. Fontos kérdések még az iparosok nyers- anyag— és félgyártmány beszerzési helyére, a tűz- és betörés ellen való biztosításra, az üzemek gépesíté—

sére, készítményeik értékesítési helyére vonatkozók is. Az utolsó fejezet végül az iparosok adóterheivel s az életkörülményeikre vonatkozó egyéb jellemző vonásokkal (pl. reklám-költségekkel, szaklapok ol—

vasásának gyakoriságával, külföldi útjaikkal') feg- lalkozik.

A nagy munka tanulságainak egyik legfonto- sabbika az, hogy a budapesti iparosság érett, korá—

nál fogva lehiggadt, nyugodtabb elem: a közép—

osztálynak modern értelemben vett becses tagja. A könyv azonban azt is igazolja. hogy a budapesti kisiparosság sok gonddal küzködik, hogy pl. a lakásviszonyai, —— melyek más társadalmi osztályok—

nál is az élelstandard fontos indikátorai —— eléggé szegényesek. A budapesti kisipari munka számos vonatkozásban nem kielégítő, A mechanizálás cse—

kély foka is hátrányos, még inkább a kereskedelmi

szellemnek több irányban hiányos és vérszegény volta. Kétségtelen, hogy a kisipari és kézműipari pályára törekvők csak akkor fognak inkább boldo—

gulni, ha az ipar és kereskedelem között fennálló, ellentét teljesen megszűnik. Az ország különböző részeiből—jó'részta mezőgazdasági népesség foglal—

kozáscseréje révén — összeverődött iparosság szé- kesfővárosunk hű és megbízható polgára és érdemes arra, hogy tevékenységében és törekvéseiben min—

den eszközzel támogassuk. Különösen két eszköz volna alkalmas arra, hogy annak segítségével előbb izoláljuk, majd egészen meg is szüntessük Magyar- ország kis- és kézműiparosainak nehéz helyzetét.

Ezek egyike a szövetkezeti eszme erősebb térfogla- lása, a másik pedig az ipari hitelügy egészséges keretekben való kiépítése. Valóban ez az a két esz- köz, amely a másik kettőnél az ipartestületi élet mélyrehatóbb kiépítésénél és az iparoktatási ügy, 5 az iparosnevelés kérdésének megnyugvást hozó megoldásánál is értékesebb.

S:, T. drl

Laky Dezső dr.: A kereskedők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

. Dr Désire' Laky: Les conditions sociales el ma—

tértelles des marchands ?; Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illycfalm' [. La—

jos dr.) 61. kötet, 4. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Statisztikai Hivatala,

Publications Stalistigues (rédige'es sous la direction du Dr Lom's I. Illyefalvi.) öle volume, m 4. Publi- cation du Bureau de Stalisligue de la Ville de Budapest.

Budapest, 386 l. —— p.

A székesfővárosunk iparosairól írt tanulmány—

hoz szervesen kapcsolódott szezőnek ezen utóbb megjelent második könyve, mely a kereskedőknek szociografiája. A hatalmas értekezés vonalveze- tése, beható alapossága nemcsak a viszonyokat tanulmányozó, az azokon segíteni hivatott szá—

———230—— 1940

mára becsesek, de tudományos szempontból is

magas színvonalon áll. Laky e könyve felette érté—

kes kommentár a kereskedők társadalmi viszonyai- nak boncolását célzó, s nemcsak gyakorlati, hanem tudományos értelemben is valóban nagy szolgálatokat tévő székesfővárosi statisztikai hiva- tali adatgyűjtéshez.

A szerző által e könyvben megmunkált statisz—

tikai anyag a budapesti kereskedőtársadalom ke—

resztmetszetét nyujtja: statisztikai műszót használva a budapesti kereskedőket nyugvó állapotukban jel—

lemzi, nem pedig mozgó tömegükben, munkájuk közben. Szerző e könyvét is két részre osztja: az elsőben a hazai és a budapesti kereskedelem fejlő—

désének történetével foglalkozik, s csak a második- ban tér reá a statisztikai anyag ismertetésére. Az első, a történeti részben Kováts, Eckhardt, Malle- Icovíts, Kossovíclz, Horvát, Salamon, Divékg, Acsádi.

Pólya és mások történeti munkáinak, s az eredeti forrásoknak páratlan alapos tanulmányozása alap—

ján fest képet a középkori (különösen nyugat—

magyarországi) kereskedelemről. Kitér azután Buda középkori szerepére s a középkori keskedelemben való jelentőségére is. Az újkori kereskedelem törté—

netének vázolásában a munka egészen a XVI. szá—

zadig megy vissza, leírja a török hódoltság alól való felszabadulás után mutatkozott fejlődést, azután a Mária Terézia s közvetlen utódainak uralkodása alatt kifejlődött viszonyokat. Majd a pesti kereske—

delmi reformkorszakbeli szervezetét, a 48—as törvé—

nyeket, s az abszolút korszak vonatkozó rendelke—

zeseit is előadja.

A székesfővárosi kereskedők 1929, évi statisz—

tikai felvételének példátlanul gazdag tárgykörét ——

a könyv második részét —— csak futólag tekintve át.

látjuk, hogy szerző a 13.575 budapesti kereskedőtől beérkezett lapok alapján, tehát a % részét felvevő reprezentativ adatgyüjtésen nyugvó vizsgálatait a budapesti kereskedők lakó és születési helyének egybevetésével kezdi meg. A férfi és női kereske- dők, családosak és nemházasok, s a különböző foglalkozású kereskedők lakó- és születési helyét elkülönítve is tárgyalja, s azután tér át egyéb demográfiai jellemzőik (korviszonyaik, vallásuk.

anyanyelvük, nyelvtudásuk és honosságuk) vizsgál- latára, Külön fejezet foglalkozik a kereskedők Bu- dapesten és Magyarországon való tartózkodásának időtartamával, Budapestet megelőző lakóhelyével.

elkülönítve a világháborúban való részvételt az egyéb helycseréktől. A budapesti kereskedők csa- ládi állapotát. a keresők és eltartott családtagok viszonyát szerző nemcsak általánosságban, hanem kereskedelmi főcsoportok szerint való részletezés- ben is ismerteti. A könyv érdekes leszármazási ku- tatásokat is nyujt. A budapesti kereskedők atyáinak foglalkozásával és azzal a kereskedelem egyes fő—

csoportjain belül is foglalkozik. Azt kutatja, hogy a

3. szám

kereskedők foglalkozása atyáikéval egyezik-e, s to- vább, hogy a kereskedősziilőjű kereskedők atyáinak minő foglalkozási viszonyai voltak. A kereskedők vagyoni helyzetét megvilágító adatok, amelyek az ingatlan vagyonnal, a kereskedők háztartási alkal—

mazottainak számával, al— es ágybérlőikkel, élet—

biztosításaikkal foglalkoznak, mindíg előbb általá- nosságban, azután a kereskedelmi foglalkozási fő- csoportok szerint való részletezésben táratnak elénk.

Lakásviszonyaikról a lakások felszerelésére, bérére.

lakottságára stb. rávilágító számok is felvilágosi—

tást adnak. A kereskedők műveltségére vonatkozó statisztikák az iskolai végzettségre,

külföldön való

l'oglalkozáscseréikre terjednek ki.

üzlet—ére

szaklapok

tartózkodásnkra és

A kereskedők zárják a

olvasására,

vonatkozó Szerző előbb

hogy a számbavett kereskedők mióta budapeati kereskedők, minő évben alapították iizleteiket.

minő módon szereztek azt, mikor jegyeztették be a törvényszéken, mekkora íizleteik terjedelme lkis— És nagykereskedők, üzlettársak, iizletvezetők, család—

tagoknak az üzletben való közreműködése, utazóik,

ügynökeik, alkalmazottaik) és mekkorák üzlethelyi- ségeik (minőségük, felszerelésük, fióküzleteik, iiz- letbőriikl, azután pedig rátér a részletekre. Ily rész- letstatisztikái az árubeszerzésre, a vám-szabadrak- tárakra, a külföldre való szállításra, a vidéki lel rakatokra, a reklámokra, s végül a kereskedők tor- galmi, állami és községi adóira vonatkoznak.

fejezetek könyvet.

általz'inosságban foglalkozik azzal.

Kétségtelen, hogy jelentős részében nem ked—

vező az a kép, amelyet a budapesti kereskedővilág—

ról szerző tanulmánya megrajzolt. De azért mégis biztató. Nem kedvező annyiban, mert a budapesti kereskedelem különböző rétegei között tátongó rések tűnnek elő. Látjuk pl. a kereskedők kedvezőtlen lakásviszonyait. Látjuk — bár csak az adózás sta—

tisztikájára támaszkodva _— nem egy esetben gyenge üzleti forgalmukat stb, számszerű bizonyítékait an- nak, hogy a kereskedői üzletekben, a kereskedők házaiban is elég sokfelé sötét gond honol.

Szociális szempontból felette kívánatosnak kell tartanunk azt, hogy a kereskedelem munkájába új meg új társadalmi rétegek kapcsolódnak be, ilymó—

don törekedve arra is, hogy a nemzeti jövedelemből a maguk részére nagyobb részt hasítsanak ki, s ezzel a jövedelemeloszlást némikép nivellálják. A tanul- mány adataiból ismételten kiviláglott, hogy a világ- háború befejeződése után a budapesti kereskedelem körébe is sokan kerültek be, mint új vállalkozók.

Kár azonban, hogy ezek a friss elemek leginkább azoknak a kereskedelmi főcsoportoknak létszámát szaporították, amelyekben rendszerint kisebb a vál- lalkozási tőke, skevesebb szakértelem biztat sikerrel.

A kiváló könyvnek végül igen értékes tanulsága, hogy a kereskedők megduzzadt száma immár széle-

sebb körben tipikusan magyar. Sz. T. dr.

—231— ₁₉₄₀

Aujeszky László dr.: Meteorológiai ténye- zők szerepe a piackutatásbán.

Dr Ladislas Aujeszky : Le róle des fac-leurs me'ie'orologigues dans i'anaiyse des prix des marche's

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti lliyefalvil. Lajos dr.) 83. kötet, 3. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala,

Publications Stutistigues (rédigées sous la direction du Dr [Louis [. lllyefali/i). 83: volume, no 3. Publi—

cation du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest Budapest, 1939. 88 ], — p.

A budapesti élelmiszerpiacok rendszeres vizs- gálata 1937—ben vette kezdetét. Azóta több tanul—

mánnyal és szakmunkával gazdagodott a piackuta- tás hazai irodalma. Ezek közül Aujeszky László munkája elméleti szempontból azért emelkedik ki, mert a piaci áralakulás legfontosabb és legősibb irányító tényezőit; az időjárást és az éghajlatot ragadja meg. Azokat a tényezőket teszi tehát gon—

dos és beható vizsgálat tárgyává, amelyek a rom- lékony élelmiszerek termelésére, piacrahozatalára, de még a fogyasztására is a legnagyobb befolyást gyakorolják és mint elsődleges tényezők, a piaci iizsgálódás kiindulási pontjául szolgálnak.

Az élelmiszerpiac eseményeit, az eladásra ke- riilő áruk minőségét, mennyiségét és a fogyasztók szempontjából olyannyira fontos árszinvonalat sok tekintetben módosítja az időjárás és az éghajlat.

Ez a két tényező nemcsak a kínálati oldalon nyúl bele az áralakulásba és az árnpiaeok forgalmába, de a keresletet is igen mélyrehatóan befolyásolja.

A meteorológiai eredetü keresleti és kínálati inga- dozások olyan áralakitó tényezők, amelyeket sem—

miféle intézkedéssel kiküszöbölni lehet.

Az időjárás két fontos tényezője. a hőmérsék—

let és a csapadék, úgy kedvezően, mint kedvezőt—

lenül befolyásolhatja a termésmennyiséget. Ezzel szemben az időjárási elemi csapások (aszály, fagy, viharos szél, felhőszakadás, gyujtóvillám, óneső, zuzmara, jégverés, stb.) csakis kedvezőtlen hatást fejtenek ki. Van azonban olyan időjárási elemi csapás is, mint például a viharos szél, mely kárté- telei mellett, bizonyos körülmények között, kedvező hatású is lehet. Az időjárási csapásokból származó termiésmennyiseg—ingadozások a piaci áralakulás-

teljesen nem

nak szintén fontos tényezői,

Az időjárás alakulása nemcsak a termés meny—

nyiségét, hanem annak minőségi sajátságait is a leglényegesebben befolyásolhatja s így a piac ki- nálati viszonyaira is nagy kihatással lehet. Kivéte- les minőség ugyanis fokozott kivitelre csábít, míg mennyiségileg gazdag, de minőségileg szegényes termés belföldön idéz elő értékesítési nehézségeket és befolyásolja az árszínvonal alakulását. De az időjárási hatásokat megérzi a felhozatal is, mert a kedvezőtlen időjárási viszonyok gyakran idéznek

elő szállítási zavarokat. Az időjárásnak azonkívül

még lelki hatásai is vannak. Az időjárás hangulat-