o/z Ti C M
c r e a o
e v a n g é l i k u s f o l y ó i r a t I X V I . é v f o l y a m , 2 0 1 0 / 3 - 4 .
SZEMLE © Hol van Európa? 141
H o l van Európa?
B A R B I E R , Frédéric: A modern Európa születése. Guten
berg Európája. K o s s u t h Kiadó, Budapest, 2 0 1 0 . N a g y o n büszkék lehetünk H a j n a l Istvánra. M o s t , a m i k o r Frédéric B a r b i e r új, m a g y a r u l m e g j e l e n t könyvét kézbe vehetjük, látjuk, h o g y H a j n a l a kortárs f r a n c i a Annales-kör h i s t o r i k u s a i v a l együtt t u d o t t g o n d o l k o d n i az írás- és könyvtörténet korszakváltozása és az európai urbanizáció összefüggéseiről (vö. H a j n a l István: Le role social de l'écriture et Vévolution européenne. B r u x e l l e s ,
1 9 3 4 ; Vergleichende Schrififormen. Zur Entivicklung und Verbreitung der Schrift im 12-13. Jahrhundert.
B u d a p e s t - L e i p z i g - M o l a n o , 1 9 4 3 ; m a g y a r u l p o s z t h u m u s z megjelenés: Technika, művelődés. Tanulmányok.
Szerk. G l a t z Ferenc. B u d a p e s t , 1 9 9 3 ) . A z Annales-kör persze számos történésszel módszeresen tárta f e l az írás- és könyvtörténet forrásait, m a j d az 1 9 5 8 - b a n m e g j e l e n t H e n r i - J e a n M a r t i n - L u c i e n Fébvre: LApparition du livre című műve, a m e l y lezárt e g y historiográfiai k o r s z a k o t ( m a g y a r u l : A könyv születése. A nyomtatott könyv és története a XV—XVIII. században. O s i r i s , B u dapest, 2 0 0 5 ) . L u c i e n Fébvre, az A n n a l e s i s k o l a u t o l só generációjának a tagja, a z a k k o r kezdő tudóssal, H e n r i - J e a n M a r t i n n e l összegezte azt, a m i t a 1 3 - 1 8 . századi könyvtörténetről „a könyv gazdaságtörténete", v a l a m i n t „a könyv és társadalom" szemszögéből t u d n i l e h e t e t t . V a n n a k előnyei e n n e k a szemléletnek, és eze
k e t az előnyöket B a r b i e r is m e g t a r t j a . E z konkrétan azt j e l e n t i , h o g y alaposan vizsgálja a piac és az innováció kérdéseit a könyvtörténettel való összefüggésében. A papír európai elterjedése, i l l e t v e a vasművesség t e c h n i k a i fejlődése m e g t e r e m t e t t e a z t a lehetőséget, h o g y a technológia oldaláról m i d e n készen álljon egy létező igény kielégítésére.
E z az igény: a több könyv és az o l y a n könyv, a m e l y kielégíti a h u m a n i s t a értelmiség minőségi igényeit (szö
vegminőség), a társadalom szociális felső rétegeinek érdeklődését a szórakoztató jellegű olvasmányok terén,
i l l e t v e a z o k a t az igényeket, a m e l y e k e t a társadalom tö
m e g e i j e l e n t e t t e k , és a m e l y e k kiszolgálásához szükség v o l t a közvetítő c s o p o r t o k r a is (prédikáló szerzetes, felolvasó polgár stb.). E z utóbbi igény főként a s z e n t e k élete, a népszerű prédikációk, a szépen élni tudásról és a szépen m e g h a l n i tudásról szóló traktátusok, a szent
képek, a védő hatású kultusznyomtatványok tömegét j e l e n t e t t e . A 1 4 - 1 5 . század o l y a n jelenségei, m i n t a koldulórendek népszerűsége, az e r e t n e k m o z g a l m a k , a különféle testvériségek (fraternitas), J o h n W y c l i f f , J e a n G e r s o n , J a n H u s tevékenysége, általában i s a devotio moderna m i n d - m i n d k o m o l y betű-, írás-, könyvmeny- nyiséget igényeltek.
A technológia változása a szövegek sokszorosításá
b a n m e g h o z t a az áttörést és ennél is többet. H i s z e n az első két nyomdászgeneráció a mennyiségi igényt kielé
gítette, és elkezdődött a piacokért folyó verseny. V a g y i s a t e c h n i k a i innováció után t a r t a l m i innovációra v o l t szükség: e z t a nyomdász vállalkozók az anyanyelvű
ségben, i l l e t v e a szöveg és a kép h a r m o n i k u s együttes megjelenítésében találták m e g . Továbbá a b b a n , h o g y a könyvet n e m egyszerűen sokszorosított kéziratként kezelték, h a n e m o l y a n médiumként, a m e l y a tudás szervezésében is szerepet játszik: az o l v a s o t t szövegtől e l j u t o t t u n k a használt könyvig. E z utóbbinak v o l t már címlapja, tartalomjegyzéke, mutatói, n e m k e l l e t t végig
o l v a s n i a z o k a t , h a n e m l e h e t e t t használni az értelmiségi m u n k a különféle formáiban.
L u t h e r p r o g r a m j a , zsolafide és asola scriptura ezért is v o l t a könyvsokszorosítás új módjának feltalálása után h a t v a n évvel felvethető és főleg megvalósítható: m i n d e n oldalról előkészített v o l t . A z új egyház megszervezésében azután t u d n i k e l l e t t élni ezzel a lehetőséggel.
D e térjünk vissza a f r a n c i a könyvtörténetírás tör
ténetéhez. A z elmúlt ötven év n a g y áttörése kétfajta szemlélet meghonosodása v o l t : az összehasonlító jelleg ( k o m p a r a t i s z t i k a ) és a kommunikációtörténeti m e g közelítés. Persze a vasfüggöny leomlása is hozzájárult
142 Hol van Európa? ® SZEMLE
Frédéric Barbier
A modern Európa szü
GUTENBERG EURÓPÁJA
a h h o z , h o g y B a r b i e r könyvében megszületett az első francia összefoglaló mű, a h o l a közép-európai jelenségek megemlítése n e m bokréta a zakón, h a n e m a történet szerves része.
D e nézzük közelebbről a könyvet! A bevezetés a.Mé- diumok és a változás címet v i s e l i , valójában a z o n b a n fi
gyelmeztetés: n e m szabad a médiumok változásáról történelmietlenül, pusztán elméleti s z i n t e n beszélni. A bevezetés átfogó történeti képet a d a K a r o l i n g reformoktól az i n f o r m a t i k a i f o r r a d a l o m i g , aláhúzva a g o n d o l a t o t , h o g y G u t e n b e r g előtt és után számos hasonló jellegű változás z a j l o t t a társadalmak
b a n . A történelmi környezet i s m e r e t e nélkül a z o n b a n semmitmondó m i n d e n elemzés. A könyv első része éppen ezért Gutenberg Gutenberg előtt, a b b a n a szerkezetben, a m e l y visszatér a l i v i u s i decades műfajhoz (jóllehet talán n e m szándékosan). A tíz s z e r k e z e t i egység
(decades) három részben (partes) e l o s z t o t t három-három fejezetből (capitula) és egy összegző részből (conclusio) tevődik össze. B a r b i e r szemléletére jellemző, h o g y csak a második rész közepén j e l e n i k m e g G u t e n b e r g találmá
nya, a reformációnak a társadalmi kommunikációban játszott szerepe p e d i g a 9. fejezet e g y e t l e n részletévé z s u g o r o d i k . A könyv szemléletét t e k i n t v e párhuzam
ba állítható P i e r r e C h a u n u reformációtörténetével {Le temps des reformes. I. La crise de la Chrétienté. II. La Reforme protestante. P a r i s , 1 9 7 5 ) , v a g y i s a k o r a újkor kommunikációs forradalmának magyarázatát a 1 1 - 1 3 . századi változásoktól eredezteti.
A z első részben (Gutenberg Gutenberg előtt) B a r b i e r visszatér a z o k h o z az újabb elméleti s z a k i r o d a l o m b a n valamiféleképpen elfeledett történeti munkákhoz, a m e l y e k a 1 1 - 1 2 . századi európai mezőgazdasági termelési módok következményeként írják le a városiasodás fő k e reteit, i l l e t v e e változásoknak az egyházi és (ezen belül) az oktatási intézményi rendszer gazdagodásában m e g m u tatkozó hatásait. A városi lakosság alfabetizációja, írás-
használata (vö. B a r b i e r alfejezetcímével: A modernitás szülőhazája: a város) és e n n e k közvetlen hatása a könyvtörténetre számos monográfiának v o l t témája. A változások feltételeinek (A média új gazdaságtanának feltételei) számbavétele után tér rá B a r b i e r a könyves
világ jellemzésére (A könyv gazdaságtana), p o n t o s a b b a n a n n a k a változássorozatnak a bemutatá
sára, a h o g y a könyvtörténet mennyiségi és t a r t a l m i mutatóival leírható a f e n t már gazdaság- és társadalomtörténeti f o g a l m a k k a l j e l l e m z e t t korszakvál
tás. H a csak a kéziratok másolásának mennyiségi változását idézzük i t t , a m e l y s z e r i n t a 8. századi kiadványok négyszerese j e l e n t m e g a 9. században, m a j d a 10. században ez több m i n t a felével csökkent, és csak a 13. század közepén éri e l újra a 9. századi s z i n t e t , i g a z o l t n a k látjuk a 1 2 - 1 3 . század f o r d u lójának kulcsszerepét a változásokban.
A könyvpiac, a m e l y m a j d igényli G u t e n b e r g találmányát, a 1 4 - 1 5 . század folyamán a l a k u l t k i (Apiac születése). E z t jól j e l l e m z i - h a az előző példát idézzük folytatásként - , h o g y a 14. században a 8. szá
z a d i könyvtermés több m i n t n y o l c s z o r o s a j e l e n t már m e g (tehát a 13. századi duplája), a 15. században p e d i g az e t a l o n 8. századénak több m i n t huszonhétszerese (!).
E z a h a t a l m a s könyvmennyiség n e m született v o l n a m e g a t a r t a l m i változások nélkül. Egyrészt elkezdődött az a f o l y a m a t , a m e l y n e k végére újra f e l f e d e z i k az antikvitás kultúráját (translatio studiorum), i l l e t v e a s z a k m a i szö
vegek m e l l e t t egy szélesebb - főként polgári, i l l e t v e az alsópapság köreiből származó - olvasói réteg igényeit kielégítő olvasmányok j e l e n n e k m e g . A szöveg és a kép v i s z o n y a is megváltozik a szövegekben, i l l e t v e a szövegek értésében, és átalakulnak az olvasási szokások is. A piac születéséről szóló fejezetben természetesen megtaláljuk a piac szereplőinek (másolók, kereskedők, fogyasztók) és a kéziratos könyvelőállítási technológia változásának {exemplar éspecia, a raktárra való termelés megjelenése) történeti bemutatását is.
) Hol van Európa? 143
A második rész (A „start-up" kora) lényegében a könyvkiadás t e c h n i k a - és társadalomtörténete. A pa
pír európai elterjedése, a xylográfia fejlődésének hatása a szöveg és a kép viszonyára, i l l e t v e az olvasásra, a betű
metszés és a betűöntés t e c h n i k a i változásainak b e m u t a tása után J o h a n n G u t e n b e r g újításainak lényegét ismer
jük m e g . És persze a n y o m d a i műhelyek társadalmát: a nyomdákban folyó m u n k a mentén kialakuló szakmákat és a z o k művelőit.
A kötet h a r m a d i k része (A média első forradalma) önmagában e g y önálló 1 5 - 1 7 . századi médiatörténet.
A könyvtörténeti kutatások utóbbi h a r m i n c évben szü
l e t e t t részeredményeinek új, módszeres összefoglalása, i l l e t v e az összkép beépítése egyetlen egységes g o n d o l a t m e n e t b e . E rész m i n d e g y i k fejezete megérett az újraírás
ra. A z első (a könyvben a 7. fejezet: A könyvnyomtatás meghódítja a világot] talán az, a m e l y a legtöbb újdonságot t a r t a l m a z z a . A z I S T C ( I n c u n a b u l a S h o r t T i t l e C a t a l o g , h t t p : / / w w w . b l . u k / c a t a l o g u e s / i s t c / ) alapján u g y a n i s m a már meglehetősen p o n t o s s t a t i s z t i k a készíthető az ős- nyomdászatról, i l l e t v e a nyomdászat terjedéséről (ez az adatbázis H e n r i - J e a n M a r t i n n e k 1 9 5 8 előtt még n e m állt rendelkezésére). így V e l e n c e primátusa a k i a d o t t művek számát t e k i n t v e elveszett, helyére Párizs lépett.
U g y a n a k k o r - összességében - a Német-Római B i r o d a l o m megőrizte elsőségét Itáliával és Franciaországgal szemben, és már a k k o r látszott, h o g y Németország ereje a decentralizált, hasonló erősségű, egymással n e m e s e n versengő városban v a n (az első öt ugyanis: Párizs, V e l e n ce, Lipcse, L y o n , F i r e n z e ) . Még érdekesebb a helyzet, h a a kiadványok számát a k o r a b e l i lakosság számával vetjük össze. A nagy meglepetés Lipcse, Bázel és D e v e n t e r , a há
r o m kisváros (hét-, i l l e t v e tízezer lakos). A tízezres Bázel vagy a hétezres D e v e n t e r m e l l e t t a százötvenezres Nápoly fel s e m kerül a térképre. Lipcse abszolút helyezése is el
gondolkodtató, főként a k k o r , h a a z o k r a a hagyományos nyomdászattörténeti művekre g o n d o l u n k , a m e l y e k L i p cse felvirágzását a m a j n a - f r a n k f u r t i könyvpiac nehézsé
geivel magyarázták, vagyis a harmincéves háború utánra h e l y e z i k . A közép-európai térség szempontjából Lipcse nyomdászati ereje mindenképpen újragondolandó, de azt
h i s z e m , h o g y érdemes újra áttekinteni azt a belsőnémet vitát is, a m e l y a déli, i l l e t v e az északi területek kulturális húzóerejéről szólt összefüggésben a reformáció hatásá
n a k értékelésével. E z a s t a t i s z t i k a és a másik, a n e m szent nyelveken megjelent könyvtermésről igencsak újraértéke- lendővé teszi a reformáció anyanyelvűségi programjának hatásáról szóló elméleteket. A teljes 15. századi k i a d o t t könyvanyag c s a k n e m egynegyede a n y a n y e l v i formában jelent m e g , és e n n e k csupán egyötöde fordítás v a l a m i l y e n szent nyelvből.
A könyv f o r m a i e l e m e i (betűk formája, rövidítések feloldása, szövegtükör, címlap megjelenése, t a r t a l o m jegyzék, i n d e x megjelenése) ugyancsak megközelítették a m a i kiadványokét már a l ó . század elejére, vagyis a tudás szervezésében, a használat változásában az első jelek már e k k o r m e g m u t a t k o z t a k .
A könyv 9. fejezete érdekes címet v i s e l : A média
„krachja". B a r b i e r i t t visszatér a könyv társadalomtör
ténetéhez. A termelés és újratermelés v i s z o n y a , a könyv
kiadás reklám jellege, a ténylegesen megjelenő reklám szerepe már a 16. században többféleképpen értelmez
hetővé (ambivalenssé) teszi a könyvtermést. E b b e n a s z e l l e m b e n v e t i f e l a reformáció szerepét a könyvkiadás, i l l e t v e a könyvkiadás szerepét a reformáció történetében.
E n n e k az egységes logikának a mentén tárgyalja a könyv
kiadás ellenőrzésének mechanizmusát: n e m egyszerűen a cenzúra megjelenését, h a n e m azt a jelenséget, h o g y a szöveg és a n o r m a kérdése a n y e l v i és i r o d a l m i normát is magába foglalja. így j u t e l a könyvnyomtatás (a média) és a h a t a l o m összefüggéseinek felvetéséig.
B a r b i e r n e m f o g l a l állást a b b a n a vitában, h o g y h o l v a n Európa. A z t m u t a t j a m e g , h o g y a könyvnyomtatás kialakulása és történetének első százada alatt h o l húzód
n a k a z o k a területek, a h o l a könyv lényegében hasonló módon születik, hasonló m e c h a n i z m u s o k mentén t e r j e d el, hasonlóan a l a k u l át, és hasonlóan használják (az írók, a könyv előállítói, az olvasók és a h a t a l o m ) . Számára ez a
„Gutenberg Európája" m a g a Európa. A recenzens szub
jektív megjegyzése: az európai alkotmányról vitatkozók számára kötelező olvasmány l e h e t n e .
Monok István
T A R T A L O M
L E C T O R I S A L U T E M
F a b i n y T i b o r : Forrás ésfolyó 1 IRÁNYTŰ
Fehér Károly: „Krisztus közöttünk! - Van és leszi" 2 IDÉZŐJEL
Kertész E s z t e r : Zsoltár az időről • Exitus # Tékozló • Fájjon 4 - 5
Vörös István: Világfa • A teknős 8 3
Kovács I m r e : Kérés 1 0 0 I S T E N MŰHELYE
J o h n D o n n e : Halálpárbaj, avagy vigasztalás a lélek számára a test halódó életével és élő halálával szemben (Fordította Bogárdi Szabó István)
P e t r i Gábor: A készre teremtett, mégisfejlődő világ. A teremtés és az evolúció viszonya az ontológia módszere alapján 3 1 A T E R E M T E T T VILÁG
Ittzés András: Istennel osztozó. ISO éve halt meg Bolyai fános 1 9 H A R M Ó N I A
K l e m b a l a Géza: A (megváltó)gyermek születésef. S. Bach Karácsonyi oratóriumában 4 3 TANÚK ÉS TANULSÁGOK
Ittzés Gábor: A humanista reformátor. Melanchthon változó megítélése az évszázadok tükrében 6 9 SZÓBIRODALOM
H . H u b e r t G a b r i e l l a : Enek a nyelv bűnéről ~6 TÁRGY - KULTÚRA
Márton Gyöngyvér: Teremtés -papíron. Gondolatok egy nyári rajzkiállításról 8-t M O D U S V I V E N D I
I f j . H a f e n s c h e r Károly: Valóban ördögöket űz? A zene evangélikus megközelítése 9 1 Fábri György: Nekünk így is jó'! Egyházszociológiai felmérés tükrében a magyarországi evangélikusság 1 0 1
FÜGGÖNY
S i p o s Márti: Dráma - élet - játék 1 1 5 EVANGÉLIKUS MŰHELY
Kőháti D o r o t t y a : Rajzban nem lesz könnyű ábrázolni. Beszélgetés Ríchly Zsolttal az első Luther-rajzfilmről 1 2 5
L a c k f i János: A lelkiösmeret szava. Epizód Luther Márton életéből - animációs forgatókönyv 1 3 0 S Z E M L E
Kósa László: Kisimíthatók-e a szálak? 1 3_ Kertész B o t o n d : Mélységes magasság 1 3 9 M o n o k István: Hol van Európa ? 1 4 1 F a b i n y T i b o r : A király kilenc köntöse 1 4 4 Hegedűs A t t i l a : Kisváros a határon 1 4 6 Korányi András: „...minden népet" 1 4 7 K . Sebestyén Nóra: „...hogy érthető legyen az érinthetetlen" 1 4 9
Székács István: Könyvköltészet 1 5 1 Szőnyi István: Kalákában a Kalákáról 15 3
Székács István: Isten is táncolhat 1 5 4 Béres Tamás: Egymásért szenvedni 1 5 6 I f j . S z e b i k I m r e : Biblia és (gen)etika 1 5 8 Kisvárdai Dóra: Tér, szín ésforma a megújulás palettáján 1 5 9
Szőnyi István: Kiegyenesíthető-e a labirintus, avagy szükséges-e kalauz a félreérthetetlen mondatokhoz? 1 6 0
Németh S z a b o l c s : A dunántúli evangélikusság egy darabja 1 6 3
N a g y Villő: Ismeretlen ismerősök 1 6 5
