Laky Dezső dr.: A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyai

11. szám. —988—

3. Statisztikai Vizsgabizottság.

La commission d'examen de statistioue.

Etnörk _, Président: Kenéz Bela dr.

egyetemi ny. r. tanár, az Orsz. Stat. Tanács elnöke.

H el ye t t e s eln ő k ———— Président suppléanf: Kovács Alajos dr. h. államtitkár.

az Orsz. Stat. Tanács tl'láSUdClt'IÖke, a Köz—

po'nti Start. Hiv. elnöke.

T a g 0 k : "__ Membres:

Balás Károly dr. egyetemi ny. r. tanár.

Benes Zoltán dr. miniszteri tanácsos.

Bud János dr. egyetemi ny. r. tanár.

Czettler Jenő dr. egyet-emi ny. r. tanar.

Dobrovits Sándor dr. miniszteri osztály—

tanácsos.

Egyed István dr. egyetemi ny. r. tanar.

Fellner Frigyes dr. egyetemi ny. r. tanár.

Földes Béla dir. b. t. t.. nyug. egyetemi ny. r. tanár.

Heller Farkas dr. egyetemi ny. r. tanar.

Illyefulví I. Lajos dr. m. kir. korm. lő—

tanácsos, ;! Székesfővárosi Stal Hiv. igaz—

gatója.

Konkoly Thege Gyula dr. miniszteri osztályfőnök, a Közp. Sutat. Hivatal alelnöke.

Kovács Norbert dr. miniszteri tanácsos.

Laky Dezső dr. egyetemi ny. _r. tanár.

Magyary Zoltán dr. egyetemi ny. r. tanár.

Márffy Ede dr. egyetemi ny. r. tanár.

Navratil Ákos dr. egyetemi ny. r. tanár.

Pogány Frigyes dr. ny. h. államtitkár.

Schneller Károly dr. jogakadémiai tanár.

Surányi—Unger Tivadar dr. egyetemi ny.

r. tanár.

Thirríng Gusztáv dir. m. kir. kormány—

l'őtanz'icsos, a Székesfővárosi Stat. Hivatal nyug. igazgatója.

Tomesányí Móric dr.

tanár.

Tommy Béla, a M. kir. Postaiakarék—

pénztár vezérigazgatója.

egyet—emi ny. r.

e IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Laky Dezső dr.: A közületijjatkatmazottak szociális és gazdasági viszonyai.

Dr Désiré Laky : Les conditions sociales et e'co—

nomigues des employe's _publics.

Statisztikai,köztemónyeFKSzerkeszti Illyefaloy I. Lajos dr.) 67. kötet 1. sz. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistigues, rédigéus par le Dr Louis I.

Illyefalví. Volume 67, numéro IBV. Publiées par le Bureau de statistígue de la m'lle de Budapest.

Budapest, 90 1. —— p.

Laky ebben a könyvében a középosztályprob—

téma egy fontos részletét világítja meg statiszti-

kailag, de úgy, mint egyéb, a középosztályprobtéma

más részleteivel foglalkozó műveiben (Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900w—1920,

különös tekintettel a fejlődés gazdasági rugóira, 2 kötet, 1927 és 1929; A kereskedők szociális és

gazdasági viszonyai Budapesten, 1931, A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, 1931, Adalékok

Budapest társadalmának összetételében 1932), ez a

könyv is tulajdonképen melyen szántó szociológiai

utxantuklimaáunyszámba megy. A tanulmány alapja

egy 1928. évi széleskörű, de reprezen—

tatív 27.712

k öz ii leti megis

Budapesten elő a k — koz—

amely felvetel,

tív szolgálatot teljesítő (allami

igazgatásL MÁVA, posta-, fővárosi, vármegyei)

alkalmazottra terjedt ki. tüzek 7t'ii%

a tisztviselő, a többi altiszt vagy szolg.-a volt. A fel—

közül

vétel értékét az adja, hogy a gazdasági és szociális

vonatkozású adatok túlsúlyban vannak a szorosan vett denmgrúfiai adatokkal szemben, amelyekről

már a m'épszámlátúsok is kielégítően tájékoztatnak.

Az első fontos megállapítás, hogy a közületi

alkalmazottaik 21'3%—a 30 évesnél fiatalabb, noha

például a bírák -— érthetően "W úgyszólván mind idősebbek 30 évnél. Ha tehát tőlük eltekintenénk,

a fiatalság ai'ánya még nagyobbnak tűnne. Külö—

nösen a nőtisztvisetők között sok a 30 évnél fiata—

labb: 30'100i A ferfi lisztvisetőknél ez az arany 18'6%-ra csökken. A különbséget részben az ma—

gyarázza, hogy a férfiak között több a csak az egyetemi tai'iulmányok elhelyezkedő, másrészt pedig az, hogy számos nő férjhezmenete-

elvégzésével]

lekor vagy röviddel azután nyugdijaztatja vagy veg- etbánásban részesítteli magát.

A szolgálati idő szempmitjáből az összes közü—

leti alkalmazottak öít'6%—a meg nem szolgál 15 (eve, sőt :38'3%—a meg 10 ma sem, A 30 évnél hosz-

ll. szám. — 989 —— 1934

szabb ideje szolgálók aránya pedig 8'6%. Különö—

sen a nők és az altisztek és szolgák között nagy a rövid ideje szolgálóknak aránya. Az, hogy a ví—

szonylag rövid szolgálóknak aránya jóval nagyobb, mint a t'iatalabbaké, bizonyítja, hogy elég sokan már viszonylag korosak voltak, amikor köz-

szolgálatban elhelyezkedtek.

ideje

Erdekes adat, hogy a közszolgálati alkalma-

zottak 28'ő%-a Magyarország elszakított részeiről származott. Laky helyesen utal arra, hogy ez mutatja

meg Budapest vonzerejét a történelmi Magyaror—

szág lakosai számára. Még meggyőzőbben jelzi ezt az, hogy az összes alkalmazottaknak mindössze 26'5%—a volt budapesti születésű! Sőt, a Budapesten

élő közületi alkalmazottak 22'3%—a nem is Buda- pesten kezdle meg közszolgálatátl

A közületi alkalmazottak magas műveltségi foka kitűnik abbók hogy 27'3%-uknak volt főis—

kolai végzettsége. A ferfi tisztviselők között ez az

arány ulti-300411 emelkedik. Az alkalmazottak 461

%-a legalább egy idegen nyelven beszél. A férfi

tisztviselők között ez az arány 68'4%, de a bírák és ügyészek között 82'8%, jelezvén ennek a réteg- nek igen magas műveltségi színvonalát.

Laky könyvének egyiklegérdekesebb fejezete a közületi alkalmazottak atyáinak foglalkozását isv mertcli. Ez szociológiai vonat'kozísban fontos, mert a társadalmi osztályok közötti mozgalmakra vet fényt. Rávilágít arra, hogy a magyar köztisztviselői osztálynak nincs kaszt jellege, mert tagjai nagy-

része apjának még más volt a foglalkozása, még

pedig különösen mezőgazdasági vagy

ipari. De azért mégis az atyáknak körülbelül egy-

harmada már maga is közszolgálatban állott.

Több fejezet a közületi alkalmazottak anyagi helyzetével foglalkozik. A főfoglalkozásból szár—

mazó havifizetés médianerteke (vagyis az a közép—

érték, amelynél a nagyobb,

kisebb fizetés) a következő volt:

gyakran

ugyanannyi mint a

bírák és ügyészek

tisztviselők 208 ,,

tanszemélyzet . 260 _

férő tisztviselők 254 ,,

nőtisztviselők . 178 ,,

összes tisztviselők 227 ,, altísztek és szolgák . . 123 ,, mindössze . . . 183 "

500 pengőnel nagyobb fizetése az összes köz-

alkalmazottak 6'3%—ának volt. Mellóki'oglalkozása

csupán a közalkalmazottak 6'l%—ának, és az ebből származó havi jövedelem többnyire 100 pe-ngőnél

kisebb volt. A közületi alkalmazottak 15'1%-ának

házastársa is kereső foglalkozással bírt. Családi támogatásban 7'4%-nk részesült.

A közületi alkalmazottak összes havi jöve—

delme, amelynek alapján tehát ezen családok jó-

léte elbírálható, a következőként tagozódott:

az össz. alkalmazottak 12'3 "lo-nak volt 150 P—nélkisebbjövedelme

,; n ,, 33'3 ,, ,, 151250 Pközötti ,,

" .. v 23'8 " ,, 251-400 ,, ,, ,, ,, ,, ,, 18'7 ,, ,, 401—600 " ,, ,,

" " " 9-9 n ,, 601—10t0 ,, ,, "

,, ,, 1-1 ,, , 1001—1500 ,, ,. ,,

. u " 0'1 ,, ,. 1501 P—nél nagyobb ,, w - ,, 0'3 ,, ,, ismeretlen jövedelme

Adóssága csupán a közalkalmazottak 31'7%-á-

nak volt _ de ennek az adatnak megbízhatóságát maga Laky és kétségbevonja. A tartozások nagyobb

része azonban nagyon jelentéktelen. 1000 pengő—

nél nagyobb tartozása csak a közalkalmazottak 7'6%—ának, 10.000 pengőnél nagyobb adóssága csak

0'5%—ának volt, már pedig

házépítési kölcsönök stb. is szerepelnek. Fizetési előleget csak a köztisztviselők l3'8%-a vett igénybe.

ezek között nyilván

A közölt részletek megvilágítják azt, hogy mily

sokféle vonatkozásban ismerteti Laky a budapesti kö—

zületi alkalmazottak szociális helyzetét. De emel- lett foglalkozik sok más é—letkörülményükkel is, így

különösen részletesen lakt'isviszonyaikkal, háztar—

tási alkalmazottaikkal, élet— és kát-biztosításaikkal, továbbá egészségügyi és kulturális viszonyaikkal.

igy tisztázza, hogy milyen egyesületeknek tagjai,

foglalkoznak—e sporttal, irodalommak van—e könyv—

táruk, miféle lapokra fizetnek elő, hol töltik sza—

badságidejiiket stb., stb. Mindez a könyvet, minden statisztikai tárgyilagossága mellett, izgalmasan ér- dekes olvasmánnyá teszi, Varga István dr.

Molnár Olga dr.: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

Dresse Olga ZtIolnár: Les conditions sociales et économigues (les étudiams a Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: [llyefalvi I. Lajos dr.) Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 54. kötet, 3. szám. 117* —i—- 104 lap.

Publications Statistígues (rédigc'f-s par le Dr Louis 1.

lllyefalvi). Publíées parte Bureau de statistigue de la Ville de Budapest. Volume 54, numéro 5. HT"

—t— 104 pages.

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal a háború után végrehajtott igen értékes szociális statisztikai felvételeinek a sorozatát az 1924/25. tanév 11. felé—

ben a budapesti egyetemekre és főiskolákra beír-at- kozott hallgatókra vonatkozó nagyszabású adat—

gyüjtésével kezdte meg. A fővárosi statisztikai hiva—

tal most sorát ejtette, hogy az adatgyüjtés eredmé—

nyeit azolk részletes ismertetésével együtt kiadja.

(Az adatok kivonatos közlése egyébként a fővárosi statisztikai hivatal 1926—es Évkönyvében már meg—

történt.) Kétségtelen, hogy a közleménynek most már inkább történeti

irányban is figyelemreméltó,

van, de főként

szempontból, Az adatok összegyűjtése annakidején,

értéke gyakorlati

módszertlrani

amint ezt a kötet előszavában Illyefulvi hangsú—

lyozza, rend—kívül nemes célú és igen fontos diák—

szociális célok megvalósításának egyengette az útját.

Ezek a célok, sajnos, a bekövetkezett válságos vi—

szonyok miatt, egészben véve nem valósultak meg,

71