Munkások és alkalmazottak csoportosítása a tervezésben

NOÉ ERHARD:

MUNKÁSOK És ALKALMAZOTTAK CSOPORTOSíTÁSA A TERVEZÉSBEN

A munkaügyi tervezésben és a statisztikában — több más elemzési szem—

pont szerinti csoportosítás mellett —— a dolgozókat az általuk végzett munka jellege szerint is csoportosítjuk, Ezt a csoportosítást azért használjuk, mert egy—egy tervezési egységen (vállalat, tröszt stb.) belül szükséges meghatá-

!rozni és látni, hogy a tervekben előírt termelési feladatok végrehajtásához biztosított létszámon belül hányan vesznek részt közvetlenül a termelőmun- kában, a műszaki irányításblan, a tervfeladatok teljesítése során felmerült események regisztrálásában (adminisztrációjában) stb. Csak így lehet biz- tositani egy—egy tervezési egységen belül a munkafolyamatok helyes meg—

szervezését és a dolgozók helyes elosztását a termelési folyamatok külön- böző területei között.

E csoportosítás egész népgazdaságna vonatkozó egységességét volt hivatva biztosítani az Országos Tervhivatal elnökének 12 050/1951 0. T.

számú rendelete, mely az Egységes Foglalkozási Jegyzék II. számú módo- sított kiadásának kötelező alkalmazását írta elő. Ugyanezt a célt szolgál- ták laz Alkalmazotti Munkaköri Jegyzékek, melyek az Egységes Foglalkozási Jegyzék mellékleteként felsorolták az alkalmazotti állománycsoportokba sorolt dolgozók által betöltött munkaköröket.

AZ EGYSÉGES 'FOGLALKOZÁS! JEGYZÉK ÉS AZ ALKALMAZOTT!

MUNKAKÖRI JEGYZÉKEK HIÁNYOSSAGAI

Az Egységes Foglalkozási Jegyzék és az Alkalmazotti Munkaköri Jegy—

zékek az állománycsoportositás tervezésében és statisztikában való egysé—

gességének biztosításával jól teljesítették feladatukat" fejlődésünk jelenlegi szakaszáig, annak ellenére, ' hogy elviekben és gyakorlatiakban is több kívánnivalót hagytak maguk után.

Az EFJ és az AMJ-k főbb hiányosságait az alábbiakban lehetne össze- foglalni:

]. A munkakörök, foglalkozások és képzettségek fogalma nem volt

"teljesen elhatárolt; Például a ,,Vlasaló" és az összes ,,Egye'b darus" nem fog- lalkozást, hanem képzettséget, illetve munkakört jelent,

* 2. Az egyes állománycsoportokbla tartozó munkakörök meghatározásai

nem voltak konkrétak, és a közgazdasági megalapozottságot részben nél—

külözték. így például: ,

a) A műszaki alkalmazottak fogalmának meghatározása önmagával magyarázott. ,,Műszaki alkalmazottak a műszaki munkakört betöltő mér- nökök, technikusok, egyéb műszaki alkalmazottak és a művezetők."

762 , ! , noe Hmmm),

b) Nem volt lényegében különbség az alábbi két meghatározás között:

,,Kisegítő személyzet csoportjába sorolandók azok a munkavállalók, !akiknek munkája nincs a termelőiolyamattal kapcsolatban."

,,Nem ipari csoport. Ide sorolandók azok a dolgozók, akiknek tevékeny—

sége a vállalat gazdasági tevékenységétől elhatárolhatól"

Mindkét meghatározás lényegében véve egyet jelent és ilyen formán mindkét állománycsoport meghatározására alkalmas. Egyedül a legjellem—

1zőbb munkakörök felsorolása nyújtott támpontot az állománycsoportba soro—

asra.

3. Az állománycsoportok csoportosítása szintén nélkülözte az elvi meg—

alapozottságot, például: a nem ipari csoport ipari csoportban való szere-

peltetése.

4. Az EFJ és az AMJ-.k nem lehettek teljesek mert

a) nem tartalmazhatták az egyes minisztériumok területén meglévő

összes munkakörök felsorolását, mivel központilag készültek,

b) ennek következtében a szakmai sajátosságokat nem vehették figye- lembe az egyes állománycsoportokba Vlaló besorolásnál. így például: az építőiparban a ,,Laboráns" nem sorolható a műszaki alkalmazottak közé, mivel e munka csak betanított munkát igényel.

5. A részben megalapozatlan és általános definíciók több munkakörnél bizonytalanná tették a helyes állománycsoportba történt besorolást. Igy az anyagbeszerző, műszaki rajzoló, műszaki és minőségi ellenőr stb. Tekinteté- ben nem volt konkrétan meghatározva, hogy a betöltött munkakör jelle—

gének megfelelően esetenként mely állományesopdrtba sorolható. Ennek következtében nagy volt a határesetek száma, vagyis az olyan munka- köröké, melyeket az érvénybenlévő meghatározások szenint egyszerre több állománycsoportba is lehetett volna sorolni.

Ez a körülmény bizonyos mértékig lehetőséget adott a tervtörVény megszegésére azáltal, hogy az egyes iparágak, vállalatok stb. részére a munkaügyi tervben állománycsoportonként meghatározott létszám-okat helytelen besorolások alapján töltsék fel. Előfordul egyes vállalatoknál, hogy például a tervben előírt műszaki alkalmazottak létszámán felüli műszaki dolgozóikat a munkások vagy egyéb más állománycso—portokba sorolják és tüntetik itel, aszerint, hogy melyik állománycsoportnál ad lehetőséget erre a munkaügyi terv. Ez a helytelen és törvényellenes ténykedés a népgazda- sági és egyéb tervezési-statisztikai szint—eken számitott termelékenységi mutatókat is elferdíti, torzítja.

6; Nem tudtak lépést tartani fejlődésünkkel, igazgatási (szervezeti) rendszerünk változásaival és az új, eddig ismeretlen szakmák, valamint munkakörök kialakulásával.

Pl.: Egy népgazdasági ág, nevezetesen a begyűjtés, valamint a föld- műves szövetkezetek nem kaptak helyet az Egységes Foglalkozási Jegyzék- ben és, nem volt tevékenységük jellegének megfelelő állománycsoportosítás

meghatározva részükre.

? Eltérés mutatkozott az egyes munkakörök bérezési csoportosítása és a tervezési-statisztikai állománycsoportositásközött olyan értelemben, hogy egyrészt egyes munkaköröket más állománycsoportba soroltak bérezési és más állománycsoportba soroltak tervezési statisztikai szempontokból, más—

részt esetenl ént az egyes munkakörök megnevezése sem volt azonos

—m

MUNKASOK ÉS ALKALMAZWTAK CSOPORTOSITÁSA 763

Például: Az EFJ a ,,Gyártáselőke'szítő" munkakört a műszaki alkalma—

zottak között sorolja fel, bérezési szempontból pedig adminisztratív alkal- mazottnak tekintik.

A ,,Műszaki titkár" az Alkalmazotti Munkaköri Jegyzéke-k szerint mű—

szaki munkakör, a bérezési nomenklatúrában pedig az adminisztratív munkakörök között szerepel.

A "Munkaügyi előadó" EFJ szerint adminisztratív, bérezési csoporto-

sítás szerint pedig műszaki munkakörnek tekintendő.

Az EFJ a műszaki alkalmazottak között feltünteti a ,,Termelési vezető"

és ,,Műszaki vezető" munkaköri megnevezéseket, amelyek nem egyértel- műek. A bérezési munkaköri megnevezéseklben ezek nem is szerepelnek.

Az EFJ szerinti ,,Energiagazdálkodási és karbantartási felelős" munka—

köri megjelölést a bérezés mint ,,Főmechanikus"—t jelöli meg.

Legfőképpen e hiányosságok voltak azok, melyek a meglehetősen nagy számú. módosítási kérelemre vezettek és amelyeket legtöbbször .nem állt módjában az Országos Tervhivatzalnak elfogadni, mivel a változtatások, átcsoportosítások zavarták és torzították volna az egyes tervidőszakok terv—

teljesítésének mérését, valamint magát a tervezést.

AZ ÁLLOMÁNYCSOPORTOSITÁS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSÁNAK UJ RENDSZERE

Az előbbiekben felsorolt hibák, hiányosságok felszámolására és ugyan- akkor a közgazdaságilag megalapozott, valamint a Szovjetunióban haszná—

latos és helyi viszionyaínkra felépített állománycsoportosítási módszerek

alkalmazására törekedve dolgozta ki illetékes szervekkel egyetértésben az

Országos Tervhivatal a Munkások és Alkalmazottak Csoportosításának Irányelvei-t.

A Munkások és Alkalmazottak Csoportosításálnak Irányelvei már ön—

magában véve újat jelent az állománycsoportosítás gyakorlatai végrehajtá- sának rendszerében is azáltal, hogy központilag csak a csoportosítás irány- elveit, általános fogalmait és egyes esetekben részletesebb körülírását tar-

talmazza. . * .

Ugyanakkor az egyes igazgatási szervek felügyelete alá tartozó terve- zési egységeknél (trösztöknél, központoknál, egyesülésekne'l) a munkások és alkalmazottak által betöltött munkakörök állománycsoportokba való besorolása az illetékes miniszterek feladata.

Ennélfogva biztosítottnak mutatkozik az állománycsoportosítást tartal—

mazó munkaköri jegyzékek teljessége, valamint a szakmai (speciális) sajá- tosságok figyelembevétele az egyes munkakörök állománycsoportokba tör—

ténő sorolásárrál.

A besorolások új rendszere növeli tehát az önállóság mellett a besoro—

lással foglalkozók, így elsősorban a minisztériumok felelősségét, xcsökkenti

a vitás, határesetet képező kérdéseket és egyben biztosítja a munkaköri

jegyzékek összhangját. Ezt azzal éri el, hogy biztosítja a munkakörök egysé—

ges megnevezéseit, a helyes állománycsoportokba való besorolást, a bérezési nomenklatúrák és a tervezési-statisztikai állománycsoportosítás azonossá—

gát. Tudniillik, mint már előbb említettük az egyes igazgatási szervezetek területére vonatkozó részletes —— az adott területen minden meglévő munka—

764 ; ez NOBERHARÚ

kört felölelő — munkaköri jegyzékek az Országos Tervhivatallal, a Központi _ Statisztikai Hivatallal, a Minisztertanács Bértitkárságával, az Országos Lét- számbízottsággal egyetértésben kerülnek kiadásra és lépnek hatályba.

AZ ÁLLOMÁNYCSOPOÉTOKBA SOROLÁS ÚJ ALAPELVEI

Az állománycsoportokba történő besorolással kapcsolatban —— figye- lembe véve az EFJ és az AMJ-ik előzőkben már ismertetett hiányosságait ——

szükséges már előljáróban lerögzíteni, hogy a besorolásnál a ténylegesen betöltött munkakör jellege a döntő. A besorolásnál tehát nem lehet figye—

lembe venni foglalkiozást, képzettséget, vagy a bérfizetés módját. Ezt ugyan —

az EFJ is lerögzítette, de mivel foglalkozásonként csoportosította a munka—

köröket —— a két fogalom pedig nem mindig fedi egymást —— nem tudott

teljes lenni és kénytelen volt az ,,Egye'b" megjelölésű munkakör csoportokat

létrehozni. , ,

A munkások és alkalmazottak által végzett munkák jellege alapján az alábbi áliománycsoportokat lehet kialakítani az iparban:

. Ipari csoport:

[

l. Munkások,

2. Műszaki alkalmazottak,

8. Adminisztratív alkalmazottak.

4. Kisegítő alkalmazottak.

11. Nem ipari csoport

" 5. Építőipari munkások.

6. Szociális és kulturális csoport.

7. Tudományos munkát végzők.

8. Egyéb nem ipari csoport.

[!1 . [pari tanulók

Mint a felsorolásból kitűnik az egyes állománycsoportotkat nagyobb csoportokba vonják össze. Ez aszerint történik, hogy az egyes népgazdasági ágak alapvető vagy nem alapvető tevékenységén foglalkoztatotta—k-e az egyes állománycsoportokba tartozó munkások, illetőleg alkalmazottak.

A negyedik csoportban az ipari tanulók állománycsoportja mintegy külön—

álló csoportot képez. A csoportosítás például a mezőgazdaságban a követ—

kező:

]. Mezőgazdasági Csoport; ll. Nem mezőgazdasági jellegű csoport;

Ill. Ipari tanulók.

Természetesen az egyes népgazdasági ágak tevékenységének sajátos- sága és gazdasági fejlődésünk jelenlegi rendszer—ében meglévő gazdaság- szervezeti felépítettse'günik az egyes csoportokba tartozó állománycsoportok

körét korlátozhatja vagy növelheti,

Nézzük meg ezekután milyen jellegű munkakörök tartoznak az egyes

fentebb felsorolt állománycsoportokba:

.—

'MUNKÁSOK ÉS ALKALA'lAZOTTAK CSOPORTOSITÁSA

765

!. IPARI CSOPORT

l. Munkások. E fogalomkörbe tartoznak az ipari vállalatok alaptevé- kenységében résztvevő dolgozó-k, továbbá az ezeket kiszolgáló műhelyek- ben dolgozók, tehát a vállalat

a) alapműhelyeinek,

b) mellék- (segéd) műhelyeinek ,

dolgozói közül azok, akik a munka tárgyának anyagi átalakítását, valamint a vállalat termékeinek, a munka tárgyainak telephelyen belül mozgatását, a munkaeszközök ápolását, karbantartását, felújítását és az anyagok, vala—

mint tenmékek minőségének ellenőrzését végzik. Utóbbiak csak abban az esetben sorolhatók ide, ha tényked'ésük nem kíván technikusi, művezetői vagy mérnöki képzettséget.

Az 1028/1953 (V. 29.) M. T. sz. határozat szerint ide kell sorolni:

a) a munkások üzemi képzésének keretében rendezett munkaidőn kívüli tanfolyamon résztvevő — egyébként más állománycsoportba tartozó

—— dolgozókat, attól az időponttól, amikor a tanfolyam tartama alatt a tanult mnnkakörnek megfelelő munkabeosztást kapnak, vagy amikor a kötelező szakmai gyakorlatukat megkezdik.

b) ha kivételes esetben a Minisztertanács által jóváhagyott terv kere- tén belül az illetékes miniszter munkaidő alatt lefolytatott üzemi képzés rendezését engedélyezi — az ilyen jellegű képzésben résztvevő dolgozókat *

a tanfolyam megkezdésének napjától. ,

2. Műszaki alkalmazottak azok, akik olyan munkakört töltenek be, mely a termelőfolyamat műszaki (technikai) előkészítésével, szabályozásá- val, vezetésével és ellenőrzésével áll kapcsolatban. Mivel a műszaki alkal- mazottak állománycsoportjába való sorolásnak előfeltétele la munkakör jellege, nincs jelentősége annak, hogy rendelkezik—e az illető munkakört betöltő mérnöki oklevéllel, technikusi képesítéssel stb. A termelés műszaki irányításával kapcsolatban nem álló munkakörök közül egyesek csak akkor tartoznak ide, ha betöltésük mérnöki, művezetői vagy technikusi képesítést

követel meg.

3. Adminsztrativ alkalmazottak azok, akik a vállalat adminisztrációját végzik.

4. Kisegítő alkalmazottak. Ide sorolandók azok a dolgozók, lakiknek munkája nincs kapcsolatban ugyan a termelési folyamattal, de munkájuk szükséges a vállalat alaptevékenységének folytatásához és nem iadminiszt—

rációs munkát végeznek.

Ezen állománycsoporton belül az alábbi munkakör csoportokat lehet kialakítani: _

Külső szállítási munkakörök:

pl. tehergépkocsi vezető, személygépkocsi vezető.

Felügyeleti munkakörök:

pl. te'lepőr, éjjeliőr.

Belső szállítási munkakörök:

pl. térmester.

Irodai munkakörök:

pl. hivatalsegéd, futár.

Rendészet:

pl. tűzoltó, fegyveresőr,

5 Statisztikai Szemle —— 1010

*NOB ÉRHÁRDN

H. NEM IPARI CSOPORT

E csoport fogalmába tartoznak mindazon állománycsoportokba sorolt munkakörök betöltői, akik nem vesznek részt a vállalat alaptevékenySégé- bon, valamint munkájuk nem is szükséges a vállalat alaptevékenységének , folytatásához, azonban a vállalat igazgatója talá rendeltek és illetményüket

_ is a vállalat tervében meghatározott *béralapból kapják.

5. Építőipari munkások. Ide tartoznak a mindenkor érvényben lévő ter—

vezési utasítás szerint meghatározott olyan építőipari jellegű tevékenységen foglalkoztatott munkások, mely az ipari teljes termelésbe nem' számítható.

(Az építőipari jellegű tevékenységen dolgozó műszaki, adminisztratív stb.

alkalmazottak minden esetben az ipari csoportba tartoznak, tehát 'még akkor

is, ha tevékenységük kizárólag, vagy túlnyomórészt az építőipari jellegű ,

munkákkal kapcsolatos.) '

A'zárójelben feltüntettek elvileg ellentmondást tartalmaznak. A válta—

latok szervezeti felépítettse'ge, valamint .az elkülönítendő alkalmazottak csekély száma miatt azonban az elkülönítés egyrészt rendkívül bonyolult, másrészt nem indokolt.

6. Szociális és kulturális munkát végzők. Ebbe az állománycsoportba tartoznak a vállalat szociális, kulturális, egészségügyi és sportintézményei—

nek, valamintxlakótelepeinek, bölcsődéinek— stb. alkalmazottai.

7. Tudományos munkát végzők. ilyenek például a vállalat külön kutató—

"csoportjainak kísérleti és tudományos munkálatoknál foglalkoztatott alkal—

emazottai.

8. Egyéb nem ipari munkát végzők. Pl. a vállalat mezőgazdasági tize—

meinek dolgozói, termeltetők stb, (Az egyes minisztériumok Vállalati Mun—

kaköri Jegyzékeíben nem alkalmazható munkakörcsoportokra az ,,Egyéb"

megjelölés állománycsoporton belül, mivel a munkaköröket tételesen kell felsorolni. Itt az ,,Egyéb nem ipari csoport" önálló állománycsoportonként _ szerepel.)

Ill. XPARI TANULOK

Az ipari tanulók állománycsoportjába azok tartoznak, akik az 1949, évi ,,Ipari és kereskedő tanulóképzés"-ről szóló 4. törvénycikk szerint ipari tanulóknak minősülnek.

Ezek a meghatározások, munkaköri körülírások annak ellenére, hogy konkrétan az iparra vonatkoznak, általánosíthatók és az egyes népgazdasági ágak sajátos tevékenységétől, valamint szervezeti felépítettségétől függően alkalmazhatók, tehát egységes elvi alapjait képezik az egész népgazdaság—r bian foglalkoztatott munkások és alkalmazottak átllománycsoportosításának,

AZ ÚJ ALLOMÁNYCSOPORTOSITAS FELHASZNÁLÁSA A TERVEZESBEN

Alapvető szükségesség a tervezésben, hogy a bázis (elmúlt időszak)—

tényadatai azonos rendszerűek és azonos szerkezetűek legyenek az elké—

szítendő tervek felépítésével. )

E feltételt úgy Arteremthetjiik csak meg, ha az új állománycsoportosítás tervezésében Vlaló felhasználásának ideje előtt az összehasonlitható bázist kialakítjuk.

Fentiek miatt a Munkások és Alkalmazottak Csoportosításának Irány—- elvei alapján elkészült Vállalati Munkaköri Jegyzékek állománycsoportosi—

tását 1955. január l-ével kell alkalmazni a tervezésben.

.

%

MUNKÁSOK ES ALKALMAZOTTAK CSOPORTOSITASA

767

A helyes bázisszámok kialakítása érdekében pedig a Központi Statisz—

tikai Hivatal még ezév második felétől kezdve negyedévenként egy—egy hónapról adatfelvételt készít az új állománycsoportosítás szerint 1954. év

vé éi . !! mlm,

g Ag tervezéssel, de különösképpen a munkaügyi tervezéssel és statiszti- kával foglalkozók feladata most, hogy a legmesszebbmenőbb segítséget nyújtsák az egyes állománycsoportokba soroláshoz és a bázisszámok kiaba- kitásához. Utóbbínál legfontosabb a pontos adatszolgáltatáson túlmenően, hogy a jelenleg érvényben lévő állománycsoportokban a még fellelhető ,,bujtatásolaat" (a helytelen állománycsoportba sorolásokat) megfelelő

alapos elemzéssel és ellenőrzéssel felszámolják már az 1954. évi tervjavas-

iatokban.

' i

A hiányosságok és hibák felszámolása, így elsősorban az e helyen tár—

gyalt kérdés a ,,bujbatások" megszüntetése érdekében még attólse riadjanak

vissza, hogy az összes létszámon belül az egyes állománycsoportoknál el- térjenek a keretszámoktól. (Az 1958. évi várható teljesítés kialakításánál.) Természetesen ezeket az eltéréseket megfelelően kell indokolni, alá kell

támasztani. '—

Elsőrendű feladata legyen ma minden egyes tervmunkásnak az, hogy pártunk határozatának és kormányunk programmjának sikeres megvalósi—

tása érdekében az eddiginél sokkal konkrétabb, megalapozott és reális - munkaügyi tervet készítsen. Ennek elérése érdekében bátnan vessék fel a munkaügyi tervezés hiányosságait és tegyenek észszerű javaslatokat ezek

megszüntetésére. '

M

Megjelent

NAGY KÁROLY

4 HELYI IPAR'TERVEZÉSE ES STATISZTIKAJA

című könyve

A könyv a helyi ipar általános kérdéseivel, :: helyi ipari válllalatok és kisipari szövetkezetek tervezésével és statisz—

tikájávavl íoglalkozik.

A kiadvány célja, hogy a tanácsok ipari részlegeinek, a kis- ipari szövetségeknek, a helyi ipari vállalatoknak, valamint a kisipari szövetkezeteknek tervezéssel és statisztikával foglalkozó dolgozóit megismertesse a helyi ipar feladataival, szervezetével, elsősorban terv- és statisztikai munkájával.

A könyv jelentős segitséget nyújt a helyi ipar valamennyi terv- és statisztikai dolgozója részére.

Ára: fűzve 21.— Ft

Kapható valamennyi Á r_m AM 1 K 6 N YVESB () LT-ban

. f—