A MŰSZAKI ÉS

(1)

ÉVFORDULÓINK

A MŰSZAKI ÉS

TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN

1994

MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI

EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGI KAMARÁJA

(2)

ÉVFORDULÓINK

A MŰSZAKI ÉS

TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN

1994

MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGI KAMARÁJA

Budapest, 1993

(3)

E z a k iadvány

az M T E S Z K özp o n ti T itk árság a tám ogatásával, az M T E S Z T udom ány- és T echnikatörténeti B izottsága k ö zre m ű k ö d ésé v el készült. A B izottság elnöke:

D r. h. c. D r. T E R P L Á N Z É N Ó

A kö n y v összeállításáb an és szerkesztésében részt vettek:

C S ÍK Y G Á B O R E N D R E I W A L T E R G A Z D A IS T V Á N P A L L Ó G Á B O R P É N Z E S IST V Á N S IP K A L Á SZ L Ó B ib lio g ráfiai lektor:

G A Z D A IST V Á N Á lta lán o s lektor:

V É G H F E R E N C

A cím lapon:

A G an z -g y á r É v ian -les-B ain s fü rd ő h e ly en (F ranciao.) 1898-ban ü zem b e h ely ez ett v illam o s k isv asú tja

A hátlapon:

K an d ó -m o z d o n y a K an d ó K álm án V illa m o sip ari M űszaki F ő isk o la előtt (B udapest, III., B écsi út)

IS S N 0231-1992

F E JE S JÁ N O S , az M T E S Z P ályázati és V állalk o zási Iroda v ez ető je N y o m d a: M T E S Z H ázin y o m d a

V ezető: B O N C Z A G Á B O R

(4)

Tartalom

B e v e z e té s ...5

N A P T Á R L E X I K O N 1... 9

L E X IK O N I I ...19

C I K K E K I. T A N U L M Á N Y O K H ajó m alm o k , h a jó m o ln á ro k ... ... 57

A z első m agyarországi b arlan g térk ép ek é v fo rd u ló i...62

F ejezetek a 150 éves G an z-g y ár történetéből A g y ár szervezeti fejlődése 1844-től az 1960-as é v e k ig ... 65

K an d ó és a m agyar n agyvasúti v illa m o sm o z d o n y -g y á rtá s... 66

A G anz V agon- és G épgyár az 1945-től 1959-ig terjedő id ő sz a k b a n ... 71

150 év e alalkult m eg a V é d e g y le t... 74

125 éves a M agyar Á llam i F öldtani I n té z e t... 76

K o ssu th L ajos és a te rm ész ettu d o m án y o k ...79

125 éves a T erm észettudom ányi K ö z lö n y ... 82

K ato n a i térképfelvételek M a g y aro rsz ág o n ...86

100 éve ép ü lt B udapesten a N ew Y o rk -p a lo ta ... 89

100 éves a m agyar állam i folyam - és te n g e rh a jó z á s...92

100 éve n y ílt m eg a bud ap esti M. K ir. K ertészeti T a n in té z e t...96

A fényszedés m ag y ar ú ttö rő i... 100

100 éve je le n t m eg a M o ln á ro k L a p ja ... 102

100 éves az A quincum i M ú z e u m ...106

A csillaghőm érséklet-m eghatározás m ag y ar ú ttö r ő i... 110

A h an g o sfilm m agyar feltalálója M ih ály D énes és a p ro je c to p h o n ... 113

A nderk ó -B o g d án fy -féle o m b ro g rá f... 118

75 éves a M ag y ar Á llam i E ötvös L oránd G eofizikai I n té z e t...119

25 éves a M agyar O lajipari M ú z e u m ... 122

II. É L E T R A J Z O K B alló R u d o lf... 125

B alogh E rn ő ... 128

B orbás V in c e ... 130

B ren tán K á r o ly ... 133

D o m in J ó z s e f... ...135

F estetics G y ö rg y ... 136

H eg y fo k y K a b o s...139

(5)

Jelitai J ó z s e f ... 142

L ak its F e r e n c ... 144

P ap p F e r e n c ... 147

P éch y M ih á ly ... 149

R e g u ly A n ta l... 151

R ich te r G e d e o n ... 154

S zabó J ó z s e f ...157

S zőke B é la ... 159

X án tu s Já n o s...162

Tudom ány- és technikatörténeti irodalom I. R övidítésjegyzék... ...167

II. További rövidítések... 176

III. Újabb kiadványok... 178

Temetó'i tájékoztató...181

F ü g g e lé k ...184

Névm utató 186

(6)

Bevezetés

K öszöntjük az Olvasót!

Ö n a z 1 9 8 3 - tó l é v e n k é n t m e g je l e n ő „ É v f o r d u l ó i n k a m ű s z a k i és t e r m é s z e t- tu d o m á n y o k b an ” cím ű k iad v án y tiz en k e tte d ik önálló k ö te tét tartja a k ezében. K iad v á n y u n k célja — id é zv e a koráb b i szerkesztőségi b ev e ze tő k e t — k ezdettől fo g v a az, h o g y felh ív ja a fig y elm et a h azai m űszaki és term ész ettu d o m án y o k fo n to sab b ered m én y eire, esem én y eire, ezek m űvelődéstörténeti szerepére, hiszen m indez szerves részét képezi kulturális és történelm i h ag y o m án y a in k n ak . M ú ltu n k m egism erése, érték ein k m egőrzése: jö v ő n k alapja.

T e k in tsü k át rö v id e n a k ia d v á n y sz erk esz tési elv e it és a fe lh a sz n á lá st m e g k ö n n y ítő tudnivalókat!

K iad v án y u n k b an a m agyar, illetve m agyarországi vo n atk o zású je len tő seb b m űszaki v ag y t e r m é s z e tt u d o m á n y i, v a l a m i n t tu d o m á n y - é s m ű v e lő d é s tö r t é n e ti er e d m é n y e k r e , esem ényekre (ta lálm á n y o k ,felfe d ez ése k ; in té zm én y e k , gy árak , isk o lák , m ú z e u m o k stb.

alapítása; sz ak la p o k indítása; szakm ai eg y esü letek létrehozása stb.) és az e szak te rü lete k en m ű k ö d ő je le n tő s e b b szem élyekre e m lé k e z ü n k . O ly a n e s e m é n y e k re és sz e m é ly e k re , am ely ek n ek , illetve akiknek, a később v áz o lt idő ren d szerint, év fo rd u ló ju k van. M ag y ar, illetve n álu n k tevékenykedő szem élyeket, hazai és m ag y ar vonatkozású k ü lföldi esem ényeket sz erepeltetünk: nem ta rtju k sem célszerűnek, sem m é ltán y o sn ak a m ű szak i és tu d o m án y o s élet k ü lfö ld i nagy jain ak és esem é n y ein e k terjed elm i o kból is szü k ség szerű en k o rláto zo tt (és ezért csu p á n k iragadott) em lítését.

A rra tö rek sz ü n k ,h o g y a létesítm én y ek et általában a befejezés (átadás, ü ze m b e h elyezés), a sz ab ad alm ak at a b enyújtás d átum ánál em lítsük. E ttől néh a eltérü n k , a fo rráso k h ián y a v a g y eg y é b o k o k m iatt.

A z időrendet tekintve: 25 év az időben h o zz án k legközelebbi, fig y elem b e v ett id ő p o n t (ebben a a kötetben 1969), és ez t k övetően az időben v isszafelé h aladva, 25 éves lépcsőzéssel v iz sg áltu k az évfordulókat. Ú g y g o n doljuk, ho g y célszerű eltek in ten ü n k — a kellő tá v lat érdekében is — a 25 évnél újab b keletű, valam int a (széles körben elfogadott) 25 éves időrendi lépcső k ö zö tti esem ényektől.

K ia d v á n y u n k k ö z ö s m u n k a e re d m é n y e : a z a la p a d a to k a t a z M T E S Z ta g e g y e s ü letei, m ú z e u m o k , felső o k ta tá si és tu d o m á n y o s in té ze te k , v a la m in t fe lk é rt sz a k e m b e re k szolgáltatták.

A kiadvány felépítése: a Bevezetés-t követő Naptár rész elején — Lexikon I. — az o k at az esem é n y ek e t soroljuk fel (idő ren d b en , a leg rég eb b i d átum tól k e z d ő d ő en ), am elyekről csak évnyi pontossággal v an inform ációnk. E zután — Lexikon II. — havi bontásban, n apokra ta g o lta n k ö v etk ez n ek az esem én y ek , az egyes n ap o k h o z tarto zó an szin tén időrendben. A h ó n ap o k elején k özöljük a csak hón ap n y i p o n to sság g al ism ert esem ényeket.

A dátu m m ellett az esem ény rövid leírása, illetve a szem ély életrajzának néh án y fontosabb adata található. A z ism ertetés u tán ren d szerin t utalás tö rtén ik — általában rö v id íte tt je lö lé ssel

— a fe lh a szn á lt irodalom ra.

(7)

S zem ély ek év fo rd u ló ja esetén m e g ad ju k szü letésü k és h a lálo z ásu k helyét, évét, h ó n a p já t és n a p já t (ha erről v an p o n to s inform ációnk). A születés adatát * je lle l, a h alálo z ásé t t je lle l tü n te ttü k fel. H a az év fo rd u ló a születésre v o n atk o zik , a n év u tá n a születés h ely ét k ö zö ljü k , a leírás v ég é n p ed ig a h alálo z ási adatokat; a h alálo z ási év fo rd u ló n ál értelem szerű en fordítva.

A M a g y a r T udom ányos A kadém ia m últbeli levelező és rendes tag jait az egyszerűség k ed v éért e s e te n k é n t ak a d é m ik u sk é n t em lítjük. H a rö v id ítü n k , a k k o r csak á ltalán o sa n elfo g a d o tt, eg y é rtelm ű rö v id íté sek e t alkalm azunk.

A k ö te tb e n tö rté n ő időrendi keresést m e g k ö n n y íti a — B o g d á n Istv á n ja v a s la tá ra bev e ze te tt — k övetkező m egoldás: a Lexikon Il.-b e n található összes év fordulós d átu m o t a Lexikon I.-b e n is szerepeltetjük, a to v áb b iak szerint. A Lexikon I. résznél, minden egyes évszám hoz tartozó legutolsó szócikk után „L d. m ég L exikon I I . : ...” h ivatkozással felsoroljuk az o k a t a dátu m o k at, am ely e k n él az ad o tt é v szá m h o z fűződő in fo rm ác ió találh ató . H a a Lexikon I.-b en v alam elyik olyan évszám hoz nem tartozik adat, am ely ik egyébként a Lexikon I l.- b e n szerepel, a k k o r ide a Lexikon I.-b e is b eírju k ezt az év szám o t, „L d. L e x ik o n I I . : ...”

k iegészítéssel. íg y annak a m egállapításához, ho g y a teljes naptári rész b en milyen dátum hoz tartozó év fo rd u ló k (és hol) találhatóak, elég a Lexikon I.-e t v égiglapoznunk!

A k ö te t to v á b b i ré sz éb e n n éh á n y fo ntosabb esem ényről, illetv e je le n tő s alk o tó ró l rö v id cik k b en , tan u lm án y b an is m egem lékezünk; a N aptár rész — Lexikon I., II. — ad o tt h ely én („ C ik k ü n k az x. old alo n ”) közléssel u talunk erre. A Cikkek kö zö tt elő szö r (I. Tanulm ányok cím en ) az esem é n y ek h e z k apcsolódó, illetve áttekintő je lle g ű íráso k szerepelnek, id ő ren d szerint, m ajd (II. Életrajzok cím en) a szem élyekről szólók k ö v etk ez n ek abc-ren d b en . A z e g y e s ta n u lm á n y o k , a to v á b b i tá jé k o z ó d á s m e g k ö n n y íté se é rd e k é b e n , n é h á n y té te le s iro d alo m jeg y z ék k e l fejező d n ek be.

A cik k ek után szereplő Irodalom cím ű összeállítás két részb ő l áll. E lő sz ö r — tö b b e k k éré sén e k , ezt h iányoló észrev ételén ek eleg e t té v e — ism ét k ö zö ljü k az 1992. évi k ö te tb en k ö zre ad o tt Rövidítésjegyzék-et. U tána Újabb tudomány- és technikatörténeti kiadványok cím m e l (az 1993.évi k ö te th ez hasonlóan) ism ét k ö zlü n k eg y ak tu ális v álogatást.

A Temetó'i tájékoztató cím ű rész a kötetben szereplő év fo rd u ló s sz em é ly ek sírh ely én e k ad a ta it közli. A z összeállítás nem teljes körű: csak néh án y fő v áro si tem ető re v o n atk o zó a n ta rta lm a z po n to s adatokat.

A Névm utató a k ö tetb en szereplő évfordulós szem élyek nevét tartalm azza, abc-ren d b en , a m e g fe lelő o ld a lsz ám o k feltüntetésével.

A Függelék a korábbi kötetekhez szükséges kiegészítéseket és helyesbítéseket tartalm azza.

V é g ü l sz ü k sé g e sn e k ta rtju k m e g je g y e z n i, h o g y az „É vford u lóin k ...” k ia d v á n n y a l p á rh u z a m o sa n m e g je le n t a M T E S Z -n ek a B u d a p e sti M ű sz ak i E g y e te m m e l, a M a g y a r M é rn ö k ö k és É p íté sz e k V ilá g sz ö v e tsé g é v e l, a M a g y ar T u d o m á n y o s A k ad é m iá v a l és a M a g y a ro k V ilág szö v etség év el közös v éd n ö k ség e alatt az O M IK K k iad ásá b an „M agyarok a term észettudom ány és a technika történetében” cím m el egy átfo g ó kiad v án y so ro zat. A k é t v állalk o zá s u g y an a zo n tém ak ö rt fogja át. A két sorozat k ö lc sö n ö sen ép íth etett eg y m ás szerk esztési és m ás szakm ai eredm ényeire. A „ M ag y a ro k ...” 1986-ban, 1989-ben és 1992- b e n m eg jelen t k ötetei, v alam in t a honfoglalás 1100. év fordulójára k észü lő ja v íto tt és b ő v íte tt ö ss z e g e z é s az „ É v fo r d u ló in k ...” k ia d v á n y k o o rd in á lta b b f o ly ta tá s á n a k le h e tő s é g é t és szü k ség esség ét is felveti.

(8)

Köszönetnyilvánítás

A k ö te t ö ssz e á llítá sa k o r a k ö v e tk e z ő sz erv ez ete k , in té z m é n y e k és m a g á n sz e m é ly e k d o k u m en tu m ait, szakm ai segítségét h asznosíthattuk:

É pítőipari T u d o m án y o s E gyesület, G épipari T udom ányos E gyesület, H opp F eren c K elet- Á zsiai M ű v észeti M úzeum , K ertészeti és É lelm iszerip ari E g y etem K özp o n ti K ön y v tára, K ö z le k e d é s i M ú z e u m , K ö z p o n ti B á n y á s z a ti M ú z e u m (S o p ro n ),M a g y a r C s illa g á s z a ti E g y esü let csillag ászattö rtén eti csoportja, M a g y ar F öldm érési, T érképészeti és T áv érzék elési T á rs a s á g , M a g y a r G e o fiz ik u s o k E g y e s ü le te , M a g y a r H id ro ló g ia i T á rs a s á g , M a g y a r K ö r n y e z e tv é d e lm i és V íz ü g y i M ú z e u m ( E s z te r g o m ) , M a g y a r O la j ip a r i M ú z e u m (Z alaeg erszeg ), M ag y ar V egyészeti M ú zeu m (V árp alo ta), M ag y arh o n i F ö ld tan i T ársulat, M T E S Z H ajd ú -B ih ar m egyei szervezete (D ebrecen), O p tikai, A k u sztik ai és F ilm tech n ik ai T u d o m án y o s E g y esü let, O rszágos M a g y ar B ányászati és K ohászati E gyesület, V ö rö sm arty M ih ály G im n áziu m (B p.), továbbá B artha L ajos, B o g d án István, F ejé r L ászló , F eren c zy M ária, H ren k ó P ál, Je lin e k Istv án , S tee r János, Suba G ábor, T am ó c z y T am ás, V ajd á n é C sizm arik Irén , Z sig m o n d János, v alam in t A ngi P éter, B ártfay G yörgyné, C sab a G yörgy, C sabai M argit, C sath B éla, D unka S ándor (D ebrecen), H ajós G yörgy, Jesch A lad ár, M arczell F erenc, N em e sk ü rty István, P ró d er István, R aum F rigyes, T riff V iktor.

M e g k ö s z ö n jü k a z e m líte tt és m in d a z o n to v á b b i m e g n e m n e v e z e tt s z e m é ly e k és intézm ények közrem űködését, akik, illetve am elyek lelkiism eretes m unkájukkal hozzájárultak a k ö tet elkészítéséhez.

K ü lö n is sz ere tn é n k m e g k ö szö n n i a „ M ag y a ro k a te rm ész ettu d o m án y és a te ch n ik a tö rté n eté b en ” cím ű k iadvány fő szerk esztő jén ek , N ag y F eren cn ek , to v áb b á a v állalk o zá s sz erk esztő b izo ttság i titkárának, K iss C so n g o rn a k azt a tu d o m án y o s és szerv ez ő m u n k át, am ellyel h o zz ájáru lta k je le n kö tet szerk esztéséh ez és m egjelentetéséhez.

K érjü k a tisz te lt O lvasókat, ho g y a je le n k iadvánnyal k apcsolatos észrev é teleik e t és az 1995. évi ö sszeállításra v o n atk o zó ja v a sla ta ik a t a k ö v etk ező cím re szív esk ed jen ek küldeni:

Győré Katalin, M T E S Z P ályázati és V állak o zási Iro d a ,1027 B p., Fő u. 68.

A Kiadó

(9)

'

(10)

NAPTÁR

LEXIKON I.

994. Aurillaci Gerbert (930-1003), a későbbi II. 1469.

Szilveszter pápa, ebben az évben készí

tette el a Szentföldre vezető, Magyar- országon is átmenő zarándokút részletes itineráriumát (útikönyvét). — Hrenkó P.:

A magyarországi földmérés és térképészet kezdetei. Bp. 1990. p. 9.

1194. N ico la u s H u ngarus (M agyarországi Miklós) valószínűleg az első magyar, aki Oxfordban tanult és akinek a neve en

nél az évnél szerepel az oxfordi egyetem anyakönyvében. — MTK I.

1269. Első alkalommal említették a veszprémi Korláth-(későbbi Gábriel)-vízimaImot.

Ez — korunkban — a Kittenberger, előbb Gépház u. 16. sz. alatt állott. A malom, bár m űem lékké nyilvánították, az 1960-as években elpusztult. — Vízgazdálkodás, 1972. p. 31-32.

(Cikkünk az 57. oldalon.)

1294. Egy ez évben kelt oklevél említést tesz az Esztergomban a Hévíz-tó lefolyásán lévő k á p ta la n i m alm ok ról, a k á p ta la n i fürdőről és a malmok vízrekesztőiről. — M. Vízgazdálkodás, 1987.2. p. 23.

(Cikkünk az 57. oldalon.) 1319. Ld. Lexikon II.: máj. 18.

1344. Ld. Lexikon II.: máj. 31.

1369. Az alulcsapó malom első magyarországi említése a veszprémi püspökség ez évben kelt latin nyelvű oklevelében: „...unum molendinum in fluvio Veszprém alolcha- po vocatum...”

(Cikkünk az 57. oldalon.) Ld. még Lexikon II.: márc. 24.

1419. Zsigmond király budavári építkezése során elkészült a gótikus Friss palota. (Lovagter

me helyreállítva ma is látható.) — MTK I.

Az év folyamán Körmöcbányán 29 érc

törőm alom (kölyűsm alom ) és 4 kohó m űködött. — W enzel: M agyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880.

p. 50.

Johannes Regiomontanus (königsbergi Johannes Müller, 1436-1476) átadta az ál

tala tökéletesített csillagászati szögmérő eszköz, az ún. torkvétum (torquetum) egy példányát V itéz János esztergom i érseknek. A műszerhez leírást és magya

rázatot is mellékelt, ezt 1544-ben Johannes S chöner adta ki nyom tatásban. B ár a torkvétumot már korábban ismerték, ál

talánosan elteljedt elrendezését Regiomon

tanus dolgozta ki; a műszert elsősorban az égitestek helyzetének meghatározására al

kalmazták. Egy hasonló, Budán készült példányt ma a krakkói Collegium Maius gyűjteményében őriznek. — Zinner, E.:

Leben und Wirken Joh. Müller, genannt Regiomontanus... Osnabrück, 1968. p. 157 ff.; Bartha L.: Reneszánsz csillagászok mű

szere: a torkvétum. Föld és Ég, 1984/5.;

A magyarázat részlete: Iskolaügy, II.

1494. Ld. Lexikon II.: márc. 24.

1569. Giulio Ballino könyvében megjelentette M agyarország haditérképét, am elyet Zenoi Domenico még 1566-ban Velencé

ben szerkesztett.

Az 1569. XXI. t. c., az 1568-as árvíz pusz

títá s á ra h iv a tk o z v a , in té z k e d ik a Csallóköz árvédelmének fejlesztéséről.

1594. Pozsony és Komárom között a hajók vontatását 600, fizetéssel felfogadott hajdú végezte. — Dezsényi— Hernádi: A m. hajózás tört., Bp. 1967. p. 30.

Ruda János kassai születésű, Prágában dol

gozó címerfestő megszerkesztette „Eszter

gom ostroma” című közismert térképét.

(11)

Mair Alexander (1558-1620) augsburgi 1719.

rézmetsző, Zündt Mathias (1498-1572) nürnbergi térképszerkesztő „H ungáriáé totius úti ex compluribus aliorum geografi- cis...” című térképe alapján elkészítette Magyarország új térképét.

Ld. még Lexikon II.: dec. 5.

1619. Ld. Lexikon II.: febr. 21., nov. 21.

1644. M egjelent Frölich Dávid (1600-1648) késmárki rektor, császári és királyi mate

matikus latin nyelvű utazási könyve, a

„Vándorlóknak azaz utazóknak könyvtára vagy vezérfonala...” (Bibliotheca seu cy- nosura peregrinantium, hoc est viatorium omnium hactenes editorum jucundissimum utilissimumque... Ulmae, 1644). A könyv összefoglalja az akkori időkben alkal

mazható utazási ismereteket, az utazások célját, a tennivalókat és tudnivalókat. Egyi

ke az első enciklopédikus európai útika

lauzoknak. A maga korában igen kedvelt mű volt, és megérdemelt hírnevet szerzett szerzőjének. — Földrajz, I.; Utazók; Fizi

katört. I.

Ez évben már üzemelt a besztercei (Besz

terce vm.), a felső-ruzbachi (Szepes vm.) és a kisszebeni (Sáros vm.) papírmalom.

— Papíripar p. 75.

1669. A kapuvári (Sopron vm.) uradalom ez évi összeírásában található a répatöró' malom első magyar nyelvű említése. — MTK II.

Tótfalusi Kis Miklós átvette a kolozsvári nyomda vezetését. — MTK II.

Ld. még Lexikon II.: júl. 2., szept.

1694. Lower Máté német nyelvű könyvében em líti Balatonfüred forrásait, leírva, hogy a tihanyi vártól félórányira a Bala- ton-parton buzog föl két forrás. Szeszes, 1744.

tiszta, savanyú, frissítő és elevenítő a vizük, ezért a pásztorok és parasztok szíve

sen felkeresik. — Zákonyi F.: A Dunántúl gyógyfürdői... Bp. 1977. p. 132.

Ld. még Lexikon II.: aug. 23.

*Bertha István (Eger), katolikus pap, egri csillagász. Részt vett az 1766-ban indult felm éré se k b e n . É s z le lé se ih e z m aga szerkesztett műszereket, am iket az egri csillagdában őriznek. (tE ger, 1785.) — Bartha L.: Régi mo.-i csillagászok. Tech

nikatörténeti Szemle, 1979.

* N ep au er (N ö p a u er) M á té (B éc s), építőm ester. Befejezte, Hamon K ristó f halála után, a budai Szent Anna templo

mot és az újlaki plébánia-templomot. Ter

vei szerint épült, többek között, a budai Erdődy palota, a tabáni Szt. Katalin temp

lom, a vízivárosi Szt. Flórián templom.

(tBuda, 1792. szept.) — MÉL II.

ifj. Buchholz György felmérte a Demény- falvi-jégbarlangot, valamint a Szilicei- jégbarlangot, s azokról hossz-szelvényt készített, melyek — jelenlegi ismereteink szerint — a korabeli M agyarország első' barlangtérképei.

(Cikkünk a 62. oldalon.)

M egjelent Paksi S zathm áry M ihály (1681-1744) gyulafehérvári, majd maros

v á s á rh e ly i p ro fe ssz o r fiz ik a k ö n y v e

„Összevont fizika, amelyet neoterikusok elvei szerint állított össze Sz. M. ...” Ko

lozsvár. A descartes-i szemlélet alapján szerkesztett mű nem önálló munka, de a szerző saját felfogása, illetve korábbi ma

gyar fizikusok alapján dolgozta fel a tár

gyat. — Fizikatört. II. p. 195-199.

(Ld. még Lex. II. jún. 2.)

A Sopron melletti Lővér oldalában fakadó Diákkút (Studentenbrunnen) vizét a város

ba, a piac díszkútjába vezették. — Sop

roni Szemle, 1959. p. 328.

Ld. még Lexikon II.: jan. 6., febr. 12., 19., aug. 9.

Székesfehérvár tanácsa a vizek tisz

taságának védelmére határozatot hozott, megtiltotta a bőrösöknek, szíjgyártóknak és cipészeknek, hogy a bőröket a malom

patakban mossák, „mert a vizet piszkítják, és alább azt gyűjtik össze ivásra, tehát az embereknek piszkos vizet kell inniok.’ ’ —

(12)

Fejér megyei Történeti Évkönyv, Székes- fehérvár, 1988. p. 402.

Ez évben már üzemelt a balázsfalvi (Alsó Fehér vm.) román nyomda. — Nyom

dászattört. III. 5. köt. 10.

Ld. még Lexikon II.: jún. 2., 14., okt. 16.

1769. Hell Miksa (1720-1792) csillagász kidol

gozta a földrajzi szélesség nagy pon

tosságú m eghatározásának egy olyan módszerét, amely kiküszöbölte a műsze

rek és a külső tényezők okozta hibák nagy részét. Ez a felsőgeodézia egyik legjobbnak tartott (Horrebow-Talcott módszer néven ma is alkalmazott) mérési eljárása.

(Ld. még: Lexikon II. jún. 3.)

Kempclen Farkas (1734-1804) bemutat

ta a bécsi királyi udvarban „sakkozó gépét” , a sakkozó törököt. A feltehetően ember működtette zseniális mechanikus szerkezet — am elyet sokoldalú tudós feltalálója csak játéknak tekintett (!) — a nem zetközi érdeklődés középpontjába került és világszerte ismertté vált.

A nagyszombati (később Budára, majd Pestre költöztetett) egyetemen létrehozták hazánkban az első egyetemi kémiai és botanikai tanszéket. Első professzora W interl József Jakab (1739-1809) volt. — MTESZ 1984. p. 124-127.

Buda és Pest között állandó hajóhíd épült a Dunán. — M TKII.

Az első ismert térkép a Hévízi tóról, de akkori alakja a maitól eltérő volt. — Kor- dos L.: Mo. barlangjai. Bp. 1984. p. 258.

Elkészült az Alibunári mocsarak lecsa- polására létesített ún. Terézia csatorna.

A munkálatokat 1762-ben kezdték. A csa

torna a Temesből (Botosnál) kiindulva, 1819.

Margitica érintésével az Alibunári mocsár széléig, Szent Jánosig húzódik, nagyobbára mély bevágásokkal. — Magy. Mérnök és Építész Egylet Közi. 1880. p. 437.

Elmpt Philip(Tammersheim, 1724. okt. 3.- Prága, 1795. ápr. 5.) vezetésével elkezdó'- dött a Temesi Bánság felmérése. Három

csoportban 33 hadmérnök vett részt a térké

pezésben. 1773-ig elkészültek a 208 tér

képlapra kiterjedő 1:28800 méretarányú térképek. — A m agyar földm érés és térképészet története. Bp. 1992.

Ld. még Lexikon II.: márc. 28., jún. 1., 3., 26., júl. 16., aug.18.

1794. *Holecz András (Szerencs), mérnök. Ta

nulmányait 1816-ban fejezte be. Részt vett Huszár Mátyás Tisza-Körös-Hortobágy felmérési (három szögelési) munkáiban, ( t ?) — Vízügy I. p. 53.

Elkészült a gyulafehérvári csillagvizs

gáló, am elynek m unkálatait 1792-ben kezdték. — MTESZ 1991. p. 126-129.

K áp ta la n fa (V e szp ré m v m .) sz élé n elkészült a kétnyílású boltozott kó'híd, amely a Devecser-Sümeg közötti úton a Sá

ros patakot hidalja át. (Valaha ún. „szob- ros híd” volt.) — Gáli I.: Régi magyar hidak. Bp. 1970. p. 213.

Ipari létesítmények: Pohorellán (Gömör vm.) acélművet létesítettek. Megkezdte m ű k ö d é sét S ch w eric z Ján o s p esti bó'rüzeme. — MTK II.

Sartory József bányam érnök és Farkas János bejárták a Baradlát (Aggteleki bar

lang). Sartory felmérte az ismert járatokat és elkészítette a barlang elsó' alaprajzi térképét, Farkas pedig az első' magyar nyelvű leírását. A térkép egy szúrt máso

lata fennmaradt, de sajnos a leírás kéziratát v aló szín ű leg m ég a sz erző m eg sem misítette.

' (Cikkünk a 62. oldalon.)

Ld. még Lexikon II.: ápr. 17., szept. 17., okt. 1.

*Gerster Károly (Kassa), építész. Az 1850-es években Pesten működött. Frey Lajossal több bérházat tervezett, Feszi Fri

gyessel és Kauser Lipóttal közös műve a fegyvemeki rk. templom és a pécsi roman

tikus stílusú zsinagóga. Önálló műve a szegedi Fekete-ház és a hajdúböszörményi ref. tem plom átépítése. (tP e s t, 1867.

jan. 27.) — MÉL I.

(13)

*VoIny J ó z se f (Szepesolaszi), banya- ja nyomtatasban 1820-ban, a Tudományos (kohó-)m érnök. Tanulm ányait Selm ec- G y űjtem ényben je le n t m eg. T érképe bányán végezte, részt vett a szabadság- kéziratban maradt fenn.

harcban. 1852-től először a máriavölgyi, (Cikkünk a 64. oldalon.) majd a betléri vasművet vezette. 1856 és

1869 között a Rimamurányi Vasművelő Ld. még Lexikon II.: jan. 18., 19., febr.

Egylet felügyelőjeként az ózdi vasfinomító 13., 19., márc. 8., ápr. 2., 19., júl. ll.,o k t.

fejlesztésében ért el eredményeket és felállí- 19., 30., dec. 26.

totta a borsodnádasdi vasfinomítót. 1872-

től haláláig a Salgótarjáni Vasfinomító Tár- 1844. *Epperlein Oszkár (Nicolai, Lengyel- sulat vezérigazgatója volt. (tOsgyán, 1878.

szep t. 13.) — Az O rszág o s M agyar Bányászati és Kohászati Egyesület Jubile

umi Évkönyve, 1972.

Ez évben már termelt a kosztivjarszkai (Zó

lyom), a lublói (Szepes), a lukói (Sáros), a nagysikallói (Szatmár), a mályi (Borsod), a pécsváradi (Baranya), a szilvási (Borsod), a zayugróci (Trencsén) papírmalom és ez évben létesítették az enyedi (Alsó Fehér) második papírmalmot. — Papíripar p. 80.

Calderoni István Pesten megalapította a Calderoni látszerész céget.

Az ún. III. te.-kel elrendelték a földek összeírását, a „Czirakijana conscriptio”-t.

Ez volt a kataszteri felméréseket megelőző összeírás.

Huszár M átyás — a Körösök felvételi munkái kapcsán — engedélyt kért vízmér

ce felállítására. A mércét a Körösvidék egyik hídjánál helyezték el, de hogy hol, az ism eretlen. Ez volt a K örös-völgy első vízmércéje. — M. Vízgazdálkodás 1987. 1.

p. 21.

Beszédes József mérnök elkészítette Ka- pos-szabályozási tervét. (Ebben az évben a pesti egyetem a szépművészetek és filo

zófia doktorává avatta.) — Vízügy I. p. 23.

Megjelent (Debrecenben) Beregszászi Pál, a debreceni ref. főiskola rajzolás és építészet tanára építészetről szóló könyvének I.

kötete „A z építés tudom ányának azon része, melyben az építésre teendő költségek számbavevése adódik elő” címmel.

Kölesy Vince átkutatta, felmérte és részle

tesen leírta az Abaligeti barlangot. Munká-

o rsz .), g ép é sz m érn ö k . D ip lo m á já t valószínűleg Charlottenburgban szerezte meg. Az 1870-es években jö tt hazánkba, a Prágai G épgyár Rt-nél vállalva vezető beosztású munkát. 1896-ban nevezték ki a Fegyver és Gépgyár Rt. vezérigazgatójává.

Ebben az időszakban ez a gyár szerszámgé

peket és az új típusú Mannlicher puskákat gyártotta. A gyártmányválaszték bővítése érd e k é b e n ja v a s o lta a m o to rg y á rtá s megkezdését. Bár R udolf Diesel (1858- 1913) motoija ekkor még kísérleti stádi

umban volt, a gépben m eglátta a jövő erőgépét. E llen ző iv el szem ben, m int vezérigazgató, mindvégig kitartott amel

lett, hogy meg kell vásárolni a gyártási jogot; a szerződést 1898. dec. 15-én írták alá. Az első dízelmotor 1899-ben készült el. A későbbi választék szerint az egyhen- geres gépek 5-60 lóerős, a kéthengeresek 30-120 lóerős nagyságban készültek, de az egykori áljegyzékben 300 lóerős dízelmo

torokat is ajánlottak. (tB p., 1903. ápr. 1.)

— Műsz. Nagyj. I. p. 319-342.; M agyarok 1992.

Ganz Ábrahám Budán m egalapította öntödéjét, amely a m agyar ipar egyik meghatározó vállalkozásává fejlődött.

Cukorfinomító részvénytársaság alakult

„Pesti C zukorgyár T ársu lat” néven, amely 300 személy foglalkoztatásával az 1845/46. üzleti évben összesen 1,5 millió font nyerscukrot dolgozott fel. — Futó Mihály: A magyar gyáripar története. Bp.,

1944. p. 233.

Az 1844. évi 2. sz. törvény elrendelte a közép- és felsőszintű oktatásban a ma

gyar nyelv használatát. Korábban a gim

náziumban és a főiskolákon a hivatalos tan-

(14)

nyelv a latin volt. A népiskolák oktatási nyelve a helyi lakosság többségének anya

nyelvét követte. — Iskolaügy I. és III.

M egjelent H araszthy Á goston (1812- 1869) útleírása az Egyesült Államokról,

„U tazás É jszak-A m erik ában ” (I.-II.

köt., Pest, 1844, II. kiad. 1845) címmel.

Körültekintőbb, mint Bölöni Farkas Sán

dor korábban kiadott amerikai beszámoló

ja, szemlélete gyakorlatiasabb, de egyút

tal kritikusabb is. Európai viszonylatban is egyike a fiatal Egyesült Államok legtár- gyilagosabb ismertetésének, nagy számú 1869.

földrajzi, néprajzi, kulturális, statisztikai és közgazdasági adatot tartalmaz.

A M ecsekben nyíló M ánfai kó'lyukat Höbling Miksa pécsi orvos átkutatta, s írás

ban először adott hírt a patakos barlangról, melynek vizét az 1950-es évektől kezdő

dően közel négy évtizedig Komló víz

ellátásánál hasznosították. — Kordos L.:

Mo. barlangjai. Bp. 1984. p. 245.

Szegeden — a nagy tiszai hajósközpont

ban — a hajósgazdáknak 1844-ben több mint 1(10 bó'gó's hajójuk és ugyancsak több mint 100 luntrájuk volt. (A luntra v. burcsuja kisebb, általában fedetlen bár

ka; pl. h o m o k sz állítá sra használták.) Később a vashajók megjelenése számukat jelentősen visszavetette. — Juhász A.: A tiszai hajózás... Szeged, 1960-62. p. 136.;

M agyar Néprajzi Lexikon 1. p. 387.

Harkányban megépült a mai Kossuth fürdő' elődje. Egy díszes faépületben 24 márvány kádat helyeztek el. Ugyancsak ekkor alakították ki a közel 400 holdas parkot. A tulajdonos a Batthyány-család volt. — Zákonyi F.: A Dunántúl gyógy

fürdői... Bp. 1977. p. 230.

Hild József tervei alapján, Budán felépült a Császár-fürdő (ma Komjádi-uszoda), amelynek helyén évszázadok óta fürdők m űködtek a m elegforrások mellett. — Budapest Lexikon p. 7.

Megalakult az Apatini Hajóbiztosítási Tár

saság és a Szávai Gőzhajózási Rt.

Megkezdte a termelést a Segesvári Karton

m anufaktúra R t., N ádasdy Tam ás gr.

betléri (Gömör) vashengerműve, Limberg Gottlieb Gyula pécsi (Baranya) cukorgyára és Illing Ferenc Károly pesti gépgyártó üzeme. — M T K II.

Ld. még Lexikon II.: jan. 4., febr. 9., márc.

15., 25., ápr. 29., máj. 5., jún. 12., 23., 29., júl. 17., 27., 29., 30., aug. 12., 13., szept.

1., 17., 20., okt. 4., 5., 6., nov. 30., dec.

22.

tW ieser Ferenc (Pest), a magyar roman

tikus építészet egyik jeles képviselője. Egy ideig Hild József irodájában dolgozott.

Pesti művei közül a fontosabbak: a pesti ferences templom tornya barokk, a Szent István téri Pichler-ház velencei-gótikus stílusban, valamint kisebb paloták. Több épületet bővített és átalakított. (*Pest,

1812.) — MÉL II.

Lóvasut közlekedett Budán a Lánchídtól Óbudáig.

Fontosabb ipari alapítások: Brassói Bá

nya- és Kohómű Rt., Büki Cukorgyár, Első Magyar Gépgyár Rt., Első Magyar Kártya

gyár Rt., Élső M agyar Sertéshízlaló és Előlegezési Rt., Kecskeméti József Gőz

malom Rt., Lábatlani Cementgyár, M a

gyar Ü veggyári R t., N agytapolcsányi C u k o rg y ár, P o zso n y i P a p írg y á r R t., S árospataki K ova- és M alo m k ő g y ár, Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt., Sóskúti Kőbánya, Szegedi Téglagyár Tár

sulat, Temesvári Papírgyár, Újlaki Tégla- és Mészégető Rt., Unió Vas- és Bádoggyár Rt. — MTK III.

M e g je le n t az „ U ta s ítá s a k a ta sz te ri felmérés végrehajtására” című, első ma

gyar nyelvű felmérési utasítás.

D oletskó Ferenc (181 1-1892) m érnök elkészítette Pest város szabatos szintezési hálózatát.

M egjelent Tóth Á goston (1812-1889) hadm érnök összefoglaló munkája, tér

képészeti kézikönyve „A helyszínrajz és földképkészítés történelm e, elmélete és

(15)

jelen állása” (Pest, 1869. 344 old, II. kiad.

1875-ben). Ez a nagy tárgyism erettel összeállított m unka a XVII-XVIII. sz.

térképészetének áttekintése után ismerteti a XIX. sz. térképezési munkálatait az egyes országokban, a fontosabb térképműveket, valamint a kartográfia akkori módszereit.

— MTESZ 1987. p. 106-108.

Ferenc József utasítására befejeződött a H ab sb u rg b iro d a lo m II. k a to n a i felmérése, amelyet az 1800-as évek ele

jétől végeztek. Ugyanakkor, még ez év október 7-én — ld. ott — megkezdődtek a III. katonai felvétel munkálatai.

Pick M árk (1843-1892) Szegeden ter- m énykereskedést alapított, amelyből a napjainkban is nemzetközi hírű Pick Sza

lámigyár fejlődött. — MTESZ 1993. p.

66-67.

Ez év őszén Budán megnyílt az első' hazai állami tanítóképző', és ezzel párhuzamo

san az első állami tanítónőképző intézet, m indkettő három éves tanfolyam m al.

U gyanekkor kezdte meg m űködését a csurgói és a losonci állami tanítóképző in

tézet is. — Iskolaügy I.; Mészáros I.: M a

gyar Iskolatörténeti Kronológia. „Önkép

zés-Továbbképzés” 4. sz. Megyei Pedagó

giai Intézet, Veszprém, 1991.

A H einrich család beruházásában, Ybl M iklós tervei alapján átépítették és 1894.

bővítették a mindinkább közkedveltté váló budai Rác-fürdőt. — Vitéz A .: Bp. gyógy

fürdői... Bp. 1980. p. 76.

Orosháza határában — társadalmi össze

fogással — megépült a mai Gyógystrand és tisztasági fürdő kezdetleges elődje, k ö znéven G y o p á ro s-fü rd ő . A fü rd ő fokozatosan kiépült, 1925-től engedélyez

ték a gyógyfürdő megnevezés használatát.

— Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői... Bp.

1981. p. 283.

Hencz Antal keszthelyi építész 1864-69 között elkészítette a Hévízi tó tófürdő

jének épületeit. Az építés során a tavat részletesen felmérte. A tó mélységét 43 m-

ben jelölte meg. — Kordos L.: Mo. bar

langjai. Bp. 1984. p. 258.

Megkezdődtek a rendszeres vízállásész

lelések a Balaton siófoki vízmércéjén. — Péch A.: Országos vízjelző szolgálat Ma

gyarországon Bp. 1902.p. 15.

Az Argentínában élő Czecz Jánost (1822- 1904), a szabadságharc erdélyi seregének egykori tábornokát az argentínai hadsereg m egbízta az ország addig alig ism ert részeinek feltérképezésével. A nagysza

bású felvétel befejeztével Czecz javaslatot adott be az első argentin tisztképző intézet felállítására, amelynek megszervezésével aztán őt bízták meg. Ennek keretében létesítette az Argentin Katonai Földrajzi Intézetet (Instituto Geografico M ilitar).

1875-től Ente Rios tartomány topográfiai hivatalának igazgatója, kiadta Argentína 1:4 000 000 méretarányú térképét. 1885- 95 között az argentin vezérkar mérnöki osztályának vezetője volt. — Szabó L.:

Magyar múlt Dél-Amerikában, II. kiad. Bp.

1982.; Theész J.: Czecz János, Argentína térképésze.; Földr. Múz. Tan. 10. sz. 1991.;

MÉL I.

Ld. még Lexikon II.: jan 10., ll.,f e b r. 15., 27., márc. 11., ápr. 11., 15., 22., máj. 9., 14., jún. 16., 18., júl. 6., 10., 20., aug. 4., 29., 31., szept. 5., okt. 1., 5., 7., 14., 31., nov. 1., 9., 27., dec. 23.

A Magyar (Királyi) Folyam- és Tenger- hajózási Rt. (MFTR), hajózási vállalat, az 1894. évi XXXVI. törvénycikk alapján alakult, 10 millió forint alaptőkével. Az állam és a társaság közötti szerződés se

gély és állami felügyelet ellenében sze

mély- és teherhajójáratok fenntartására kötelezte a M FTR-t. 1950-től M ESZ- HART, 1954-től M agyar H ajózási Rt.

(MAHART) néven működik.

Ebben az évben adták ki először a Selmeci Bányászati és Kohászati Akadémián az okleveles bányam érnöki, fém kohóm ér- nöki diplomákat. Ezt megelőzően, 1875- től szakképzett bányász vagy kohász volt a diplom a m egnevezése. — Farkas I.-

(16)

Gyimesi I.: Mérnökképzésünk kezdetei.

Magyarok II. p. 222.

Arany Dániel (1863-1945) győri tanár, az 1893-ban megjelent mutatványszám után, ez évtől megindította a diákok számára készülő „K özépiskolai M athem atikai Lapok” -at, amely a világon az első, ilyen jellegű és tartalmú kiadvány volt és azóta

is megjelenik.

M agyarországon középiskolások szá

m ára 1894-től rendeznek m atem ati

kai, 1916-tól fizikai versenyeket. Ezek n y e rte se i k ö z ö tt szám o s, késő b b világhírűvé vált tudós található. — Kun

falvi R.: T ársulatunk és a tanulm ányi versenyek; tehetségkutatás és tehetség- fejlesztés. F izikai S zem le, 1989. 11.

p. 427-432.

Megalapították a Balncológiai Értesítőt.

— Hidrológiai Tájékoztató, 1969. p. 145.

Porzsolt Jenő (1856-1938) kereskedelmi iskolai tanár, majd igazgató angol és német szabadalmat kapott fényszedőgépére.

A változó székhelyű felmérési felügye

lőségekből megalakultak az állandó jellegű hivatalok. Ezzel kialakult az Állami Föld

mérésnek az a szervezete, ami 1950-ig állott fenn. A m egalakított földm érési felügyelőségek számozásuk sorrendjében a következők: 1. Kassa, 2. Szatmárnémeti, 3. Eger, 4. Temesvár, 5. és 6. Pozsony, 7.

N yitra, 8. Nagyvárad. A helyszínelési fe lü g y e lő sé g e k b ő l a la k íto tt te rü le ti h atáskörű hivatalok a következők: 9.

Budapest, 10. Szeged, 11. Pécs és 12. Deb

recen.

Ez évben létesítették az Európa Irodalmi és Nyomdai Rt.-ot és Károlyi György pesti nyomdáját. — Nyomdászattört. III. 6. köt.

p. 15.

Az Országos Halászati Felügyelőség ter

vei alapján megépül az első korszerű halastó (75 ha), a Tolna megyei Simon- tornyán. — M agyar V ízgazdálkodás,

1979/7. p. 22.; 1988/4. p. 18.

Üzem be helyezték B rassó vízm ü vét, amely 33000 fő vízellátását biztosította. — M. Mérnök és Építészegylet Közi., 1897.

p. 78.

A közegészségügyi mérnöki szolgálatot hivatallá szervezték. 1901-ben az Orsz.

Vízépítési lg. ötödik osztálya lett. Tulaj

donában volt három gőzmeghajtású artézi- kútfúró berendezés. ■— Farkass K.: A köz

egészségügyi mérnöki szolgálat. Bp. 1901.

p. 4-5.

Budapesten üzembe helyezték a C sa

tornázási Művek Soroksári úti szivaty- tyútelepét. — Hidrológiai Közlöny, 1958.

p. 162.

A Rudas fürdő úszómedencéjének ala

pozásakor két fo rrá st tá rta k fel, melye

ket Diana és Hygiea névre kereszteltek.

Magasságuk a Duna „ 0 ’ ’ pontja felett 7,16 m volt. Vizüket a Rudas hasznosítja. — Kunszt J.: A Rudas gyógyfürdő monográ

fiája. Bp. 1947. p. 103. és 105.

Szolnokon a Kossuth Lajos téren fúrták az első artézikutat (282 m, 22.5 °C), me

lyet 1895-ben követett a vásártéri, 1896- ban a kórházi, 1901-ben a Nemzeti Szálló udvarán létesített, és a Kárász-féle fűrész

telepen fürt artézikút. — Hidrológiai Köz

löny, 1928/29. p. 5.

N éhány fontosabb ez évben m egjelent szakkönyv: Hampel Jó z sef „A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyar- országon” c. alapvető akadémiai monográ

fiájának első része (a második 1898-ban) Bp.-en; Lukácsi György „M agyar szám

vetési feladatok” c. tudom ánytörténeti munkája Nagybányán; Hutyra Ferenc híres

„Á llatorvosi belgyógyászat”-ának első kötete (a második kötet 1896-ban, a har

madik 1898-ban) Bp-en; Gelléri M ór „Mit jelent és milyen lesz az ezredéves kiál

lítás?” c. kis könyve Bp.-en.

Ld. még Lexikon II.: jan. 1., 5., 6., 30., febr. 1., 28., márc. 14., 20., ápr. 7., 10., máj. 5., 8., 11., 14., 31., jún. 3., 6., 25., júl. 7., aug. 9., 13., ll.,s z e p t. 25.,okt. 21., , 27.,nov. 2., 15., 25., dec. 10., 13., 17., 23.

(17)

1919. Mihály Dénes (Ld. Lexikon II. július 7.) mozgó árnyképeket közvetített 4-5 km távolságra, kábel nélkül, a „Telehor” nevű készülékével.

A Természettudományi Közlöny (össze

vont) Pótfüzetében megjelent a relativitás elméletének első átfogó, magyar nyelvű ismertetése. Ez Albert Einstein német is

meretterjesztő füzetének kivonatos fordí

tása volt, Mende Jenő munkája. — Pót

füzetek a Természettudományi Közlöny 51. kötetéhez, 1919. febr.-dec. 133-134.

fíiz. p. 1-19.

Gödölló'n, az Állami Burgonya Kísérleti Telepen, megépült a magyarországi első perm etező öntözőtelep. Vizét a Rákos patakból szivattyúzták. A homokos tala

jon kétszer akkora termést (53 ill. 108 q) értek el, mint az öntözetlen területen. — Vízügyi Közlemények, 1934. p. 559.

A fő v áro s te rü leté n 1904-ben fe ltá rt Pálvölgyi barlangot kiépítették és meg

nyitották a nagyközönség számára. — Föld és Ég, 1989. 8. sz. p. 246.

(Ld. még Lexikon II. július 24.)

Csillaghegyen langyos termál-forrásokra települve — egy korábbi kis természetes tó helyén — három betonmedencét épí

tettek. (Árpád strandfürdő). — Budapest Lexikon p. 218.

Ld. még Lexikon II.: jan. 6., 17., 19., febr.

4., 7., 16., 17., 20., márc. 1., 14., ápr. 1., 8., 20., máj. 1., jún. 6., 8., júl. 24., 25., aug. 28., szept. 5., 11., 21., okt. 7., nov.

18., 19., 24., dec. 2., 4., 7., 25.

1944. tBuday Béla (Bp.), mérnök, h. államtit

kár, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke, egy. magántanár. Nevéhez fűződik a mérnöki rendtartásról szóló törvényter

vezet előkészítése. (*Pécs, 1865. ápr. 7.)

— MÉL I.

tGlaser Lajos (Gombos, Bácska), geográ

fus, térképtörténet kutató. A budapesti Tudományegyetemen Cholnoky Jenőnél tanult, majd Teleki Pál tanítványa, utóbb tanársegéde volt. Történeti földrajzzal és

térképtörténettel foglalkozott. Az Országos L evéltárban főként a fö ldrajztörténeti tárgykörbe tartozó anyagokat dolgozta fel, eközben több régi (részben elfeledett) Magyarország-térképet tanulmányozott és ismertetett. Felkutatta a karlsruhei gyűjte

mények m agyar vonatkozású anyagait.

Nagy szerepe volt Magyarország történeti földrajzának megújításában. Hazánk régi útvonal hálózatáról kimutatta, hogy súly

pontja a tatárdúlás után Esztergom ból Budára helyeződött át. Főbb művei: A Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 1929.; Kelet-Dunántúl a honfoglalás előtt és a vezérek korában. Bp. 1937.; Fejér vármegye kialakulása. Cegléd, 1937.; Az Alföld vízrajza és települései. Földr. Közi.

1939. (* R étság , 1903. m árc. 30.) — Mendöl T.: G. L. Századok, 1945-46.;

Haltenberger M.: In memóriám. Földr.

Közi. 1948.; MÉL I.

tKelényi B. Ottó (?), történész, a Főváro

si Könyvtár munkatársa, aki a budapesti csillagdák történetét kutatta és dolgozta föl, beleértve a hasonló intézetek, pl. az egri csillagda történetével való összefüggéseket is. (*Bp., 1897. febr. 25.)

tK lu g L ipót (Bp.), m atem atikus. P o

zsonyban, majd Bp.-en főreáliskolai tanár, 1897-től a kolozsvári egyetem ábrázoló geo m etria p ro fesszo ra. A sz in te tik u s geometria egyik legnagyobb hatású és leg

termékenyebb művelője. Értekezéseinek témakörei: a konfigurációk, a másodrendű görbék és felületek poláris elmélete, az ábrázolás különböző módjai. Főbb művei:

A harmadrendű térgörbék synthetikai tár

gyalása. P ozsony, 1881.; A projektív geometria elemei. Bp., 1892.; Ábrázoló geometria. Bp., 1900.; Projektív geometria.

Bp., 1908. (*Gyöngyös, 1854. jan 23.) — OMIKK 1992.

tRiszdorfer Ödön (?), feltaláló, vállal

kozó. Jogi tanulmányai után, hosszú ideig kereskedelmi pályán működött. Az 1920- as évektől foglalkozott a fotótechnikával.

Kidolgozta a megvilágítási idő automatikus beállításának első, gyakorlatban használ

ható m e g o ld ását. E zt fo ly a m a to sa n továbbfejlesztette és számos szabadalom

mal védte. A fényképezőgép-ipart forra

(18)

dalmasító találmányait a szakma vezető cégei m egvásárolták. F otoelektrom os megvilágításmérőjét saját üzemében gyár

totta. (*Batthyánypuszta, Komárom m., 1893. szept. 26.) — MTESZ 1993. p. 46.,‘

85-91.; Magyarok 1992.

Hevesy G yörgynek ítélték az előző, 1943.

év kémiai Nobel-díját „a kémiai folyama

tok kutatása során az izotópok indiká

torként való alkalmazásáért”. — Magyarok 1992.

A Kármán Tódor és munkatársai által kifejlesztett Priváté-A rakéta kísérletei eredm ényesen zárultak, m egkezdték a W AC Corporal rakéta kifejlesztését. — Űrhajózási lexikon. 1984.

Neumann János és Norbert Wiener Prince- tonban konferenciát szervezett a számí

tógépekkel és szabályozással kapcsolatos témakörben. — Magyarok II.

A Földtani Intézetben befejeződött Ma

gyarország talajtani térképezése (Krey- big-féle térképek). A tiszántúli lapok nagy része (97 db 1: 25000) kiadásra került, további 103 alföldi és 143 dunántúli lap munkában volt. Kiadásukat a háború mega

kadályozta. — 100 éves a MÁFI. p. 191.

Kecskemét határában — utóbb a tervező Komlósi Imréről elnevezett — talajvíz

kísérleti telep létesült. A háború alatt sú

lyosan sérült telepet 1947-ben építet

ték újjá. — Vízügyi Közlemények, 1954.

2. sz.

1969.

A Dagály utcában az Árpád-híd és a Rá- kos-patak között strandfürdő (a későbbi Szabadság- vagy Dagály-fürdő) céljára si

keres fúrást mélyítettek (Béke forrás). A kút 6000 l/min, 41.5 °C-os vizet adott. A víztermelés megindításának órájában a margitszigeti ún. I. sz. Zsigmondy fúrás

ban 1 m-rel csökkent a vízszint és ekkor szűnt meg a m argitszigeti vízesés.—

Hidr. Tájékoztató, 1962. dec. p. 20.; Vitéz A.: Bp. gyógyfürdői... Bp. 1980. p. 140.

A Liberator típusú amerikai bombázók motorzajának Doppler-hatású adott hang

frekvenciájára robbanó Pulvári Károly-féle

röppentyűvel ez év októberében-novem- berében sikeres laboratóriumi kísérleteket végeztek, de a kivitelezésre természetesen nem kerülhetett sor. A Haditechnikai In

tézetben és az Aerodinamikai Tanszéken lefolytatott kísérletekben Kovásznay Lász

ló, Grúber József és Tam óczy Tamás vett részt. (Tamóczy Tamás közlése)

A Magyar Barlangkutató Társulat irodája belövést kapott, s elpusztult iratainak, do

kumentációjának és hatalmas könyvtárá

nak szinte teljes anyaga. — Föld és Ég, 1989.8. sz. 246.

Néhány fontosabb, ez évben m egjelent szakkönyv: Renner János: A fizika elemei.

Kir. Magy. Természettud. Társulat, Bp.;

H o rv áth Á rpád: A din am ó reg é n y e.

K önyvbarátok. Kir. M agyar Egyetem i Nyomda, Bp.; Csík Lajos-Dezső Dezső: Az ember. I. rész. Kir. Magyar Természettud.

T ársulat. Bp.; Pávó Elem ér: K orszerű műszaki szótár I. Német-magyar, II. Ma- g yar-ném et rész. F üg g elék : 1. Szak- irodalmi tájékoztató, 2. Műszaki névsor.

Miszler testvérek, Bp. A hazai műszaki továbbképzésben jelentős szerepet játszó Mérnöki Továbbképző Intézet is számos kiadványt jelentetett meg az év folyamán, valamennyit a Kir. Magy. Egyetemi Nyom

da (Bp.) kiadásában.

Ld. még Lexikon II.: ja n .l 1., 23., 27., 29., márc. 13., ápr. 2., 10., 28., máj. 29., jún.

10., 21., júl. 24., aug. 25., okt. 2., 9., 19., nov. 4., 29., dec. 5.,19., 20., 24., 26., 30.

Elkezdődtek hazánkban — Baján, AFU kamerával, és Szombathelyen, a Gothard obszervatóriumban, IGN felszereléssel — a m esterséges holdak geodéziai célú megfigyelései. Ez indította el hazánkban is a felsőrendű alappont m eghatározási technológia gyökeres átalakítását.

Kormánydöntés született arról, hogy Pen- cen Kozmikus Geodéziai Obszervatóri

umot kell létesíteni (a KGO alapítása).

M egalakult — a m iskolci N ehézipari M ű szak i E g y etem alá re n d e lv e — Dunaújvárosban a Kohó- és Fémipari Főiskola.

(19)

Üzembe helyezték az első hazai (HYDRA rendszerű) automatikus vízrajzi távjelző hálózatot. Ez az Altalér vízgyűjtőjén léte

sült, központja Tata volt. — Stelczer K.:

A vízrajzi... Bp. 1986. p. 64.

M ezőkovácsházán, egy 1966-ban mé

lyített olajkutató fúrás vizére (400 l/min, 63 °C) alapozva megnyitotta kapuit a Park-fürdő. — Gál M .: Az Alföld gyógy

fürdői... Bp. 1981. p. 295.

Mesteriben, egy olajkutató fúrásból nyert 60 °C-ú vízre alapozva, megnyílt a ter

málfürdő. — Zákonyi F.: A Dunántúl gyógyfürdői... Bp. 1977. p. 112.

N éhány, ez évben b efejezett, átad o tt létesítmény: Budavári Történeti Múzeum

— Kékesi László és Gerő László Kossuth-

díjas építész tervei szerint; Budapes

ten a M argit körúti nagy irodaház (egykor a Kohó- és Gépipari Minisz

térium, ma az Ipari és Kereskedelmi M inisztérium székháza) — Farkas Ipoly Ybl-díjas építész tervei szerint;

az Intransmas Székház — Nagy Ele

mér Ybl-díjas építész tervei szerint;

Szigetvári Konzervgyár — Harsányi István tervei szerint; Orgoványban a Művelődési Ház — Jurcsik Károly K o ssu th -d íja s és V arg a L ev en te építész tervei szerint.

Ld. még Lexikon II.: jan. 8., 22., febr.

28., márc. 11., 21., ápr. 20., 23., máj.

27., jún. 24., júl. 11., aug. 23., 25., 26., 31., szept. 1., 4., 27., nov. 6., 13., dec. 22., 23., 31.

(20)

LEXIKON II.

JANUÁR

ti 894. Czimmermann István (Zumbo, Mo- zam bik), Jézus-társasági hittérítő, utazó. Lőcsén, majd Vácon tanult,

1879-ben lépett a jezsuita rendbe, 1880-tól Kalocsán tanított, 1884-ben rendje a Zam bezi-m isszió vezető

jeként Portugál-Mozambikba küldte.

Rövid európai pihenőjét leszámítva, haláláig Afrikában élt. 1894 elején egy hatalmát féltő törzsfőnök megmérgez

te. Cz. I. alkotta meg a nyungve írás

beliséget és a bennszülöttek nyelvén adott ki vallásos könyveket. Afrikai tapasztalatait előadásokban és cikkek

ben ismertette, pl. a M agyar Állam 1891. évi 97. sz.-ban. (*Szomolnok- Huta, Szepes m., 1849. márc. 13.)— - S zin n y ei II.; V elics L.: M agyar jezsuiták a XIX. sz.-ban, Kalksburg,

1962. p. 237.

1. *1894. Okolicsányi Ferenc (?, Szatmár vm.), fizikus, feltaláló. Egyetemi tanulmá

nyait a bp-i M űegyetemen kezdte, m ajd N ém etországban fejezte be.

1926-tól Berlinben, Mihály Dénessel dolgozott a távolbalátás kutatásában.

A 30-as években Angliában telepedett le és részt vett az angol tv-kísérle- tekben. Kidolgozta a tükörcsavaros képbontó-leképező rendszert. További találmányaival nagy képek vetítésére alkalmas rendszert fejlesztett ki, és megoldotta az ún. sorváltós képbontás és -összerakás problémáját. Az egyik sz ab a d alm á n ak fe lh a sz n á lá sá v a l készült színes képcsöveket sorozatban gyártották az USA-ban. Feltalálta az első, színkülönbség érzékelésén ala

puló, elektronikus elven működő mag

osztályozó gépet (vetőborsó váloga

tásához). A Sortex nevű angol cég ma is gyártja — természetesen korszerű

sítv e (és 100-nál tö b b ország b a

exportálja) — az ilyen elven működő gépeket. (tL ondon, 1954. okt.) — Sipka L.: Műszaki múltunk London

ban. In.: Egy m érnök gondolatai.

GTE, Bp., 1987. 41 p.; M ÉL II.;

Magyarok 1992.

1894. Életbelépett a Fővárosi Építési Sza

bályzat, amely 4 övezetre osztotta Budapest területét. A szabályzat bi

zonyos elő re h ala d ást je le n te tt az 1870-ben m e g je le n t és tö b b sz ö r m ódosított ,,U tasítás”-hoz képest, noha csak kis m értékben tudta a spekulatív építkezést korlátozni.

.. *1844. Lengyel Béla (Kőrösladány), kém i

kus, egyetemi tanár, akadémikus. A Tudományegyetemen Than Károly asszisztense, majd 1868-tól Heidel- bergben dolgozott, ahol 1870-ben a bölcsészettudományi doktorátust is megszerezte. Hazatérése után magán

tanárrá képesítették, 1877-ben nyil

vános rendes tanárrá nevezték ki, és ugyanebben az évben megbízták a II.

sz. K ém iai Intézet igazgatásával.

Tudományos munkássága során fő

ként a szervetlen és analitikai kémia területén ért el jelentős eredményeket, de már a századforduló idején foglal

koztatták a radioaktivitás jelenségei is.

S zervetlen k ém iai m unkái közül kiem elkednek az alkáli-földfém ek kémiájával kapcsolatos kutatásai és eredményei. Analitikai munkája során számos hazai ásványvizünket elemez

te. 1889-ben kiadott „Chemia” című műve hézagpótló volt a kémia hazai irodalmában. (tB p., 1913. márc. 11.)

— A magyar vegyészet arcképcsar

noka III. V árpalota, 1992. p. 88.;

MTESZ 1988. p. 104-106.; Magyarok 1992.

(21)

5-6. 1894. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a megalakulása utáni első közgyűlését tartotta Nagy

bányán. Azon részt vett és előadást tartott W ekerle Sándor m iniszter- elnök és pénzügyminiszter is. — BKL 1894. p. 41.

6. *1719. W a lch er J ó z s e f (Jo sep h )(L in z), matematikus, mérnök, jezsuita szerze

tes. A rend feloszlatása után a kama

ránál dolgozott, 1777-től (?) hajózási igazgató. A Helytartótanács megbízá

sából rendszeresen felülvizsgálta a vízszabályozási terveket. Ő tekinthető az ebben az időben kialakuló köz

ponti vízügyi igazgatás (egyik) első' vezetőjének. (tBuda, 1785 után) — H idrológiai T ájékoztató, 1969. 1.

p. 6.; MÉL II.

*- +1919. L u dvigh (Ludw ig) G yula (B p.), vasútépítő mérnök. A brüsszeli egye

temen tanult. Gyakorlati munkáját Belgium ban és Spanyolországban kezdte. 1867 után tért haza, s a vasút központi irodájában osztálymémök lett. Ezután a belga, fra n cia és a törökországi vasutakat tanulmányoz

ta. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a boszniai-romániai vasúti csatla-"!

kozásokat. 1881-ben a közm unka-és közlekedésügyi minisztériumban az út- és középítési osztály vezetője.

1883-tól az államvasutak igazgató

ságának tagja. 1887-1909-ig a MÁV elnökigazgatója volt, ez idő alatt sokat tett a vasúthálózat fejlesztése érdeké

ben. 1909-től a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója volt. (*Szepesbéla, 1841. ápr. 21.) — MÉL II.

8. tl9 6 9 . Papp Ferenc (Bp.), geológus, hidro- geológus, egyetemi tanár. Tanulmá

nyait Budapesten a Tudományegyete

men végezte. A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány-földtani tanszékén Schafarzik Ferenc professzor mellett

1924-ben lett tanársegéd, majd ad

ju n k tu s, végül 1960-ban tanszék- vezető tanár. Tudományos munkás

sága széles körű. Eleinte főleg a hazai kőbányák kőzettani vizsgálatát végez

te, majd az ércek mikroszkopiái vizs

gálatának egyik úttörője lett. Legje

lentősebb hidrogeológiai munkássága.

Felismerte és felhívta a figyelmet a víz nagy jelentőségére és növekvő szere

pére. Budapestnek, mint fürdőváros

nak és gyógyhelynek legjelentősebb propagálójavolt.(*Bp., 1901.júl. 31.) (Cikkünk a 147. oldalon.)

10.1869. Megindult a Term észettudományi Közlöny, a M. Kir. Természettudo

mányi T ársulat havi (1909-től 1914-ig félhavonta megjelenő) folyóirata. A TTK volt Magyarország első, nagy

sikerű, valóban rangos tudománynép

szerűsítő folyóirata, amely elsősorban a magasabb képzettségű értelmiséghez szólt, és gyorsan, pontosan tájékoz

tatott a természettudományok minden ágának új eredményeiről. Jelenlegi címe: Természet Világa.

1. *1869. Aujeszky Aladár (Pest), orvos, mik

robiológus, az Állatorvosi Főiskola tanára. Bevezette a kutyák veszettség elleni kötelező oltását. Felfedezte az állatoknak — róla elnevezett— nyúlt- agyvelő-bénulását, s új baktérium- spóra-színező eljárást dolgozott ki.

(tB p ., 1933. márc. 9.) — MÉL I.;

Magyarok 1992.

tl9 4 4 . Klipp Alajos (Bp.), háromszögelő m érnök. Az első v ilág h áb o rú b an szibériai fogságba került, ahol maga készítette eszközökkel mérte fel és térképezte a tábor környékét. Japánon keresztül tért haza. Házilag készített felmérési eszközei egy japán múzeum

ba kerültek. (*Pozsony, 1886.) — Térképészeti Közlöny, 1944. 2. sz.

(22)

17. 1919. M egalakult az osztrákoktól függet

lenített katonai térképező csoport K irchlechner K ároly (1872-1961) vezetésével. (Ld. még jan. 19.)

fold alatt vezetett vizek lehűtésével foglalkozott. (tB p. 1890. máj. 11.) — Természettudományi Közlöny, 1890.

p. 638-639.; Magyarok 1992.

"18. tl8 1 9 . Domin József (Zágráb), Jézus-társa

sági sz erz e te s, m ajd v ilá g i pap, fizikus, egyetemi tanár. Zágrábban ta n u lt, a je z s u ita ren d b e lépve filozófiai oklevelet szerzett, majd a győri, zágrábi és pécsi főiskolákon tanított. 1791-1800 között a pesti Tudományegyetem fizika-mechanikai tan szék én ek p ro fesszo ra. E zután zágrábi kanonok. Legfőbb kutatási területe az elektromosság gyógyásza

ti alkalmazása, és villámhárítók szer

kesztési módja volt. Az elektromos gyógyítás kérdését a kor színvonalán, és tudományos alapossággal tanulmá

nyozta, sok kísérletet írt le. A nagykö

zönség számára felvilágosító műveket írt a villámhárító használatáról, és a zivatarral kapcsolatos babonák ellen.

Főbb művei: Commentatio in electricitatem medicam... Pest, 1789., Ars electricitatem... 1. kiad. Pest, 1795.

(♦Zágráb, 1754. jan. 28.) (Cikkünk a 135. oldalon.)

1919. Kogutowicz Károly térképész, geo

gráfus a M agyar Földrajzi Társaság választmányi ülésén ismertette terve

zetét egy „Állami Térképíró és Föld

leíró Intézet” szervezéséről. A ma

gyar térképészeti intézet m egalakí

tá sá ra a bécsi K a to n a i-F ö ld ra jz i Intézetnek a H absburg-birodalom széthullásával együttjáró megszűnése adott okot és lehetőséget. A tervezett intézmény Földleíró (pl. topográfiai), T érképező (pl. felv é tel k észítő ), Térképíró (pl. térképszerkesztő) és Műszaki (pl. sokszorosító) osztályok

ból állt volna, és munkaköre a történeti földrajzra is kitelj edhetett. A javasolt intézet végül szerényebb keretek kö

zött, mint Állami (később Honvéd) Térképészeti Intézet alakult meg. — Kogutowicz K.: Állami Térképíró és Földleíró Intézet. Földr. Közi. 1919.

p. 14-32.

2 2 .1969. Átadták a forgalomnak a szolnoki új rendező és fogadó pályaudvart.

19. *1819. S ztoczek (S toczek ) J ó zsef (S za

badka), mérnök, műegyetemi tanár,**23. +1944.

akadémikus. 1847-ben a József Iparta

noda természettan tanára, majd amikor 1861-ben az ipartanoda műegyetem

mé fe jlő d ö tt, az in tézm én y első magyar igazgatója. 1871-72-ben a Műegyetem első rektora. E megtisz

teltetésben később még kétszer volt része. Értekezései folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. A ma

gyar műszaki oktatás kifejlesztésének egyik legjelentősebb egyénisége. Fő műve a Műszaki természettan (Bp.,

én.). Kutatásai során a kis időközök—27. +1944.

és a nagy sebességek mérésével, baro- metrikus m agasságm érésekkel, s a

Szebellédy László (Bp.), kémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem Szervet

len és Analitikai Kémiai Intézetének igazgatója. Munkásságának fő ered

ménye volt a coulom etriás titrálás fizikai-kémiai alapelveinek kidolgo

zása, a módszer megteremtése, vala

m in t a k atalitik u s m ik ro reak ció k mennyiségi analitikai alkalmazása.

(*Rétság, 1901. ápr. 20.) — MÉL II.;

Móra L.: Sz. L. Bp., 1981.; Magyarok 1992.

Osztrovszky Antal (Bp.), vegyész

mérnök, egyetemi tanár. 1938-tól a Műegyetem Mezőgazdasági Karán a