ÉVFORDULÓINK
A MŰSZAKI ÉS
TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN
1989
i
m m rn rn rn m é m m m m m m
MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI
EGYESÜLETEK S Z Ö V E T S É G E
Évfordulóink
a műszaki és természettudományokban
1989
B u d a p e s t , 1 9 8 8
Az év fordulónaptár a
MTESZ T udom ány- és T echnikatörténeti Bizottság közrem űködésével készült
A bizottság vezetője: Dr.h.c.Dr. TERPLÁN ZÉNÓ
Felelős szerkesztő: PÉNZES ISTVÁN
A könyv összeállításában és szerkesztésében részt v e tte k : CSIKY GÁBOR
ENDREI VALTER GAZDA ISTVÁN LAMBRECHT MIKLÓS PALLÖ GÁBOR SIPKA LÁSZLÓ
B ibliográfiai lek to r:
GAZDA ISTVÁN és VÉGH FERENC
Á ltalános lektor:
P. KÁROLYI ZSIGMOND
A címlapon: Az egykori D élm agyarországi C ukorgyár RT. (Nagybecskerek) gyári csarnoka. K épeslap kb. 1910-ből. (E kötet cukorgyári képei P. I. gyáritörténeti gyűjtem ényéből valók.)
A hátlapon: Egy lap a P ester Lloyd-K alender (1864) hirdetéseiből. (Az első m ag y ar hengerm alom c. cikkhez.)
ISSN 0231-1992
K ia d ja : MTESZ S a jtó - és P ro p a g an d a Iro d a K iad á sé rt felel: K o m ornik F erencné dr.
K észült: MTESZ H ázinyom da 88.1679 Felelős vezető: B oncza G ábor
T a r t a l o m j e g y z é k
BEVEZETÉS 5
NAPTÁR 8
Lexikon I 8
Lexikon II 15
CIKKEK I 39
500 éves ia Szalkai-kódex 39
Hevenesi G ábor és M agyarország első zsebatlasza 41
Péczeli József és folyóirata a ’’M indenes G yűjtem ény” 46
Az első m agyar hengerm alom 49
A m ag y ar cukoripar évszázados fejlődése 52
A hazai repülőgépgyártás kezdetei 60
W inkler Lajos és az an alitik ai kém iai iskolája 64 A Szilárd—Einstein levél (1939) — avag y a M an h a tta n -terv születése 66
ö tv en év e s a M érnöki Továbbképző Intézet 68
A C hinoin szulfonam id készítm ényei 70
CIKKEK II 72
Bedő A lbert
(Sepsikörispatak, 1839. dec. 31. — B udapest, 1918. okt. 20.) 72 F inkey József
(Sárospatak, 1889. nov. 27. — Sopron, 1941. ápr. 7.) 74 Ganz Á brahám jelentősége a m agyar iparb an
(U nter-Em brach, 1814. nov. 6. — Pest, 1867. dec. 15.) 76 G ötz Iré n Jú lia
(M osonm agyaróvár, 1889. ápr. 3. — Ufa, 1941.) 78
G reguss P ál
(Tornya, 1889. dec. 31. — Szeged, 1984. m árc. 23.) 80 H ofm ann K ároly
(Ruszkabánya, 1839. nov. 27. — B udapest, 1891. febr. 21.) 82 Kazinczy Gábor
(Szeged, 1889. jan. 19. — Motala, Svédország, 1964. m áj. 26.) 84 K re n n er József S ándor
(Buda, 1839. m árc. 3. — B udapest, 1920. jan . 20.) 86 L am brecht K álm án
(Pancsova, 1889. m áj. 1. — Pécs, 1936. jan. 7.) 88
M uttnyánszky Ádám
(Budapest, 1889. okt. 4. — B udapest, 1979. jan. 30.) R enner János
(Sopron, 1889. jan. 5. — Budapest, 1976. jan. 30.) R ónay János Já c in t
(Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. — Pozsony, 1889. jan. 30.)
’Sigm ond Elek
(Kolozsvár, 1873. febr. 26. — B udapest, 1939. szept. 30.) W arth a Vince
(Fiume, 1844. júl. 17. — Budapest, 1914. júl. 20.) W olfner Gyula és a bőrgyára
(?, 1814. — B udapest, 1889. jún. 9.) W örner Jak ab
(?, 1839. — B udapest, 1914. aug. 25.) Ybl Miklós
(Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. — B udapest, 1891. jan. 22.) Zipser K eresztély A ndrás
(Győr, 1783. nov. 23. — B esztercebánya, 1864. febr. 20.) IRODALOM
TEMETŐI TÁJÉKOZTATÓ NÉVMUTATÓ
SZERZŐI NÉVMUTATÓ FÜGGELÉK
Kiegészítések és helyesbítések az Évfordulóink 1988. évi kötetéhez
B e v e z e té s
Az Évfordulóink 7. kötetével köszöntjük a kedves Olvasót. Kiadványunk a hazai műszaki és természettudományi alkotókat és eredményeiket veszi számba. Ahol alkalom kínálkozik rá, külön utalunk az események művelődés- történeti vonatkozásaira. A közölt írások tartalm azzák a fölfedezéseket és a találm ányok megalkotását; az intézmények, a gyárak, az iskolák, a múzeu
mok alapítását; a szaklapok indítását; a szakmai egyesületek létrehozását és más hasonlókat. Változatlanul a múlt 25 éves lépcsőzetében dolgoznunk, így adódtak a normatív, "kerek” évfordulók.
Az Évfordulóink kollektív munka eredménye. Az alapadatokat változatla
nul a MTESZ tagegyesületei, továbbá a műszaki és természettudományi mú
zeumok, valamint a felsőoktatási intézmények illetékes szakemberei szo lgál
tatták. Külön öröm számunkra, hogy magánszemélyek is — adatokkal, meg- hatarozásokkal és leírásokkal — segítették munkánkat. Törekvésünk, szeret
nénk elérni azt, hogy az Évfordulóink című kiadvány társadalm unk minél szélesebb rétegeihez eljusson. Ezzel egyszerre szolgálva a közművelődést, a műszaki és természettudományi hagyom ányaink ápolását.
Az Évfordulóink fölépítése kezdettől csaknem változatlan. Az immár ha
gyományos szerkezetet meghagytuk. A kötet az alábbi bontásban mutatja be műszaki és természettudományi múltunkat: a Lexikon I. és II.; a cikkek I.
és II.; az irodalom; a temetői tájékoztató; a névmutató; a függelék.
A Lexikon I. azoknak az eseményeknek leírását tartalmazza, amelyekről csak évnyi pontossággal van ismeretünk. A felsorolás a legrégebb időtől napjainkig tart.
A Lexikon I. cikkei végén — a korábbi Bogdán István-féle javaslatot kö
vetve — vonatkozó Lexikon ll-beli naptár és egyéb cikkekre utalunk és fe l
soroljuk azok dátumait. Ez megkönnyíti az adatok összekapcsolását és visz- szakeresését.
A Lexikon II. havi bontásban, napokra tagoltan írja le a naphoz tartozó személyiség adatait és alkotásait, vagy az egykori eseményt. Minden hónap elején azoknak a történéseknek a krónikája áll, amelyekről csak hónapnyi pontossággal van ismeretünk. Ezek után időrendben cikkek következnek.
A dátum után vagy a nevezetes személyiség adatai sorakoznak, vagy v a la milyen eseményt ismertet a cikk. A kis írások általában irodalmi utalással fejeződnek be.
A személyekről szóló cikkekben — ha rendelkezünk ilyen adattal — m eg
adjuk a születés és elhalálozás helyét, évét, hónapját és napját. Szokás szerint a születés adatát * jellel, az elhalálozásét t jellel jelöltük meg. Ha az évforduló a születésre vonatkozik, akkor a név után a születés helyét közöljük, a naptárcikk végén pedig a halálozási adatokat. Az elhalálozási évfordulónál értelemszerűen fordítva következnek az adatok.
A M agyar Tudományos Akadém ia múltbéli levelező és rendes tagjait a rövidség kedvéért akadémikusként említjük. Egyébként csak olyan rövidíté
sekkel élünk, amelyek általánosan ismertek és elfogadottak.
A cikkek I. időrendben egy-egy fontosabb esemény feldolgozásával kez
dődnek. Ezek után abc sorrendben a cikkek 1!. része a tudomány- és tech
nikatörténetünk jelentősebb személyiségeiről szóló ismertetések következnek.
Minden írás végén a fontosabb irodalmi művekre utalunk, hogy a bővebb ismeretszerzést megkönnyítsük. A születés és elhalálozás adatait összefog
lalóan a tartalomjegyzék is közli.
Az irodalom részben azokat a műveket ismertetjük, amelyekre a lexikon- cikkekben hivatkozunk, részben az összefoglaló munkákat sorolja fel. Az egyes cikkeknél közölt irodalomjegyzék az általános művekben található adatokkal kiegészíthető.
A temetői tájékoztató a főváros temetőiben nyugvó évfordulós személyi
ségek sírhelyeinek adatait fo glalja össze.
A névmutató az Évfordulóink eddig megjelent köteteit összegzi. A név után leírt évszám a kötetre utal, a törtvonalat követő szám viszont az o ld a l
számot jelöli. Végül táblázatoson közöljük a cikkek szerzőinek mutatóját is.
A függelék a kiegészítések és helyesbítések jegyzékét tartalmazza.
Köszönetnyilvánítás
Levelezésünk tanúsága szerint az évi Évfordulóink közüggyé nőtt. Az MTESZ tagegyesületei, intézmények és személyek egyaránt tám ogatják mun
kánkat. A javaslatokat és a közvetlen segítséget itt köszönjük meg:
Szervezetek:
Bolyai János Matematikai Társulat; Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudo
mányos Egyesület; Geodéziai és Kartográfiai Egyesület; Gépipari Tudom á
nyos Egyesület; Eötvös Loránd Fizikai Társulat; Híradástechnikai Tudom á
nyos Egyesület; Közlekedéstudományi Egyesület; Magyar Állam i Eötvös Loránd Geofizikai Intézet; M agyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület;
Magyar Építőművészek Szövetsége; Magyarhoni Földtani Társulat; Magyar Geofizikusok Egyesülete; M agyar Karszt- és Barlangkutató Társulat; Magyar Kémikusok Egyesülete; M agyar Meteorológiai Társaság; M agyar Orvos
történelmi Társaság; M agyar Távirati Iroda; M agyar Tudományos Akadém ia Természettudományi Kutatólaboratóriumai; MTESZ Baranya megyei Szerve
zete (Pécs); MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete (Kecskemét); MTESZ Csongrád megyei Szervezete (Szeged); MTESZ Fejér megyei Szervezete (Székesfehérvár); MTESZ H ajdú-Bihar megyei Szervezete (Debrecen); MTESZ Nógrád megyei Szervezete (Salgótarján); MTESZ Veszprém megyei Szerve
zete (Veszprém); O rszágos Erdészeti Egyesület; O rszágos M agyar Bányá
szati és Kohászati Egyesület; Szilikátipari Tudományos Egyesület; Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület; TIT C S B K Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport.
Egyetem:
Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelem ek Tanszéke (Miskolc).
Múzeumok:
Közlekedési Múzeum (Bp.); Központi Bányászati Múzeum (Sopron); Magyar Elektrotechnikai Múzeum (Bp.); Magyar Földrajzi Gyűjtemény (Érd); Magyar M ezőgazdasági Múzeum (Bp.); M agyar Vegyészeti Múzeum (Várpalota);
M agyar Vízügyi Múzeum (Esztergom); O rszágos Műszaki Múzeum (Bp.);
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Bp.).
Könyvtárak:
Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára (Sopron); Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (M iskolc); O rszágos Műszaki Informá
ciós Központ és Könyvtár (Bp.).
Magánszemélyek:
Dr. Bátyai Jenő (Szeged); Bogdán István (Bp.); Budai Horváth G ábor (Bp.);
Fejér László (Bp.); G óg Imre (Gyula); Kálmán Attila (Tata); P. Károlyi Zsigm ond (Bp.); P. Nagy Sándor (Veszprém); Steer János (Bp.); Winkler László (Bp.).
Külön köszönetét mondunk Budai Horváth Gábornak, kinek számítógépes adattára teljesebbé és biztonságosabbá tette a munkánkat.
Az előzőhöz hasonlóan megköszönjük, hogy P. Károlyi Zsigm ond szakm ai
lag ellenőrizte és kiegészítette az évkönyvünk egyes fejezeteit.
Az Évfordulóink majd minden oldala több tucat adatot tartalmaz. Igye
kezetünk ellenére szinte elkerülhetetlen a tévedés, az elírás és az elnézett, félreértett adat. Ezért kérjük a Tisztelt Olvasót, hogy észrevételeit és helyes
bítéseit írja meg az MTESZ Sajtó- és Propaganda Irodájának. Címürtk:
Budapest II., Fő u. 68. Postacím: 1371 Budapest, Pf. 433. Az esetleges ja v í
tásokat a következő évi Évfordulóink tartalmazza.
A szerkesztő bizottság
N a p t á r
L E X I K O N I.
1389-ben Zsigmond király k ezdem énye
zésére Ó b u d án egyetem alak u lt, am ely 1403-ban m egszűnt, m a jd 1410-től felteh ető en 1437-ig ú jra m űködött. Bölcsészeti jelleg ű in té zm é n y k én t in d u lt, de később m á r négy k a r r a l ren d e lk ez ett. M ű k ö d é
séről kevés a d a t m a ra d t fenn. — B p , lex. 877. p . M észáros: Az is
kolaügy tö rté n e te M o -n , 67. p.
1489 Szálkái László, a későbbi e s z te r
gom i érsek, a sá ro sp a ta k i p lé b á n ia i isk o lá b a n m egkezdi ’’d iá k je g y ze tén e k ” írá s á t K isvárdai János előadásai (esetleg jegyzetei) a la p já n . A m a ”Szalkai-kódex”-ként ism ert d iá k jeg y z et tu d o m á n y tö rté n eti é rté k e a ben n e m egőrzött ze
neelm életi és csillagászati sz a k an y a g b an re jlik ez u tó b b ib a n — n o h a csak egy m o n d a t te rje d e le m b en — fe lb u k k a n a kétely a p to le - m aioszi re n d sz e r helyességét ille tően. — M észáros: A S zalk ai-k ó d ex és a XV. századvégi sá ro sp a ta k i iskola. B p , 1972.
(C ikkünk a 39. oldalon.)
N em es Fáncsy A ntal m isekönyvet m ásol B a tth á n y B oldizsár kőszegi v á rk a p itá n y szám ára. E nnek 3— 14.
la p ja in m agyar nyelvű kalendá
riumot és öröknaptárt á llít össze.
Ez a le g k o rá b b ró l r á n k m a ra d t m ag y ar n y elv ű n a p tá ra k egyike.
1514 Lázár deák (Lazarus secretariu s), a la n d a u i Já k o b Z ieglerrel eg y ü tt elk ész íte tte M agyarország első, n em ptolem aioszi alapokon nyugvó térképét. Ez a K árp á t-m e d e n c e egyik le g ré g ib b rajz a. A ’’T a b u la H u n g áriá é ad q u a to r la té r a . . . ” cím en ism e rt m űvet, m ely egyike az ú jk o ri k a rto g rá fia leg k o ráb b i te rm ék ein ek , h a lá la u tá n b a rá tja , G eorg T a n n s te tte r (Collim itius) bécsi p rofesszor egészítette k i;
C u spinianus, a kiv áló h u m a n ista és u d v a ri tö rté n é sz ja v íto tta á t és ren d e zte sa jtó alá; P e tru s A p ian u s m etszette f á b a és n y o m ta tta ki
In g o lsta d tb an . A kb. 1:1234.000 m é re ta rá n y ú té rk é p m in teg y 1500 hely ség n ev et és 160 egyéb fö ld ra jz i elnevezést ta rta lm a z , ezzel és po n to sság áv al is felü lm ú l m in d e n ko rá b b a n k eletk e ze tt h asonló alk o tá st. — S tegena: T é rk ép tö rté n et.
B p , 1985. 3. k ia d , C a rto g ra p h ia H u n g aric a I.. B p , 1972.
Werbőczy Istv á n (1458—1541) Hár
m askönyve (T rip a rtitu m . . . ) a m a g y ar feu d á lis jo g re n d sz e rt k o d ifi
k á lta . A H árm a sk ö n y v n em em el
k e d e tt tö rv én y e rő re, b á r az ország- gyűlés e lre n d elte az átv izsg álását.
(1514: 63. t.c.). M int szokásjog több, m in t h áro m évszázadon á t
”a p o litik a i nem zetet ö sszetarto tta, ez a H árm a sk ö n y v n agy érd e m e;
a n é p e t k ettészak íto tta , ez a nagy v é tk e ” — ír ta ró la S zekfü G yula.
A H árm a sk ö n y v élőbeszédből és h á ro m részből áll. Az előbeszéd a m ű tudom ányos, elm életi okfejtése.
Az első rész a szem élyi, a családi, a b irto k -, az öröklési és a h áz as
sági vagyonjogot ta rta lm a z z a . A m á so d ik rész a p e r- és v é g re h a j
tá si jo g gyűjtem énye. A h a rm a d ik rész sok egyéb m ellett ta rta lm a z z a
— a T rip a titu m ta lá n le g h írh e d - tebb, a D ózsa-felkelés u tá n becik- k ely ez ett ren d elk ezését — a jo b bágyok szabad költözésének e ltö r
lését. W erbőczy fé lte tte a m ű v ét az elkallódástól, ez ért 1517-ben k i
n y o m ta tta . Ez a m a g y ar könyvé- szet egyik legtöbbször k ia d o tt k ö n y ve. 450 év a la tt több m in t 51 k i
a d á st é r t meg. M agyar fo rd ítá s b a n először 1565-ben D ebrecenben a d tá k ki. — P alu g y a y I.: W. I.
B uda, 1842; B alás P. E. és tá rs a i:
W. I. K olozsvár, 1942; H óm an—
S zekfü: M agyar tö rté n et. B p , 1936.
II. k. 591. p , M ÉL II. 1039—1040.
P-
1539 * Jordán Tamás (Kolozsvár) orvos.
E lsőnek ta n u lm á n y o zta és ism er
te tte a tö rö k h a d sz ín té re n pusztító,
’’morbus hungaricus” n év e n ism ert
k
já rv á n y t, m ely a későbbi é rte lm e zéstől eltérően, v alószínűleg a k i
ütéses tífu sz volt. M orvaország fő orv o sak é n t ő végezte a m o rv a o r
szági, v a la m in t a tren c sén tep lici gyógyvizek első elem zését. (B rünn, 1585. febr. 6. — M ÉL I. 818. p., R é ti: N agy m ag y ar orvosok. 83. p.
B rassó b an m egkezdte m űködését Ilonterus János (1498—1549) nyom dája, egyike a legrég eb b iek n ek M agyarországon. Első k ia d v án y a A risto te les logikai és re to rik a i ta n k ö n y v e volt, de ab b a n az évben m ég nyolc m ás m ű v e t is n y o m ta to tt. — F itz: A m a g y ar kö n y v tö r té n ete , 90. p., RMNY I. 95. p., M ÉL I. 735. p.
1589 V izsolyban m egkezdte m űködését M anskovit Bálint (?—1590) nyom dája, m elyet G algócról k ö ltö z te tett át. 1589—90-ban n y o m ta tta ki K áro li G ásp á r fo rd ítá sá b a n az első m a g y ar nyelv ű (reform átus) B ib
liá t. — M ÉL II., 135. p., RMNY. I., 553. p.
1639 M egjelenik F rö lieh D ávid (1595—
1648) k ésm árk i ta n á r, te rm é sz e t
k u ta tó és m a te m a tik u s ’’M edulla g eo g rap h iae p ra c tic a e p ere g rin e sn - t i u m . . ( A g y ak o rla ti fö ld ra jz lényege, utazó k h a s z n á la tá r a . .. ) cím ű m u n k á ja , am ely a fö ld ra jz i fo g alm ak átfogó le írá sa u tá n a g y ak o rla ti ism erete k összefoglalá
sá t is ta rtalm a zz a.
1689 B écsben m egjelent H evenesi G ábor (1656—1717) ’’P a rv u s A tlas H u n g á riá é . . c í mű m u n k á ja , Ma- ország első nagyatlasza, a XVII.
század egyik legk iv áló b b k a rto g rá fia i alk o tása. A 40 tá b lá n több, m in t 2600 helységnév szerepel, a fö ld ra jz i szélességi és hosszúsági a d a ta iv a l. — M ÉL I., 718. p., F o d o r: T érk ép írá s I., 59. p. (stb.).
(C ikkünk a 41. oldalon.)
M eg jelen t Szentiványi Márton (1633—1705) n agyszom bati jezsu ita teológus és term ész ettu d ó s é rte k e zésgyűjtem ényének első kötete.
’’C o uriosiora e t selectio ra v a ria ru m sc ie n tia riu m m iscellan ea . . ( Vá
lo g a to tt érdekességek k ü lö n féle t u dom ányokból . . . ) cím en. A teljes egészükben h áro m k ö te te t kitöltő, egym ástól fü g g etlen értekezések
tá jé k o z ta tn a k a nagyszom bati egye
te m ta n a n y a g á ró l is. A könyv egy
ú tta l k ísé rle t a szélesebb körű, m ai é rte lem b en vév e is m e re tte r
jesztő jelleg ű tá jé k o z ta tá sra . — M TESZ 1983. 23. p.
1714 N agyszom batban m e g jelen t Csiba István ’’D issertatio h isto rico -p h y - sica de m o n tib u s H u n g á riá é ” c.
fiz ik a i-fö ld ra jz i értek ezése M agyar- ország helyeiről. F elso ro lja azokat, am elyek — szerin te — v alam ily en é rc e t v agy ásv án y t ta rta lm a z n a k . (Az értekezés rég eb b i szerzők m ű vei a la p já n készült.) — Koch, 12.
p.. K osáry 150. p., Z em plén II., 146 p.
1764 P ozsony várm eg y éb en , Szencen m egkezdte m űködését a Collegium Oeconomicum, az első hazai m ű szaki-gazdasági szakiskola. — H egyi F .: A szenei C ollegium O econom icum 1763—1776—1780.
Iro d alm i Szem le, 1983., MTESZ 1988. 57. p.
1789 * Beszédes Ferenc (Ókanizsa) v ízépítő m érnök. Jó zsef fivére, T olna m egye m é rn ö k e k é n t m ű k ö d ött, a d u n a fö ld v á ri tó lecsapolá- s á ra készü lt te rv e fe n n m a ra d t.
S zak iro d alm i m u n k á sság a jelentős.
— F odor: M agyar vízép ítő m é rn ö kök. 21. p., M ÉL I. 203. p.
Csekonics József (1757—1824) t á b o rn o k II. József u ta s ítá s á ra lé tr e ho zta és 1806-ig irá n y íto tta a m e- zőhegyesi és b áb o ln ai állam i m é n telep et. — M ÉL I.. 306. p.
M egjelent Mitterpacher Lajos
’’P h y sik alisch e E rd b e sc h re ib u n g ” (Fizikai földleírás, W ien, 1789.) cí
m ű m űve, az egyik legkorábbi, m a g y ar szerzőtől szárm azó, k o r szerű szem léleten alap u ló f ö ld ra j
zi m u n k a. — M TESZ 1984. 36., 99—101. p.
Péczeli József (1750— 1792) sz e r
kesztésében K o m áro m b a n m e g je le n t a ’’M indenes Gyűjtem ény”, az első m ag y ar enciklopedikus t a r t a l m ú, nép szerű felvilágosodáskori tudom ányos foly ó irat, később é v könyvvé alak u lt. M egszűnt 1792- ben. — A m ag y ar sa jtó tö rté n e te I. Bp„ 1979. 220. p.
(C ikkünk a 46. oldalon.)
N apv ilág o t lá to tt Jo se p h F rie d ric h F re y h e rr zu R ack n itz: Ueber den Schachspieler des Herrn von K em pelen und dessenN achbildung (K em pelen ú r sak k já té k o s á ró l és u tán zásáró l) c. könyve, az első m ű, m ely azt á llíto tta , hogy m e g fe jte t
te K em pelen Farkas sakkozógépé
n ek titk á t. — Kőszegi I. — P a p J.:
K em pelen F ark as. Bp., 1955. 87—
99. p.
1814 M eg jelen t R é v -K o m á ro m b an K a
tona M ihály ”A F öld m a th e m a tical le írá sa a v ilág a lk o tm á n y áv a l eg y ü tt” c. m űve. Ez az első, k o rá n a k ism e re ta n y a g á t felölelő csilla gászati, m a te m a tik a i és leíróföld rajz m a g y a r nyelven.
M egjelent K itaibel Pál és Tom csá- nyi Ádám könyve az 1810. évi m óri fö ld ren g ésrő l (’’D isse rtatio de te rr a m o tu . . . ” B uda, 1814.) cím mel, b en n e az első ’’m o d e rn ” föld
rengés! térképpel. — MTESZ 1985.
11. p.
M egjelenik Tanárky Mihály ’’M a
g yarország term észeti ritk a s á g a i”
(Pozsony és P est, 1814.) cím ű n é m etből fo rd íto tt m űve, am ely m a is h aszn o síth ató a d a to k a t t a r t a l m az M agyarország te rm ész eti é r dekességeiről és érték eirő l.
R ónicon üzem be helyezték M a g yarország első lem ez-hengerm ű
vét, am ely b e n 1804-ben fin o m v a s- h en g erlő t á llíto tta k fel, 1848-ban pedig a m a g y ar k o rm án y m e g re n delésére feg y v e rt g y árto ttak . —
— MMM. 102. p., P alla s L. VII., 817. p.
1839 t Bedekovich Lőrinc (Jászberény), a Jászság, a K is- és N agykunság térképezője. A le v é ltá ra k szám os té rk é p é t őrzik. (Jászberény, 1751.)
— F odor: B. L. — T érk. K., 1932—
1/2., N em es G., A k ét B edekovich
— M. V ízgazdálkodás, 1980/2..
F odor: M ag y ar v ízim érn ö k ö k . . . 19. p.
1839-ben je le n t m eg az u tóbb M ag y ar- országon honosodott angol fő ú r:
John Paget: Hungary and Trans
sylvania (London) c. m űve. A szép ú tle írá s sok szem pontból k o rrig á l
ta a k o rá b b i u tazók felü lete s le írá s a it és n y o m ta tá sb an rö gzített
fé lre é rté se it. E tu d o m á n y tö rté n e ti é rd e m ein é l is jelentősebb, hogy S zéchenyi b a r á tja és r e f o rm e r tá r
s a k é n t ő ho zta M o -ra H enry S tep h e n s m ezőgazdasági k éziköny
vét, s ezzel se g íte tte az ország V ilágos u tá n i gazdasági-m űszaki ta lp r a á llá s á t is. Jo h n P a g e t (1808—
1892) E d in b u rg b an vég zett orvos
term észettu d ó s, W esselényi P oly- x e n a férje, aki a S zab a d sá g h arcb an B em sz árnysegédje le tt. Az E rd é lyi G azd. E gyesület a la p ító ja k é n t b a r á tja , Széchenyi I. re fo rm tö re k v éseit és veje, W esselényi M iklós tö rek v é seit fo ly ta tta (a gyéresi m in tag azd aság , a szőlészet és bo rá s z a t fejlesztése). írá s a ib ó l 1987- ben je le n t m eg m a g y ar n y elv ű v á logatás. Az u tó k o r egy angol sz á r
m azá sú m. h a z a fik é n t ta r t j a szá
m on. R uffy P é te r — MN, 1964.
186. sz.
1839-ben a d ta közre Beszédes József (1787— 1852) alsótiszai m érnöki, az ö n tözés-vízerőhasznosítás ( = m e zőgazdálkodás) és k ö rn y ezet- véd e le m ( = ta lajv éd e lem ) korai ú ttö rő je , Széchenyi Istv á n egyik m é rn ö k -ta n á c sa d ó ja (1839-ben K ö
rös és M aros kir. biztossági ig az
gató vízm érő) — P est—C songrád és P e st—Szeged vo n alv ezetésű ha- józó-csatornájának koncepcióját — egy országos c sato rn ah á ló z atró l és ta la je ró z ió elleni v éd elem rő l szóló rö p ira t k ere téb e n (’’K olozsvártól G ré tz ig h ajó zh ató országos csa to r
n a s a folyó s v íz-ág y ó ta lm i e l
v én e k rövid előadása. P est, 1839.) U tóbb a kedvező kü lfö ld i szak v é
le m én y e k h a tá s á ra a Széchenyi tá m o g a tá sá v a l V écsey M iklós sz a th m á ri főispán D u n a—Tisza c s a to rn a tá rsa sá g o t a la p íto tt s az O rszággyűlés is tö rv é n y t hozott, de az elhúzódó v itá k m ia tt a v á l
lalkozó tőke v isszav o n u lt és a csa
to rn a ügye ism ét le k e rü lt a n a p i
ren d rő l. — M TESZ 1987. 69—72. p.
Irinyi János (1817—1895) I. Já n o s m ezőgazda fia a bécsi P o ly te c h n i
k u m h a llg a tó ja k é n t ju to tt el a z a jta la n gyufa fö lism erésén ek gon
dolatáig. H azajövetele u tá n 1839- ben (m ás a d a t sz e rin t 1840-ben) gyufagyárat alapított. A gyár — tűzveszélyes és egészségre káros v o lta m ia tt — csak négy évig m ű k ödött. Ism ét m ás a d a t sz erin t a g y á rtá s 1848-ban szű n t meg. —
S zab a d v áry —Szőkefalvi N agy: A k. tö rté n e te M -on. Bp., 1972. 135.
p.; B alázs L.: A k. tö rté n e te . Bp., 1968. 367. p.; M ÉL I. 778. p., M TESZ 1986. 50. p.
M eg jelen ik Ignaz Lenk von Treuen- feld négykötetes földrajzi lexikona Erdélyről (G eographisches, to p p g raphisches, statistisch es, h y d ro grap h isch es u n d orographisches L exicon von S ie b e n b ü rg e n . . . ”) cím m el Bécsben. A sz ab a d ság h a rc k o rá n a k egyik legrészletesebb fö ld ra jz i, e tn o g rá fiai és tö rté n e lm i á t
te k in té sé t n y ú jtja E rdélyről.
Ludw ig Zeissner b a ro m é tere s m a g asságm éréseket végez a K á rp áto k 116 p o n tjá n , ezzel te re m tv e m eg a re á lis magassági adatok fe ltü n te té sén e k lehetőségét a h az ai té rk é peken.
M egalak u l az első önálló m agyar pénzintézet, a P esti H azai Első T a k a ré k p é n z tá r Egyesület.
M egalakul a Pesti Műegylet.
A Széchenyi a la p íto tta Ó budai H ajó g y á rb an é p íte tté k m eg a kon
tinens első vastestű folyam i hajó
ját. V ele eg y ü tt k észü lt el a gyár utolsó fa te stű h a jó ja . — Biró József: A m a g y ar h ajó ép ítés 150 éve. G anz D anubius H ajó g y á r k i
adása, Bp., 1985. 18. p.
1864 * R épássy Miklós (H ejőkeresztúr), gépészm érnök, a vízügyi szolgálat vezetője. L an d g ra f Já n o ssa l (1857
— 1931) és C orchus B é lá v al eg y ü tt m egkezdte a m esterséges halte
nyésztő tógazdaságok k ié p íté sé t és m egszervezte a h a lá sz a ti tá rs u lá sokat. A m ag y ar h a lá sz a ti szak- iro d alo m jeles m űvelője, és a n a g y m ú ltú m ag y ar h a lá sz a t m eg
szervezője. (f Bp., 1955. jú l. 14.)
— M ÉL II. 505. p.
A z Á llam i Földmérés (k ataszteri felm érés) a g y ak o rla tb an elkezdi h aszn á ln i a sz tereo g rafik u s v etü - letet.
M egalak u l P esten Pékár Im re m é r
n ö k és közgazda kezdem ényezésé
re a nagy k eresk ed elm i te v ék e n y ség m ag asab b fokú, p o lg ári in té z
m énye, az Á ru- és Értéktőzsde.
(Pénzes I. — P é k á r Zs.: P é k á r I.
M űszaki N agyjaink, 6. köt.) M egindul a gázvilágítás Brassó
ban.
M e gjelennek Pest-Budán az u tc ai v ilá g ítá sra szolgáló első kőolaj
lámpások.
1889 * Folly Róbert (B renbergbánya) m érnök, a hazai betonépítés egyik úttörője. E lsősorban h ídtervezéssel fo g la lk o z o tt: főbb alk o tásai a szen d rő lád i B oldva-híd, a v áro s- lődi és a veszprém i völgyhidak, a fővárosi v á ro sm a jo ri tem p lo m v a s b eto n szerkezete stb. Több m ű sz a
k i la p szerkesztésében v e tt ré sz t:
m e g in d íto tta a M agyar K özleke
dés, a M ély- és V ízépítés cím ű fo ly ó ira to k at. (t Bp., 1965. ápr. 24.)
— M ÉL I. 523. p.
K iss József (Kolozsvár, 1850—1909) p o sta - és tá v írd a i főigazgató a S iem en s-táv író g ép b ő l olyan kék
írógépet fejlesztett ki. am ely k i
sz o ríto tta e lő d jét és n a p ja in k ig h aszn á lták . — MMM 48. p. M ÉL I.
928. p.
W allandt Ernő te rv e i a la p já n és G onda B éla irá n y ítá s á v a l m egkez
d ő d ö tt az A l-D una és a Vaskapu szabályozása. — M TK 782. p.
A G an z-g y ár fo rg alo m b a hozta az első, Bláthy Ottó Titusz sz ab a d a l
m a a la p já n k észü lt indukációs w attóra-szám lálókat (váltakozó á r a m ú fogyasztásm érőket). — TTSz., X II., 273. p.; M TESZ 1985. 21., 48., 93. p.
A G an z-g y ár R óm a C e rc h i-v áro s- részében üzem be helyezte az első nagyvárosi m é re tű — 2700 LE te l
je sítm én y ű — elektrom os erőm ű
vét.
1889-ben a V illam ossági O sztály e re d m ényei (a G a n z -tra n sz fo rm á to r- rendszer) ré v é n m á r v ilá g h írű g y á r vezetője, M echwart András to v áb b i g y árb ő v ítést h atá ro z o tt el:
a fia ta l B á n k i és C sonka a lk a lm a zásáv al (és a k o rá b b a n m á r k i
p ró b á lt és ere d m én y e sn ek b iz o n y u lt te am -m ó d sz er kibővítésével) lé tre h o z ta a gyár motorosztályát.
A z új osztály első piacképes (s
nem zetközi szintű) te rm é k e a le o b ersd o rfi m otorok átsze rk e szté- se so rán k ia la k íto tt B ánki—C sonka gáz- és p etró leu m -m o to r (és k a la pács) le tt, am ely et a fe lta lá ló k a sorozatosan b e je le n te tt ú jítá s a ik k a l a la k íto tta k ki. (Ezen ú jítá so k leg
je len tő seb b ik e és csúcsa az a k k o r k a r b u rá to rn a k n ev ezett p orlasztó volt (1893).
M egszületett a G a n z -g y á rb a n az E-típusú köpenytranszform átor-so- rozat. (E bben az évben k ész ü lt el a g y árb a n az ezredik tra n sz fo rm á tor.
F elé p ü lt Schottola Ernő üzem e, a M agyar R u g g y a n ta á ru g y á r előde, az első jelen tő s m agyarországi gu
migyár. — S zab a d v á ri—S zőkefalvi:
A k ém ia tö rté n e te M ag y aro rszá
g o n , 1972. 193. p.
M egjelent K vassay Jenő: ”A cse
k ély esésű folyók szabályozásának alapelvei, különös te k in te tte l a T isza v ö lg y ére” cím ű ak a d ém iai Páíyadíj-nyertes m unkája. K vassay m űve n em csa k az a k k o r m á r négy évtizede folyó T isza-szabályozás ta p a s z ta la ta in a k összefoglaló á lta lán o sítása, h an e m egyben ú tm u ta tá s is a jö v ő re: m e g alap o zta a m u n k a befejezéséhez szükséges v ízgazdálkodási tervezés (sőt: tá v la ti tervezés!) alapelveit, am ely e k kel azt a sz ázadfordulón sikeresen befejezni l e h e t e t t . . .
M eg jelen t a Technológiai Lapok, v a la m in t az Ip a ri és S zellem i Tu
lajdon cím ű foly ó irato k első szá
m a.
M eg jelen t a Turisták Lapja, a te r m é sze tjá ró k legrégebbi m a g y a ro r
szági foly ó irata. Első szerkesztője dr. Thirring Gusztáv (1861—1941) volt. — J e lű n e k 36. p . M agyar tu ris ta le xikon, 215. p.
T hom as ren d sz erű acélm űvet h e lyeztek üzem be Salgótarjánban.
Távbeszélő-központot a v a tta k fel Miskolcon.
Az év utolsó h ó n a p já b a n k ezd ték m eg a te rm e lé st a Magyar Cukor
ipar Rt. cukorgyárai Botfalun (Brassó vm.) és Szerencsen (Z em p
lé n vm .). A m indössze 8 h ó n ap
a la tt fe lé p íte tt és d ecem b er 10-én üzem be h elyezett szerencsi g y ár az ország legnagyobb cu k o rg y á ra és fin o m ító ja volt, v á s á ro lt n y ersc u k o r fin o m ításá v al is foglalkozott.
— ’’Z em p lén ” (Z em plén vm . h iv a talos közlönye, 1889. dec. 15. 50.
sz.), készülő ju b ile u m i g y á rtö rté n e ti kiadvány.
(C ikkünk az 52. oldalon.)
1914 t K elecsényi Károly (N y itra ta v a r- nok), rovartani kutató. H áro m — ad d ig ism eretlen — b o g á rfa jt fe d ez ett fel, a m integy százezer d a r a b b ó l álló b o g ár- és le p k e g y ű jte m é n y é t h a z á n k b a n és a B alk án o n g y ű jtö tte (* N agytapolcsány, 1854.) M ÉL I. 886. p.
Ausztria—Magyarország—Csehor
szág ú tv o n a lo n a bécsi Schicht g yáros 100 ezer k o ro n ás v erse n y d íjá é r t szem élyszállítással nehezí
t e tt körrepülőversenyt rendeztek.
G yőztese a M agyar R epülőgépgyár 90 L E -s (kb. 60 kW -os) gépével W ittm ann Viktor lett. — K özleke
dési M úzeum É vkönyve V II. 1983—
84. 335. p. (Lásd m ég L e x ik o n II.
jú l. 23. dátum ot!)
M aro sv á sárh e ly en telefonközpontot a v a tta k fel.
Horváth Dezső m érlegkészítő m eg
a la p íto tta m űhelyét, a későbbi Hungária Mérleggyár elődjét.
M ihály Dénes m egkezdte k ísé rle te it a fényerősség v álto zá sán a la p u ló hangosfilm m el.
A M érnökegylet és az A kad ém ia tá m o g a tá sá v a l m e g jelen t Bogdánfy Ödön: A vízierő c. könyve, az e té m á b a n íro tt első h az a i szak
könyv. — S zab a d v áry : A BME 200 éve. B p , 1982. — M TESZ 1988.
39. p.
M e g jelen t Lampl Hugó és Sajó Elem ér közös m u n k á ja , A beton cím m el, szerzőinek sz án d é k a sze
r in t az első m a g y ar n y elv ű ”be- to n e n cik lo p éd ia”-k én t. — S zab ad v á ry : A BME 200 éve. P b , 1982.
A M űegyetem en b ev e ze tté k a m é r
n ö k ö k közgazdasági továbbképzé
sét, ezzel ú jjá é le d t M ag y aro rszá
gon az 1871-es m ű egyetem i á t szervezéssel m e g szü n tete tt közgaz
daság i felsőoktatás. — S zab a d v áry : A BME 200 éve. Bp., 1982.
1939 t Gárdonyi Jenő (B udapest), m é r
nök, az országos első re n d ű sz in te
zési hálózat tervezője. N evéhez fűző d ik a Nadap-i m agassági alap
pont bevezetése (* N y itra, 1880.)
— B endefy: S zintezési m u n k á la to k M agyarországon. Bp., 1958., Révész
—V arg a: M agyar m ű szak i alkotók.
Bp., 1964., R au m : M agyar fö ld m é
rő k a rc k ép csarn o k a I. Bp., 1976.
Első ízben k a p o tt nőhallg ató — Pogány Judit — vegyészm érnöki oklevelet M agyarországon. — A BME V egyészm érnöki K arán a k c e n te n á riu m i em lékkönyve. Bp., 1972. 23. p.
E b b en az évben kezdődött el a szintetikus cserzőanyagok hazai elő állítá sa az ú jp e sti A ngol—M a
g y ar V egyipari K ft., m a jd az Első M agyar C serzőanyaggyár szervezé
sében, Tolnai Géza bőrvegyész irá n y ítá sá v a l. (A g y ár u tóbb Cse
p e lre költözött át, jo g u tó d a a S yn- ta n V egyianyaggyártó V állalat. — B ő r- és C ipőtechnika 14. évf. 6.
sz. (1964), 161. p.
E lkészült az id. Rubik Ernő t e r v ezte P ilis n ev ű gyak o rló - és a Cimbora n ev ű isk ola-vitorlázógép az esztergom i ”A ero E v e r” rep ü lő készítő üzem ben.
M egjelent az Ögyalla M agyar K i
rá ly i M eteorológiai és F öldm ág- nesességi O b sze rv a tó riu m . . . H avi Jelentése c. fo ly ó irat első szám a.
A la p 1943-ban sz ű n t meg. — K o
m árom i m egyei l a p o k . . . 47. p.
A M űegyetem keb eléb en m e g ala
k u lt a Mérnöki Továbbképző In tézet.
(C ikkünk a 68. oldalon.)
Ultraseptyl név e n a C hinoinban e lő á llíto ttá k a nagyjelentőségű azóta is h a s z n á la tb a n levő szulfo- n am id készítm én y t. — B ontó—
Cságoly—H alkovics—S ch m id t—
S zékely: A m a g y a r v eg y ip ar tó r
n ete az 1770-es évektől n a p ja in kig. K éz irat, Bp., 1962. 379. p.
(C ikkünk a 70. oldalon.)
1964 B efejeződött Erdei Ferenc vezeté
sével a gyulai, Koppány Tibor ir á n y ítá sá v a l pedig a süm egi v á r hely re állítá sa.
Ip a ri m ű e m lé k k é n y ilv á n ítv a le á llíto ttá k a te rm e lé st a 120 évig m űködő, Ganz Ábrahám a la p íto t
ta öntödében. H elyiségei az Ö n
tödei M ú zeu m n ak — 1027 B u d a pest, B em u. 20. — ad n a k o tth o n t.
— MIM 76. p.
Piszkéstetőn elk ész ü lt a csillag- vizsgáló és a k u ta tó h áz .
J a h r j . I . é v f o l j a n B u d a p e s t . 1 8 8 9 o k t ó b e r 1 0
Az összes malmok is m alom érdekeltek szaklap ja. -
■ e g j e l e n i k m i n d e n h o t . 10 e s 2 0 - a n E r s c h e i n t a l l m o n a t l i c h j e d e n t . 10 u n d 20
Fachblatt fü r die gesam m ten M ahlen and M übleninteresseateD .
« n d i p r i l
Mit a k a ru n k ?
M a g y a r o r s z á g e g y ik le g s z e b b i p a r a a m a l o m i p a r ; a m a g y a r o r s z á g i m a lo m ip a r n a k m á r s o k é v ó ta m e g v a u a z a h ir e , h o g j a l e g v ir á g z ó b b é s l e g f e j l e t t e b b a v ilá g o n é s a f ö ld k e r e k s é g v a la m e n n y i o r s z á g á n a k m a lm a i c s u p á n e g y tö r e k v é s t , e g y d ic s v á g y a t is m e r n e k , í z t . h o g y a m a g y a r m a l o m t e c h n ik á t h a n e m is e l é r j e k m iu t á n e z e d d ig le h e t e t l e n n e k l á t s z o t t — d e le g a l á b b m e g k ö z e líts ^ k .
P e r s z e n e m v o l t m in d i g ig y . M ég é v ti z e d e k e l ő t t a m a i m á s z a t M a g y a r o r s z á g b a n , m é g n a g y o n k e v é s s é v o lt e lte r je d v e «•*
le g f e lje b b a r r a s z o r í tk o z o tt , h o g y M a g y a r - o r s z á g n a k é s a m o n a r c h ia m á s ik f e le o r s z á g a in a k f o g y a s z tá s á t f e d e z z e . A z a b b a n a z id ő b e n f e n n á l l " f ő v á r o s i g ő z m a lm o k n a k , a h a jó m a l m o k n a k a D u n á n é s e g y é b n a g y o b b f o ly ó k o n , t o v á b b á a s z é lm a lm o k n a k é s a ló v a l v o n t a t o t t m a lm o k n a k <s a p a ta k o k o n t-s k i s e b b fo ly ó k o n v iz e r ő v e l h a j t o t t m a lm o k n a k t ö r e k v é s e c s u p á n a r r a ir á n y u l t, h o g y a z ö r l ó t t t e r m é k e k b e n v a ló s z ü k s é g l e te t e l ő á l l í t s á k .
A z o n b a n e m a lm o k k ö z ü l e g y s e m v a g y l é g a lá b b n a g y o n k e v . s v o lt k é p e s n a g y o b b je l e n t ő s t g r e v e r g ő d n i é s k ü lö n ö s e n a k is e b b m a lm o k j o b b á r a h e ly i v is z o n y o k tó l f ü g g te k . uf ) - h ° 8 7 T,'g ',e a r r a k e l l e t t g o n d o ln i, h o g y e n n e k a h a z a i i p a r á g n a k n a g y o b b le n d ü le t e t a d ja n a k é s h o g y v id é k i v á r o s o k b a n is m u n k a k é p e s e b b , a h e ly i v is z o n y o k tó l f ü g g e tl e n é s m in d e n ü t t f e l á l l í t h a t " g ő z m a lm o k a t . p i t - se n e k .
E z t a t ö r e k v é s t a l e g s z e b b s ik e r k o r o n á z t a é s m a g y a r m a lm o k m o s t . m á r k e v é s é v tiz e d n in lv a , a z ö s s z e s m a lo m ip a r te r é n a le g e ls ő h e l y e t f o g la l já k p l. M a r e n n e k a z ip a r á g n a k a t e k in té ly e é s v ir á g z ó á l l a p o t a m e g k ö v e te li, h o g y s a j á t , f ü g g e t l e n , é r d e
k e it m e g ó v ó . M a g y a r o r s z á g m o ln á r a it m in d e n t e k i n t e t b e n t á jé k o z ta tó , * m a l o m W h - n ik a é s a l i s z t - é s g a b o n a p ia c z m in d e n t e r é t á tö le l ő l a p p a l b ir jo n . é s e n n e k a s z ü k s é g l e tn e k m e g f e le ln i v n h e ls ő e z é lu n k . m id ő n la p u n k k i a d á s á r a ,.;a g u ..k a t e l h a tá r o z t u k .
A z o n b a n m é g e g é s z e n m á s c zi lok is le b e g te k s z e m ü n k e l ő t t , m id ő n a to l l a t k e z ü n k b e v e t t ü k , h o g y e la p e l s ő s z á m á t ö s s z e á llít s u k .
A m a lo m g é p e k b e n v a ló s z ü k s é g l e t ú g y a b e l- m i n t a k ü lf ö ld ö n f e d e z t e t i k . G é p ip a r u n k m á r a n n y ir a f e jl ő d ö tt, h o g y a k ü lf ö ld i í ta s o n ló ip a r r a l b á t r a n m é r k ö z h e t ik
< s a m a lo m s z e r k e s z tő k n e m is v o n a k o d n a k a n i a l o m a l k a t r é s z e k e t h a z a i g y á r o s o k t ó l b e s z e r e z n i . A z t á n m a lo m é p itő i n té z e te in k , r é s z i n t a s z ü k s é g s z e r ű s é g , r é s z i n t a v e r s e n y á l t a l i n d í t t a t v a , e l s a j á t í t o t t á k a e z é l- s z e r ü ú j í t á s o k a t é s j a v í t á s o k a t , a m i a z o n b a n m in d e n n e k d a r z á r a n e m z á r j a ki a z t a k ö r ü lm é n y t, h o g y er.e k a g é p e k é s in a - lo m t e le p e k n e m f e le ln e k m e g m in d i g t ö k é le te s e n a h o z z á ju k k ö t ö t t ig é n y e k n e k . E n n e k a z tá n a z a k ö v e tk e z é s e , h o g y & jo b b a n b e r e n d e z e t t m a lm o k n a k v e r s e n y e a k e v é s b b r jó l b e r e n d e z e t t e k k e l s z e m b e n n a g y o n é r e z h e tő v é v á lik , ú g y h o g y s z á m o s m a lo m - tu la jd o n o s a m a k é n y s z e r ű s é g e l ő t t á ll, h o g y m a l m á t t ö k é l e t e s í t s e , s ő t s z á m o s e s e tb e n a l a p j á b a n ú jb ó l f ö lé p í ts e <-s a/, ú jk o r k ö v e te lm é n y e ih e z k é p e s t r e n d e z z e b e .
A z o n b a n e z t i ll e tő l e g s o k n e h é z s é g m e rü l f e l. E g < s z e n e l te k i n tv e a t t ó l , h o g y a m o ln á r o k é s m a lo m s z e r k e s z tő k n é z e te i a m a lm o k a t i l l e t ő l e g s o k s z o r g y ö k e r e s e n e l- á g a z n a k e g y m á s t ó l, e lte k i n tv e a t t ó l , h o g y s o k m a lo H is z e r k e s z tő jó n a k é s c z d s z e r ü n e k Vi li a z t . a m it m á s o k k e v é s b b é j ó n a k , s ő t c z é N z e r ü t l e n n e k t a r t a n a k , s o k s z o r m é g a z
a n e h é z s é g is f ö lm e rü l, h o g y s z á m o s m a l o m t u la j d o n o s n e m s z a k e m b e r , ú g y h o g y n in c s e n e k i s a b b a n a h e ly z o tb e n , h o g y b e r e n d e z é s i d a r a b j a i k a t h e ly e s e n m e g v á l a s s z á k .
E s z a k l a p to v á b b i e z é lj a é s e g y ik fő r e n d e l t e t é s e t e h á t a z . h o g y a m a lm a s z a t t á g t e r é b e v á g ó k e r e s k e d e le m - p o l itik a i h í r e k e n < s s t a t i s z t i k a i k im u t a tá s o k o n k ív ü l, a m o l n á r i p a r t e c h n ik a i s z a k á b a ta r t o z ó k é r d é s e k e t i s f e lö l e lj e , a z o k a t s z a k é r t ő é n m e g v ita s s a é s e z á l t a l a s z a k f é r f i a k a t é s a z é r d e k e l t e k e t f o ly to n tá jé k o z t a s s a , n e k i»
m i n d e n k é p z e l h e t ő e s e t b e n ta n á c s o s a i s z o l g á l j o n . h o g y c s e k é ly e r ő n k k e l h o t z á j á r u l j u n k , h o g y a n ía g y a r m a lo m te c h n i k á t e m e l j ü k é s a k ü lf ö ld i s z a k la p o k a t , m e ly e k , b á r m i ly jó k le g y e n e k i s k ü lö m b e n , n e h o g y ' s e m ill e n e k a m i h a z a i v is z o n y a in k h o z ,
f ö lö s le g e s s é t e g y ü k .
H o g y e z t a m á s o d ik c z é l t e l. r jű k , a l e g k i v á ló b b é s le g m é r v a d ó b b s z a k e m b e r e k ig é re t< t v e t t ü k , h o g y m in d e n e r e jü k k e l a r r a f o g n a k t ö r e k e d n i , h o g y l a p u n k n a k e z t a t e c h n ik a i r é s z é t e m e lj é k , ú j í t á s o k a t é s j a v í t á s o k a t a m a lo m te c h n i k a te n - n m in d e n k i á l t a l é r t h e tő e n m e g m a g y a r á z z a n a k , a z o k n a k a s z í n h e ly e n k ip r ó b á l t m ű k ö d é s i m ó d já t le ír ja k . é s r a jz o k é s v á z la to k á l t a l é r th e tő v é . t e g y é k .
E z e k a c z é lja i n k , e z p r o g r a m m u n k - s Í g é r jü k , h o g y le g jo b b t e h e t s é g ü n k k e l , m in d e n tő l ü n k t e l ő e r ő v e l a z o n le s z ü n k , h o g y e z e k e t a c z é l j a i n k a t e l é r j ü k , h o g y e z t a p n - g r a i i i m u n k á t m e g v a ló s íts u k .
H a t a l á n m < g m a n e m n y ú jth a tju k m i n d a z t , a m i a m i ''h a j tá s a in k n a k é s o lv a s ó in k n a k v á r a k o z á s a i n a k m e g f e le ln e , ú g y e n n e k m a g y a r á z a t a a b b a n a so k n e h é z s é g b e n k e r e s e n d ő , m e ly ly e l m in d e n u j. k ü lö - . n ö ^ e n h í r l a p i , k é t n y e lv e n m e g je l e n ő v á l
l a l a t j á r .
(M agyarázat a 31. oldalon.)
