és folyóirata a "Mindenes Gyűjtemény”
A ’’Mindenes Gyűjtemény” című ko
m árom i folyóirat szerkesztője, Péczeli József refo rm átu s lelkész 1750-ben szü
le te tt P utnokon, középiskolái elvégzése u tán külföldi egyetem eken ta n u lt, m ajd K om árom m eghívását fogadta el, hogy o tt tev ékenykedjen lelkészként. Irodal
m i m unkásságát Voltaire ”Z ayr” című m űvének m a g y arra fordításával kezdte.
F ordításaival elsősorban a m agyar nyel
vet kív án ta fejleszteni, m ásrészt eredeti könyvek írá sá ra k ív án ta ösztönözni a hazai írókat. C ikkeket, tanulm ányokat, verseket és m eséket is írt. Egyik leg
jelentősebb kezdem ényezése a ’’Minde
nes Gyűjtemény” alapítása volt. Toldy Ferenc szerint Péczeli ’’egyike vo lt ab ban a k o rb a n a tudom ány, a hazai nyelv, a költészet leghathatósabb te r jesztőinek, a francia iskola főnöke, am elyben Bessenyei G yörgyöt v álto tta fel, az új nem zedék példa és irá n y ad ó ja”. F iatalon, 1792-ben h a lt meg.
Az 1789-ben a la p íto tt enciklopedikus jellegű ’’Mindenes Gyűjtemény” ki
adójaként a Péczeli által szervezett ’’Komáromi Tudós Társaság” szerepel. A folyóirat a ’’hasznos ism eretek” terjesztése révén a tu d o m án y t szélesebb réteg ek között kív án ta népszerűsíteni. A szerkesztő a lap bevezetőjében m eghirdette, hogy egyebek között rendszeresen foglalkozni kíván m ajd term észettudom ányos tém ákkal. N yilatkozata szerint: ’’Legkedvesebbek lesznek előttünk az olyan Tudósítások, m ellyek kedves Hazánknak természeti Históriáját, úgymint ne
vezetes forrásait, bányáit, egészséges vizeit, köveit ’s egyéb ritkaságait foglalják magokban . . . gyarapodó jó gazdaságnak, nemesebb mesterségeknek . . . példájit adják elő.”
Az eleinte h eten k é n t kétszer m egjelenő lap szerkesztésében Péczelinek Perlaki Dániel evangélikus és Mindszenti Sám uel reform átus lelkészek segí
tettek. A folyóiratban közölt cikkek egy része ered eti anyag volt, de sokszor vettek át cikkeket külföldi kiadványokból, de a fo rrá st nem m indig tü n te tté k fel.
A lapban szinte állandó tém a volt az akkoriban ak tu ális m agyarnyelvűség kérdése, a szerkesztők többször k ife jte tté k ”a m agyar nyelvnek m indenre al
kalm as v o ltát”, s rá m u ta tta k a rra is, hogy a tudom ányok és az ip ar csak az anyanyelv h asználatával fejlődhet m egfelelő m értékben.
Az első szám ban Péczeliék igyekeztek rovatokat k ialak ítan i legjelentősebb
nek a ’’Tudom ányos dolgok” elnevezésű ro v at ígérkezett, am elyben például
}? i?* '.jjf Kyomrrttfaioü:
K 0 M A R 0 M ü A X . _
---W e fre r f* % m a n e t e < betMjívcf.
A M indenes G y ű jte m é n y eg y ik cím lapja
’’Tudós Asszonyok példájik” című cikkben a m agyar történelem tudom ányokkal foglalkozó nagyasszonyait m u ta ttá k be. A ’’Találmányos dolgok”-ban földrajzi felfedezésekről, m űszaki, tudom ányos jellegű találm ányokról tudósítottak. A
”Geográfiá”-ban egy-két tájegységet, országot ism ertettek, az útleíráso k at az
’’Utazókról” címm el jelölt részben közölték. A ’’Találós mese” vagy ’’Rejtett Szó” ro v a t m ajdnem m inden füzetben előfordult, p rózában vagy versben írták , szerzői között ta lá lh a tu n k olyan neves poétát, m int Édes Gergely.
A term észettudom ányok, a technika fejlődése irá n t érdeklődők részére íródott például az ’’Aeronautika” című cikksorozat: ”A ’levegő-égben való hajó
zás fel-találtatásának,’ s az által tétettetett egynehány nevezetesebb utazások
nak le-írások.” Sor k erü lt itt a léghajózás történetének ism ertetésére, a Mont
golfier-testvérek, valam int Blanchard kísérleteinek leírására.
Á ltalában g y ak ran közöltek egészségügyi felvilágosító, orvosi népszerűsítő jellegű anyagot, például a ’’vízbe fú ltak o n ” való segítés m ódjáról, az idősek egészséges életrendjéről, továbbá arró l, hogy ’’m ire kell a’betegeknek vigyázni”, de foglalkoztak ”A Keresztségnek Orvosi szemekkel való megvizsgálásá”-val is.
Az 1790. év közepére anyagi válságba k e rü lt a ’’Mindenes Gyűjtemény”, lényegében az előfizetők alacsony szám a m iatt. U gyanis a terv ezett 1000 helyett mindössze 137-en já ra ttá k Péczeliék kiadványát. A ráfizetést még növelte az a körülm ény, hogy az előfizetők közül is sokan ta rto z ta k a díjjal. Ezután csak hosszú szünet után, 1791 augusztusában jelen t meg Péczeli lap ja ismét, de m ár évkönyv form ában. E kötet ta rta lm á n a k jelentős része hum án jellegű. Sok ta nulm ány foglalkozott nyelvészeti kérdésekkel, a görög, héber, latin, francia, olasz és spanyol nyelvekkel. Az 1792-es VI., egyben utolsó kötet viszont sok term észettudom ányos vonatkozású közlem ényt tartalm azott. Ilyen volt például a nyitó dolgozat ”Az Égről és Tsillagokról”, am ely a világegyetem m el, a csil
lagok fajtáival, felfedezésükkel, a csillagvizsgálókkal foglalkozott. Az 1792-ben Péczeli halála m ia tt m egszűnt k iad v án y t a pozsonyi Wéber Simon P éter kom á
rom i fióknyom dája adta ki szép külalakban. Meg kell jegyezni, hogy a G y ű jte
m ény évkönyv form ában kiadott utolsó k é t kötetéből elm arad t az aktuális anyag és ezzel egyidejűleg em elkedett az egyes közlem ények színvonala, és terjedelm ük is általáb an hosszabb lett.
Végül m egem lítjük, hogy a ’’Mindenes Gyűjtemény” szerzői gárdájához olyan jeles szem élyek tartoztak, m in t Baróti Szabó D ávid író, Bodola János ta n á r, Édes G ergely költő, Fejér G yörgy egyetem i tan ár, Földi János orvos, term észettudós, Kis János teológus, Kovács Ferenc m érnök, Szombati János tan ár.
N apjainkban a pozsonyi M adách K iadónál jelenik m eg évkönyv ’’Mindenes Gyűjtemény” címmel, ugyancsak enciklopédikus tartalom m al.
Batári Gyula
Irodalom :
A M indenes G y ű jte m é n y repertórium a 1789—1792. ö ssz e á ll.: T apolcainé S áray Szabó Éva, Bp., T atab án y a , 1979.
K ókay G yörgy (szerk.) : A m agyar sajtó történ ete I. köt., Bp., 1979.
B iró F eren c: Péczeli József. — Iro d a lo m tö rté n eti K özlem ények, 1965.
V. B uda M argit: M agyar sajtóbibliográfia 1705—1849. Bp., 1986.