(Fiume, 1844. júl. 17. — Budapest, 1914. júl. 20.)
A kiegyezés u tá n felgyorsult a m a
gyar gazdaság fejlődése, előtérbe k erü lt a technika, új ip arágak keletkeztek. A vegyipar is m egerősödött, s ebben ki
em elkedő szerepe volt Wartha Vince m űegyetem i professzornak. A polihisz
to r tudós, a kerám ia n agyhírű k u tató ja m egérdem li, hogy felidézzük p ály afu tá
sát és vázoljuk főbb alkotásait.
Waritha Vince a szegedi p ia rista fő
gim názium elvégzése u tán a budai József Politechnikumba iratkozott be, de -a várbeli iskola kezdetleges viszo
nyai m iatt Zürichbe m ent, és a híres Eidgenössische Technische Hochschulén szerzett ’’technikai kém ikusi” diplom át.
M ajd a heidelbergi egyetem Bunsen és Kirchhoff tan ítv á n y a k é n t doktorált. Ez
u tán visszatért Zürichbe, .ahol ta n á r
segédként és m ag án ta n árk é n t az anali
tik ai laboratórium ban dolgozott. K u ta tásain a k eredm ényeit rangos folyóira
tok közölték. A szépen induló tudom á
nyos p ályát 18G7 októberében m egszakította, hogy a hazai vegyészek képzésé
vel kapcsolódjon az ország ip ará n ak és tudom ányos életének fellendítésébe.
A József M űegyetemen először az ásvány- és föld tan i tanszék helyettes vezetője, illetve ta n á ra lett. Az 1870-ben felállított ’’v egyiparm űtan” — későbbi nevén kém iai technológia — k a te d ra professzorává nevezték ki, ahol 42 éven á t — 1919-ig, nyugállom ányba vonulásáig — oktato tt. Több ízben viselte a dékáni és a re k to ri tisztet, sokat te tt a m űegyetem korszerű és m egfelelő fel
szerelése elhelyezése é rd e k é b e n . . . Jav a sla ta szerint döntötték el például a m űegyetem új h ely ét és m ásodik rektorsága .alatt fejezték be (1907—1910) a lágym ányosi telep építését, ahol előrelátásának köszönhetően új épületegyüt
tesekkel bővítve, korszerűsítve, a Budapesti Műszaki Egyetem m a is m űködik.
T anári m u n k ájáv a l egyidejűleg közel három évtizeden keresztül vezette a M űegyetem i K önyvtárat, m elyet az ország legnagyobb m űszaki szakkönyv
tá rá v á fejlesztett. Tudom ányos érdem eiért az MTA 1891-ben a tag jáu l válasz
to tta és 1908-tól 1910-ig az A kadém ia m ásodelnöke volt. Más szakm ai és tá r sadalm i egyesületekben is m agas tisztségeket viselt, így a Természettudományi Társulat m ásod- és első titk á ra, m a jd elnöke, a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke, a Magyar Turista Egyesület elnöke volt.
A m űszaki szem léletű kém ia ú ttö rő je k é n t sokoldalú 'tudom ányos m un k ás
ságát a gyakorlati élet szolgálatába állította. A m agyar ásványvagyon ipari hasznosítását célozták például ásványkém iai vizsgálatai. M unkája érté k ét jelzi,
hogy nevéről Kíenner József egy új hazai ólom -bizm ut-szulfid ásv án y i éleséget
”warthait”-nak nevezett el. A belföldi kőszénfajták elem zésével a főváros világítőgázzal való ellátásával foglalkozott. Kiem elkedő sik errel já rta k víz
kém iai kutatásai, am ik o r a víz változó kem énységének m eghatározására, a réginél jobb, gyorsabb, gyakorlatiasabb e ljá rá st dolgozott ki. A W artha-féle m ódszer ”a víz lugassági fokának m eg állap ítására” világszerte ism ertté v ált (1880) — és a kém iai szakirodalom m áig is a nevével jelzi. Az ivóvízzel is sokat foglalkozott, részt v e tt a káposztásm egyeri vízm ű és a Duna vizének tisztítá sá ra végzett vizsgálatokban. A borászati lab oratórium ában pedig a bo
ro k a t elem ezve e ljárást dolgozott ki a ham isított és fe ste tt borok felism erésére a m agyar borok hírnevének m egóvása é rd e k é b e n . . . Az elsők között ism erte fel a fotográfia tudom ányos szerepét és készített m ikrofotókat.
Érdeklődése a m űvészetekre is kiterjed t, ez vezette a kerám ia területére, ahol nem csupán az anyag minősége, hanem a form a és a színhatás szépsége is döntő. H írnevét azok a kerám iatechnológiai kutatásai alapozták meg, m e
lyek során kidolgozta a fém fényű eozin egy változatát. E ljárása lényegét levél
be foglalta össze, és azt a találm ány elsőbbségének m egóvása v ég ett zá rt borí
té k b a n az MTA levéltáráb an helyezte el. A kéziratot Ilosvay Lajos a W artháról írt nekrológja elkészítéséhez m agához vette, de az ira t azután eltű n t .(Fél évszázad m úlva e sorok író ja ta lá lta meg és első ízben p u b lik álta a fontos dokum entum ot.) W arth a 1892. decem ber 13-án kelt ”A réz-oxidullal vörösre festett fémlüszteres kerámiai termények előállítása” című leírásából tu d tu k meg, hogy a réz- vagy ez ü sttartalm ú keverékkel bem ázolt tá rg y a k a t előbb a tokos kem encében oxidálta, és csak azután a tok belsejébe v ezetett gázzal re d u k álta. Az oxidálást és re d u k álást ism ételten felváltva végezve jö tt létre a szép vörös szín. W arth a m ódszerét Zsolnay Vilmos tökéletesítette. Az így k im u n k ált ragyogó m ázt a görög h ajn alp ír (eosz) szóról nevezték el. Az eozin term ékek az u tá n a m illeneum i, m ajd az 1900. évi párizsi kiállításon m éltó feltű n ést keltve in d u lta k el világhódító ú tju k ra . W arth a szaktudását m ég a Herendi Porcelángyár újjászervezésénél is kam atoztatták.
M int pedagógus, egyike volt a legszebb m agyarsággal előadó m űegyetem i professzoroknak. Űj m ódszereket alkalm azott, számos m odellt készített és az egyes gy ártási folyam atok szem léltetésére kis üzem e(ke)t re n d ezett be, például korongoló- és égetőberendezéseket. A dem onstráláshoz m eg terem tette m éltán híres gyűjtem ényét, am ely m ásfél ezer antik, keleti és néprajzi anyag, m ajolika és porcelántárgyból állott. T erm ékeny szakíró volt, legfontosabb m un k ái: a Belföldi kőszén-fajok vizsgálata légszesz- és koksz-termelési szempontból (Budapest, 1879.); Egyszerű mód a víz változó keménységének meghatározására (Term észettudom ányi Közlöny, B udapest, 1880.); Az anyagipar technológiája (Budapest, 1892.); Az agyagművesség (Budapest, 1905.); Chemiai technológia (Budapest, 1906.). A kül- és belföldi szakfolyóiratokban több száz közlem énye je le n t meg, közülük nagyon sok az ism eretterjesztést szolgálta a Természet- tudományi Közlönyben.
A faenzai Nemzetközi Kerámiai Múzeumban a világ legnevesebb keram i
kusai között W artha Vince képm ása is látható. A Magyar Kémikusok Egyesü
lete 1955 óta évente W arth a V ince-em lékérem m el tü n te ti ki a kiváló vegyész- k u ta tó k a t. B udapesten és V eszprém ben u tc á t neveztek el róla. A Budapesti Műszaki Egyetem, valam int a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájáb an bronz m ellszobra em lékezteti a jövő vegyészm érnökeit az egykori nagy tanítóm esterre.
Dr. Móra László
Irodalom : _________________
Ilosvay L ajo s: W a rth a V ince r. tag. em lékezete. Bp., 1930. (Az MTA e lh u n y t ta g jai fö lö tt ta rto tt em lékbeszédek. 20.)
B enedek P á l: W a rth a V ince = T erm észet és T echnika. 1951.
N yilasi Já n o s: W a rth a V ince em lékezete. — T erm észettud. Közi. 1964.
M óra László: W a rth a Vince, a hazai ké m ia i technológia m egalapítója. Bp., 1967.
K orach M ór — M óra L ászló: W a rth a V ince. Bp., 1974. (A m ú lt m a g y ar tudósai. V.)