A m agyar főváros első k ét g y árip ari létesítm énye az Óbudai Hajógyár és a Pesti József Hengermalom volt. M indkettő Széchenyi Istv án kezdem ényezésére épült föl, az előbbi 1836-ban, a m alom pedig 1841-ben ő rölt először. A gőzgép honi terjedése egyébként is forradalm i változásokat idézett elő, de ez a két üzem a m odern g y árip a ri k u ltú ra m agyarországi m egjelenését jelentette.
N oha az 1830-as években az országban több tízezer szél-, vízi- és száraz
m alom m űködött, ezek m égsem győzték a m u n k á t: a búzafölösleg nyersanyag
ként, s nem lisztté őrölve ju to tt el a bel- és külpiacokra. Ebben a környezetben a H engerm alom az első jelentős és gazdaságilag igen indokolt ip ari vállalkozás volt.
Az elkövetkező évtizedekben P est-B uda és az ország m alom ipara világ
elsővé fejlődött. E nnék alap já t — kezdetben az á tv e tt külföldi technológia, később pedig az önállósult, húzóágazattá előlépő — m alom ipari gépgyártásunk a d ta meg.
Széchenyi, akire nagy hatással volt a gőzgép, m ár 1832-ben följegyezte naplójába a birm ingham i gőzmalom adatait. Négy évvel később, 1836-ban véd
nöksége a la tt m egalakult a ’’Sopronyi Gőzmalom Társaság”, am elyik a köves * őrlés és a gőzgéphajtás m eghonosítását tű zte célul.
Széchenyi ilyen előzmények, példák h a tá sá ra P estre is köves-gőzm alm ot tervezett. 1837-ben a Hunter and English cégtől 16 őrlőköves m alom ra k é rt ajánlatot, de ezt csak egy év m úlva k ap ta meg. Közben a Társalkodó című lap
• 1837. július 5-én m egjelent szám ában közölte Széchenyi m alom ügyben P est m egyéhez in tézett levelét. A cikkre fölfigyelt Mészáros Lázár (1796—1858), M ilánóban állomásozó huszárőrnagy, a későbbi hadügym iniszter, s levélben tá jé k o z ta tta Széchenyit arról, hogy a közeli Melegnano községben gőzhajtású hengerm alom m űködik, am elyet egy frauen feld i (Svájc) cég é p íte tt 1836-ban.
Széchenyi azonnal válaszolt, és M észárostól olyan ad ato k at k ért, am elyek ki
m erítik a bizalm as adatszerzés fogalm át. Meglepő fo rd u lato t hozott az ügyben, hogy a frauenfeldiek 1837 decem berében P estre küldték Jacob Sulzberg ért és * W olfgang Killiast, ezzel P est és F rauenfeld között közvetlen kapcsolat jö tt létre. Jellem ző Széchenyi alaposságára, hogy nem elégedett m eg Mészáros ki
m erítő inform ációival, 1838-ban ad a to k a t szerzett a frauenfeldiek m ainzi és m üncheni hengerm alm airól is.
Az inform ációk ism eretében Széchenyi gyűlést szervezett, ideiglenes v á
lasztm ány kijelölésére, am elyik először 1838. decem ber 26-án ü lt össze. A m ag y ar gróf többször tá rg y a lt Jacob Sulzbergerrel, a ’’Frauenfelder Gesell
schaft” által g y á rto tt hengerszék tervezőjével. A m agyarországi képviseletet a
’’H andlungeshaus J. A. H olzham m er von B otzen” szerezte meg. Nagy viták után, legfőképp Széchenyi hatására, a frau en feld i cég m ódszere m ellett dön
tö tte k . A döntéshez hozzá já ru lh a to tt az a pénzügyi k ö rülm ény is, hogy a H olzham m er-ház a részvénytőke 50 százalékát jegyezte, s ezzel h ato tt m ind a gépezet m egválasztására, m ind a m egvalósulásra. A hengerm alom ra a Pester W alzm ühler G esellschaft és a H olzham m er-cég 1839. m ájus 31-én kötötte meg a szerződést.
A P est-B udán és a környékén m űködő m integy 400 hajóm alom tu la jd o nosa term észetesen m in d en t elkövetett, hogy a m alom építést m egakadályozzák.
Széchenyi, hogy a kiszem elt 2856 négyszögöles te lk e t m egvásárolhassák, a József nádorhoz fo rd u lt segítségért, aki p á rto lta is a m alom létesítést. Ezt a társaság úgy igyekezett viszonozni, hogy a létesítm énynek Pesti József Henger
malom nevet adta.
A P esti Jó zsef H engerm alom őrlőgépei
Az egykori N ádor, Honvéd, B alaton és Kiotóid u tcák által h a tá ro lt telekre Hild József (1789—1867) tervezte és építette a m alom épületet. A gépezetet be
fogadó építm ény — 15X35 m é te r alap te rü lettel — földszintet és k ét em eletet foglalt m agába. A hengerszékeket a földszint kissé k iem elt részére, az úgyneve
zett h engerpadra helyezték (1. ábra). A sziták és a többi gép az em eleteken k ap o tt helyet. A m alm ot 30 (más adatok szerint 40) lóerős gőzgép fogaskere
kekkel h a jto tta meg.
A H olzham m er cég a szerződésben k ét gépcsoport (’’A ssortim ent”) szállí
tá s á t és felállítását vállalta, napi 100—120 m éterm ázsa (== 200—240 bécsi mérő) kapacitással. M ár az építés idején elhatáro zták a h arm a d ik gépcsoport létesí
tését. Az őrlésit k é t gépcsoporttal kezdték m eg 1841. szeptem ber 15-én. Maier György szerint a m alom 12 százalék első-, 40 százalék másod-, 20 százalék h arm ad ren d ű liszt előállítására volt képes. A silány liszt és korpa m ennyisége 26 százalékot te tt ki, a poriás (az ’’e ltű n t” anyagm ennyiség) pedig 2 százalékot.
Ám ezek az adatok nem m egbízhatóak, hiszen péld áu l Viszota G yula egé
szen m ás m u ta tó k a t közöl. E nnek a z oka a tito k ta rtá si kötelezettség lehet. A m alom ba való belépést ugyanis csak a H olzham m er cég által kinevezett igaz
gató, Fehr Vilmos engedélyezhette. A hengerszékeket azonban idegen nem
nézhette meg. A m ennyiben a titk o t m egszegték, a H olzham m eréket 50 ezer fo rin t k árté rítés ille tte m eg.
A m alom te rm é k e it — a rosszindulatú híresztelések ellenére — h am ar m egkedvelték. H am arosan a M onarchia távolabbi részébe — ső t B razíliába is szállítani kezdtek. Széchenyi álm a — nyersanyag hely ett készterm ékeket — te h á t gyorsan m egvalósult.
Pénzes István
Irodalom:
M aier G yörgy: G róf S zé ch e n yi Istv á n és a 100 éves Pesti H engerm alom . In : M alom ip a ri S zakism eretek G yűjtem énye. B udapest, 1942.
S á n d o r V ilm os: A B u d a p esti na g ym a lo m ip a r kialakulása (1839—1880). In : T a n u lm á nyok B udapest m ú ltjáb ó l. B udapest, 1959. T. 13.
S zé ch e n yi pesti tervei. M agyar L evelestár. S z e rk .: B ácskai V era és N agy Lajos. Szép- iro d alm i K önyvkiadó, B udapest, 1985. (A le g ú ja b b k u ta tá si eredm ényekkel.)
V iszota G yula: G róf S zé ch e n yi Istv á n és a soproni gőzm alom . In : M agyar É pítész- és M érnök-E gylet Közlönye. IX. évf. 11. füzet.
V iszota G yu la: S zéch en yi és a pesti hengerm alom . Az A th en aeu m nyom ása. B udapest, 1910.