(? 1839. — B udapest, 1914. aug. 25.)
A hazai m alom gépgyártás kezdetei nem igen ism ertek, b á r valószínű, hogy az egykori szél- és vízim alm ok őrlőkövei és kezdetleges szitái idehaza készül
tek, de a m in tá k külföldről szárm azhattak. A helyzet a XIX. században vál
tozott meg. Ganz Á brahám (1814—1867) üzem alapításának kezdetén, 1845—46- b an egyebek m ellett elv állalta a ’’m alom felszerelések, m alom hengerek és spe
ciális csigaszerkezetek” öntését is. A Pesti József Hengermalom m ellett létesí
te tt gépgyár pedig 1848-ban K ecskem ét szám ára egy kisebb gőzm alm ot szál
lított. Kühne Ede (1839—1903) gabonatisztítógépet, az úgynevezett ’’mosoni ro stá t” gy árto tta. A példák sora nyilván m ég korántsem te lje s . . . Ám a hazai m alom gépgyártásit Wörner Jak a b alapozta meg.
É letéről vázlatos ism ereteink v an n a k : 1839-ben született egy S tu ttg a rt m elletti faluban. A polgári iskola után, 14 évesen m alom ács m ellé szegődtették inasnak. Segéd koráb an különböző m alom felszereléseken dolgozott. 1859-től H eidelbergben m á r m alom szerelő volt, közben m ásfél évig a helyi ipariskolá
b an tan u lt. Ezt követően egy svájci g épgyárban helyezkedett el, ahonnan A usztriába vándorolt, az Escher és Wyss céghez kapott ajánlólevelet. W örner 1863. jú n iu s 1-én érk ezett Leesdorfba, ahol m alom szerelőként alkalm azták.
M eghonosodott fogalom szerint a m alom szerelő-vándorm unkás az, akit gyára
— te rv e k és gépelhelyezési rajzok a la p já n — gépsorok beszerelésére küld a helyszínre. E tevékenység összességét ’’m alom építészetnek” is szokás nevezni.
A m alom szerelők kitűnően képzett szakem berek voltak, akik é rte tte k az ács, az asztalos, a bádogos, sőt a lakatos m unkához is. Nem egy közülük a m olnár
kodásban is otthonos volt. Hosszas v á n d o rú tja in W örner Jak a b is ilyen vagy hasonlóan gazdag gyakorlati ism eretekre te tt szert. G yára 1866. július 1-én P estre küldte, az Első Budapesti Gőzmalom szereléséhez. A m alom két szár
ny án ak (egyform a gépsorainak) fölszerelése u tá n azonban nem té rt vissza A usztriába. Fölism erte a P est-B uda lehetőségeit, s 1867-ben asztalosm űhelyt
— ny ilv án afféle m alom gépeket jav ító egységet — nyitott. N éhány hónap m úlva Gutjahr Frigyes b a rá tjá v a l tá rs u lt és m egalak íto tták a Wörner J. és Társa céget. A m ai N yugati p ály au d v ar közelében egy régi cukorgyárban lakatos-, vasesztergályos- és kovácsm űhelyt létesítettek. M alom építéssel és gé
pészeti m u n k ák k al k ív án tak foglalkozni. W örner ekkor m á r szabadalm aztatta a búzam alom ba való, szívó rendszerű daratisztítógépét.
Alig egy évtizednyi m u n k a u tán m egvásárolták a Váci ú to n az Első Magyar Gépgyár Rt. telepét, m inden berendezésével együtt. K orábbi helyze
tükhöz viszonyítva az új üzem m el korszerűbb gy ártási lehetőségekhez ju to ttak . A gondos gépgyártás, a jó őrlési folyam at és a lelkiism eretes szerelési m unka m egalapozta a g yár hírnevét, am ely külföldi eredm ényekkel is gazdagodott.
1880-ban a két tá rs elv ált egymástól. W örner m egvásárolta a G utjahr-részt.
E ttől kezdve — egészen a visszavonulásáig — W örner egyedül irán y íto tta a gyárat.
1882-ben a W örner-gyár kiszélesítette p ro filjá t: nyom dagépeket kezdett gyártani. Az 1890-es évek elején, a ’’nyom dai osztály” új üzem csarnokot k a
p ott. G y á rto tta k gyorssajtókat, rotációs gépeket, kőnyom atos sajtókat, s könyvkötőgépeket is.
W örner Jak a b — a nagy gyakorlati tu d ás és kitűnő m űszaki érzék m el
le tt — a legjobb kereskedők közé tarto zh ato tt. A kilencvenes években például a hengerszék kivételével a m alm ok valam ennyi berendezését gyártotta. Előre
látásá t dicséri, hogy m egszerezte Haggenmacher K ároly szabadalm ainak a gyártási jogát. Az 1903. évi nagy katalógusában egym ás u tán sorakoznak a síkszitatípusok ’’Heggenmacher Károly szabadalma, Wörner J. és Társa szer
kezete” alcím m el. G épism ertetőiben W örner külön u tal a saját szabadalm ú gépeire.
Ha összevetjük a W örner-féle gépism ertetőt és a G anz-gyár m illeneum évében k iad o tt m alom gép-katalógusát, ak k o r m egállapítható, hogy H aggen
m acher K ároly szabadalm ai szerint g y árto tt gépek m ind a két g y á r gépei között m egtalálhatók. (Föltételezhető egyfajta m egállapodás, m ely szerint W örner a G anz-hengerszékeket, Ganz viszont a W ö rner-gyártm ányokat a já n lotta . . . )
W örner Jak a b számos m alom ipari szabadalm at m ondhatott m agáénak.
Ezek azonban n em voltak ak k o ra értékűek, hogy a fejlődésnek új irá n y t adtak volna. De k ivételt is em líthetünk, az 1913. évi, W örner-gyártm ányú kom binált búzamosógépet. Az eddigi ism ereteink szerint ez a gép világelső, hiszen a
ha-A W örner-gyár e g y ik ko m b in á lt gabonatisztító-gépe
sonló konstrukciójú búzam osógépet az angol Simon cég csak 1926-ban dobta piacra.
W örner Jak a b m unkásságának m egítélésénél leginkább az 1885. és 1896.
évi kiállításokon eln y ert kitü n tetések adnak támpontod, am elyeket a ’’kitűnő munka, nagybantermelés, haladás, új iparág meghonosítása és kivitelképessé
gért” kapta. E k itü n tetések nyom án Wörnert a magyar malomépítészet meg
teremtőjének is nevezik.
A g yár vezetését 1913-ban Wörner Vilm os vette át. A n y ilv án kényszerű a k tu st W örner Jak a b alig élte túl, 1914. augusztus 25-én elhunyt. A gyár soha többé nem érte el egykori fénykorát. 1920-ban részvénytársasággá szervezték át, s az állam osítás szűnt meg.
Pénzes István
Irodalom:
S án d o r V ilm os: A budapesti n a g ym alom ipar kialakulása (1839—1880). In : T an u lm á nyok B udapest m ú ltjáb ó l. Bp., 1959. T. X III.
Dr. S árközi Z oltán : K ü h n e Ede. In : M űszaki N agyjaink. B udapest, 1967. T. 1.
S zekeres József: G anz Á b ra h á m életrajza (1814—1867). In : T an u lm án y o k B udapest m ú ltjáb ó l. Bp., 1971. T. X V III.
V iszota G yula: S zéch en yi és a p esti hengerhalom . (Budapest, A thenaeum , 1910.) W ö rn er Jakab gépgyáros tiszteletére. K ia d ja : W ö rn e r J. és T ársa m alom építészet,
gép g y ár és vasöntöde. (B udapest, 1913.) U gyanez az írás m e g találh a tó még W örner Ja ka b cím m el a M olnárok L apja, 1913. o k tó b er 18. 42. sz. 1374. p.
P énzes Istv á n : A d a to k a m agyarországi búzam osás történetéből. T ec h n ik atö rtén eti Szem le. (Budapest, 1981.) T. X II. 109—135. p.