Az ország déli h a tá ra in m ég folyik a török hódítók kiűzésére in d íto tt h ad já ra t, am ikor Bécsben, 1689 áprilisában m egjelent egy elegáns k iv ite lű ’’z s e b a tla sz” M agyarország 38 lap ra o sz to tt té r k é p é v e l. A kisatlasz — am ely ebben a típ u sb an egyike a legkorábbiaknak — Fabius A ntonius C ollored o őrgróf (1672—1742) bölcsésztudom ányi ”vizsgam unkája”-k é n t lá to tt napvilágot, m a m ár azonban bizonyos, hogy ,a szerkesztő és tervező valójában a vizsgáztató professzor, H e v e n e si G ábor volt.
A nevezetes m u n k a címe (rövidítve) a következő: PARVUS ATLAS HUN
GÁRIÁÉ sive GEOGRAPHICA HUNGÁRIÁÉ in 40 TABELLAS DAVISAE DESCRIPTIO . . . Mense A pril Die — M. DC LXXXIX. V iennae A ustrie Typis Leopoldi Voigt. M agyarul: MAGYARORSZÁG KISATLASZA, azaz MAGYAR- ORSZÁG 40 TÁBLÁRA OSZTOTT FÖLDRAJZI LEÍRÁSA . . . 1689. év április h avának — napján, Leopold Voigt nyom tatóm űhelye. K iderül a hosszú címből, hogy az atlaszt Colloredo őrgróf n y ú jto tta be vizsgam unkaként, és ez ért I. József m agyar k irály aranylánccal ju talm azta, am elyet a bécsi egyetem böl
csészet professzora, Hevenesi G ábor adott á t a szám ára.
Ism ert tény, hogy a XVI—XVII. században a vizsgázó diákok ’’értekezéseit”
többnyire a vizsgáztató professzorok állíto tták össze, és a z t a hallgatók leg
feljebb végleges form ába öltöztették, esetleg egy-két önálló gondolattal bőví
te tté k ki. Zsebatlaszunk esetében em ellett a bevezető tanulm ányok oly nagy történelm i, földrajzi, sőt térk é p tan i ism eretről árulkodnak, am ely aligha té te lezhető fel az ak k o r 17 éves, M agyarországot nem is ism erő diákról, de jellem zőek a nagytudású Hevenesire.
A készítő szem élyét v ita th a ta tla n n á teszi az előszó is, am ely azzal m ente
geti az atlaszm ű esetleges h ibáit, a .szerzőt, hogy olyan em ber ” . . . ak it elfoglal a m indennapos tan ítási m u n k a . . . ” (Tehát a szerkesztő ta n á r, és nem diák!) Ám nem v ita th a tju k Fabius A ntonius Colloredo közrem űködését sem . A m b ru s- F a lle n b ü c h l Zoltán például nem alap talan u l feltételezi, hogy a térképek ré z m etszése a fiata l őrgróf m u n k ája; az is valószínű, hogy a földrajzi helyzetek táb lázatb a foglalásának id ő t rabló, gépies m u n k á já t is ő végezte.
Az atlasz valóban zsebform átum ú: körülbelül 7,5 cm széles és 14,5 cm m agas könyvecske. Az ajá n lá s és az előszó u tá n M agyarország töm ören össze
foglalt tö rtén elm i és földrajzi leírása, m ajd — a hasonló, korabeli m u n k ák közt újdonságként — a térk ép vetü leti rendszerének (vagyis geom etria szerkesztésé
nek) leírása következik. Ez az első v e tü le tta n , am elyik m agyar szerzőtől szár
m azik, b á r csak egyféle — az atlaszban felhasznált — úgynevezett trapéz v etü - letet ism ertet. Ezt követi a térk é p en ábrázolt földrajzi elem ek és helységek felsorolása, valam in t a m egkeresésükhöz használható szám- és betűjelzések sora. V ilá g v is z o n y la tb a n is ú jd o n sá g — m in t m aga a szerző is kiem eli —, h o g y f e ltü n te ti az áb rázolt 2605 h e ly sé g fö ld r a jz i sz é le ssé g é t é s h o sszú sá g á t is.
Az atlaszrész két áttek in tő lapból és 38 részletképből áll. Ez utóbbiak m é
re ta rá n y a 1:1 490 000 és 1:1 683 000 közt ingadozik (1 cm a térk é p en a valóság
ban 15—17 km közti érté k et jelent). A lapok kin y itv a 12,5X15,5 centim éteresek.
H T r E r BT.
T u ra jio ln s
T érkép H evenesi zsebatlaszából
OraJfaJ**'
Ol&vak&r
JytrA^fta
^pi/idotx -A- v Z.infW J^o /Ja ts
& P e r . 4,fo%v S tq n r u
4.bnJS i ^ j y p j U
-°: ’ifiW /frplJrih'a
f í k e t e t e Z.irlaJ
jU sith
■iwr
T é rk é p H evenesi zsebatlaszából
A teljes térképsorozat Bécstől az E rdélyi Fejedelem ség nyugati részéig áb
rázolja az ország területét, s a helységek, a dom borzat, a vizek és az erdőségek m ellett a nevezetesebb csaták helyeit is feltünteti. A helységnevek írásm ódja eléggé változatos, többnyire latin o síto tt (Cominatis C astm ferres = Vas várm e
gye, S abaria = Szom bathely stb.), gyak ran ném et (Günzing = Kőszeg), sok eset
ben a m agyar n év is hibás. Jelzi a m egyehatárokat is, b á r sok helyen hibásan.
A térkép m ai szemmel m eglehetősen torz, viszont a m aga korában kétség
telenül pontosabb és m egbízhatóbb volt, m in t a XVII. században elterje d t M agyarország-térképek. Legnagyobb h ib ája a D una alföldi szakaszának a helytelen tájo lása: Észak—Dél helyett É szak-N yugatról D él-K eletre folyik.
Ezzel azonban az ország északi és déli terü le te i k ö zt egy elkerü lh etetlen arán y torzulás lép fel. Egészében m égis m eglepően pontosnak m ondható. Az egyes helységek távolságánál, például 100 kilom éterenként átlagosan csak 8 kilom é
tern y i hiba m utatkozik.
A H evenesi-atlasz, hibáival és értékeivel m indenesetre fontos m érföldkő a hazai térképészetben, de világviszonylatban is kiemelkedő alkotás. A földrajzi koordináta tá b lá z a ta a m aga idején egyedülálló volt, de általánosságban is felülm úlja a k o rtárs m űvek átlagát. Sokáig v ita to tt volt a forrás, hiszen a XVII.
században nem volt lehetőség az ország teljes feltérképezésére. M int k itű n t, a zsebatlasz alap jáu l az itáliai M. Vincenzo Coronelli (Ravenna, 1650 — Velence, 1718) négy lapból álló M agyarország-térképe szolgált, m elyeket a fran cia Jea n - B aptiste Nolin m etszette rézbe, J. N. Tillem on du-Tralage átdolgozása alapján.
A híres olasz térk é p - és glóbuszkészítő té rk é p e it azonban H evenesi nem másolta, hanem átdolgozta, és hazai helyism eretével egészítette ki. íg y joggal ta rth a tju k őt a zsebatlasz szerkesztőjének, sőt — a táblázatok kidolgozásában — az atlasz-k arto g ráfia egyik továbbfejlesztőjének is. A ’’P arvus A tlas” egyébként nem ötletszerűen készült, hanem nagyon is beleillik Hevenesi közigazgatási el
képzeléseibe.
*
Kishevesi Hevenesi G ábor a Vas m egyei V ásárosm iskén született, 1659.
m árcius 24-én. M iután m á r 15 évesen felvételét k érte a jezsuita rendbe, Nagy
szom batban, m a jd Bécsben tan u lt, 1686-ban a v a ttá k doktorrá. P ály ája m erede
ken ívelt felfelé: G yőrött, G razban, Bécsben és N agyszom baton ta n íto tt, 1696- ban a bécsi Szt. A ndrás újoncház igazgatója és a P ázm ány-kollégium rektora.
1711-től az 1715. m árcius 11-én bekövetkezett haláláig az ausztriai és m agyar- országi jezsuita re n d ta rto m án y elöljárója volt.
Hevenesi G ábort m a elsősorban a rendszeres m agyarországi egyháztörténeti kutatóm unka m egszervezőjeként ta rtjá k számon. Irán y ításáv al és ú tm u ta tá sa alapján a különböző országos és m egyei, egyházi és m ag án lev éltárak b an őrzött okiratok töm egéről készült hiteles m ásolat. E gy ű jtés jóvoltából számos, fel
becsülhetetlen történ elm i érték ű írás m a ra d t rá n k . A ’’Hevenesii-gyűjtem ény”
eredetileg 133 k ö tetet tö ltö tt meg, ebből m a 127 k ö tetet őriz az Egyetem i K önyvtár.
Hevenesi fők én t a történelem és az egyháztörténet irá n t érdeklődött, több változatban is m eg írta a m agyar szentek életét. A lighanem történ elm i ta n u l
m ányai révén ism erkedett m eg részletesebben h az áján ak földrajzával is. A
’’P arvus A tlas” szövegéből kitűnik, hogy jól ism erte korán ak alapvető földrajzi és térképészeti m űveit.
A hazai történelem ben eléggé rossz hírnévnek örvendő K o llo n ich Lipót (1631—1707) győri püspök, m ajd esztergom i érsek h am ar felism erte Hevenesi tu d á sá t és széles látókörét, és a m agyar jezsu itát v álasztotta gyóntatójának.
Kollonichoit nevezte ki az uralkodó, Buda visszavívása után, az ország új be
rendezési terv é t kidolgozó bizottság elnökévé. Nem te k in th e tjü k véletlennek, hogy a tö rö k hódítás alól felszabadított országrészek közigazgatási szervezésén dolgozó bizottság 1688 jú n iu sáb an alak u lt meg, a részletes M agyarország-atlasz pedig ugyanebben az évben készülhetett, és 1689 tavaszán je le n t meg. Hevenesi felism erte, hogy térkép nélkül lehetetlen a közigazgatás m egszervezése, és sietett egy, a koráb b iak n ál m egbízhatóbb aitlaszművet pártfo g ó ja rendelkezé
sére bocsátani. E tére n te h á t ugyancsak ú ttö rő volt Hevenesi m unkássága.
ifj. B arth a L ajos
Irodalom:
H óm an B .: K ishevesi H evenesi Gábor. In : E m lékkönyv dr. K lébelberg K u n ó . . . e m lé
kére. B udapest, 1925.
F alle n b ü ch l Z.: A z ’’A tla s P arvus H ungáriáé (így!) és H evenesi Gábor. In : T érk ép - tu d o m á n y i T anulm ányok, I. 1956—58. B udapest, 1958. (Az ELTE T érk ép tu d o m án y i T anszékének Évkönyve.)
B a rth a L , ifj.: A "P arvus A tla s H ungáriáé”-ről. (F akszim ile-m elléklettel.) In : T é rk ép tud. T anúim . 8. B udapest, 1983. Szinnyei, IV. B udapest, 1896.