(Budapest, 1889. okt. 4. — Budapest, 1979. jan. 30.)
A B udapesten született Muttnyánszky Ádám gyerm ek- és ifjú k o rát Solym á
ron töltötte. Édesapja járásbíró volt, m ajd — táblab író k én t — a pestvidéki járásbíróságot vezette.
A h a t testv ér közül Ádám volt a legfiatalabb. É desanyjuk korai halálát követően Erzsébet nővére nevelte. 1907- ben jeles m inőségű érettségit tett, s rögtön beiratk o zo tt a József M űegye
tem gépészm érnöki szakosztályába. A m űszaki ta n tá rg y a k an y ag át a legkivá
lóbb tan áro k előadásain sa já títo tta el, s többnyire ’’k itű n ő ” eredm énnyel vizs
gázott. D iplom áját 1911. június 21-én szerezte meg.
A fiatal diplom ást Czakó A dolf p ro fesszor m eghívta az Alkalmazott Szi
lárdságtan Tanszékre tanársegédnek, ahol két évet tö ltö tt el, m ajd — önkén
tes évének letöltésére — bevonult a tüzérséghez. Az első világháborúban, 1914. augusztus 18. és 1915. október 20.
között az orosz fronton szolgált, m ajd
kiképző tiszt le tt a 7. honvéd ágyús ezrednél. 1917. július 21-én — hadnagyi rangban — az olasz fro n tra vezényelték. A 11. isonzói csata során ta n ú síto tt vitéz m ag a ta rtá sá é rt bronz signum laudis k itü n te té st kapott.
A háború u tá n leszerel, s elfogadja a M űegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékének adju n k tu si állását. 1920. m ájus 1-től 1938. decem ber 1-ig a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén m érnök, m ajd főm érnök.
A rá n k m a ra d t feljegyzései szerint itt igen sokféle m u n k át végzett: a bányához három akna tartozott, szállítóberendezéssel, sodronykötélpályával, az erőm űben tu rb o g en eráto r dolgozott, számos sz iv a tty ú t és v en tiláto rt ta r
to tta k üzembe, két szénosztályozójuk volt. A gépészeti vezetőhöz tarto z o tt még az üzemi csővezetékek és távkábelek k arb an tartása , a javítóm űhelyek irán y í
tása is. V alam ennyi feladatát az átlagos m érnöki m u n k át m eghaladó színvo
nalon oldotta meg. Későbbi egyetem i előadásainak példaanyaga jórészt e m un k ák at tükrözi.
Hermann M iksa professzor h ívására k erü lt vissza a M űegyetem re, ahol az alkalm azott m echanika tárg y előadásával bízták meg, s kinevezést k a p o tt az Aerodinamika Tanszék laborató riu m án ak vezetésére is. Irá n y ítja az épülő nagy szélcsatorna egyes részeinek tervezését, szerelését.
Bresztovszky Béla professzor v á ra tla n halála u tá n — helyettesként — m egbízták a Műszaki Mechanikai Tanszék tan tárg y ain ak előadásával, 1942.
szeptem ber 1-én pedig tanszékvezetői kinevezést kapott.
Legjelentősebb tudom ányos cikke a Bányászati és Kohászati Lapok 1942/1- es szám ában jelent m eg az ’’Aknaszállííás néhány kötélproblémája” címmel.
T anulm ányában a pilisvörösvári m egfigyeléseit összegzi: táb lázato t készített a bánya szállító drótköteleinek élettartam áról, am ely 13 esztendő gondos m eg
figyeléseinek eredm ényeit tartalm azza. A cikk elemzi a kötelek m eghibásodá
sának okait és hasznos tanácsokat ad a kötélszerkezet m egválasztásához.
F igyelem re m éltó a tanu lm án y azon fejezete, am ikor a szerző töm eges száltörések okának fe ltá rására valóságos ’’d etek tív -m u n k át” végez. Lengés- tan ilag részletesen elemzi a szállítóberendezést és m egállapította, hogy a szál
tö rések et ’’belső rezonancia” okozza, am it a kasba te tt lengésm érő m űszer nem m u ta to tt ki. Tovább k u ta tv a kiderítette, hogy a gerjesztést szerelési hiba okozta. Ezt m egszüntetve, a kötelek é lettarta m a jelentősen m egnövekedett.
1933. jú n iu s 28-án súlyos bányaszerencsétlenség tö rté n t Solym áron. Víz
betörés m ia tt 11 bányász élete k erü lt veszélybe. M uttnyánszky Á dám azonnal ideiglenes ak n a to rn y o t tervezett, s ép íttetett, eközben aknaszállító gépet tele
p íte tt a helyszínre, am elyik elkezdte a zagy és a víz kiem elését. Nyolcvanöt órás m egfeszített m u n k áv al sik erü lt 9 bányászt épségben kim enteni a 246 m é
teres mélységből. A korabeli napilapok kiem elték a bányászok és a m entést irán y ító m érnökök k itartásá t, hősies erőfeszítését.
Egyetem i tan ári m űködését — 1942-ben — a részben elavult m echanika tan an y ag korszerűsítésével, kibővítésével kezdte meg. Irán y ítása alatt teljesen átdolgozták a hallgatók fe la d atait és szigorlati kérdéseit. Elhatározta, hogy előadásainak teljes anyagát jegyzetként közzéteszi. A statik a jegyzet nagyobbik fele 1944 decem berében sokszorosításra készen állott, de kinyom tatására csak a felszabadulás u tán k erü lh e tett sor.
A m űszaki M echanikai Tanszék B udapest ostrom ában h asználhatatlanná vált. A harcok u tán M uttnyánszky professzor a központi épületben kapott két kis szobába költöztette a ’’tanszéket”.
Az oktatóm unka kényszerű szünetét M uttnyánszky a jegyzetírás folytatá
sára használta fel, a jegyzetek lap jait Jaczkó Emil adjunktus kézzel írta, r a j
zolta, s kőnyom atos eljárással sokszorosították. Így jelen t meg, szerzői kiadás
b an ^ ) a Statika (1945), a S zilárdságtan (1945), a Kinetika (1946) és A műszaki lengéstan elemei (1946).
A jegyzetek k iadásának gondját 1948-tól a Tankönyvkiadó jegyzetsokszo
rosítója v ette át, és a m egfelelő tankönyvek m egjelenéséig évente ú jra kiadták.
A gépészm érnök-hallgatók o k tatása 1945 áprilisában in d u lt m eg ú jra.
E nehéz időkben m u tatk o zo tt meg igazán M uttnyánszky professzor em beri nagysága. S a já t érdekeit h á tté rb e szorítva, a m érnökképzés ügy ét ta rto tta fő feladatának. M indenkin — főleg diákjain — igyekezett segíteni. Leleményes
séggel, gyors és h atáro zo tt intézkedéseivel ez többnyire sik erü lt is. Bízott a jobb jövőben és ez a h it ta n ítv á n y a it és m u n k atársa it is m agával ragadta.
M uttnyánszky professzor tankönyvei a legnagyobb példányszám ban m eg
jelen t m ag y ar m űszaki könyvek közé ta rto z n a k : a Statika nyolc, a Szilárdság- tan öt, a Kinematika és Kinetika szintén öt kiad ást é rt el. K iváló pedagógiai m unkásságát a M agyar N épköztársaság Érdem érem aran y fokozata (1950), a K ossuth-díj ezüst fokozata (1952), A felsőoktatás kiváló dolgozója (1953), a M unka É rdem rend (1959), a B udapesti M űszaki Egyetem a ra n y diplom ája (1961), a B udapesti M űszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1971), a B udapesti M űszaki Egyetem gyém ánt diplom ája (1972) k itüntetésekkel és cím ekkel is
m erték el.
Volt ta n ítv á n y a i szerint M uttnyánszky professzor a K ar legjobb előadója volt: világos, érthető, logikailag jól felépített előadásait a gyakorlatból v ett példákkal ’’fűszerezte”. Előadásain dem onstrációs bem utatásokat ta rto tt. A vizsgáztatásnál szigorú, de igazságos volt.
Dr. Ludvig Győző
Irodalom:
B éda G yula: P rof. dr. A d á m M u ttn y á n szk y (1889— 1976) = P erio d ica P o ly tech n ica Vol. 120. (1976)
L udvig Győző: M u ttn y á n szk y A d á m (K éziratban a ’’M űszaki N ag y ja in k ” sorozat sz á
m ára).
Végh F eren c: M u ttn y á n szk y A dám . In : S zab ad v ári F. — V égh F .: P erio d ica P o ly tech n ik a különszám a, Bp. 1982.