(M osonm agyaróvár, 1899. ápr. 3. — Ufa, 1941.)
A ném et ered etű gazdálkodó család
ban M osonm agyaróvárott született.
Götz Irén kiem elkedő szellemi ad o ttsá
gai korán m egm utatkoztak, ezért szülei 15 évesen a nagyszerűen vezetett Veress Pálné utcai Országos Nőképző Egyesü
let gim názium ába Íra ttá k be. Kiváló képességeit és felkészültségét itt is bi
zonyította: az érettségi évében fizikai dolgozatával önképzőköri d íjat nyert.
A m agyar felsőoktatásban ez idő tá jt kezd gyakorlat lenni, hogy nők is fel
vehetők az egyetem re, s így nincs ak a
dálya, hogy 1907-ben beiratkozzék a budapesti Tudományegyetemre, ahol elsősorban fizikát, kém iát hallgat, de érdeklődik a m atem atikai és filozófiai előadások irá n t is. G yorsan bekapcso
lódik a radikális egyetem isták 1908-ban alak u lt Galilei körébe, s itt ism erkedik meg Dienes Lászlóval, későbbi férjével, aki m esterének Szabó E rvint ta rtja .
Götz Irén nem átlagdiák: a term é
szettudom ányi karon még csak h arm a d éves, am ikor a m atem atikai szem inárium on m ár előadásokat tart. B evonják az egyetem kém iai k u tató m u n k ájáb a is: kiváló professzora, Lengyel Béla, aki m integy tíz éve foglalkozik a kor legfrissebb term észettudom ányi felfedezésé
vel, a radioaktivitás kérdéskörével — tehetséges ta n ítv á n y á n a k is e tá rg y k ö r
ből jelöli ki doktori tém áját. Götz Iré n az 1911-es disszertáció alapján ’’sum m a cum laude” n yeri el a vegyészdok'tori fokozatot. N oha nem m ara d el a nyilvá
nos szakmai elism erés, mégis úgy érzi, ism ereteit tovább kell fejlesztenie.
S ikerül egyéves ösztöndíjat szereznie, s így P árizsba eljutnia, Mme M arié Curie intézetébe. Eredm ényes kutatásai lezárása u tá n hazatér, de professzorának h a
lála m ia tt a radiológia terü le té n nem kap helyet. A hazai kísérletügy szűkös keretei között csak napidíjasként, illetve 1913-tól ’’ideiglenes m inőségű fizetés- telen segédvegyészként” dolgozik az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson. E kkor m á r Dienes felesége és fiatal anya. Az állategészségügynek fontos, de kisebb m un k ák ellátása m ellett a la p k u ta tá st is végez, s eredm ényei
ről nyilvánosság elő tt számol be 1919 elején a Természettudományi Társaság
ban. D olgozatát elfogadja a szakm a legjelentősebb külföldi folyóirata, de m ire a cikk m egjelenik, szerzőjének m á r nincs helye M agyarországon: m enekülnie kellett. A Tanácsköztársaság idején férje a K orm ányzótanács tag ja volt, s őt pedig 1919. április 10-i hatállyal az elm életi kém ia előadásával bízzák m eg a budapesti Tudományegyetemen. Götz Irén volt az első nő, aki hazánkban egyetemi katedrát kapott.
D ienes László kalandos úton ju to tt k i Bécsbe. Götz Irén pedig nagy ve
szélyek közt v á rta m ásodik gyerm eke születését. B udapestről M agyaróvárra u tazik a szüleihez, de ott feljelentik és börtönbe kerül. Több m in t három hó
n ap m úlva szabadul, s gyerm ekeivel együtt sik erü l Bécsbe szöknie. Tudom á
nyos m u n k áit azonban nem v ihette m agával. Bécsből B ukarestbe, m ajd Kolozs
v á rra vezetett az ú tja. Itt születik m eg h arm ad ik leánya. Rövidesen bekerül a város egyetem ére és az 1922/23-as tanévben kém iai szak tárg y at ad elő. Az 1925/26-os tanévben az egyetem évkönyve a fizikai tudom ányok doktoraként em líti.
A házaspár politikai h itv allása szálka a v asgárdista diákok szemében, akik b etö rn ek otthonukba és súlyosan bántalm azzák Dienes Lászlót, m ert a ’’Ko
runk” című baloldali folyóirat alapítója és szerkesztője volt. Ű jra m enekülniük kell. Götz kolozsvári tudom ányos m u n k ája is m egszakad, pedig 1923-ban sike
rü lt egy új elektrokém iai tö rv én y t felfedeznie. A család ú tja m ost Berlinbe vezet, ahol az asszony ham arosan a Szovjetunió kereskedelm i kirendeltségén szakértőként vegyigyári berendezések beszerzésével foglalkozik. Az előretörő jobboldal tám ad áso k at in téz ellene, m e rt 1931-ben elfogadja a moszkvai N itro
génk u tató Intézet állásaján latát, ahol tudom ányos osztályvezető lesz.
Ám a koncepciós p erek idején feltörő hisztéria m ia tt in n ét is távoznia kell.
K özépiskolai ta n á rk é n t dolgozik tovább. A háború kitörése u tá n börtönbe k e
rül. H am ar reh abilitálják, de a fogságban szerzett tífusz a h alálát okozza, ö tv e n k é t éves korában U fa városában hal meg. Sajnos, tudásával, k u tatási eredm ényeivel önhibáján kívül csak a külföldet gazdagíthatta.
Korach Mórné
Götz Irén Júlia m unkáinak jegyzéke:
A rádium, am anatio q u a n tita tiv m eghatározásáról (doktori értekezés), u.az a M. C hem iai Fi. 17, (1911). Ism e rte ti dr. W (esezlszky) Gy(ula).
G roh J(u liu s)-a l: S ta la g m o m etric eszim ation o f sm a ll h yd ro xil ion concentration, Bio- chem . Z. 66.
U ber die beim V erd ü n n e n k o n z e r tie r te r L ösu n g en bzw. beim M ischen zw e ie r F lüssig
ke ite n a u ftreten d en V olum änderungen. Zschr. f. Physy. Chem. 44/2. (Beküld. 1918.
X I. 18.)
Dr. P a m fil G P -v e l: D iffu sio n vo n m o le k ü le n u n d Ionen in der L ösung einer anderen S u b sta n z u n d die b ew eg u n g sh em m en d e W irku n g dieser Lösung, a.) A n n u aru l Univ.
d in C luj, 1922/23. 107. p , b.) Zscnr. f. Phys, Chem , 1924. 109. sz. 17. o ld , c.) Bull.
Soc. Sc. Ac. R oum anie, 1923. No. 10.
Irodalom:
H egedűs É va: G ötz Irén, az első m ag ya r eg y etem i elöadónő. M. K ém ikusok L ap ja, X X V III/9 .
Greguss Pál
(Tornya, 1889. dec. 31. — Szeged, 1984. m árc. 23.)
A huszadik századi m agyar növényanatóm ia és -paleontológia nem zetközi
leg is ism ert kutató ja, a szegedi ’’xilotóm iai iskola” m egalapítója Greguss Pál.
Ö rökléstani, fejlődéstörténeti, pedagógiai és ism eretterjesztő tanulm ányok, könyvek és cikkek egész sorának volt a szerzője, professzor, aki értékes, moz
galm as életpályát fejezett be — teljes szellemi és testi frissességben — 1984- ben, életének 96. esztendejében.
Az A rad m elletti T ornya községben, szegény kisiparos családból született 1889. decem ber 31-én. 1910-ben végezte el az aradi tanítóképzőt, ahol Wagner János, a kiváló botanikus volt az első irányítója. H árom évvel később B uda
pesten m egszerezte a polgári iskolai tan ári oklevelet, m ajd rendkívüli hallga
tó k én t (1913) felvették a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsé
szeti K arára. K atonai szolgálatának évei (1914—1917) u tá n egy éven á t a prágai ném et egyetem orvosi k a rá n ta n u lt és tanársegédi m u n k ák at is ellátott.
A pesti egyetem en 1919-ben doktorált, a Tanítóképző ta n á ra lett, m ajd az Egyetem en 1927-ben m ag án tan ári oklevelet szerzett. Rövid ideig a debreceni Tudományegyetem m ag án ta n ára is volt. 1927-ben a fővárosból Szegedre köl
tözött, a Tanárképző Főiskola tan á rá v á nevezték ki. Később, 1940-ben a szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszékének tan ára, valam int a Füvész- kert igazgatója lett. Ezt az állást 75 éves koráig, nyugállom ányba vonulásáig töltö tte be. Az egyetem en prodékán, dékán, s egy évig re k to r is volt. A bioló
giai tudom ányok kandidátusa, m ajd 1954-ben doktora lett, három ízben k ap ta m eg a M unka É rdem rendet, 1958-ban pedig a K ossuth-díj ezüst fokozatát.
N yugdíjas éveiben is serény és igen eredm ényes tudom ányos tevékenységet fe jte tt ki.
*
Hosszú évtizedeken á t k ife jte tt sokoldalú k u tató i tevékenységét közép-, főiskolai és egyetem i oktató m unkássága alapozta meg. G yakorlati és elm életi tu d á sá t a külföldi utazásai, és nem zetközi kapcsolatai jelentősen m élyítették.
Term ékeny irodalm i m unkássága az 1920-as években bontakozott ki: alsó-, közép- és felsőfokú tankönyveit, jegyzeteit generációk sora használta. Részben m aga illusztrálta több, h am ar népszerűvé v á lt ism eretterjesztő könyvét. így például a Móra F erenc előszavával m egjelent ”A növények csodálatos életét”-t (1932). Ir t többek között örökléstant, növényélettant, és felállított egy egyéni, trifiletik u s fejlődéstörténeti elm életet.
Nemzetközi sikereit, elism erését főleg xilotóm iai és paleontológiai m u n kásságával érte el: ez 1941-ben k ia d o tt spóraatlaszával kezdődött, m ajd a kö
vetkező három évtized során m eg jelen tetett alapvető m u n káinak sora gazda
gíto tta a szakirodalm at. M ind az élő, m ind a fosszilis lombos fák és cserjék, főleg pedig a recens és fosszilis n y itv aterm ő k részletes szövettana — sok ezer m ikrofotóval és anatóm iai rajzzal illusztrálva — találh ató meg e vaskos köte
tekben. Tudom ányos érték ü k m ellett jelentős gyakorlati fontosságuk is van
e jórészt angol és ném et nyelven m egjelent m onográfiának. A szerzőjük ala
posságára jellemző, hogy például a világ összes élő fenyőfajainak m integy 92 százalékát sikerült m egszereznie és feldolgoznia.
Greguss P álról élete utolsó évtizedeiben tan ítv án y aitó l több ism ertetés je
lent meg. Mozgalmas, eredm ényekben gazdag, tanulságos é le tú tjá t azonban legjobban ő m aga foglalta össze, kilenvenedik születésnapja alkalm ából m eg
je le n t terjedelm es könyvében: ’’Életem. Az asztalosm űhelytől az egyetem i ka
tedráig.” (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.)
Priszter Szaniszló
Greguss Pál főbb m űvei:
A közép-európai harasztok spórái (Budapest, 1941).
H olzanatom ie der europäischer L aubhölzer u n d Sträucher. 2. Ausg. (Budapest, 1959).
T h e p h ylo g en y of se x u a lity and trip h yle tic evo lu tio n of th e landplast (Szeged, 1964).
X y lo fo m y of the living Cycads (Budapest, 1968).
T ertia ry angiosperm w ood in H ungary (B udapest, 1969).
X y lo to m y of the living C onifers (B udapest, 1972).