A Magyar Csillagászati Egyesület lapja

meteor

csillagászati

évkönyv

A Magyar Csillagászati Egyesület lapja

a tengerfenéktõl a Marsig”olvassák!

“

meteor

meteor

csillagászati évkönyv 2010

Szerkesztette:

Benkõ József Mizser Attila

Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu

Budapest, 2009

Butuza Tamás Görgei Zoltán Hegedüs Tibor Kaposvári Zoltán

Kárpáti Ádám Kovács József Landy-Gyebnár Mónika

Jean Meeus Sánta Gábor Sárneczky Krisztián

Szabó Sándor Szôllôsi Attila Tóth Imre

A kalendárium csillagtérképei az Ursa Minor szoftverrel készültek.

www.ursaminor.hu

Az elongációs grafikonok készítéséhez egyedi szoftvert használtunk, melyet Butuza Tamás készített.

Szakmailag ellenôrizte:

Szabados László

A kiadvány támogatói:

Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet.

Adószámunk: 19009162-2-43

Felelôs kiadó: Mizser Attila

Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió,www.karman.hu Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft.,www.ookpress.hu

Terjedelem: 21 ív + 8 oldal színes melléklet 2009. november

ISSN 0866-2851

Bevezetô . . . . 7

. . . . 11

Cikkek

Székely Péter: Újdonságok kompakt objektumokról . . . 181 Sódorné Bognár Zsófia: A fehér törpe csillagok világa . . . 193 Szabó M. Gyula: A kozmikus távolságlétra

– távolságmérés a csillagászatban . . . 214 Kolláth Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-ûrtávcsôtôl . . . 234 Illés Erzsébet: Hogyan látjuk ma az óriásbolygók világát? . . . 248 Hargitai Henrik, Kozma Judit, Kereszturi Ákos, Bérczi Szaniszló,

Dutkó András, Illés Erzsébet, Karátson Dávid, Sik András:

Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére . . . 280

Beszámolók

Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület

tevékenysége 2008-ban . . . 305 Balázs Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének

mûködése 2008-ban . . . 308 Érdi Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének

mûködése 2008-ban . . . 319 Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló

tevékenysége 2007–2008-ban . . . 323

pió csillagkép). A felvétel a 2009-ben beépített WFC3 kamerával készült.

A hátsó borítón

Galilei objektívje. Galileo Galilei ezzel a díszesen befoglalt objektívvel fedezte fel a Jupi- ter négy legfényesebb, úgynevezett Galilei-holdját 1610 januárjában. Az optikát a firen- zei Tudománytörténeti Múzeum ôrzi.

Egy évvel ezelôtt ünnepeltük A Csillagászat Nemzetközi Évét. Évköny- vünk lezárásakor még korai mérleget készíteni, az azonban egészen bizo- nyos, hogy az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett jubileumi évben nagyon sok értékes program, rendezvény jött létre, és sok hasznos kiad- vány jelent meg. Évkönyvünk elôzô kötete közel 400 oldalasra sikerült, 2010-ben azonban vissza kell térnünk a megszokott terjedelemhez, ami- nek csak egyik oka az idôközben „ránk köszöntött” gazdasági válság.

2010 is fontos évforduló a csillagászatban, hiszen a távcsô csillagászati alkalmazása és Galilei fellépése sokkal inkább köthetô 1610-hez, mint 1609-hez. A tudós korszakalkotó mûve 1610 márciusában jelent meg – a Sidereus Nuncius magyar fordítását elôzô évi kötetünkben olvashattuk Csaba György Gábor értô tolmácsolásában. Bár égi jelenségeket természe- tesen szép számmal észlelhetünk 2010-ben is (lásd Kalendáriumunkat), igazán jelentôs, a nagyközönség figyelmét is kiérdemlô jelenség nem várható. Az év legjelentôsebb fogyatkozása egy mindössze néhány száza- lékos napfogyatkozás lesz, melyet január 15-én hajnalban figyelhetünk meg, közvetlenül napkelte után.

Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2010-es év égi és földi csilla- gászati eseményeivel, évfordulóival.

Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó

csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és termé-

szetesen a kötet lezárásáig elôre jelezhetô – égi jelenségek pontos közlése

mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2010-es

kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasó-

ink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a

2008-as és a 2009-es kötetekben. Így például részletesebb üstökös-elôrejel-

zéseket közlünk, valamint jelentkezünk egy jelentôsen átdolgozott me-

teorraj-táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók

láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetôsebb megjelenéssel.

Továbbra is valljuk, hogy a számítástechnika és az internet mai elterjedt- sége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium-prog- ramokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetrôl, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyo- mányos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület

címû lapját, mely számos aktuális égi jelenségrôl közöl elôrejelzést Jelenség- naptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu).

A 2010-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi két kötetnél megszokott módon igyekeztünk szemléletes ábrákkal is illusztrálni az év folyamán megfigyelhetô jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetôkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Mind- ezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklôdôket a csillagos éghez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetôinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetôségük megtalálható a kiadvány honlapján:

A havi elôrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekes- ség is színesíti.

A

hagyományos naptár része minden hónapban két oldal táblázattal kezdôdik. Ezekben minden idôadat közép-európai idôben (KÖZEI) szerepel. A bal oldali naptártáblázat elsô oszlopában található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése és a napnak az év elsô napjától számított sorszáma. A hetek sorszámát az érvényes magyar szabvány szerint adjuk meg. A Nap idôadatai mellett szerepel a delelési magassága, valamint az idôegyenlítés értéke is.

Az idôegyenlítés azt adja meg, hogy az idôzónánk közepén (

= 15

) mennyit tér el a Nap valódi delelési idôpontja a zónaidô déli 12 órájától.

Minthogy az évkönyv táblázatai a

= 19

földrajzi hosszúságra készültek, a delelési idôpont oszlopában látható, hogy a valódi Nap itt 16 perccel korábban delel, mint az idôzóna közepén.

A jobb oldali táblázatban a Julián-dátum és a greenwichi csillagidô található. Mindkettônek a csillagászati számításoknál vehetjük hasznát.

Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját

olvashatjuk. A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent

Ladó–Bíró:

címû munka. A táblázat alatt az ismertebb

ünnepek, idôszámítási és kronológiai információk kaptak helyet.

Az

az idôpontokat UT-ben adtuk meg.

A négy fô holdfázis idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak, meg- adtuk a csillagkép nevét is, ahol a Hold tartózkodik az adott idôpontban.

Föld napközel- és naptávol-idôpontjai (perigeum és apogeum) tized perc pontosságúak, geocentrikusak, valamint fel van tüntetve a Föld tá- volsága is a Naptól CSE-ben.

A napéjegyenlôségek és napfordulók idôpontjai tized perc pontossá- gúak és geocentrikusak.

A Hold librációinak idôpontjai tized perc pontosságúak, geocentriku- sak. Egy lunáción belül hat idôpont van megadva, a legnagyobb északi, déli, keleti és nyugati érték idôpontja, valamint a legkisebb és legnagyobb eredô libráció (század fok pontossággal).

Korai/késôi holdsarlók. A 48 óránál fiatalabb, illetve idôsebb holdsar- lók láthatóságának idôpontjait adtuk meg perc pontossággal, Budapestre számítva,

tuk a holdsarló korát valamint a horizont feletti magasságát is.

Bolygók dichotómiája. A Merkúr és a Vénusz bolygó 50%-os fázisának idôpontjait is tartalmazza a jelenségnaptár perc pontossággal, a Föld kö- zéppontjából nézve.

A Hold földközel- és földtávol-idôpontjai tized perc pontosságúak, valamint meg vannak adva a Hold távolságai a Föld középpontjától és a Hold látszó átmérôi is tized ívmásodperc pontossággal.

Az eseménynaptár tized perc pontossággal tartalmazza azokat idôpon- tokat is, a mikor a Hold eléri legkisebb/legnagyobb deklinációs értékét.

A belsô bolygók elongációinak és oppozícióinak idôpontjai geocentri- kusak és tized perc pontosságúak, az eseménynaptár tartalmazza az elon- gációk mértékét, a bolygók fényességét, átmérôjét és a fázisait ezekben az idôpontokban. A Merkúr és a Vénusz alsó, illetve a felsô együttállását a Nappal tized perc pontossággal adtuk meg. A külsô bolygóknál az idô- pontok szintén tized perc pontosságúak, járulékos adatként a bolygók látszó átmérôi, fényességük és a csillagképek nevei is.

2010-ben két holdfogyatkozás lesz, a másodperc pontosságú idôpontok geocentrikus kezdô és befejezô kontaktus-idôpontok. Hazánkból egyik sem lesz megfigyelhetô.

A 2010-es évben két napfogyatkozás következik be, mindkettô szerepel a Kalendáriumunkban. Hazánkból csak a január 15-i napfogyatkozás lesz lát- ható, de nagyon extrém körülmények mellett, közvetlenül napkelte után.

A Hold látványosabb csillagfedéseit csillagfedéseit (április 21., október

27.) másodperc pontossággal adjuk meg, továbbá szerepel a fedendô

csillag neve, fényessége, a hold fázisa és a súroló fedés helye több ma-

gyarországi teleülésre számítva. Térképen mutatjuk be, hogy Magyaror- szág mely területein észlelhetô az április 21-i súroló fedés.

2010-ben nem lesz hazánkból észlelhetô bolygófedés.

A Jupiter-holdak jelenségei közül azokat az eseményeket szerepeltetjük a felsorolásban, amikor egy éjszaka során két hold-jelenség is lesz, vala- mint amikor a Jupiter korongján két hold árnyéka látszik.

2010-ben még mindig közel élérôl láthatjuk a Szaturnusz hold- és gyû- rûrendszerét. Ennek apropóján közöljük a Szaturnusz-holdak láthatósági ábráját (mely hasonló a Jupiternél megszokott ábrához).

A bolygók kölcsönös megközelítései közül azok kerültek be, amelyek- nél 2,5 foknál kisebb a távolság az égitestek között, és a jelenség legalább egy része sötét égbolton megfigyelhetô.

A Hold csillag- és bolygómegközelítései közül azokat az eseményeket szerepeltetjük, amelyeknél Budapestrôl nézve a Hold 5 foknál közelebb kerül egy bolygóhoz, illetve 1 fokon belül egy fényes csillaghoz. Ha nem éjszakai idôszakra esik a megközelítés, akkor külön megadjuk a legkisebb szögtávolságot és annak idôpontját.

A bolygók csillagfedései, illetve csillag-megközelítései közül az olyan események szerepelnek, amelyeknél Budapestrôl nézve egy bolygó egy szabad szemmel látható csillagtól 30’-en belül halad el, illetve egy 11,5 magnitúdónál fényesebb csillagot 60”-nél jobban megközelít. Külön említ- jük azokat a jelenségeket, amikor egy bolygó, üstökös vagy kisbolygó fényes mélyég-objektum mellett halad el.

A kisbolygók csillag-, illetve mélyégobjektum-megközelítései közül azok az események kaptak helyet, amelyeknél egy 12,0 magnitúdónál fényesebb kisbolygó egy 11 magnitúdónál fényesebb mélyég-objektumot közelít meg.

Reméljük, hogy ismét sikerült egy „felhasználóbarát” csillagászati év- könyvet adnunk olvasóink kezébe. Természetesen a változtatásokkal, az óhatatlanul elôforduló hibákkal, valamint a módosítási javaslatokkal kapcsolatosan – mint eddig, ezután is – kérjük, hogy keressék meg a kötet szerkesztôit az

címen.

Csillagászati évkönyvünk kereskedelmi forgalomban is kapható, azon-

ban minden olvasónknak ajánljuk, hogy közvetlenül a Magyar Csillagászati

Egyesülettôl szerezzék be (személyesen az óbudai Polaris Csillagvizsgáló-

ban is megvásárolható). A legjobb megoldás azonban az, ha maguk is az

MCSE tagjaivá válnak, ugyanis ez esetben tagilletményként egészen bizto-

san hozzájuthatnak kiadványunkhoz. Az egyesületi tagsággal kapcsolatos

információk megtalálhatók egyesületi honlapunkon (www.mcse.hu).

λ= 19°,ϕ= 47,5°

Kalendárium – január

Nap Hold

Dátum kel, delel, nyugszik hd Et kel, delel, nyugszik fázis

h m h m h m ° m h m h m h m h m

1. hét

1. p 1. 7 31 11 47 16 03 19,6 −3,3 16 59 – 8 04 2. sz 2. 7 31 11 48 16 04 19,6 −3,8 18 26 0 59 8 41 3. v 3. 7 31 11 48 16 05 19,7 −4,2 19 50 1 57 9 10

2. hét

4. h 4. 7 31 11 49 16 06 19,8 −4,7 21 12 2 51 9 34 5. k 5. 7 31 11 49 16 07 19,9 −5,2 22 31 3 41 9 56 6. sz 6. 7 31 11 49 16 09 20,1 −5,6 23 47 4 30 10 16

7. cs 7. 7 30 11 50 16 10 20,2 −6,0 – 5 18 10 37 n 11 40 8. p 8. 7 30 11 50 16 11 20,3 −6,5 1 02 6 07 11 01

9. sz 9. 7 30 11 51 16 12 20,5 −6,9 2 16 6 56 11 28 10. v 10. 7 29 11 51 16 13 20,6 −7,3 3 26 7 47 12 02

3. hét

11. h 11. 7 29 11 52 16 15 20,8 −7,7 4 32 8 39 12 43 12. k 12. 7 28 11 52 16 16 20,9 −8,1 5 30 9 31 13 32 13. sz 13. 7 28 11 52 16 17 21,1 −8,5 6 19 10 23 14 29 14. cs 14. 7 27 11 53 16 19 21,3 −8,9 6 59 11 12 15 31

15. p 15. 7 27 11 53 16 20 21,4 −9,2 7 30 12 00 16 37 o 8 11 16. sz 16. 7 26 11 53 16 21 21,6 −9,6 7 55 12 45 17 42

17. v 17. 7 25 11 54 16 23 21,8 −9,9 8 17 13 27 18 48 4. hét

18. h 18. 7 25 11 54 16 24 22,0 −10,2 8 35 14 08 19 52 19. k 19. 7 24 11 54 16 25 22,2 −10,6 8 52 14 48 20 56 20. sz 20. 7 23 11 55 16 27 22,4 −10,9 9 09 15 29 22 02 21. cs 21. 7 22 11 55 16 28 22,7 −11,2 9 26 16 10 23 08 22. p 22. 7 21 11 55 16 30 22,9 −11,4 9 45 16 54 –

23. sz 23. 7 20 11 55 16 31 23,1 −11,7 10 08 17 41 0 17 l 11 53 24. v 24. 7 19 11 56 16 33 23,4 −12,0 10 37 18 33 1 29

5. hét

25. h 25. 7 18 11 56 16 34 23,6 −12,2 11 14 19 29 2 42 26. k 26. 7 17 11 56 16 36 23,9 −12,4 12 04 20 30 3 53 27. sz 27. 7 16 11 56 16 37 24,1 −12,7 13 08 21 33 4 57 28. cs 28. 7 15 11 57 16 39 24,4 −12,9 14 25 22 36 5 51 29. p 29. 7 14 11 57 16 40 24,6 −13,0 15 50 23 37 6 34

30. sz 30. 7 12 11 57 16 42 24,9 −13,2 17 17 – 7 07 m 7 18 31. v 31. 7 11 11 57 16 44 25,2 −13,4 18 43 0 34 7 34

január

nap

Julián dátum 12^hUT

θgr

0^hUT h m s

névnapok

1. 2 455 198 6 42 09 Újév; Fruzsina, Aglája, Álmos

2. 2 455 199 6 46 06 Ábel, Ákos, Fanni, Gergely, Gergô, Stefánia

3. 2 455 200 6 50 02 Benjámin, Genovéva, Dzsenifer, Gyöngyvér, Hermina 4. 2 455 201 6 53 59 Leona, Títusz, Angéla, Angelika, Izabella

5. 2 455 202 6 57 55 Simon, Árpád, Ede, Emília, Gáspár 6. 2 455 203 7 01 52 Boldizsár, Gáspár, Menyhért

7. 2 455 204 7 05 48 Attila, Ramóna, Bálint, Melánia, Rajmund, Valentin 8. 2 455 205 7 09 45 Gyöngyvér, Virág

9. 2 455 206 7 13 41 Marcell

10. 2 455 207 7 17 38 Melánia, Vilma, Vilmos 11. 2 455 208 7 21 34 Ágota, Agáta

12. 2 455 209 7 25 31 Ernô, Erna, Ernesztina, Veronika 13. 2 455 210 7 29 28 Veronika, Csongor, Ivett, Judit, Vera 14. 2 455 211 7 33 24 Bódog

15. 2 455 212 7 37 21 Loránd, Lóránt, Alfréd, Pál, Sándor

16. 2 455 213 7 41 17 Gusztáv, Fanni, Henrik, Marcell, Ottó, Stefánia 17. 2 455 214 7 45 14 Antal, Antónia, Leonetta, Roxána

18. 2 455 215 7 49 10 Piroska, Aténé, Beatrix, Margit, Pál

19. 2 455 216 7 53 07 Sára, Márió, Margit, Márta, Sarolta, Veronika 20. 2 455 217 7 57 03 Fábián, Sebestyén, Szebasztián, Tímea 21. 2 455 218 8 01 00 Ágnes

22. 2 455 219 8 04 57 Vince, Artúr, Artemisz, Cintia, Dorián 23. 2 455 220 8 08 53 Zelma, Rajmund, Emese, János, Mária

24. 2 455 221 8 12 50 Timót, Erik, Erika, Ferenc, Vera, Veronika, Xénia 25. 2 455 222 8 16 46 Pál, Henriett, Henrietta, Henrik, Péter

26. 2 455 223 8 20 43 Vanda, Paula, Titanilla 27. 2 455 224 8 24 39 Angelika, Angéla, János

28. 2 455 225 8 28 36 Károly, Karola, Ágnes, Amália, Apollónia, Margit, Péter 29. 2 455 226 8 32 32 Adél, Etelka, Ferenc

30. 2 455 227 8 36 29 Martina, Gerda, Gellért 31. 2 455 228 8 40 26 Marcella, János, Lujza, Péter

6. Vízkereszt

14. A Julián-naptár szerinti újév napja

And

Aqr Ari

Aur

Cae Cnc

CMa CMi

Cas

Cet

Col Crt

Eri For Gem

Hya

Lac

Leo LMi

Lep Lyn

Mon Ori

Per

Pic

Psc

Pyx Pup

Scl Sex

Tau

Tri UMa

Mars

Uránusz

A déli égbolt január 15-én 20:00-kor (KÖZEI)

Bolygók

Merkúr:Január 4-én alsó együttállásban van a Nappal. A hónap közepétôl kereshetô napkelte elôtt a hajnali ég alján a délkeleti horizont közelében. 27-én van legnagyobb nyugati kitérésben, 24,8°-ra a Naptól. Ekkor egy és negyed órával kel a Nap elôtt.

Vénusz:Ebben a hónapban figyelhetô meg. 11-én felsô együttállásban van a Nappal.

Fényessége−3 ,^m9, átmérôje 9,8”, fázisa 0,999-rôl 1,0-re nô, majd 0,997-re csökken.

Mars:Hátráló mozgást végez az Oroszlán, majd a Rák csillagképben. Egész éjszaka megfigyelhetô, feltûnôen látszik magasan az égen. 29-én szembenállásban van a Nap- pal. Fényessége−0 ,^m8-ról−1 ,^m3-ra, átmérôje 12,7”-rôl 14,1”-re nô.

Jupiter:Elôretartó mozgást végez a Bak, majd a Vízöntô csillagképben. Feltûnôen látszik az esti délkeleti égen, késô este nyugszik. Fényessége−2 ,^m1, átmérôje 34”.

Szaturnusz:Kezdetben elôretartó, 14-e után hátráló mozgást végez a Szûz csillagkép- ben. Éjfél elôtt kel, az éjszaka második felében látható. Fényessége 0 ,^m9, átmérôje 18”.

Uránusz:Az esti órákban figyelhetô meg a Vízöntô, majd 15-tôl a Halak csillagkép- ben. Késô este nyugszik.

Neptunusz:A hónap elsô felében még kereshetô az esti szürkületben, a Bak csillag- képben.

And

Aqr

Ari Aur

Boo Cam

Cnc

CVn

CMi

Cas Cep Cet

Com

CrB Crt

Cyg Dra

Equ

Gem

Lac Leo

LMi Lyn

Lyr Peg

Per

Psc

Sex Tri

UMa UMi

Vul

Mars

Szaturnusz Uránusz

Az északi égbolt január 15-én 20:00-kor (KÖZEI)

Eseménynaptár

Dátum Idôpont Esemény

01.01. 20:41 Hold földközelben (földtávolság: 358 671 km, látszó átmérô: 33’19”, 98,3%-os csökkenô holdfázis)

01.01. 21:58 A Hold mögül kilép a 85 Geminorum (5 ,^m4, 98,1%-os csökkenô holdfázis) 01.01. 23:51 Titan (Szaturnusz-hold) fogyatkozásának vége

01.02. 3:06 A (349) Dembowska kisbolygó (11 ,^m9) 2,2’-cel délre azα²Lib-tôl 01.02. 19:27 A Hold mögül kilép az 54 Cancri (6 ,^m4, 94,0%-os csökkenô holdfázis) 01.03. 0:09 Föld napközelben (0,983290 CSE)

01.04. 1:00 A Hold mögé belép aπLeonis (29 Leo, 4 ,^m7, 85,1%-os csökkenô holdfá- zis), kilépés 02:10-kor

01.05. 4:18 A 81P/Wild 2-üstökös 20’-cel délre azηVir-tôl

01.05. 5:17 A C/2007 Q3 (Siding Spring)-üstökös 18’-cel nyugatra a 9 Boo-tól 01.07. 10:40 Utolsó negyed (Hold a Virgo csillagképben)

01.07. 18:01 Hold északi librációja (b = 6,85°)

01.07. 21:05 A Mars (−0 ,^m9, 13,3” átmérôjû) 35”-re megközelíti a TYC 1405-72-1-et (8 ,^m8)

01.08. 12:30 Hold keleti librációja (l = 7,19°)

01.11. 9:52 Vénusz felsô együttállásban a Nappal (Naptól 0,8°-ra)

01.12. 8:31 Hold eléri legkisebb deklinációját−26,7°-nál (7,8%-os csökkenô holdfázis) 01.15. 6:28 Részleges napfogyatkozás, nagysága 0,079, napkeltekor már fogyatko-

zásban a Nap, fogyatkozás vége 06:50-kor

Dátum Idôpont Esemény

01.15. 7:11 Újhold (Hold a Sagittarius csillagképben) 01.15. 15:47 Hold minimális librációja (l = 0,98°, b =−0,97°)

01.15. 22:31 Az (52) Europa kisbolygó (10 ,^m6) 3,6’-cel északra a 110 Tau-tól

01.16. 15:55 32 óra 44 perces holdsarló 6,1°magasan az esti égen (Jupiter 19°-ra keletre tôle)

01.17. 1:55 Hold földtávolban (földtávolság: 406 448 km, látszó átmérô: 29’24”, 2,8%-os növekvô holdfázis)

01.18. 5:32 A Merkúr (0 ,^m2) 12’13”-re megközelíti a 21 Sgr-t (4 ,^m8)

01.18. 15:58 A 9,8%-os növekvô fázisú Holdtól 5°42’-cel délre a Jupiter (legkisebb távolság 09:03-kor 3°49’)

01.19. 0:00 A 81P/Wild 2-üstökös 10’-cel keletre az NGC 4691 jelû galaxistól 01.20. 15:58 A Hold mögé belép a 19 Piscium (5 ,^m0, 23,7%-os növekvô holdfázis),

kilépés 17:09-kor

01.21. 2:48 A 81P/Wild 2-üstökös 3’-cel délre a 38 Vir-tôl

01.21. 15:07 Merkúr dichotómiája (50,0% fázis, 23,9°-os nyugati elongáció) 01.22. 11:22 Hold déli librációja (b =−6,82°)

01.23. 10:53 Elsô negyed (Hold az Aries csillagképben) 01.23. 11:03 Hold maximális librációja (l =−7,63°, b =−6,66°)

01.24. 4:11 A Mars (−1 ,^m2, 14,1” átmérôjû) 36”-re megközelíti a TYC 1400-2301-1-et (8 ,^m2)

01.24. 5:24 Hold nyugati librációja (l =−7,75°)

01.25. 16:45 A 73,1%-os növekvô fázisú Hold 3,3°-ra megközelíti a Fiastyúkot (M45 jelû nyílthalmaz) a Taurus csillagképben

01.25. 17:39 A Hold mögé belép a 36 Tauri (5 ,^m5, 73,5%-os növekvô holdfázis) 01.25. 18:10 Az (535) Montague kisbolygó (13 ,^m4) elfedi a TYC 1872-00148-1-et (9 ,^m1) 01.26. 19:43 Hold eléri legnagyobb deklinációját +25,4°-nál (83,6%-os növekvô

holdfázis)

01.27. 5:23 Merkúr legnagyobb nyugati kitérése (24,8°elongáció, −0 ,^m1, 6,7” át- mérô, 63% fázis, Sagittarius csillagkép)

01.27. 17:36 A Hold mögé belép az 5 Geminorum (5 ,^m8, 90,7%-os növekvô holdfázis) 01.27. 18:56 Mars földközelben (0,663975 CSE távolság, látszó átmérô 14,11”) 01.28. 18:59 A Hold mögé belép a δGeminorum (Wasat, 3 ,^m5, 96,7%-os növekvô

holdfázis), kilépés 20:09-kor

01.28. 22:55 A Hold mögé belép a 63 Geminorum (5 ,^m2, 97,4%-os növekvô holdfázis) 01.29. 0:21 A (2) Pallas kisbolygó (9 ,^m3) január 29-e és 30-a között elhalad az M5

jelû gömbhalmaz elôtt (5 ,^m8)

01.29. 2:09 Az (532) Herculina kisbolygó (9 ,^m5) 11,8’-cel keletre az M85 jelû galaxis- tól (9 ,^m2)

01.29. 19:28 Mars oppozícióban (−1 ,^m3, 14,1” látszó átmérô, Cancer csillagkép) 01.30. 6:18 Telihold (Hold a Cancer csillagképben), a legfényesebb a 2010-es évben 01.30. 9:12 Hold földközelben (földtávolság: 356 593 km, látszó átmérô: 33’31”,

100%-os holdfázis)

01.31. 0:46 A Hold mögül kilép aξLeonis (5 ,^m0, 99,0%-os csökkenô holdfázis) 01.31. 4:44 A Hold mögé belép azοLeonis (Subra, 3 ,^m5, 98,6%-os csökkenô holdfá-

zis), kilépés 5:36-kor

100 105 110 115 120 125 130 135 140 145 150 0

3 6 9 12 15 18

01.04 01.06

01.08 01.10

01.12 01.14

01.1601.18 01.20

01.22 01.24 01.28 02.01 02.05 02.09 02.13 02.17

02.21 02.25 03.01 03.03

01.14 02.03

02.24

A Merkúr hajnali láthatósága január–február folyamán

Üstökösök

C/2007 Q3 (Siding Spring). A földközeli kisbolygókat keresô Siding Spring Survey keretében fedezte fel az ausztrál Donna Burton 2007. augusztus 25-én. A közel csillag- szerû égitest halovány kómáját néhány nappal késôbb az éppen a Siding Spring-i 1 m-es távcsôvel dolgozó Kiss László és Sárneczky Krisztián mutatta ki teljes bizonyos- sággal. A szerény megjelenés oka a 7,6 CSE naptávolság volt. Perihéliumát két évvel késôbb, tavaly októberben érte el 2,252 CSE naptávolságban, így az év elsô felében a már távolodó üstököst figyelhetjük meg. Ebben a hónapban a 10 magnitúdós égitest a Bootes csillagképben fog tartózkodni, bár az idôszak elején három napra érinti a Canes Venaticit is. Az észak felé haladó üstökös 5-én hajnalban 18 ívperccel nyugatra lesz látható az 5 magnitúdós 9 Bootistól, január 8/9-én pedig 55 ívpercre északnyugatra halad el a 9 magnitúdós NGC 5466 jelû gömbhalmaztól.

81P/Wild 2. A Stardust ûrszonda által is meglátogatott üstököst Paul Wild svájci csillagász fedezte fel 1978. január 6-án. A számítások késôbb megmutatták, hogy 1974- ben rendkívüli mértékben megközelítette a Jupitert. Az Europa és a Ganymedes holdak pályája között elhaladva keringési ideje 40,2 évrôl 6,2 évre csökkent. Felfedezése óta egyik napközelségét sem tévesztették szem elôl, és hazánkból is többször sikerült meg- figyelni. Napközelségét (q = 1,598 CSE) február 22-én fogja elérni, majd április 5-én 0,673 CSE-re megközelíti a Földet, így felfedezése óta, sôt, 2042-ig bezárólag az idei lesz a legjobb láthatósága. Ennek során szinte végig az égi egyenlítô közelében, attól kicsit délre fog látszani, ami kedvezô megfigyelési feltételeket kínál mindkét félteke észlelôi- nek. A gyorsan közeledô üstökös fényessége a hónap végére elérheti a 10 magnitúdót, miközben elôretartó mozgást végez a Virgo csillagképben. Január 5-én hajnalban har- mad fokkal délre lesz látható a 3,9 magnitúdósηVirginistôl, majd 9-én este 12 ívperccel északkeletre figyelhetjük meg a 12 magnitúdós NGC 4454 jelû galaxistól. Január 19-én hajnalban a 11,5 magnitúdós NGC 4691-et közelíti meg 10 ívpercre, 21-én hajnalban pedig alig 3 ívpercre lesz a 6 magnitúdós 38 Virginistôl.

169P/NEAT.A mindössze 4,21 éves keringési idejû, gyenge aktivitású égitestet föld- súroló kisbolygóként fedezte fel a NEAT program 2002. március 15-én a palomar-hegyi 122 cm-es Schmidt-távcsôvel. Üstökösaktivitását a következô napközelség alkalmával, 2005 júliusában mutatták ki, de ekkor is csak 1 ívpercnyi csóva látszott, a fej teljesen csillagszerû maradt. Késôbb 1989-ben és 1998-ban készült felvételeken is megtalálták, de azokon is csillagszerû volt. Január 12-én a Naptól távolodó égitest 0,194 CSE-re meg- közelíti bolygónkat, de ekkor még mélyen a déli égen fog látszani. Hazánkból csak a hónap végén lesz megfigyelhetô a déli horizont fölött, fényessége várhatóan 12,5–13 magnitúdó lesz. A Pyxis csillagképben megjelenô üstökös naponta két fokot mozdul el észak felé, így láthatósága rohamosan javul. Január 28-án 18 UT-kor 9 ívpercre megkö- zelíti az 5 ívperces, 10 magnitúdós, NGC 2784 jelû galaxist.

C/2007 Q3 (Siding Spring)

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 01.01. 13 47 27 +26 00 55 2,299 2,454 87 9,7 01.06. 13 56 43 +27 53 36 2,270 2,477 90 9,7 01.11. 14 05 47 +29 51 30 2,245 2,500 93 9,7 01.16. 14 14 38 +31 53 59 2,224 2,525 96 9,8 01.21. 14 23 12 +34 00 13 2,209 2,551 99 9,8 01.26. 14 31 26 +36 09 15 2,198 2,577 101 9,8 01.31. 14 39 17 +38 20 01 2,193 2,605 103 9,9 02.05. 14 46 43 +40 31 26 2,194 2,633 105 9,9 02.10. 14 53 38 +42 42 24 2,200 2,662 107 10,0 02.15. 15 00 00 +44 51 44 2,211 2,691 108 10,0 02.20. 15 05 44 +46 58 13 2,228 2,722 109 10,1 02.25. 15 10 46 +49 00 43 2,250 2,753 110 10,2 03.02. 15 15 03 +50 58 14 2,276 2,784 111 10,2 03.07. 15 18 31 +52 49 54 2,307 2,816 111 10,3 03.12. 15 21 06 +54 34 52 2,343 2,849 111 10,4 03.17. 15 22 46 +56 12 23 2,382 2,882 110 10,5 03.22. 15 23 28 +57 41 44 2,424 2,916 110 10,6 03.27. 15 23 14 +59 02 21 2,470 2,950 109 10,7 04.01. 15 22 03 +60 13 50 2,519 2,985 108 10,8 04.06. 15 20 00 +61 15 50 2,570 3,020 107 10,9 04.11. 15 17 07 +62 08 07 2,624 3,056 106 10,9 04.16. 15 13 33 +62 50 29 2,679 3,092 105 11,0 04.21. 15 09 27 +63 22 52 2,736 3,128 104 11,1 04.26. 15 04 58 +63 45 24 2,795 3,164 102 11,2 05.01. 15 00 19 +63 58 23 2,854 3,201 101 11,3 05.06. 14 55 39 +64 02 14 2,914 3,238 100 11,4 05.11. 14 51 09 +63 57 21 2,976 3,276 98 11,5 05.16. 14 46 58 +63 44 18 3,037 3,314 97 11,6 05.21. 14 43 14 +63 23 44 3,100 3,352 96 11,7 05.26. 14 40 04 +62 56 22 3,162 3,390 94 11,8

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 05.31. 14 37 30 +62 22 55 3,225 3,428 93 11,9 06.05. 14 35 35 +61 44 04 3,288 3,467 92 12,0 06.10. 14 34 19 +61 00 27 3,351 3,505 90 12,1 06.15. 14 33 43 +60 12 39 3,415 3,544 89 12,2 06.20. 14 33 45 +59 21 18 3,478 3,583 88 12,2 06.25. 14 34 24 +58 26 58 3,541 3,623 86 12,3 06.30. 14 35 36 +57 30 09 3,604 3,662 85 12,4 07.05. 14 37 20 +56 31 17 3,667 3,702 84 12,5 07.10. 14 39 33 +55 30 44 3,730 3,741 83 12,6 07.15. 14 42 13 +54 28 54 3,793 3,781 82 12,7 07.20. 14 45 18 +53 26 10 3,856 3,821 80 12,8 07.25. 14 48 46 +52 22 51 3,919 3,861 79 12,8 07.30. 14 52 33 +51 19 15 3,982 3,901 78 12,9

81P/Wild 2

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 01.01. 12 10 26 −00 12 53 1,236 1,681 98 10,8 01.06. 12 21 18 −01 07 34 1,184 1,667 100 10,7 01.11. 12 32 03 −01 59 49 1,135 1,653 102 10,6 01.16. 12 42 36 −02 49 09 1,088 1,641 105 10,4 01.21. 12 52 56 −03 35 06 1,043 1,631 107 10,3 01.26. 13 02 58 −04 17 15 1,000 1,622 110 10,1 01.31. 13 12 39 −04 55 14 0,959 1,614 112 10,0 02.05. 13 21 56 −05 28 38 0,921 1,608 115 9,9 02.10. 13 30 42 −05 57 03 0,885 1,603 118 9,8 02.15. 13 38 54 −06 20 11 0,851 1,600 121 9,7 02.20. 13 46 25 −06 37 50 0,820 1,598 124 9,6 02.25. 13 53 11 −06 49 59 0,791 1,598 127 9,5 03.02. 13 59 08 −06 56 40 0,765 1,600 131 9,5 03.07. 14 04 11 −06 57 59 0,742 1,603 135 9,4 03.12. 14 08 16 −06 54 13 0,722 1,607 137 9,4 03.17. 14 11 22 −06 45 50 0,705 1,613 143 9,4 03.22. 14 13 27 −06 33 34 0,691 1,621 147 9,3 03.27. 14 14 34 −06 18 23 0,681 1,630 152 9,3 04.01. 14 14 49 −06 01 15 0,675 1,640 157 9,4 04.06. 14 14 17 −05 43 18 0,673 1,652 161 9,4 04.11. 14 13 06 −05 25 43 0,676 1,665 166 9,5 04.16. 14 11 28 −05 09 48 0,683 1,680 170 9,5 04.21. 14 09 36 −04 56 46 0,694 1,695 172 9,6 04.26. 14 07 41 −04 47 36 0,711 1,712 171 9,8 05.01. 14 05 55 −04 42 56 0,732 1,730 168 9,9 05.06. 14 04 26 −04 43 13 0,758 1,749 164 10,0

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 05.11. 14 03 24 −04 48 40 0,788 1,769 159 10,2 05.16. 14 02 53 −04 59 17 0,823 1,790 155 10,4 05.21. 14 02 59 −05 14 54 0,862 1,811 150 10,5 05.26. 14 03 43 −05 35 08 0,906 1,834 146 10,7 05.31. 14 05 05 −05 59 26 0,953 1,857 142 10,9 06.05. 14 07 05 −06 27 19 1,004 1,881 137 11,1 06.10. 14 09 41 −06 58 19 1,059 1,905 134 11,3 06.15. 14 12 51 −07 31 57 1,117 1,930 130 11,5 06.20. 14 16 33 −08 07 45 1,178 1,956 126 11,7 06.25. 14 20 46 −08 45 13 1,241 1,982 123 11,9 06.30. 14 25 25 −09 23 56 1,308 2,009 119 12,1 07.05. 14 30 29 −10 03 31 1,377 2,036 116 12,3 07.10. 14 35 55 −10 43 40 1,449 2,063 112 12,5 07.15. 14 41 42 −11 24 07 1,523 2,091 109 12,7 07.20. 14 47 48 −12 04 34 1,599 2,119 106 12,9 07.25. 14 54 11 −12 44 46 1,677 2,147 103 13,1 07.30. 15 00 49 −13 24 28 1,756 2,176 100 13,3

169P/NEAT

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 01.21. 09 43 49 −40 50 58 0,216 1,094 116 12,3 01.26. 09 20 29 −29 30 50 0,245 1,158 130 12,4 01.31. 09 05 42 −20 19 42 0,283 1,221 142 12,7 02.05. 08 55 47 −13 06 26 0,330 1,284 151 13,1 02.10. 08 49 02 −07 27 57 0,384 1,345 155 13,5 02.15. 08 44 34 −03 02 45 0,444 1,406 157 13,9 02.20. 08 41 53 +00 26 11 0,509 1,466 155 14,3 02.25. 08 40 38 +03 11 45 0,580 1,526 152 14,7

Kisbolygók

(2) Pallas.A másodikként felfedezett, ám abszolút fényességben csak harmadik kisbolygó legszokatlanabb tulajdonsága 34 fokot meghaladó pályahajlása, melynél nagyobbat több mint száz évig, a (944) Hidalgo megtalálásáig nem is ismertünk. A nagy pályahajlás miatt igen je- lentôsen eltávolodhat az ekliptikától, így olyan csillagképekben észlelhetjük, ahol ritkán talál- kozunk kisbolygókkal. Ebben a hónapban még nem olyan szokatlan helyen, a Virgóban kell keresni a 9,4 magnitúdós kisbolygót, amely 2-án hajnalban 15 ívpercre megközelíti a 14 mag- nitúdós NGC 5705 jelû galaxist, és ugyanekkor alig 5 ívpercre lesz a 20 magnitúdós (95626) 2002 GZ32 jelû kentaur típusú kisbolygótól, ami az CCD-vel észlelôk számára jelent jó fotóté- mát. Igen látványosnak ígérkezik 30-án hajnali együttállása az M5 jelû gömbhalmazzal, mely- nek északkeleti pereménél láthatjuk majd a Serpens csillagképbe átkerülô kisbolygót.

(4) Vesta.Heinrich Olbers fedezte fel 1807 márciusában, egy nap híján pontosan öt

A Titan fogyatkozása január 1-jén

évvel a Pallas megtalálása után, ráadásul alig 1 fokra attól a helytôl, ahol elsô kisboly- góját is megtalálta. Ekkor már majd’ három éve nem találtak új kisbolygót, ám Olbers nem adta fel a keresést. Az elsô három aszteroida pályája ugyanis a Virgo csillagképben látszott metszeni egymást, így a német amatôrcsillagász úgy gondolta, hogy itt történt az eredeti égitest szétszakadása, így a többi törmelék is áthalad ezen a helyen. Ezért éveken át minden hónapban átvizsgálta a Virgo, és az égbolton 180 fokkal átellenben lévô Cet csillagkép megfelelô tartományait. A zseniális ötlet eredménye lett a Vesta, amely az idén átlagos naptávolságában tartózkodik, így szembenállása is az átlagosak közül való. A 7,1 és 6,5 magnitúdó között fényesedô kisbolygó a Leo csillagképben mozog észak, majd északnyugat felé, ahogy elhagyja keleti stacionárius pontját, 22-én hajnalban szép, 3 ívperces kettôst alkot egy 6,6 magnitúdós csillaggal.

(354) Eleonora.Auguste Charlois azonosította 1893-ban, amikor az év során talált 27 kisbolygóból 24 az ô felfedezése volt. A 4,68 éves keringési idejû, 155 km átmérôjû égitest- nek 1968 óta ez a legkedvezôbb láthatósága, 25-ei szembenállásakor fényessége eléri a 9,6 magnitúdót, miközben a Cancer csillagkép déli részén mozog északnyugat felé.

(532) Herculina.Ez a legkésôbb megtalált 200 km-nél is nagyobb kisbolygó, amely nagy, 16 fokos pályahajlása miatt rejtôzhetett el 1904-ig a csillagászok szeme elôl. Már- ciusi szembenállása nagyon szerencsés helyzetben következik be, alig egy hónappal napközelsége elôtt. Januárban még elôretartó mozgást végez a Coma Berenices délnyu- gati sarkában, fényessége 10,0 és 9,4 magnitúdó között növekszik. A csillagkép fényes galaxisai közt haladva több látványos együttállása is lesz, 8/9-én az M98-at közelíti meg 36 ívpercre, 21-én és 22-én a 12 magnitúdós NGC 4340 és 4350 jelû galaxisoktól 25 ívpercre látható, 29-én hajnalban pedig az M85-tôl 12 ívperccel keletre kell keresni.

A Titan fogyatkozása január 1-jén

A 2009-es Szaturnusz-gyûrûátfordulás utolsó látványos jelenségének lehetünk tanúi az év legelsô napján. Többször láthattuk 2009 utolsó hónapjaiban a hajnali égen, amint a gyûrûs bolygó legfényesebb, Titan nevû holdja kilép a Szaturnusz árnyékából. Hol- dunk esetében megszokott a holdfogyat- kozás, azonban a Szaturnusznál erre csak 15 évente kerül sor, amikor a gyûrûk élükrôl látszanak. A néhány hónapos idôszak elég szerencsétlenül szokott ala- kulni, mivel a Titan keringési ideje 15 nap 22,7 óra, így egy adott földrajzi helyrôl ugyanazok a jelenségek látszanak 16 na- ponként. Sajnos idén a Naphoz közel, hajnalban, alacsony horizont feletti ma- gasságnál látszanak ezek a jelenségek, január 1-jén kevéssel éjfél után (23:50 UT- kor) 14 fokos horizont feletti magasságnál figyelhetjük meg, amint a hold lassan, valószínûleg 10–15 perc alatt fényesedik

ki. A hold a Szaturnusz északi pólusának árnyékából lép ki, ezért az elôrejelzés elég bi-

-1 30' 0 3 4 30' 6

15:00 15:06

15:24 15:30

15:36 15:42

M5

2010.1.21 2010.1.25 2010.1.29 2010.2.2 2010.2.6 (2) Pallas

Január 29–30.: a (2) Pallas kisbolygó elhalad az M5 gömbhalmaz elõtt.

zonytalan. A teljes fényességében 8,6 magnitúdós Titan megpillantására 23:30–0:30 UT között bármikor lehet esély.

Január 29–30.: a (2) Pallas kisbolygó elhalad az M5 gömbhalmaz elôtt

Az 500 km-nél nagyobb, ellipszoid alakú (2) Pallas a legnagyobb kisbolygók egyike.

Fényessége általában 9^mkörül alakul, ezért kisebb mûszerekkel is jól észlelhetô. Január végén még a hajnali égbolton látható, s eközben megközelíti az M5 jelû gömbhalmazt.

Már 29-én is 12’-re délnyugat felé észlelhetjük a kisbolygót a halmaztól, igazán izgal- mas látványban másnap részesülhetünk. Az aprócska Pallas alig 5’-re lesz a centrumtól ÉK-i irányban, az égitestpárost 10 fok magasságban figyelhetjük meg. Az idô elôreha- ladtával szögtávolságuk nôni fog. Az együttállás tôlünk keletebbre még izgalmasabb, mivel az aszteroida néhány órával korábban éppen telibe találja az akkor tôlünk még a horizont alatt lévô gömbhalmazt.

Gyûrûs napfogyatkozás január 15-én

Az év elsô fogyatkozása gyûrûs napfogyatkozás, mely a hajnali–reggeli órákban zajlik.

Sajnos Magyarországról a jelenség a legvégsô negyed órát kivéve nem figyelhetô meg.

Napkeltekor a Hold korongja ugyanis éppen levonulóban van a napkorongról, így szeren-

csés idôjárás esetén a legalsó részén enyhén

Horizont

Január 15-én csorbult napkorong kel fel hazánk- ból nézve.

csorbult Nap felkelésében lehet részünk.

Az antiumbra Afrika szívébôl indul, Csád és a Közép-Afrikai Köztársaság területérôl.

Átszeli az Indiai-óceán északi felét, érinti India délkeleti partjait, Srí Lanka északi részét, majd átvág Burmán és Kína délkele- ti régióin. Részleges napfogyatkozást látni Afrika legnagyobb részén – a nyugati részt leszámítva –, a Közel-Keleten, Ázsia közép- sô, keleti és déli területein.

A félárnyék elôször 4:05:26-kor érinti a földfelszínt. Az antiumbra 5:13:54-kor kezdi meg útját Afrikában. A fogyatkozás maximumára 7:06:31-kor kerül sor 66,4°-os napállás mellett. Itt a gyûrûs fázis rendkívül hosszú, 11 perc 7,8 másodpercig tart. Az antiumbra 333,2 km széles, és körülbelül 350 km-re nyugatra van a Maldív-szigetektôl.

A fogyatkozás nagysága 0,919. Az antiumbra 8:59:01-kor válik el a Föld felszínérôl, Pekingtôl délkeletre a tengerpart sávjában. A félárnyék 10:07:33-kor hagyja el boly- gónkat.

A Nap–Hold páros a Nyilas csillagkép keleti felében tartózkodik. A Hold 1,77 nap múlva lesz földtávolban, így látszó mérete jóval kisebb az átlagosnál: 29,48’. A Föld alig 13 napja volt napközelben, a Nap jóval nagyobbnak látszik az átlagosnál, látszó átmé- rôje 32,52’. A kettô különbsége 3,04’ – ez magyarázza a kivételesen hosszú gyûrûs fá- zist. Az elkövetkezô ezer évben nem lesz ilyen hosszú gyûrûs napfogyatkozás!

Ez a fogyatkozás a 141-es Szárosz-sorozat 23. napfogyatkozása a 70-bôl.

A Mars földközelben

A Mars január 27-én kerül földközelbe, ekkor mintegy 90 millió kilométerre lesz boly- gónktól. Bár ez a lehetô legkedvezôtlenebb oppozíció, mégis érdemes távcsôvel nyo- mon követni. A bolygó látszó átmérôje ekkor is csak 14,1” lesz, de szerencsére magasan a horizont fölött delel. Ez nagyon fontos, mert az apró korongon lényegesen könnyeb- ben figyelhetjük meg a felszín alakzatait. Korongján legfeltûnôbb a pólussapka, amely már kisebb távcsövekben is viszonylag könnyen megfigyelhetô. Mostani láthatósága során az északi pólusvidékre láthatunk rá. Oppozíciója után látszó mérete csökkenni kezd, egy hónap múltán már csak 12,3” lesz. Fényessége január végén−1,3 magnitúdó, így az égbolton feltûnôen ragyogó égitestet bárki könnyen megtalálhatja. Narancsos színe alapján azonosítása egyszerû. Távcsöves megfigyelése bátran ajánlható, a vizuális és digitális észlelôknek egyaránt.

A Hold csillagfedései

Dátum UT J Csillag Hold C PA A B

hó nap h m s ZC No név m fázis h m/o m/o m/o

1 1 21 57 39 ki 1193 85 Gem 5,4 98− 54 129 74 É 301 +1,3 −0,3 1 2 2 53 13 ki 1217 6,2 98− 45 245 83 D 280 +1,0 −1,3 1 2 19 27 17 ki 1323 54 Cnc 6,4 94− 18 87 89 É 291 +0,3 +0,8 1 3 23 17 12 ki 1458 5,9 86− 40 128 33 É 351 +0,5 −2,4 1 4 0 53 16 ki 1465 6,1 85− 49 159 76 D 279 +1,6 +0,1 1 4 0 59 55 be 1468 π Leo 4,7 85− 49 161 −69 D 135 +1,1−1,0 1 4 2 10 29 ki 1468 π Leo 4,7 85− 50 188 88 D 292 +1,5 −0,8 1 5 1 15 27 ki 118558 7,4 76− 41 152 68 É 318 +1,0 −0,8 1 6 1 32 40 ki 138384¹ 7,7 65− 32 146 37 D 242 +2,6 +3,0 1 6 5 52 8 ki 1713 5,6 64− 29 221 84 É 301 +1,1 −1,5 1 11 4 51 48 ki 184209 7,7 15− 8 144 51 D 237 +1,9 +2,1

1 12 5 4 19 ki 2458 6,3 9− 3 136 81 É 279 +0,9 +1,2

1 17 17 17 2 be 3165 7,3 5 + 4 248 43 É 19 −0,1 +1,0

1 18 13 36 54 be 3269 θAqr 4,2 9 + 35 188 25 D 129 +5,5 −4,5 1 18 17 38 30 be 146051 8,4 10 + 11 248 73 É 47 +0,3 −0,1 1 20 15 58 23 be 3501 19 Psc 5,0 23 + 42 210 56 É 30 +0,9 +1,4 1 20 17 8 44 ki 3501 19 Psc 5,0 23 + 35 230 −71 É 263 +1,4 −1,0 1 23 15 42 0 be 311 6,6 52 + 58 153 41 É 21 +0,6 +2,9 1 23 21 41 2 be 336 AD Ari 7,4 54 + 25 271 21 D 140 −0,1 −4,6 1 24 15 57 19 be 75705 7,8 62 + 58 135 84 D 81 +1,5 +1,1 1 24 16 54 0 be 75715 7,3 63 + 63 160 28 D 137 +3,2 −3,7 1 24 20 41 44 be 461 7,2 64 + 45 251 30 D 136 +0,8 −4,0 1 24 20 53 18 be 75777 7,6 64 + 44 254 88 É 74 +1,1 −0,7 1 25 17 38 43 be 598 36 Tau 5,5 73 + 65 152 36 D 134 +2,3 −2,4 1 27 16 34 40 be 78038 7,4 90 + 39 96 26 D 156 +1,8 −2,4 1 27 17 36 13 be 936 5 Gem 5,8 91 + 49 109 27 D 156 +1,9 −2,9 1 27 21 34 47 be 78236 7,6 91 + 64 212 64 É 68 +1,8 +0,5 1 27 23 59 38 be 78336 7,7 92 + 45 257 59 É 63 +1,4 −0,4 1 28 17 11 24 be 1102 79216 7,0 96 + 33 93 32 D 155 +1,2 −1,5 1 28 18 58 31 be 1110 δGem 3,5 97 + 50 116 81 D 107 +1,2 +0,4 1 28 20 9 12 ki 1110 δGem 3,5 97 + 60 139 −87 É 280 +1,5 +0,2 1 28 22 26 0 be 1125 6,5 97 + 63 204 83 D 104 +1,5 −0,8 1 28 22 54 41 be 1129 63 Gem 5,3 97 + 60 217 81 D 106 +1,3 −1,1 1 28 23 15 51 be 79410 7,2 97 + 58 225 65 É 72 +1,8 +0,0 1 31 0 45 52 ki 1409 χLeo 5,0 99− 51 208 62 É 334 +0,6 −2,1 1 31 4 44 12 be 1428 οLeo 3,5 99− 17 266 −65 É 101 +0,3 −1,5 1 31 5 35 39 ki 1428 οLeo 3,5 99− 9 275 82 É 313 −0,1 −1,7 1 31 21 42 30 ki 1519 6,5 96− 36 127 84 É 307 +0,9 −0,1

1 AB m1 = 8 ,^m5, m2 = 8 ,^m5, sep = 0,8”, PA = 63

Évforduló

50 éve, 1960. január 5-én hunyt el Parenago, a híres orosz csillagász

Parenago, Pavel Petrovics, orosz csillagász (1906. március 20., Jekatyerinodar – 1960.

Pavel Petrovics Parenago (1906–1960)

január 5., Moszkva), a moszkvai asztrofizikai iskola megteremtôje. Már tizenévesen rendszeresen végez csillagászati megfigyeléseket egy binokulárral, 1921-tôl változócsil- lagok vizuális fényességbecslésével is foglalkozik. Tanulmányait 1929-ben fejezi be a Moszkvai Állami Egyetemen (MGU), de már ezt megelôzôen elôbb az egyetem Asztro- fizikai Intézetének (1925), majd a Csillagászati-geodéziai Intézetének munkatársa lesz (1927). E két intézet összevonásával hozták létre 1931-ben a ma is mûködô Sternberg Asztrofizikai Intézetet (GAIS), melynek 1932-tôl a fômunkatársa. Ebben az évben kezdi meg a Tejútrendszer felépítésének és kine- matikájának kutatását, elsôsorban a válto- zócsillagok vizsgálatán keresztül, megha- tározva sajátmozgásukat és éves parallaxi- sukat is. A Szovjetunióban elsôként kezdi meg a „csillagok asztrofizikája” kurzus ok- tatását, tankönyveket ír, majd 1935-ben be- lekezd élete legfontosabb munkájába, a csil- lagok minden fontos paraméterét tartalma- zó csillagkatalógus összeállításába. Mély- rehatóan tanulmányozta a Hertzsprung–

Russell-diagram szerkezetét, tulajdonságait (ezt a munkát élete végéig folytatta, és e témában számtalan elôadást tartott konfe- renciákon), több fontos felismerés fûzôdik a nevéhez. Munkájának és közremûködé- sének köszönhetôen 1940-ben megalakul a Moszkvai Állami Egyetem Asztrofizikai Tanszéke, melynek élete végéig a tanszék- vezetôje lesz. Ugyanebben az évben kezdi el Kukarkinnal közösen az összes akkor ismert változócsillag kartoték-rendszerben történô katalogizálását, amellyel 1946-ra végeznek, és 1948-ban sikerül kiadniuk a Változócsillagok Általános Katalógusát (Obscsij Katalog Peremennüh Zvjozd, General Catalogue of Variable Stars). Ez késôbb négy újabb nyomtatott kiadást ért meg, ma pedig elektronikus formában használatos. Munkássá- gáért több kitüntetésben is részesült, 1953-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tagjává választják. Tudományos közleményeinek jegyzéke több mint 300 tételt tartalmaz.

Emlékére a Holdon egy 93 km-es krátert neveztek el (25,9 N, 108,5 W), illetve nevét viseli a (2482) Parenago kisbolygó. Életét, munkájának értékét a mai napig példaként emlegetik annak bizonyítására, hogy nagy mennyiségû, jó minôségû megfigyelési adat nélkül az elméletek semmit sem érnek. Kiváló szervezô és figyelemre méltó tudós volt, munkássá- ga egy egész csillagász-generáció felnevelésén keresztül él tovább. Soha nem szakította meg a kapcsolatot az amatôrcsillagászokkal sem, szívesen tartott ismeretterjesztô elôadá- sokat, és számos népszerûsítô cikket, könyvet írt.

Jupiter-holdak

nap UT

h:m

hold jelenség

3 18:30,9 Europa mk

5 17:25,3 Europa áv

6 15:52,4 Callisto ev

7 16:47,8 Io ek

17:39,2 Io ák

8 17: 5,2 Io fv

12 17:10,0 Europa ák

18:28,1 Europa ev

13 17:57,3 Ganymedes mk

15 15:57,5 Io mk

16 16:20,1 Io áv

21 17:44,4 Europa fv

22 17:59,5 Io mk

23 17:38,8 Io ev

24 16:28,4 Ganymedes ev

28 16:24,0 Europa mk

30 17:23,1 Io ek

31 17:20,3 Io fv

17:21,3 Ganymedes ek f = fogyatkozás: a hold a Jupiter árnyé-

kában

á = átvonulás: a hold árnyéka a Jupiteren e = elôtte: a hold a Jupiter korongja elôtt m = mögötte: a hold a Jupiter korongja

mögött

k = a jelenség kezdete v = a jelenség vége

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

Io Europa Ganymedes Callisto

Io Europa Ganymedes Callisto

Jupiter-holdak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan

Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan

Szaturnusz-holdak

λ= 19°,ϕ= 47,5°

Kalendárium – február

Nap Hold

Dátum kel, delel, nyugszik hd Et kel, delel, nyugszik fázis

h m h m h m ° m h m h m h m h m

6. hét

1. h 32. 7 10 11 57 16 45 25,5 −13,5 20 06 1 28 7 58 2. k 33. 7 09 11 57 16 47 25,8 −13,7 21 27 2 20 8 19 3. sz 34. 7 07 11 57 16 48 26,1 −13,8 22 45 3 10 8 41 4. cs 35. 7 06 11 58 16 50 26,4 −13,9 – 4 00 9 04 5. p 36. 7 05 11 58 16 51 26,6 −14,0 0 02 4 51 9 31

6. sz 37. 7 03 11 58 16 53 26,9 −14,1 1 16 5 42 10 03 n 0 48 7. v 38. 7 02 11 58 16 54 27,3 −14,1 2 24 6 35 10 41

7. hét

8. h 39. 7 00 11 58 16 56 27,6 −14,2 3 25 7 27 11 28 9. k 40. 6 59 11 58 16 58 27,9 −14,2 4 17 8 19 12 23 10. sz 41. 6 57 11 58 16 59 28,2 −14,2 4 59 9 09 13 24 11. cs 42. 6 56 11 58 17 01 28,6 −14,3 5 33 9 57 14 28 12. p 43. 6 54 11 58 17 02 28,9 −14,3 6 00 10 43 15 33 13. sz 44. 6 53 11 58 17 04 29,2 −14,2 6 23 11 26 16 39

14. v 45. 6 51 11 58 17 05 29,6 −14,2 6 42 12 07 17 44 o 3 51 8. hét

15. h 46. 6 49 11 58 17 07 29,9 −14,2 7 00 12 48 18 48 16. k 47. 6 48 11 58 17 09 30,2 −14,1 7 16 13 28 19 53 17. sz 48. 6 46 11 58 17 10 30,6 −14,1 7 34 14 09 20 59 18. cs 49. 6 44 11 58 17 12 30,9 −14,0 7 52 14 52 22 06 19. p 50. 6 42 11 57 17 13 31,3 −13,9 8 13 15 38 23 16 20. sz 51. 6 41 11 57 17 15 31,6 −13,8 8 39 16 27 – 21. v 52. 6 39 11 57 17 16 32,0 −13,7 9 12 17 19 0 27

9. hét

22. h 53. 6 37 11 57 17 18 32,4 −13,6 9 55 18 16 1 37 l 1 42 23. k 54. 6 35 11 57 17 19 32,7 −13,4 10 50 19 16 2 42

24. sz 55. 6 34 11 57 17 21 33,1 −13,3 11 58 20 17 3 38 25. cs 56. 6 32 11 57 17 22 33,5 −13,2 13 17 21 17 4 25 26. p 57. 6 30 11 57 17 24 33,9 −13,0 14 41 22 15 5 02 27. sz 58. 6 28 11 56 17 26 34,2 −12,8 16 07 23 10 5 31

28. v 59. 6 26 11 56 17 27 34,6 −12,6 17 32 – 5 57 m 17 38

február

nap

Julián dátum 12^hUT

θgr

0^hUT h m s

névnapok

1. 2 455 229 8 44 22 Ignác, Brigitta, Kincsô 2. 2 455 230 8 48 19 Karolina, Aida, Johanna, Mária 3. 2 455 231 8 52 15 Balázs, Oszkár

4. 2 455 232 8 56 12 Ráhel, Csenge, András, Andrea, Róbert, Veronika 5. 2 455 233 9 00 08 Ágota, Ingrid, Agáta, Alida, Etelka, Kolos 6. 2 455 234 9 04 05 Dorottya, Dóra, Amanda, Dorina, Dorka, Réka 7. 2 455 235 9 08 01 Tódor, Rómeó, Richárd

8. 2 455 236 9 11 58 Aranka, János, Zsaklin

9. 2 455 237 9 15 55 Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika 10. 2 455 238 9 19 51 Elvira, Ella, Pál, Vilmos

11. 2 455 239 9 23 48 Bertold, Marietta, Dezsô, Elek, Mária, Titanilla 12. 2 455 240 9 27 44 Lívia, Lídia, Lilla

13. 2 455 241 9 31 41 Ella, Linda, Gergely, Gergô, Katalin, Leila, Levente 14. 2 455 242 9 35 37 Bálint, Valentin

15. 2 455 243 9 39 34 Kolos, Georgina, Alfréd, Gina, Györgyi 16. 2 455 244 9 43 30 Julianna, Lilla, Dániel, Illés, Sámuel 17. 2 455 245 9 47 27 Donát, Alex, Elek

18. 2 455 246 9 51 24 Bernadett, Simon 19. 2 455 247 9 55 20 Zsuzsanna, Eliza, Elizabet 20. 2 455 248 9 59 17 Aladár, Álmos, Elemér, Leona

21. 2 455 249 0 03 13 Eleonóra, György, Leona, Leonóra, Nóra, Péter 22. 2 455 250 0 07 10 Gerzson, Gréta, Margit, Pál, Péter

23. 2 455 251 0 11 06 Alfréd, Ottó, Péter

24. 2 455 252 0 15 03 Mátyás, Darinka, Hedvig, János 25. 2 455 253 0 18 59 Géza, Vanda

26. 2 455 254 0 22 56 Edina, Alexander, Géza, Gyôzô, Izabella, Sándor, Viktor 27. 2 455 255 0 26 53 Ákos, Bátor, Antigoné, Gábor, László

28. 2 455 256 0 30 49 Elemér, Antónia 14. A kínai naptár 4647. évének kezdete

And

Ant

Ari Aur

Cae Cnc

CVn

CMa CMi

Cet Col

Com

Crv

Crt Eri

For Gem

Hya Leo

LMi

Lep Lyn

Mon Ori

Per

Psc

Pyx Pup Sex

Tau

Tri UMa

Vir

Mars

Szaturnusz

A déli égbolt február 15-én 20:00-kor (KÖZEI)

Bolygók

Merkúr:A hónap elején egy és negyed órával kel a Nap elôtt. Eddig sem kedvezô látha- tósága fokozatosan romlik. 20-ára elvész a napkelte fényében.

Vénusz:A hónap közepén már látható az esti égen, közvetlenül a napnyugtát köve- tôen. A hónap végén már egy órával a Nap után nyugszik, az esti égbolt ragyogó égi- teste. Fényessége−3 ,^m9, átmérôje 9,8”-rôl 10”-re nô, fázisa 0,997-rôl 0,98-ra csökken.

Mars:Hátráló mozgást végez a Rák csillagképben. Egész éjszaka látható, mint feltû- nô vöröses színû égitest, napkelte elôtt nyugszik. Fényessége−1 ,^m3-ról−0 ,^m7-ra, átmérôje 14,1”-rôl 12,2”-re csökken.

Jupiter:A hónap elején még kereshetô napnyugta után a Vízöntô csillagképben a délkeleti ég alján, de láthatósága rohamosan romlik. 28-án kerül együttállásba a Nap- pal. Fényessége−2 ,^m0, átmérôje 33”.

Szaturnusz:Hátráló mozgást végez a Szûz csillagképben. Késô este kel, az éjszaka nagy részében látható. Fényessége 0 ,^m7, átmérôje 19”.

Uránusz:A hónap elsô felében még megkereshetô sötétedés után a Halak csillag- képben. Kora este nyugszik.

Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhetô meg. 15-én együttállásban a Nappal.

And Ari

Aur

Boo Cam

Cnc

CVn Cas

Cep Com

CrB Cyg

Dra

Her Lac

LMi Leo Lyn

Peg Lyr Per

Psc Tau Sex

Tri

UMa

UMi

Vir Mars

Szaturnusz

Az északi égbolt február 15-én 20:00-kor (KÖZEI)

Eseménynaptár

Dátum Idôpont Esemény

02.04. 0:29 Hold északi librációja (b = 6,80°)

02.04. 22:43 Hold maximális librációja (l = 7,70°, b = 6,64°)

02.05. 4:56 A Mars 3,0°-ra az M44 jelû nyílthalmaztól (Cancer csillagkép) 02.05. 14:36 Hold keleti librációja (l = 7,80°)

02.05. 23:48 Utolsó negyed (Hold a Libra csillagképben)

02.07. 2:16 A Hold súrolva elfedi a 2 Scorpii kettôcsillagot a déli pereme mentén (4 ,^m5/7 ,^m0, 2,0” társ, 38,8%-os csökkenô holdfázis)

02.07. 3:18 A Hold mögül kilép a 3 Scorpii (5 ,^m9, 38,4%-os csökkenô holdfázis) 02.08. 7:19 A Hold eléri legkisebb deklinációját −26,6°-nál (27,5%-os csökkenô

holdfázis)

02.12. 5:23 45 óra 28 perces holdsarló 2,6°magasan a hajnali égen (a Merkúr tôle 1,5°-ra délre)

02.13. 2:24 Hold földtávolban (földtávolság: 406 531 km, látszó átmérô: 29’24”, 0,9%-os csökkenô holdfázis)

02.14. 2:51 Újhold (Hold a Capricornus csillagképben)

02.14. 22:05 A (128) Nemesis kisbolygó (12 ,^m2) elfedi a TYC 1855-00853-1-et (11 ,^m6) 02.14. 23:19 Neptunusz együttállásban a Nappal (25’20”-re a Naptól)

02.15. 16:39 37 óra 48 perces holdsarló 10,3°magasan az esti égen (Jupiter és Vé- nusz tôle 8,0°-ra és 8,5°-ra délnyugatra)

02.16. 16:43 A Hold mögé belép a 16 Piscium (5 ,^m7, 6,1%-os növekvô holdfázis)

Dátum Idôpont Esemény

Aqr

a

b

e

a g z l

d

Nap Hold

Vénusz Jupiter

Neptunusz

A holdsarló, a Jupiter és a Vénusz együttállása február 15-én, az esti szürkületben 02.16. 17:16 A 6,2%-os növekvô fázisú Holdtól 5°6’-re délre az Uránusz

02.17. 16:42 A Vénusztól (−3 ,^m9) 47’26” távolságra a Jupiter (−2 ,^m1) a Naptól 8,7°-os elongációban

02.18. 15:43 Hold déli librációja (b =−6,70°)

02.20. 23:06 A Hold mögé belép azεAri (4 ,^m7 kettôscsillag, 38,8%-os növekvô holdfázis) 02.21. 12:54 Hold nyugati librációja (l =−7,38°)

02.21. 19:25 A 47,6%-os növekvô fázisú holdkorong peremétôl a Merope (23 Tau, Fiastyúk halmaztag, 4 ,^m2) 5’24”-re

02.21. 19:47 A 47,8%-os növekvô fázisú Hold 0,3°-ra megközelíti a Fiastyúkot (M45 jelû nyílthalmaz) a Taurus csillagképben

02.21. 20:23 A Hold mögé belép a 26 Tauri (6 ,^m5, 48,1%-os növekvô holdfázis) 02.22. 0:42 Elsô negyed (Hold a Taurus csillagképben)

02.22. 17:25 A Mars (−0 ,^m8, 12,7” átmérôjû) 12’58”-re megközelíti aλCnc-t (6 ,^m0) 02.22. 21:11 A Mars (−0 ,^m8, 12,7” átmérôjû) 58”-re megközelíti a TYC 1928-1029-1-

et (7 ,^m9)

02.23. 0:26 A Hold mögé belép a 98 Tauri (5 ,^m8, 60,7%-os növekvô holdfázis) 02.23. 16:33 Hold eléri legnagyobb deklinációját +25,1°-nál (67,9%-os növekvô

holdfázis)

02.25. 20:02 A Hold mögé belép a 85 Geminorum (5 ,^m4, 88,1%-os növekvô holdfázis) 02.26. 17:18 A Hold mögé belép az 54 Cancri (6 ,^m4, 94,2%-os növekvô holdfázis) 02.26. 20:43 Hold minimális librációja (l =−2,23°, b = 2,56°)

02.27. 21:46 Hold földközelben (földtávolság: 357 838 km, látszó átmérô: 33’24”, 99,0%-os növekvô holdfázis)

02.27. 23:35 A Hold mögé belép aπLeonis (29 Leo, 4 ,^m7, 99,1%-os növekvô holdfázis) 02.28. 10:42 Jupiter együttállásban a Nappal (56’1”-re a Naptól)

02.28. 16:38 Telihold (Hold a Sextans csillagképben)

Üstökösök

C/2007 Q3 (Siding Spring).Az észak felé mozgó 10 magnitúdós üstökös február 2-án éri el földközelpontját 2,193 CSE távolságban. A Bootesban egész éjszaka megfigyelhetô vándor február 9-én este 10 ívpercre megközelíti az NGC 5784 jelû 13 magnitúdós gala- xist, a hónap végétôl pedig már cirkumpoláris égitestként láthatjuk. Érdemes felkeresni ezt az Oort-felhôbôl érkezô, tehát a belsô Naprendszerben most elôször járó üstököst, mivel következô visszatérése 690 ezer év múlva várható.

C/2009 K5 (McNaught).Robert McNaught 49. üstököse volt ez a 2009. május 27-én felfedezett vándor, amely akkor még 4,4 CSE-re volt a Naptól. Az ekliptikára majd- nem merôlegesen haladó üstökös ekkor még mélyen a déli égen volt, de mire idén áprilisban eléri napközelpontját már cirkumpoláris égitestként figyelhetjük meg.

Mivel a felfedezés csak néhány nappal évkönyvünk kéziratának leadása elôtt történt, a várható fényesség még nagyon bizonytalan. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a tavaszi hónapokban binokulárral is látható lesz a hajnali égen. Ebben a hónapban még alacsonyan látszik a pirkadati égen a Sagittarius, majd a kicsiny Scutum csillagkép- ben, fényessége valahol 10–12 magnitúdó között alakul. A hónap folyamán több nyílt- halmazt is megközelít, 1-jén hajnalban 23 ívperccel délkeletre lesz az M24-tôl, 22-én hajnalban 20 ívperccel északra látható az M26-tól, majd 27-én hajnalban 20 ívpercre megközelíti az M11-et.

C/2009 K5 (McNaught)

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 02.01. 18 19 54 −18 29 54 2,569 1,884 37 11,8 02.06. 18 26 07 −16 37 18 2,466 1,841 41 11,6 02.11. 18 32 21 −14 33 25 2,360 1,799 45 11,4 02.16. 18 38 34 −12 16 22 2,251 1,758 48 11,2 02.21. 18 44 47 −09 43 58 2,141 1,719 52 11,0 02.26. 18 51 02 −06 53 36 2,030 1,681 56 10,8 03.03. 18 57 20 −03 42 18 1,919 1,645 59 10,6 03.08. 19 03 42 −00 06 38 1,810 1,611 62 10,4 03.13. 19 10 12 +03 57 08 1,705 1,580 66 10,1 03.18. 19 16 52 +08 32 48 1,606 1,550 69 9,9 03.23. 19 23 47 +13 43 47 1,514 1,524 71 9,7 03.28. 19 31 03 +19 32 19 1,433 1,500 74 9,5 04.02. 19 38 50 +25 58 28 1,365 1,479 76 9,4 04.07. 19 47 21 +32 58 46 1,313 1,461 77 9,2 04.12. 19 56 56 +40 25 14 1,279 1,446 78 9,1 04.17. 20 08 07 +48 05 17 1,265 1,435 78 9,1 04.22. 20 21 50 +55 43 07 1,270 1,427 77 9,1 04.27. 20 39 45 +63 02 11 1,295 1,423 75 9,1 05.02. 21 05 16 +69 47 06 1,338 1,423 73 9,2 05.07. 21 45 55 +75 42 19 1,395 1,426 71 9,3 05.12. 22 59 33 +80 23 14 1,464 1,433 68 9,4

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 05.17. 01 12 44 +82 53 28 1,542 1,443 65 9,5 05.22. 03 41 40 +82 18 47 1,626 1,457 62 9,7 05.27. 05 11 41 +79 53 07 1,713 1,475 59 9,9 06.01. 05 59 47 +77 01 35 1,803 1,495 56 10,0 06.06. 06 28 34 +74 14 09 1,892 1,518 53 10,2 06.11. 06 47 55 +71 38 55 1,980 1,544 50 10,4 06.16. 07 02 06 +69 17 28 2,065 1,573 48 10,5 06.21. 07 13 11 +67 09 22 2,147 1,604 45 10,7 06.26. 07 22 15 +65 13 32 2,225 1,638 43 10,9 07.01. 07 29 56 +63 28 45 2,298 1,673 41 11,0 07.06. 07 36 35 +61 53 55 2,365 1,711 40 11,2 07.11. 07 42 28 +60 28 03 2,427 1,750 39 11,4 07.16. 07 47 42 +59 10 20 2,482 1,790 38 11,5 07.21. 07 52 24 +58 00 00 2,531 1,832 38 11,6 07.26. 07 56 38 +56 56 24 2,573 1,875 38 11,8 07.31. 08 00 25 +55 59 00 2,609 1,919 38 11,9 08.05. 08 03 47 +55 07 23 2,638 1,964 40 12,0 08.10. 08 06 46 +54 21 13 2,661 2,010 41 12,2 08.15. 08 09 19 +53 40 14 2,677 2,057 43 12,3 08.20. 08 11 27 +53 04 11 2,686 2,105 46 12,4 08.25. 08 13 07 +52 32 50 2,689 2,153 48 12,5 08.30. 08 14 19 +52 06 01 2,686 2,201 51 12,6

C/2009 O2 (Catalina).A Catalina Sky Survey fedezte fel 19,5 magnitúdós kisbolygó- ként, halvány kómáját csak több méteres távcsövek felvételein sikerült kimutatni. E sorok írásakor várható fényessége még igen bizonytalan, lehet, hogy ebben a hónapban csak 12–13 magnitúdós lesz, de a 10–11 magnitúdós fényesség sem elképzelhetetlen. A Földhöz és a Naphoz is gyorsan közeledô üstökös február elején tûnik fel a hajnali égen, az Altair közelében. Északkelet felé mozogva láthatósága gyorsan javul, és a hónap második felében már a Delphinus, majd a Vulpecula csillagképekben lesz megfi- gyelhetô. Február 14-én hajnalban fél fokkal északnyugatra lesz látható a 11,5 magnitú- dós NGC 6891 jelû planetáris ködtôl.

81P/Wild 2.A Virgo csillagkép keleti felében egész éjszaka megfigyelhetô üstökös február 22-én éri el napközelpontját, ám keleti stacionárius pontjához közeledve látszó mozgása egyre lassul. Míg február elején naponta fél fokot halad egünkön, a hónap végén napi elmozdulása már csak negyed fok lesz. Fényessége az elôzetes számítások szerint átlépi a 10 magnitúdót, és a hónap végére akár 9,5 magnitúdóig is felfényesedhet. Február 10-én este 15 ívperccel északra lesz a 4,7 magnitúdós 74 Vir- ginistôl.

169P/NEAT.A hónap elején még néhány napig megfigyelhetô lesz a Hydrában ez a gyorsan távolodó, és emiatt napi 0,1 magnitúdót halványuló üstökös. Fényessége a hónap elején 13, a végén már csak 15 magnitúdó körül várható.

C/2009 O2 (Catalina)

Dátum RA (h m s) D (°, ’, ”) Δ(CSE) r (CSE) E (°) mv(^m) 02.01. 19 51 46 +06 53 02 1,973 1,210 29 12,3 02.06. 19 58 59 +08 57 02 1,857 1,139 31 11,9 02.11. 20 07 11 +11 19 39 1,734 1,068 34 11,5 02.16. 20 16 45 +14 05 00 1,606 1,000 36 11,0 02.21. 20 28 19 +17 18 12 1,472 0,934 39 10,5 02.26. 20 42 53 +21 05 15 1,336 0,873 41 10,0 03.03. 21 02 07 +25 32 01 1,201 0,817 42 9,5 03.08. 21 28 50 +30 40 29 1,072 0,769 44 9,0 03.13. 22 07 36 +36 17 23 0,957 0,731 44 8,5 03.18. 23 04 18 +41 29 35 0,868 0,706 44 8,2 03.23. 00 20 55 +44 22 07 0,816 0,694 44 8,0 03.28. 01 44 41 +43 01 39 0,813 0,698 44 8,0 04.02. 02 54 58 +37 58 12 0,857 0,717 45 8,2 04.07. 03 44 49 +31 28 52 0,938 0,749 45 8,6 04.12. 04 18 42 +25 14 22 1,044 0,792 46 9,1 04.17. 04 42 19 +19 50 35 1,164 0,844 45 9,6 04.22. 04 59 36 +15 19 52 1,290 0,903 44 10,1 04.27. 05 12 53 +11 34 01 1,417 0,967 43 10,6 05.02. 05 23 38 +08 23 29 1,542 1,034 42 11,1 05.07. 05 32 41 +05 40 04 1,662 1,103 40 11,5 05.12. 05 40 36 +03 17 17 1,778 1,174 39 11,9 05.17. 05 47 43 +01 10 06 1,889 1,246 37 12,3 05.22. 05 54 16 −00 45 17 1,993 1,319 36 12,7 05.27. 06 00 23 −02 31 47 2,091 1,392 35 13,0

Kisbolygók

(2) Pallas.A Heinrich Olbers által 1802 márciusában felfedezett 582×556×500 km-es kisbolygó Pallasz Athéné, a tudományok, mesterségek, mûvészetek istennôje után kapta nevét. Az új kisbolygó megihlette William Wollastont, aki 1803-ban egy új elemet azonosított, melyet ma palládiumként ismerünk. A kô-vas meteoritok csoportjába tarto- zó pallasitok viszont nem a kisbolygóról, hanem Peter Pallas német természettudósról kapták nevüket. A kisbolygó ebben a hónapban a Serpens csillagképben lesz látható, ahogy északkelet felé mozogva közelít stacionárius pontjához. A 9,3 és 9,0 magnitúdó között fényesedô égitest 18-án hajnalban 22 ívperccel délkeletre látszik a 13 magnitúdós NGC 5964 jelû galaxistól, 23-án hajnalban fél fokra megközelíti azαSerpentist, 26-án hajnalban pedig aλSerpentist.

(4) Vesta.Különleges felszíni összetétele miatt a legtöbbet vizsgált kisbolygó a Ves- ta. Nem csoda, hogy a 2007-ben felbocsátott Dawn kisbolygókutató szonda elsô cél- pontja is ez a kisbolygó lesz 2011 augusztusában. Bazaltos felszíne egyedülálló a kis- bolygók között, hajdanán lávaömlések, esetleg vulkánkitörések is lehettek felszínén. A

mai felszín legfeltûnôbb alakzata azonban egy gigantikus méretû, 460 km átmérôjû

A 2 Sco kilépése a Hold mögül Debrecenbõl, Mis- kolcról és Nyíregyházáról február 7-én

É

K K

É

A 3 Sco kilépése a Hold mögül Magyarország egyes városaiból nézve február 7-én

kráter, melynek keletkezésekor a kisbolygó eredeti tömegének 1%-át is elveszthette. A kirepülô törmelék könnyen eljuthatott a kisbolygó pályája közelben húzódó 3:1-es rezo- nanciaövezetbe, ahonnan viszont a Jupiter perturbációinak hatására a belsô bolygók közé került. Nem véletlen, hogy a Vestát tekintjük a különleges HED meteoritok, koráb- bi osztályozással bazaltos akondritok forrásának. A nevezetes kisbolygó 18-án kerül szembenállásba a Nappal, a Leo nyakát formázó gamma Leonistól negyed fokkal nyu- gatra. Fényessége ekkor eléri a 6,1 magnitúdót, így fényszennyezéstôl mentes, kiváló égen szabad szemmel is megpillanthatjuk. Szép távcsöves látványnak ígérkezik, amikor 16-án este áthalad aγés a 40 Leonis csillagok között.

(354) Eleonora.A Cancer csillagkép nyugati felében lesz látható ez a 9,7 és 10,2 mag- nitúdó között halványodó kisbolygó. Nagy, 18 fokot is meghaladó pályahajlása miatt hátráló mozgása nem nyugati, hanem meredek, északi irányú. 8-án este néhány ívperc- cel északnyugatra látható a 6,3 magnitúdós 22 Cancritól, majd 20-án 19 UT-kor áthalad a 13,5 magnitúdós NGC 2507 jelû galaxis nyugati részén.

(532) Herculina.A Max Wolf által felfedezett 220–230 km átmérôjû kisbolygó a Co- ma Berenicesben eléri stacionárius pontját, de nagy pályahajlása miatt nagy ívben, szinte alig lassulva fordul a csillagkép nyugati felében. Fényessége 9,4 és 8,9 magnitúdó között növekszik, miközben 12-én este 10 ívperccel nyugatra láthatjuk az 5,7 magnitú- dós 20 Coma Berenicestôl, majd 21-én este elhalad két 14 magnitúdós galaxis, az egy- mástól 25 ívpercre látszó NGC 4455 és IC 791 között.

Február 7-én hajnalban a Hold súrolva fedi a 2 Scorpii kettôscsillagot

Ezen a téli hajnalon két izgalmas csillagfedés történik. A Skorpió gazdag csillagasszo- ciációjának két tagját, a 2 és 3 Scorpii-t takarja el égi kísérônk. 02:16 UT-tól kezdôdôen a